Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Módosítják a vállalati kollektív szerződéseket Jouatjak az ösztönzés hatékonyságát ercedes a kapu előtt Jól repül a Páva A személyi jövedelemadó bevezetésével, a bérek brut­tósításával összefüggésben a vállalatok soron kívül módosítják a kollektív szer­ződéseknek a munka díja­zására vonatkozó fejezetét. A vállalati vezetők és a helyi szakszervezeti szervek a legtöbb helyen megkezd­ték a módosító javaslatok vitáját, s legkésőbb január 15-ig — ameddig az új, bruttósí tott béreket is kö­zölni kell a dolgozókkal — véglegesítik a változtatáso­kat. A soron kívüli módosí­tást nem kötelező a dolgo­zókkal megvitatni, de szin­te valamennyi vállalatnál ezt a lehetőséget is felhasz­nálják arra, hogy a brut­tósítás elveinek tisztázása mellett a vezetők és beosz­tottak közösen keressék, miként lehetne fokozni az anyagi ösztönzés hatékony­ságát, korszerűsíteni, egy­szerűsíteni a ma még igen sokszínű bérrendszert. A Lenin Kohászati Mű­vekben is széles körű vi­tára bocsátották az előké­szítő bizottság javaslatait. A nagyvállalatnál új lehe­tőségeket keresnek az ösz­tönzés tokozására. A vál­toztatásokkal elsősorban azt kívánják elérni, hogy a vállalati gazdasági munka- közösségekben végzett több­letmunkákra minél nagyobb mértékben a fő munkaidő­ben vállalkozzanak a dolgo­zók. Ezért az eddigieknél jobban díjazzák majd a fő­munkaidős teljesítményeket. Sikeresnek bizonyult a har­madik negyedévben az a kezdeményezésük, hogy a összehangolják a gazda­sági-társadalmi fejlődést szolgáló kutatásaikat a ma­gyar és a szovjet társada­lomtudományi szakemberek. Miként Fach Zsigmond Pál akadémikus, a Magyar— Szovjet Társadalomtudomá­nyi Együttműködési Bizott­ság magyar tagozatának el­nöke az MTI munkatársá­nak elmondta: a bizottság VII. ülésszakán — amelyet nemrég tartottak Bakuban — elhatározták, hogy a kö­vetkező év február közepé­ig egyeztetik a nemzeti ta­gozatok témajavaslatait, s az újabb követelmények szerint módosítják az 1986— 1990. évekre vonatkozó mun­katervüket. Megőrzik viszont a két évvel ezelőtt elfogadott öt ÚjílAkedvíi öblösüveggyáriak Ugrásszerűen megnöveke­dett az újítási kedv a sal­gótarjáni öblösüveggyárban. Az elmúlt tizenegy hónap­ban 80 ötletet vétettek pa­pírra a dolgozók, kereken kétszer annyit, mint tavaly egész esztendőben. Külön is említésre méltó, hogy az ok­tóberre kiírt újítási hónap­ban 27 javaslatot nyújtottak be az új iránt érdeklődő siküveggyáriak. Eddig 30 újítást vezettek be a gyakorlatban, tízzel többet mint a múlt évben. A megvalósított ötletek gaz­dasági eredménye 3,3 millió forint, szemben a tavalyi 1,9 millió forinttal. Jól jár­tak az ötletgazdák is, hi­szen idáig összesen 220 ezer 500 forintot tehettek zseb­re, és sok újítás hasznát még kalkulálják. nagyjavításoknál vállalkozói díjat tűztek ki egy-egy cél­feladat határidő előtti, jó minőségben való teljesítésé­re. A kedvező tapasztalatok alapján ezt a módszert más feladatokra is kiterjesztik. A Rábatext Győri Textil­ipari Vállalatnál a bruttó­sításokká] kapcsolatos kon­zultációk a gyáregységeknél már befejeződtek, s a kol­lektív szerződés módosítá­sára tett javaslatok már el­jutottak a szakszervezeti bi­zalmitestülethez. A válla­latnál a jövő év első felé­ben. már a bruttósított bé­rekre alapozva egyszerűsítik és javítják a bérezés gya­korlatát. A tervek között szerepel, hogy a nem ■ köz­vetlenül termelő részlegek­nél, például a modellezők­nél azt vizsgálják majd, hogy a segítségükkel létre­hozott új terméket hogyan fogadja a piac, mennyi nye­reséget hoz, s annak alap­ján szabják majd meg a pré­miumukat. Ugyancsak a jö­vő év első felében kívánják rendezni a ma még igen sokféle címen kifizetett pót­lékok rendszerét. A tényleges többlettelje­sítmények, többletterhek honorálására törekszenek a Kaposvári Húskombinátban is. A vállalatnál a fizikai dolgozók eddig 26-féle jog­címen részesülhettek pótlé­kokban és más juttatások­ban, ám ezek egy része az idők során veszített ösztön­ző jellegéből. Ezért a külön javadalmazásokra csak azt a hétféle pótlékot kívánják továbbra is fenntartani, esztendőre szóló munkaterv fő irányait, hiszen maga az élet sürgeti a szocializmus fejlődésével kapcsolatos ál­talános elméleti kérdések mielőbbi megvalósulását, a szocialista ' építés általános törvényszerűségeinek és nemzeti sajátosságainak di­alektikus vizsgálatát. Az ülésszak résztvevői fel­hívták a figyelmet: a gaz­dasági-társadalmi reform sok tekintetben függ az em­berek szakképzettségétől, ál­talános műveltségétől csak /úgy, mint ideológiai, világ- szemléletétől, történelmi tu­datától. magatartásától. Ezt hangsúlyozták a ba- kui tudományos konferen­cián, amelyen megvitatták: a Szovjetunióban és Ma­amelyek valóban átlagon felüli teljesítményekre sar­kallják a dolgozókat, s amelyekkel a nehezebb kö­rülmények között végzett munkát ismerik el. A meg­szűnő pótlékok nagy részét beépítik a törzsbérekbe. De a törzsbér sérthetetlenségét is meg akarják szüntetni, hogy ezután a bérek ne csak emelkedhessenek, hanem ha csökken a teljesítmény, le­felé is változhassanak. E javaslatokat a vállalat ve­zetősége január közepe fe­lé vitatja meg a szakszerve­zeti bizalmiitestülettel, s a kollektív szerződés idevo­natkozó rendelkezéseit csak azután kívánják véglegesen módosítani, ha a vezetők és a beosztottak legalább egy negyedév tapasztalatai alap­ján mondhatnak véleményt az új bérrendszer működé­sének hatékonyságáról. A Jászberényi Hűtőgép­gyárban a kapacitások jobb kihasználására, a műszak­szám növelésére igyekeznek ösztönözni a dolgozókat. Ezért azt tervezik, hogy a módosított kollektív szerző­désben felemelik a második és a harmadik műszak pót­lékát. A javaslat szerint a második műszakban végzett munkáért az eddigi 30 szá­zalékról 35 százalékra, a harmadik műszakban pedig 50 százalékról 60 százalék­ra emelkedne a pótlék. Az Eg''s Gyógyszergyárban a legnehezebb fizikai munkát végzők, illetve a kedvezőt­len körülmények között dolgozók munkaköri pótlé­kát 500 forintról 700 forint­ra, illetve 1000 forintró] 1400 forintra akarják felemelni. gyarországon milyen szere­pet tölt be az emberi té­nyező a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A ku­tatók kifejtették véleményü­ket a demokrácia és a po­litikai rendszer összefüggé­seiről. a munkára ösztönzés és az elosztás szociálpszi­chológiai kérdéseiről, az új technika elsajátításának tár­sadalmi feltételeiről. Az együttműködési bi­zottságnak az ülésszakon el­hangzott javaslatára a két akadémia elnöksége a kö­zös társadalomtudományi díjat az idén A Nagy Ok­tóber és a Magyar Tanács- köztársaság című könyv szerzői kollektívájának ítél­te oda. A kinti szomorú idő elle­nére is vidám kedvvel fo­gadtak minket a Páva Ru­hagyár mátranováki II. számú üzemében. Az öröm­re