Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

XLIII. ÉVF., 292. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 11., PÉNTEK /■ K n * zc Kibontakozás és ember (3. oldal) Oqt ■ MR; Segítség az elhelyezkedésben (5. oldal) Toldi Miklós már nem folytatja (7. oldal) Kádár János Berlinben Ülésezett a IHograd megyei pártbizottság Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön este Ber­linbe utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtitkárainak talál­kozóján, amelyen Mihail Gor­bacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tájé­koztatja a résztvevőket a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó eredményeiről. Ká­dár János kíséretében uta­zott Várkonyi Péter külügy­miniszter, és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizott­ság tagjai. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Kótai Gé­za, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Horn Gyula külügyminisztériumi és Mór rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi, ál­lamtitkár, a Központi Bi­zottság tagjai. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyarországi nagy­követe. Kádár János csütörtökön este Berlinbe érkezett. Kádár Jánost és kíséreté­nek tagjait, a berlin-sohöne- feldi repülőtéren Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtaná­csának elnöke, valamint a párt- és állami vezetés több más tagja üdvözölte. A fo­gadtatáson részt vett Roska István, hazánk berlini nagy­követe. (MTI) Kibővített — rendkívüli — ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottsága. A testület tagjai mellett ott voltak a párt- és állami szer­vek, a társadalmi és tömeg- szervezetek, a gazdasági egységek, valamint Nógrád megye országgyűlési képvi­selői. Részt vett a pártbi­zottság ülésén Gampel Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára^ a Köz­ponti Bizottság 1987. decem­ber 8‘i üléséről tájékoztatta a résztvevőket. Részletesen szólt a népgazdaság helyzeté­ről, a gazdasági építőmunka idei tapasztalatairól, azokról a szerény mértékű kedvező változásokról, amelyek mu­tatkoznak, s a termelés, a gazdálkodás még megoldat­lan gondjairól. Beszélt azok­ról az elgondolásokról is, amelyek az 1988. évi terv- és állami költségvetés alap­jául szolgálnak. Végezetül tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bi­zottság napirendjén szerepelt szervezeti és személyi kér­désekről is. Washingtoni csúcstalálkozó Találkozók — Gorbacsov és Reagan munkaebédje Mihail Gorbacsov csütörtöki programjában szerepelt egy megbeszélés George Bush alelnökkel (képünkön). Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről Aktiuaértekezlet Salgótarjánban Aktívaértekezietet szervezett tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácsko­záson a városokban, a nagyközségekben tevékenyke­dő pártszervek tisztségviselői, propagandisták, a kul­turális élet. a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői vettek «-észt. A befejező harmadik nap küszöbén Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan egy­aránt pozitívan értékelte a csúcstalálkozó első két nap­jának alakulását. Bár a tárgylásokról nem tettek közzé érdemi részleteket, szerdán elsősorban a nem­zetközi válságokkal, a regio­nális problémákkal foglal­koztak, s ezek között — a szóvivők közléséből ítélve — az afganisztáni helyzet ke­rült az első helyre. Erről egyébként Gorbacsov a kong­resszus vezetőivel . is folyta­tott eszmecserét. A szovjet vezető szerdán délután az amerikai lapkia­dókkal, szerkesztőkkel ta­lálkozott és a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról adott, nekik tájékoztatást, egyben felkérte őket: segítsék elő, hogy az amerikai olvasók hitelesebb képet kapjanak a Szovjetunióról, annak életé­ről, politikájáról. Gorbacsov bírálta azt, hogy az Egye­sült Államokban az emberi jogok megsértésével vádol­ják a szovjet kormányt és kijelentette: az Egyesült Ál­lamoknak nincs joga és alap­ja arra, hogy másik bírája­ként lépjen fel. „Nem fé­lünk a bírálattól, az önök bírálata azonban túlságosan gyakran is nem meggyőző, nem tart tiszteletben más népeket. Nem tűrjük el sen­kitől sem, hogy kioktasson bennünket” — hangoztatta a résztvevők szerint Gorbacsov. