Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
A nógrád Palotáshalmon H H H A szociálpolitika alapvető feladata, hogy járuljon hozzá a hátrányos helyzetű rétegek, családok újratermelődésének szűkítéséhez — olvasható a palotáshalmi tanács hét elején elfogadott középtávú szociálpolitikai programjában. De hol is kezdődik a hátrányos helyzet? Ki tekinthető hátrányos helyzetűnek? Avagy halmozottan hátrányos helyzetűnek? Manapság már olyan gyakran használjuk ezeket a fogalmakat, hogy nem is nézünk a mélyére. S ha feltesszük a kérdést kinek, kinek, majdnem mindenki másra, másokra gondol. Valójában ki is a halmozottan hátrányos helyzetű? Hová kell jó szándékkal odaírni a rövidített jelzést: HHH? — O — A nagyközségben üresek az utcák, néptelenek a házak így a tél elején, hétköznapi délelőttön. Még aki nem ismerné a megye déli—délnyugati csücskének foglalkoztatási helyzetét, az is könnyen rájöhetne: errefelé alig van munkahely, munkalehetőség, így is van. Palotás, Héhalom, Szarvasgede és Kisbá- gyon aktív keresői közül több mint 1400-an ingáznak naponta vagy hetente. S már ez önmagában lehet hátrányos helyzet. Valóban, egy nemrégiben keltezett felmérés hátrányos helyzetű településnek titulálja Palotáshalmot. Értve ez alatt azt, hogy helyben csak csekélyke a munkalehetőség, hiányos a kommunális ellátás és nem elégíti ki az igényeket a kereskedelmi hálózat. A tanácselnök asszony mindezt így nem fogadja el, hiszen a kereskedelmi ellátást kielégítőnek tartja s a kommunális dolgokban jelentős javulások történtek, hiszen van már például ivóvíztársulás. Am a helybeli munkalehetőség hiánya mára sem mérséklődött. Igaz. fűzi hozzá, a Vácott, Budapesten dolgozók munkaidő után s hét végeken sokat dolgoznak a ház mögötti nagy kertekben, földjeiken. És önmagának teszi fel a kérdést Markolt Gergelyné, a hátrányos helyzetet fokozza- e vagy csökkenti, ha látjuk azt, hogy a faluban egyre több az elhagyott, üresen álló ház? Mert ez azt is mutathatja, gazdagok az emberek, nem törődnek értékeikkel. S hátrányossá vagy előnyössé tesz az egy települést, ha ezeket az elhagyott házakat budapestiek veszik meg és költöznek le hét végekre, nyárra? így is, úgy is felfogható. Az azonban biztos hátrányos lesz, ha télen ezek elől a házak elől nem söpri majd el senki a havat, s nem szolgál a nagyközség előnyére az sem, ha a kertek, földek műveletlenek, gazdátlanok maradnak. Az elmondottak igen fontosak, de a helység hátrányos (?) jellegét mégiscsak az egyének hátrányos helyzete jellemzi tényegretörő- en. S az ingázások időt rabló — de a helyben dolgozásnál jobban jövedelmező — tényét leszámítva Palotáshalom lakóinak életét, élet- színvonalát tekintve nem hátrányosabb az átlagos megyebeli községeknél. S mi teszi hátrányos helyzetűvé, akár halmozottan is az egyént? Az elemzések s a palotáshalmi vezetők is — erre így válaszolnak: a magatartás, az életmód, az alkoholizmus, az egészség- ügyi problémák és az anyagi gondok. S mik a bevezetőben jelzett hátrányos helyzet újratermelődésének szűkítését eredményező eszközök? A kiindulópont csak az lehet, ha a tanácson mindenről tudnak. S tudnak is, mert jeleznek az óvodából, iskolából a gyermekfelelősök, az utcákból a tanácstagok, póttanácstagok, s minden jó érzésű ember. — Aztán jön az elbeszélgetés, s ha a helyzet változatlan, az írásos