minden okuk megvan, hiszen az ez évre tervezett 127 millió forint termelési értéket november utolsó nap­jaira már 11 millió forinttal túlszárnyalták, és még előt­tük az egész december. E szép eredmény elérésében nagy szerepe volt annak, hogy terven felül is növel­ni tudták a tőkésexportju- kat, ráadásul igen jó ára­kat értek el a külföldi pia­cokon. Már érkezésünkkor fel­tűnt áz üzem parkolójában álló nyugatnémet rendszá­mú Mercedes. Rákérdeztem: kié az autó? Mint megtud­tam, nyugatnémet vásárlójuk egy technikusa a gyártás alatt mindig a helyszínen tartózkodik, ellenőrzi a mun­kafolyamatokat és a techno­lógiai fegyelmet. A nováki üzemben gyártott áruk nagy részét egyébként nyugati vásárlók hordják, ugyanis a gyár termelési értékének 70 százalékát tőkéspiacra ex­portálja. Két régi, megbíz­ható üzletfele, a svájci Brand és az NSZK-beli Bog­ner vállalat, idén eddig 95 Peremartoni stratégia Stratégiai tervet dolgo­zott ki a Peremartoni Vegy­ipari Vállalat hagyományos terméke a szuperfoszfát-mű- trágyának fölváltására. A készítményből az utóbbi években ugyanis egyre ke­vesebbet igényelt a mező- gazdaság, s jóllehet a gra­nuláló eljárás korszerűsíté­sével igen jó minőségű ter­méket állítanak elő, a ter­melés már a veszteségesség határát súrolja. A gyár kapacitása 260 ezer tonna, az idei termelés viszont nem haladja meg a 200 ezer tonnát, a követ­kező évre pedig csupán 120 ezer tonnára jelentette be igényét a mezőgazdaság. Az ok: a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az utóbbi években berendez­kedtek a folyékony' műtrá­gya felhasználására, ami gazdaságosabb talajerőpót­lási eljárásnak bizonyult. Keverőüzemeik viszont nem szuperfoszfát-műtrágyát használnak, hanem import­ból beszerzett monoammon- foszfátból készítenek oldatot. A rohamosan csökkenő szu- perfoszfát-kereslet most gyors és határozott lépésre kény­szeríti a vállalatot. millió forint értékű ruhane­műt vásárolt. Készülnek az üzem követ­kező évi tervei is. Érdemes megemlíteni, hogy a buda­pesti központú vállalat jö­vő évi exportterve 247 millió forint értékű, amely­ből várhatóan 98 millió fo­rintot a mátranováki üzem teljesít majd. Ebből 20 mil­lió forintra már szerződése van, a fennmaradó részre pedig most folynak a tár­gyalások. Ismeretes már a Szov­A Diósjenői Börzsöny- alja Termelőszövetkezet alaptevékenységének szer­kezetét tekintve * átlagos mezőgazdasági nagyüzem- ! nek számít, adottságai azon­ban kedvezőtlenek, így az alaptevékenységből nem le­het megélni. A nyereséges ágazatokat, csakúgy mint más Nógrád megyei gazda­ságban, az alaptevékenysé­gen kívül találták meg. Hajzsel Gyula főkönyve­lő hosszan sorolja az ipa­ri tevékenységeket, melyek jelentős részét teszi ki . a bérmunka. Raklapelemeket, bútorléceket gyártanak. Mű­anyagüzemet, varrodát lé­tesítettek, lakatosüzemük van. Rádiótelefonok keve­rőpultját szerelik. Ezen túlmenően összesen több mint száz dolgozót foglal­koztató bedolgozói háló­zattal, átalánydíjas egy­séggel rendelkeznek. Az ipa­ri tevékenységből az idén 44 millió forint árbevételre számítanak, s ebből szárma­zik a szövetkezeti nyereség 70 százaléka. A közelmúltban a szövet­kezet vezetői olyan beruhá­zásra szánták el magukat, amelyek egyaránt segítik az alap- és kiegészítőte­vékenység jövedelmezősé­gének fokozását. Nyeresé­ges állattenyésztést várnak a 38 millió forint költséggel korszerűsített szarvasmarha­telep