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a szovjet veztés a két or­szág közötti kapcsolatok gyökeres megjavítására tö­rekszik, s ebben szerepe van a valósághű tájékoztatásnak is. A nap egyik fontos ese­ménye volt az, hogy Szergej Ahromejev marsall, a szov­jet fegyveres erők vezérkari főnöke, aki a megbeszélése­ken a leszereléssel foglal­kozó munkacsoport társel­nöke, látogatást tett Frank Carlucci amerikai hadügymi­niszternél a Pentagonban. Ilyen szintű megbeszélésre, s látogatásra az amerikai hadügyminisztérium épüle­tében most első ízben ke­rült sor. A megbeszélésen jelen volt Ron Lehmart nagykqvet, a genfi leszere­lési tárgyalásokon a hadá­szati fegyverek csökkenté­sével foglalkozó amerikai küldöttség vezetője, William Crowe tengernagy, az ame­rikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nöke és James Abrahamsón tábornok, a hadászati vé­delmi kezdeményezés — az amerikai űrfegyverkezési program — igazgatója is. A megbeszélésekről nem adtak ki közleményt, de Ah­romejev jelezte, hogy a ha­dászati fegyverek csökkenté­sének kérdéseiről volt szó. Az ezzel foglalkozó munka- csoport beterjesztette jelen­tését a két külügyminiszter­nek. A megbeszélésekről a szovjet katonai vezető azt mondotta, hogy azokon .köl­csönös óhaj nyilvánult meg. a hadászati fegyverek szá­mának csökkentésében tör­ténő előrehaladásra. Ahromejev csütörtökön Crowe tengernagyot kereste fel hivatalában, s ekkor be­mutatták neki az épület egyik „válságtanácstermét" is. Az este eseménye az a va­csora volt, amelyet Gorba­csov adott Reagan elnök tiszteletére a szovjet nagy- követségen. A vacsorán mindketten pohárköszöntőt mondtak. A csütörtök délelőtti utol­só munkamegbeszélés csak rövid ideig tartott és a mun­kaebéd az előre tervezeti időben kezdődött meg. Gor­bacsov, a szovjet nagykövet­ségről Bush alelnök társasá­gában indult a Fehér Házba, de útközben megállították a gépkocsit és néhány szót váltottak egy helyen a ki­váncsi nézőkkel, melegen ke­zet ráztak az éppen ott tar­tózkodókkal. Reagan szívélyesen üdvö­zölte a szovjet vezetőt. „Már azt hittem, hazautazott” — tréfálkozott az amerikai el­nök. „Beszélgettem néhány amerikaival, aki megállítot­ta az autónkat” — válaszolt Gorbacsov. A megbeszélés, amelyen mindkét részről jelen voltak a vezetők legfontosabb ta­nácsadói, mindössze húsz­perces volt. Gorbacsov ez­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Csepelen Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese csütörtökön a főváros XXÍ. kerületének életével ismerkedett. A ke­rületi pártbizottságon kez­dődött a csepeli program: Ernszt Antal első titkár és Bölcsey György tanácselnök adott tájékoztatást a na_gy múltú munkáskerület életé­ről, beszámolva azokról a törekvésekről, erőfeszítések­ről is, amelyekkel a Csepe­len működő intézmények, vállalatok pártszervezetei se­gítik a gazdasági-társadal­mi kibontakozás program­ját. A politikai munkát ér­tékelve részletesen szóltak a párttagkönyvcsere alkal­mából folytatott egyéni be­szélgetések tapasztalatairól. A főtitkárhelyettes ezt követően a magyar híradás- technikai ipar egyik legfon­tosabb alapanyag- és fél- késztermék-ellátójához, a Csepel Művek Fémművébe látogatott: Juhász Gyula vezérigazgató és Takács Imre, a pártbizottság titká­ra mutatta be a rézüzemet és a íémszalaghengerdét. A program az 1,7 milli­árd forint termelési értéket előállító, többségében szov­jet exportra, termelő Ruha­ipari Gép- és Kerékpár- gyátó Vállalatnál folytató­dott. Lázár György délután részt vett és felszólalt azon a pártbizottsági ülésen, amelynek napirendjén az idei gazdálkodási, kerület- fejlesztési eredményekről, a jövő esztendő feladatairól szóló tájékoztató szerepelt. A program befejezéséként Lázár György a kerületi párt-végrehajtóbizottság tag­jaival. a