Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

NOGRAD 1987. december 8., KEDD SajtbtíjekoztatA Moszkvában Ha kezdődik BARÁTAINK Etára a működő skanzen Bulgáriában Mihail Gorbacsov wa­shingtoni tárgyalásainak programjáról tájékoztatott hétfőn, a szovjet külügymi­nisztérium sajtóközpontjá­ban Jurij Gremitszkih szóvi­vő. Az információs főosztály vezetőjének első helyettese közölte, hogy a washingtoni tárgyalásokon szó lesz a ha- dászati atomrakéták 50 százalékos csökkentéséről, regionális kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról is. Gremitszkih részletesen is­mertette az SZKP KB fő­titkárának — Washingtonban korábban már közölt — programját. Eszerint Mihail Gorbacsov hétfőn megérke­zése után pihenéssel és fel­készüléssel tölti a nap hát­ralévő részét, majd kedden kezdi meg eszmecseréit az amerikai elnökkel. A KHR— HHR szerződés aláírása A szocializmus építésének időszerű feladatairól, mai szocializmusképünkről ren­dez a fiataloknak vitasoro- zatot tavasszal a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. A politikai akció kezdetét megelőzően, a vita­sorozat elméleti megalapo­zásaként hétfőn a KISZ me­gyei, városi bizottságainak titkárai és aktivistái, vala­mint a megyei és városi pártbizottságok ifjúsági fele­lősei tanácskoztak az MSZMP Budapesti Bizottsága Okta­tási Igazgatóságán. Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vázolta a vitasorozat céljait, majd Bereez János, az MSZMP Politikai Bizottságá­A magyar párt- és állami élet vezetői hétfőn fogadták Raif Dizdarevicset, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterét. A politikus Vár- kony.i Péter külügyminisz­ter meghívására hivatalos baráti látogatást tett ha­zánkban. Jugoszlávia kül- ügyeinek irányítóját a Par­lamentben fogadta Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Mi. nisztertanács elnöke. Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese a Központi Bi­zottság székházában fogadta Raif Dizdarevicset. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozókon kedvezően értékelték a magyar—ju­goszláv kapcsolatokat. Kife­jezték szándékukat a köl­A kínai külkereskedelmi és külföldi gazdasági kap­csolatok minisztériuma fő­iskolájának diákjai hétfőn tüntető felvonulással fe­jezték ki tiltakozásukat Pe- kingben egy társuk halála miatt. A főiskola mintegy öt­száz hallgatója a városi ta­nács épületéhez vonulva tiltakozott, mert a főiskola területén szombaton egy — a közelmúltban munkatá­borból szabadult — huli­gán késszúrással megölt egy diákot. A tüntetők szerint az eset bizonyítéka a főisko­lán uralkodó gyenge köz- biztonsági állapotoknak. Mások szerint a megkéselt diák élete megmenthető lett volna, ha időben meg­után várhatóan mindketten felhívással fordulnak a két ország népeihez. A szóvivő közölte azt is, hogy a szov­jet televízió több egyenes közvetítést ad a washingtoni eseményekről. Az első a Fe­hér Háznál tartandó keddi fogadási ceremónia lesz, majd ugyancsak egyenes­ben sugározzák az aláírást. Gorbacsov elutazása kap­csán kérdésre válaszolva Gremitszkih megerősítette: Borisz Jelcin, az SZKP moszkvai pártbizottságának volt első titkára, a KB Po­litikai Bizottságának póttagja nem vett részt a főtitkár és kísérete búcsúztatásán, mert kórházban van. A sajtótájékoztató második részében az Afrika déli ré­szén kialakult helyzetről volt szó. Vladilen Vaszev, a szov­nak tagja, az MSZMP KB titkára időszerű ideológiai kérdésekről, a szocializmus- kép változásairól tartott elő­adást. A KISZ politikai vál­lalásainak szerepéről a gaz­dasági-társadalmi kibontako­zásban Gönci János, a KISZ KB titkára szólt. A KISZ-aktivisták szek­cióüléseken vitatták meg az akció gyakorlati kérdéseit. Andics Jenő, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rek­torhelyettese a szocializmus­felfogás történeti