átadása után, a be­ruházást jövőre fejezik be. — Nagyobb jelentőségű az a termékszerkezet átala­kítására irányuló fejlesztés, melyet az ipari főágazatban hajtanak végre. Ezt a lépést a piaci igényekhez való iga­zodás mellett az is indokol­ta, hogy a BRG-vel az idén megszűnt a kooperációs kapcsolat. A helyi telepíté­sű üzemrészekben így több mint kétszáz dolgozó vált volna munkanélkülivé, ha a szövetkezet vezetősége nem keres újabb lehetősé­geket. — Két új termék gyár­tására is vállalkoztunk eb­ben az esztendőben — mondja Törnek Jenő, az ipa­ri főágazat vezetője. — A BRG helyett az év elején a a Budapesti Rádió-Coop Kisszövetkezettel kötöttünk együttműködési megállapo­dást. Ennek alapján rádió­jetunió megrendelése is. A szovjet partnerek 36 millió forintért vásárolnak jövőre az üzem termékeiből. Két­szer annyi fehérneműt ren­deltek, mint ebben az év­ben, valamint az ideinek megfelelő mennyiségű le­ányka és női nyári ruhákat. Az elkövetkező év várható termelési értékének megha­tározásán jelenleg is dol­goznak az üzem szakembe­rei, annyit azonban már elmondtak, hogy az maga­sabb lesz az ideinél. telefonok kezelőegységeinek gyártását kezdtük meg. Ed­dig összesen 500 darabot ké­szített el az üzem kollektí­vája. Ezekben a napokban újabb 200 darab összeszere­lésére kaptunk megbízást. A másik termékük a tapéta lesz, melynek folya­matos gyártása a napokban kezdődik. A tsz egy feltalá­lóval hosszas megfontolás után gyártási szerződést kötött. — Textil- és hőszigetelő tapéta gyártási jogát adtam el a mezőgazdasági nagy­üzemnek — tájékoztat Józsa János, aki e termékért ta­valy a Kiváló feltaláló arany fokozata kitüntetést kapta. — Jelenleg a folya­matos gyártás feltételei­nek kialakításán dolgozunk. Nemcsak a tapéta, hanem a gyártósor is az én találmá­nyom. Kölcsönös megegye­zés alapján a termelőszövet­kezetben megalakítottuk a „Jota” műszaki fejlesztési stúdiót, melynek elsődleges célja a termék és a gyár­tástechnológia folyamatos fejlesztése. Az elképzelésein­ket több évre szólóan kiala­kítottuk. Jelenleg egy gép­soron megkezdjük a külön-, böző falburkoló anyagok folyamatos gyártását.' A tervek szerint pedig jövőre minden tapétatípushoz spe­ciális gyártóberendezéseket készítünk. A célgépeken várhatóan 1 millió 700 ezer négyzetméter tapéta készül évente. így rövid idő alatt, több millió forint értékű le­het a termelés e cikkekből. — Miből készülnek a ta­péták? — A Jotext szövettapé­tákat különböző nyers, ter­mészetes anyag hatású, nem műszálas textíliákból készít­jük. Ez egyaránt felhasz­nálható betonon, fán és va­kolt felületeken. Előnye, a hagyományos tapétákkal szemben, hogy a falfelületek repedéseit maradandóan megszünteti. A Posthermo hő- és hangszigetelő tapéta polisztirol műanyagból ké­szül. Alkalmazásával jelen­tős fűtési energia takarít­ható meg. Nemcsak hazai, hanem a külföldi piacon is nagy az érdeklődés a tapéták iránt. burányi János Nehezebb, de megéri Férfias munkát válasz­tott magának a Salgó­tarjáni Kohászati tlsKr mekben Gotyár István­ná. A kovácsolóüzem­ben tevékenykedik a2 izzó termékekkel, ha­talmas kalapáccsal ala­kítja a Vasat. Koráb­ban eladóként dolgo­zott a megyeszékhely egyik áruházában. a kilenc esztendeje tör­tént munkahelyválto­zását az SKl'-ben el­ért nagyobb keresete indokolta. —kuiesá.r — Magyar—szovjet társadalomtudományi együttműködés Jota stúdió

Next

/
Thumbnails
Contents