kötelezés következik valamely ilyen helyes és kívánt magatartásra. Az alkoholistáknál a gyógykezelés elrendelése, gyermekeknél a napközi otthoni elhelyezés. vagy legvégső esetben az állami gondozásba vétel jelenthet csak megoldást — mondja Krekács Judit vb-titkár. Mint felsoroltam, látható, hogy nem hatósági eszközökkel kezdjük a hátrányos helyzet felszámolását, sőt nemegyszer az elhelyezkedéshez is segítséget nyújtunk, annak aki nem talál munkahelyet. — O — Már évek óta Huszárék a legproblémásabb család Palotáson. A fiatal férj többször volt alkoholelvonó-keze- lésen, de a jelek szerint nincs foganatja, hiszen ma is iszik. Munkahelye mint a mesében: hol volt, hol nem volt. Nem vetette meg az italt felesége sem, s a rendszeres munka neki sem kenyere. Együtt ittak, nem dolgoztak, s ha nem is állandóan a kocsmába mentek italért, azért mindig akadt, otthon alkohol. Kapták, kérték, italért itt-ott el-eldolgozgat- tak, zugkocsmáztak? Biztosan ki tudja? Mindenesetre Gyetvai Mátyás főtörzsőrmester, a körzetmegbízott rendőr is fellélegzett, amikor jó másfél-két éve az asszony kijelentkezett Palotásról és elköltözött. — Ha kis pénzre tették szert, mindjárt italra költötték. Nemegyszer volt ellenük eljárás közveszélyes munkakerülésért, botrányos részegségért. Volt a Jóska alkoholelvonón, de utána minden kezdődött elölről. Az asszony sem bírta sokáig az új helyen. Visszaköltözött. És folytatódott minden ott, ahol abbamaradt. De mindez ekkor már a palotási közvélemény érzékeny reagálása mellett zajlott. Mert van három kisgyermekük is. És a gyerekeket mindenki a szívébe zárba, sorsuk mellett nem mentek el érzéketlenül. Sokan kérdezték: — Mi lesz, miért nem tesztek már valamit? Hogyan lehet így élni? Legalább a gyerekekkel törődnétek. .. A kérdések, a felvetések, nem kis fejtörést okoztak a tanácsiaknak. Az látható volt, hogy a gyerekek nagyon ragaszkodnak a szüleikhez. Az iskolában rendben volt a lecke, tiszta ruhában mentek óvodába, iskolába. Elsorolták, mit vacsoráztak. . . Jó fél éve azonban a döntést már nem lehetett elodázni, a szülők nem változtattak életmódjukon: ital, dologtalanság... Elrendelték az azonnali hatályú állami gondozásba vételt. — Napokig nem aludtam, amíg végül is döntöttünk. Megráz bennünket az állami gondozásba vétel — mondja Krekács Judit, aki a határozatot aláírta. S amíg a gyermekek sorsáért aggódó közvélemény egyértelműen követelte előtte az intézkedést, az állami gondozásba vétel után megoszlottak a vélemények. — Jól tettétek! Már előbb kellett volna! — így egyesek. Mások nekiszögezték a kérdést a tanácselnök asz- szonynak. — Anya vagy te?! Hiszen neked is van gyereked! Hogyan vehetted el a szülőktől. .. ? — O — Meglátogattuk Huszárékat. Sötétedéskor értünk a kerítés nélküli, elhanyagolt portához. Alacsony kis ház, hosszú tornáccal az udvar elején. Megkopogtattuk a ház közepén lévő rozzant ajtót. Bent sötétség, majd mocor- gás hallatszott, s üvegcsörömpölés. Eltelt egy perc, mire az asszony ajtót nyitott. Szűk kis konyha, hideg sparhelt, fejjel egymáshoz tolt két heverő. Az egyikben benne fekszik a férfi, fáj a lába. A nő most kelhetett ki a másikból. Vaksötét. Néhány hete kikapcsolták náluk a villanyt. Két és fél ezer forint villanyszámlával tartoznak. A konyha földjén kismacskák szaladgálnak ki-be az ágy alól. A sötétben