változásai­ról, illetve Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató az értékrend állandó és változó elemeiről tartott előadásait követően a tanácskozás Hámori Csaba zárszavával ért véget. (MTI) csönösen előnyös, széles kö­rű együttműködés fejlesz­tésére. Véleményt cseréltek a két szocialista ország gaz­dasági-társadalmi fejlődését elősegítő párt- és kormány­zati tevékenységről, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozókon részt vett Várkonyi Péter. Jelen volt G.yörke Sándor hazánk belg­rádi, és Milovan Zidar, Ju­goszlávia budapesti' nagykö­vete. Hivatalos, baráti látogatá­sa befejeztével hétfőn, a délutáni órákban elutazott Budapestről Raif Dizdare- vics. A jugoszláv külügymi­nisztert a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója, Várko- nyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Gvörke Sándor és Mi­lovan Zidar. (MTI) felelő orvosi ellátásban ré­szesítik. A hivatalos tüntetési en­gedély nélkül felvonult di­ákok és a rendőrség között, kisebb méretű összetűzés volt. A rendőrség egy tün­tetőt őrizetbe vett. A diákok képviselői a nap folyamán találkoztak a külkereskedel­mi és a külföldi gazdasási kapcsolatok minisztériumá­nak illetékeseivel. A diá­kok elmondották, hogy tün­tetésüknek semmiféle po­litikai indítéka nem volt. Az esti órákban a rend­őrség buszokkal visszaszól - litotta a diákokat a főisko­lára. A hétfői .diákmegmoz­dulásról egyelőre nem ad­tak ki hivatalos jelentést Pe- kingben. jet külügyminisztérium hár­mas számú afrikai osztályá­nak vezetője kérdésekre vá­laszolva elmondta: szovjet katonák semmilyen angolai harci eseményben nem vet­tek részt és nem fognak részt venni, az erről szóló híresz­telések minden alapot nélkülöznek. A szovjet külügyi tiszt­viselő az Angolában állomá­sozó kubai csapatok cseré­jének kapcsán megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy váltásként ötezer kubai katona érkezett volna az országba. A Szovjetunió mintegy 100 millió dollárt fizetett be az apartheidellenes Afriika- alapba — közölte Gremit- sakih. Hozzáfűzte: a pénz nagy részét a frontországok megsegítésére fordítják. (MTI) TASZ8Z­bírálat A TASZSZ szovjet hír- ügynökség hétfőn kom­mentárban bírálta a nyuga­ti távirati irodákat, amx -- beszámolóikban eltúloz:..:, annak az incidensnek a • lentőségét, amely vasai nap a csúcstalálkozót üdvözlő moszkvai békegyűlésen tör­tént. A szovjet külügyminisz­térium előtt lezajlott tömeg­gyűlést egy maroknyi cso­port megpróbálta eltéríteni eredeti céljától, de a cso­port tagjainak kiáltozásai (Ki alkarok vándorolni!) nem váltottak ki különösebb visszhangot. A TASZSZ kommentár­jában rámutat, hogy a nyu­gati hírügynökségek a csúcs­találkozót támogató gyű­lésnek csupán erről az apró mozzanatáról számoltak be. olyan problémának állítva be a szovjet zsidók kiván­dorlásának kérdését, amely akadályozhatja a kelet— nyugati kapcsolatok norma­lizálását. Objektív statisztikák mu­tatják — írja a TASZSZ —. hogy a Szovjetunióból való kitelepedésre szóló engedé­lyek száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt. 1987- ben — a gyermekeket is be­leszámolva — 26 ezer em­ber távozott az országból — többszöröse az 1986'ban ki­vándoroltak számának. Ez- zel egyidőben folytatja a TASZSZ — csökken a kitele- pedést kérelmezők száma jelenleg mindössze néhány százan várnak engedélyre. A TASZSZ végül idézi Mihail Gorbacsovnak, az amerikai NBC Tv-társaság számára adott interjúját, amelyben az SZKP KB fő­titkára a kivándorlások kapcsán a következőket mondta: „Azt hiszem, hogy az engedélyt csak azok nem kapták meg, akiknél ezt. ál lambiztonsági okok indokol­jak. Más ok nincs. A jö­vőben is eszerint fogunk eljárni”. Az RKP december 14-én összeülő országos pártkonfe- renciáját megelőzően szak- szervezeti tanácskozásokat tartottak Romániában. A Román Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa Kolozsvá­rott értekezletet hívott egybe, amelyen a párthatá­rozatokkal összefüggésben gazdasági-társadalmi felada­tokról tanácskoztak. A vi­tából kitűnt: a szakszerveze­Megemlékezések a magyar sajté napján A magyar sajtó napja, a Vörös Üjság megjelenésének 69. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn, a Magyar Űjságírók Orszá­gos Szövetségének választ, mánya a Magyar Sajtó Há­zában. Az ünnepi ülés részt­vevőüt Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Kopka János, a szö­vetség alelnöke, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztője mondott beszédet. Ezt követően a Magyar Újságírók Szövetségének vá­lasztmánya több évtizedes munkásságuk elismeréseként Aranytollial tüntette ki Be- rendi Ferencet, a Szabad Föld és Vigovszki Ferencet, az MTI nyugalmazott fotó- riporterét, valamint Buda­vári Antal, Csapó György, Csorna Béla, Fenyő Béla, Gulyás Pál, Kovács Judit, Kölcsey Erzsébet, Kőszegi Imre, Kürti László, Matuz Józsefné, Niszkács László, Perényi István, Rózsa György, Szász Ferenc, Szi­lágyi István, Varannai Au­rél és Veres Pál nyugalma­zott újságírókat. A Magya­rok Világszövetségének ja­vaslatára ugyancsak ebben a kitüntetésben részesült Szik- lav Andor USA-ban élő szak­író és kutató. Az ünnepségen Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, a Szocia­lista Újságírásért kitüntetést adta át a magyar sajtóban, illetve a rádióban dolgozó 30 újságírónak. Az idén második alkalom­mal hirdették ki a Magvar Újságírók Országos Szövet­sége nívódíj pályázatának eredményeit.' Elhelyezték a megemlékezés virágait a Bá­lint György újságíró-iskola hallgatói is. (MTI) A 3KSZ KB ülése Hétfőn összeült Belgrád- ban a JKSZ Központi Bi­zottsága. A plénumon, Du­sán Cskrébics vitaindító referátumának előterjesz- tese előtt, szót. kért Dusán Dragoszavac, a KP horvátor­szági, majd Petar Matics. a KB szerbiai tagja. Dragoszavac javasolta, hogy a Központi Bizottság értékelje az ország politi­kai helyzetét, valamint a JKSZ KB és a KB Elnök­ség munkáját, hogy a párt­iján tisztázzanak bizonyos érthetetlen és szervezeti .szabályzattal ellentétes le­számolásokat, megerősítsék a párt, elsősorban pedig a KB egységét”. Petar Ma­ries indítványozta, hogy a Központi Bizottság külön- ülésen tárgyalja meg a kö­vetkező témát: „A kom­munista szövetség viszonya Jugoszlávia egységéhez, a munkásosztály helyzetéhez, az önigazgatáshoz és a kü­lönféle nacionalizmusok je- entkezéséhez ". A plénum úgy határozott, hogy mindkét javaslatról kedden dönt. tek fontos feladatnak tekin­tik a műszaki-tudományos színvonal növelését, a tervek teljesítését és az export el­sődlegességét. Az anyag- és energiaellá­tásban mutatkozó problémák megoldását sürgetve java­solták : a , jövőben a tudo­mány és oktatás nagyobb mértékben járuljon hozzá az e téren jelentkező gondok enyhítéséhez. (MTI) Bulgáriában Etara az el­ső szabadtéri működő nép­rajzi múzeum. Mai nevét a Jantra folyó régi nevéről kapta. Gabrovo város „Etar” kerületében hat hektár te­rületen helyezkedik el, 1964- ben avatták fel. A kiállí­tási anyag Gabrovo vidéke gazdasági életét, építésze­tét és a régi mesterségeket mutatja be a nemzeti meg­újhodás korából, a XVIII— XIX. század fordulójáról. A házak, a régi műhelyek és a kézműveseszközök, be­rendezések tipikus bolgár stí­lusban készültek. Ezeknek egy részét a helyszínen kon­zerválták, néhányat Gabrovó- ból és a környező falvak­ból szétszedve szállították ide, és a helyszínen állítot­ták össze. A többit eredeti modellek, rajzok és fotók A Vaskapu—1 vízi erőművel kapcsolatos ju­goszláv tiltakozás ismét ráirányította a figyelmet a romániai energiagazdálko­dás nehézségeire. A nép­gazdaság egyetlen más ága vem szerepel oly gyakran a román sajtóban, mint az