tömegszervezetek vezetőivel beszélgetett. A Központi Bizottság no­vember 11-i ülésének állás­foglalása alapján Gordos Já­nos, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára adott tájé­koztatót ■ ideológiai életünk­ről, az ideológiai munka leg­fontosabb tartalmi és szerve­zeti feladatairól. Bevezető­jében szólt arról a folyama­tos előkészítő munkáról, an­nak legfontosabb állomásai­ról, ámely a Központi Bizott­ság novemberi ülését meg­előzte. Hangsúlyozta, hogy a testület célja az volt: széle­sedjen tovább a demokrácia, növekedjen a párttagság ak­tivitása, erősödjön eszmei, politikai, cselekvési egysége. A továbbiakban a nemzet­közi helyzet alakulásával összefüggő ideológiai kérdé­sekről, majd a szocializmus építésének hazai tapasztala­tairól, a különböző szaka­szokat kísérő sikerekről és ellentmondásokról, a fejlő­dés új jelenségeinek elméleti ideológiai feldolgozásáról szólt az előadó. Elemezte a gazdaságban, a társadalom­ban végbemenő változásokat — többek között a társadal­mi, a tulajdonviszonyok ala­kulását, a reformfolyamat hatását a gazdaságra, az új gazdálkodási és tulajdon- formákat, az érdekeltségi ösztönzési viszonyokat, azok fogadtatását. Szólt arról, hogy a párt — július 2-án megtartott ülésén progra­mot dolgozott ki, fogadott el a kibontakozásra, a szocia­lista építőmunka gyorsításá­ra. Ennek sikere — a terv­szerű, fegyelmezett, jó mi­nőségű munka mellett — megköveteli az ideológiai te­vékenység megújulását, ha­tékonyságának javítását. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szocializmus építésé­nek új, konkrét feladataira nincsenek kész kipróbált megoldások. Az útkeresés pe­dig azzal is jár, hogy nincs minden kérdésre azonnal el­A Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság csütörtökön, az Akadémia székházában tartotta ez évi közgyűlését. Ben kő Lóránd a kadémikus1 fogadható válasz, vagy egy­szerre több, egymástól eltérő válasz is adódik. A poltikai, az ideológiai munka fontos feladata, hogy az eltérő vé­leményeket, a különböző né­zeteket termékeny, a gyakor­lat számára hasznot hozó vi­tákban tisztázza. S a Köz­ponti Bizottság ebben jelen­tős szerepet szán a párt­szerveknek, az alapszerveze­teknek, a tudományos alko­tóműhelyeknek, a tömeg­kommunikációs eszközöknek. Nem kétséges, hogy nap­jainkban az előrelépés leg­fontosabb kérdése, a reform- folyamat kibontakoztatása a gazdaságban. De ezzel együtt — ahogy a Központi Bizott­ság ülésén is hangsúlyt ka­pott — a társadalmi, a po­litikai élet reformjára is szükség van. E megállapítást erősítve szólt a megyei pártbizottság titkára a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítéséről, a jpárt-, a kor­mányzati múnka, a társa­dalmi és tömegszervezetek tevékenységének megújulásá­ról, a demokratizmus folya­matos szélesítéséről. Befejezésül szerkezeti kér­désekről esett szó. Arról, hogy a Központi Bizottság ajánlására tovább folyik az ideológiai kérdések vitája a pártszervezetekben, a társa­dalomtudományi műhelyek­ben. A véleménycserékhez az MSZMP Politikai Bizott­ságának tézisei -r- az ideoló­giai munka időszerű kérdé­seiről — nyújtanak segítsé­get. Nógrád megyében több mint 600 alapszervezet tevé­kenykedik, s közülük jó né­hány él a lehetőséggel. Ha­sonlóképpen teszik ezt a vá­rosi, illetve a városi jogú pártbizottságok. S előrelát­hatólag januárban megyei ideológiai aktívára is sor ke­rül. A tájékoztatót követően több csoportban konzultációs beszélgetés folyt az ideoló­giai munka kérdéseiről. elnöki megnyitója után De­rne László nyugalmazott egyetemi tanár Nyelviség, funkcionalitás, mikrotársa- dalom címmel tartott elő­adást. Balassagyarmaton a Penomah Adatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál új gyorsvágó gépet (kuttert) helyez­tek üzembe. A lízingszerződés keretében az NSZK- ból behozott I berendezéssel javul a búskészítmények minősége és hatékonyabbá .válik a munkavégzés is. — bp. — A Magyar Nyelvtudományi Társaság közgyűlése /

Next

/
Thumbnails
Contents