színüket sem ismerni fel. A szoba tágasabb. Az elárvult kiságyban gazdátlanok a já- tékQk, a ruhák. — Dehogynem, dehogynem hiányoznak a gyerekek — mondják. Most megint nincs egyiküknek se munkahelye, pedig segített a tanács is, de gyorsan összejött az öt nap igazolatlan. Elesett emberek. Vajon mikor látják a gyerekeiket? Ez hátrányos helyzet? Minden bizonnyal. Sőt halmozottan is: életmód, alkohol, dologtalanság, veszélyeztetett gyermekek. De mégsem az a hátrányos helyzet, ami tanácsi segéllyel támogatandó. Mert nem önhibájukon kívül adódik. Ha csak az akaratgyengeség nem tekinthető annak? Természetesen más kérdés a gyermekek sorsa. Ami most biztonságos. . . — O — Vannak persze olyan hátrányos helyzetben lévő emberek, családok is, akiket segéllyel támogatnak. — Az idei költségvetésünkben 170 ezer forint gyámügyi segélyt terveztünk be< s ennek nagy részét már ki is fizettük — mondja Hegyi Lajosné igazgatási előadó. — Az a gyakorlat, hogy a gyámügyi segélyt nemigen kérik az emberek, úgy tartják, a tanács úgyis észreveszi a rászorultságot. így is van, általában kérés nélkül tudjuk, kit kell segélyezni. No, persze van olyan is, hogy a gyermeknek ruhára, cipőre kiutalt összeg elköltésénél, a vásárlásnál ott vagyunk mi is a szülővel. Ez biztosíték arra, hogy arra költik a pénzt, amire adjuk. Fekete Sándornénak Kőhalomban két kislánya van, az egyik kilenc-, a másik hatéves., Ö maga bedolgozó, férje több éve rokkantnyugdíjas. A nagyobb gyermeke hallássérült, minden héten hozza-viszi őt Budapestre. Nem olcsó dolog, s drágák a hallókészülékek is. Rászorul a segélyre, s kapja is rendszeresen a tanácstól. Szép házuk van, takaros, rendezett . kert mellette. Az apa akkoriban látta utoljára a gyereket, amikor elváltak, s Csorba Dezsőné lassan már négy éve elvált a férjétől. Azóta egyedül neveli a hatéves Adriennt. Szerencsére segítenek a szülők; akikkel együtt laknak. A volt férj eltűnt Pesten, azóta Palotáson nemigen látták. Most pedig már a tartásdíj sem jön júliustól. Ö is bedolgozó. Azt mondja, sokat kell dolgozni, hogy a négynégy és fél ezer forint ösz- szejöjjön egy hónapban. A gyámügyi segéllyel róla sem feledkezik meg a tanács. A tartásdíj elmulasztása miatt éppen aznap tett feljelentést a körzetmegbízott rendőrnél. Szépen neveli gyerekét. a tiszta, rendes, szerényen berendezett lakásban. Ahogy erejétől telik. Hátrányos helyzetek? Igen. Előtérben a gyerekekkel, , — O — A gyerekekre Palotáshalmon nagyon vigyáznak. A vendéglőben kiírás figyelmeztet : a gyermekétkeztetés alatt szeszes italt nem szolgálunk ki! Kérjük az étkezési időben a dohányzás mellőzését! Azóta italozó, lármás vendég nincs, és füstös, kocsmai hangulat sem délidőben. Most a hátrányos helyzetek újratermelődésének megakadályozására is szociálpolitikai program született. A tanácsi testület elfogadta, s mellesleg többen is vélekedtek úgy, nem kell annyi írás, rendelet és tervezet, hanem tenni, cselekedni keli. A vélekedés igaz lehet, de Palotáshalmon nemcsak a betűk beszélnek. hhhhhhhhhhh A veszélyeztetettekre » re*dőr 1* ftfyeL g|P§ mmm Fél éve »re» « kittig? fH*dj» * iMá«, ftttuMé kelttettél?.,; ■ § I^Mi A' MSMÜ ''fí'Wmt?' 1 ül HÜ8 Mii 1 11 W&.' ' l Zsély A. Fotók és illusztrációk: Bábel L. mgm üg|g W8EMMÉ&' M t 'v »éiutáni «yeraiekjátékok il liiiPiPii ' ^ 1 I ' K " Apát Tárom...