energiagazdaság. A legfőbb állami és pártszervek szin­te állandóan foglalkoznak a problémával és hozzák az azzal kapcsolatos határo­zatokat. A ielületes szemlélő azt tiihetné, hogy az elmúlt év­tizedekben a román népgaz­daságban nem fordítottak kellő gondot erre a feladat­ra és a mulasztások most megbosszulják magukat. Ez korántsincs így. A párt* és állami vezetés kezdettől fogva egy sor az energia- gazdaságot érintő alapvető határozatot hozott, amelyek célul tűzték ki, hogy Ro­mánia az ezredfordulóig önellátó legyen az energia- gazdaságban. Hogyan kép­zelik ennek elérését? A kiindulópont — a HO­RIZONT című NDK folyó­irat szerint — további in­tenzív kutatásokat kell vé­gezni az egész ország (be­leértve a Fekete-tenger part­menti vizeit) további szén-, kőolaj-, földgáz-, olajpala- és uránlelőhelyek után. Egyidejűleg tovább kell fej­leszteni az erőművek háló­zatát oly módon, hogy meg­változzék a felhasználandó energiaforrások aránya. A szén és olajpala részesedé­sét 40 százalékra kell növel­ni. (Ennek érdekében meg kell duplázni a szénterme­lést, 1990-ig el kell érni az évi 100 millió tonnát, ebből 11 millió tonna kőszén.) A vízierő felhasználása változatlanul 18 százalék lenne. Az olaj és földgáz felhasználását 20 százalék­ra csökkentenék. A növek­vő feltárási költségek mi­att az olajkitermelést a je­lenlegi 11—12 millió tonná­ban rögzítenék, a földgáz­pontos mása alapján építet­ték fel a skanzen területén. Az Etara működő skan­zen a falusi emberek haj­dani életmódját mutatja be színes elevenségében. Ere­deti szerszámokkal, tech­nológiával, eredeti műhe­lyekben dolgoznak a meste­rek: a paszománykészítők, a fazekasok, a rézművesek, a bőrdíszművesek, a taká­csok. Tarka csergéket. pu­ha, bojtos subaszőnyegeket és színes gyapjútakarókat szőnek. Működik itt csap­szék, kávéház. édességbolt. A múzeum állományában mintegy 20 ezer régészeti tárgyat, szerszámot, a min­dennapi élethez szükséges tárgyakat, különböző mes­terségbeli felszereléseket, népviseletet, szőtteseket őriz­nek. kitermelést pedig 32 milli­árd tonnáról 22 milliárd tonnára csökkentenék. A fennmaradó 22 százalékot az atomenergiával, (a cer- navodai 3500 MW-os atom­erőmű építésében elmara­dás van, ezt követően Mol- dovában terveztek egy 3000 MW teljesítményű atom­erőművet) nap-, szél-, és bio­gáz-energiával kívánják elő­állítani. Mindez arra mutatna, hogy a román energiagazda­ság egészséges fejlődési programmal rendelkezik. Mégis, miért kellett 1985 októberében kivételes álla­potot és katonai ellenőrzést elrendelni az energiagazdál­kodásban. Az AGERPRESS hivatalos román hírügynök­ség akkor a lépés szüksé­gességét a hosszan tartó szá­razsággal indokolta, amely miatt jelentősen csökkent a vízi erőművek teljesítmé­nye. 1986-ban és 1987. első telében a román sajtó sze­rint e problémák gyökere a nem kielégítő munka- szervezésben, fegyelmezet­lenségben és tehetetlenség­ben rejlik. Ezek miatt mint­egy 1500—2800 MW elektro­mos energia esett ki a ter­melésből. Ez 1987 február­jában további, állítólag ide­iglenes megszorításokhoz ve­zetett a gazdaságban, a szol­gáltatásokban és a háztartá­sokban. Ez az utóbbiak szá­mára további 20 százalé­kos csökkenést jelentett, ami a városi lakásokban, havonta átlagosan csak 43 kWh, a falvakban 29 kWh elektromos energia felhasz­nálását engedélyezi. Bel- és külföldi szakér­tők véleménye szerint a közeljövőben még az eset­ben is, ha az energiagaz­dálkodással kapcsolatos programok teljesülnének, — továbbra is gondok lesznek az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a lakosság elektromos árammal való elltásában. — *• — KISZ-aktivisták tanácskozása Elutazott a jugoszláv külügyminiszter Szakszervezeti tanácskozás Romániában Energiagondok Romániában Diáktüntetés Pekingben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents