Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
Feri bácsi lett a Bániból Németh Sándor mindig úton Sándor 'előadás előtt az öltözőjében Az arabok története Imádja a finom szivarokat, De ha hosszabb útra indul, a pipáját is magával viszi. Szokássá vált, hogy Bées és Budapest között a volán mellett mindig pipasák, és a szerepeit memorizálja. Becs felé németül, hazatérőben ■ magyarul, Így könnyebben csapja agyon az éjszakát. Mert mindig esténként kel útra, akár Bécsből, akár Budepestrő] indul. Két nyelven játszó színész, két főváros zenés színházának ünnepelt művésze. Nemzetközi sztár. Németh Sándorra Bécsben is, Budapesten jis rámosolyognak az emberek. Felismerik, utána fordulnak. Az utóbbi években sok minden megváltozott körülötte, amióta két főváros két színházának vezető művésze: negyedszázada tagja a Fővárosi Operettszínháznak. és 1984 óta — ezzel párhuzamosan — a bécsi Volksoper társulatának is. — Melyik városban tölt több időt? — Ez változó. Mikor, melyik színházban van több’ előadásom. De nem egyszer előfordult, hogy egyik nap Bécsben játszottam németül, másnap délután pedig már Pesten magyarul. Néha több éjszakát töltök a gépkocsiban. mint az ágyamban. Any- nyi kilométert vezettem már, mint egy főfoglalkozású gépkocsivezető. — Hol érzi magát igazán jól? — Budapestihez köt az édesanyám, és itt él a tizenkét és fél éves fiam, Sándor is. De az az igazság, hogy Bécsben talán ma már több a barátom. Az év elején szerepkört) váltott: az Operettszínház felújított Csárdáskirálynő előadásában Kerekes Ferkót játszotta. — Igaz. kell még hozzá egy kis sminkmesteri és íodrászi segítség. A hajamat őszre festik, és kapok néhány ráncot, de hát öregítettek már engem öt éve is, pedig akkor még csak 40 esztendős voltam. A bécsi Raymond Theatherben két- százhatvanötször játszottam Bónit. Aztán a Volksoper is Kálmán Imre operettjét tűzte műsorára. Tőlem, aki Bónit akkor már — ha összeadom a pesti és a bécsi előadásokat — több mint ötszázszor játszottam, megkérdezték, nem lenne-e kedvem eljátszani egy másik szerepet, Kerekes Feri bácsiét. Igaz, kissé /fiatalnak tartottam még magam az ötvenen túli álakhoz, de miért ne, gondoltam, hát mégiscsak színész vagyok. Így előbb tudtam Feri bácsi szerepét németül, mint magyarul. Ezzel kerültem be a Volksoper együttesébe. — A Csárdáskirálynővel bejárta a fél világot. — Az osztrák társulattal bemutattuk az operettet az Egyesült Államokban és Japánban is. Hogy ott micsoda siker volt! Életem legnagyobb élménye/ Minden dalt ötször-hatszor meg kellett ismételnünk. Az előadások után sorbaálltak az autogrammkérők. — A nagy slágereket hány nyelven énekelte már? — Kerekes Ferkó Húzzad csak kiiVilágos kivirradtig című dalát elénekeltem magyarul, németül és oroszul, de előadtam már japánul és angolul is. Németh Sándor nemzetközi sztár, naponta jár ének- és táncórákra. Vigyáz a kondíciójára és a testsúlyára. Valamikor a vitorlázórepülés volt a kedvenc sportja, ma a lovaglás, ha van rá ideje, Bécsben. Itthon minden szabad perce a fiáé. Szerény, csendes mindig mosolyog. Csak az előadás előtt zárkózik be: olyankor skálázik. Kabalája: színpadra lépés előtt valakihez, vagy valamihez odanyomja az orrát. A Fővárosi Operettszínházban a Csárdáskirálynő Kerekes Ferkéjeként láthatja a közönség. Sebes Erzsébet Az „arab világ” kifejezést mind a hazai, mind pedig a világsajtó gyakran használja, különböző megközelítésben és előjelekkel. A nemzetközi helyzetet elemző. cikkek, külpolitikai eszmefuttatások olyan kifejezése ez, ami magától értetődőnek tartja az arabok történetének legalábbis vázlatos ismeretét. Annak ellenére, hogy például az iszlám tudomány nem kötelező tananyag az iskolákban, pedig ha az lenne, még az sem lenne egyenlő az arabok történetével, miután az iszlám jóval tágabb fogalom. Maga az „arab világ” pedig politikai fogalom és nem tudományos. Ma az Arab Liga államait értjük alatta. Ha a vallást tekintjük — jóllehet az iszlám nemcsak az, hanem kultúra és civilizáció, politikai és jogi normák összessége stb. —, akkor azt látjuk, hogy az arabok többsége muzulmán ugyan, de nem minden arab az. Az iszlámhívők kevesebb, mint hatodrészét alkotják. s az öt legnagyobb iszlám lakosságú ország között nincs is arab (Indonézia, Banglades, Pakisztán, India, Szovjetunió). Kik hát az arabok? Mohamed, a próféta szerint: ..Arab az. aki arabul beszél”. Az arab a sémi nyelvek családjába tartozik, az ezek keleti ágához tartozó akkád rendelkezett először írásbeliséggel, úgyszólván az írott történelem hajnalán. A mai arab pedig az északi arabból alakult ki. A „klasszikus arab” nyelv a VII. századtól már nemcsak a szertartásnak, hanem az Arab Birodalom állam- igazgatásának a nyelve. Ettől kezdve az iszlám terjedésével a Korán az arab nyelvet és kultúrát is hordozta. (Maga az iszlám tudomány különösen a VIII. és a XV. század közötti időben lényeges korszak a gondolkodás történetében, részben a görög tudásanyag közvetítésével, részben önálló eredményeivel,: például a matematikában, fizikában, csillagászatban, orvoslásban stb. Hogy csak néhány utalásra szorítkozzunk, ki ne hallott volna például Omar Khajjámról, aki nemcsak költő, hanem matematikus is volt, vagy — immár Európában —a spanyol—zsidó tudósokról, akik héber betűs arab nyelven írták műveiket. Mai- monides a XII. században nemcsak kiváló filozófus, hanem orvos is. hatása ott él Aquinoi Tamás műveiben.) Ám maradjunk az araboknál. Annál is inkább, mert a Kossuth Könyvkiadó gondozásában most látott napvilágot egy e tárgyban mindenképpen alapvetőnek számító mű, Benke József: Az arabok története című könyve. Természetesen ez a hatalmas történeti, művelődéstörténeti tudásanyagot alaposan feldolgozó munka nem tartozik az úgynevezett könnyű olvasmányok közé, annak ellenére, hogy a tudós szerző igen világos és szép magyar nyelven ír. A könyvészeti leg is vonzó művet klasszikus szépségű színes képanyag teszi még elegánsabbá s a laikus számára „fölfoghatóbbá”. Mert igaz ugyan, hogy ezt a művet a témával a továbbiakban foglalkozó kutatók sem kerülhetik meg, de a szerző és a kiadó szándéka szerint igen nagy haszonnal forgathatja az egyszerűen csak érdeklődő olvasó is. Aki ugyan nem olvashatott már korábban kiadott műveket az arabok történetéről vagy a musz* lim vallásról (Simon Róbert: Az iszlám keletkezése, 1967; Arabok, 1976 — politikai-irodalmi antológia, —; Germanus Gyula: Az arab irodalom története, H. Arkeveld: Termékenység madara 1973, vagy amit elsőként kellett volna említeni, Goldziher Ignác Az iszlám, 1881, s ugyancsak Goldziher kétkötetes tanulmánygyűjteménye, Az iszlám kultúrája, 1981), mégis lényeges, hogy Benke József művében most egyetlen kötetben tekintheti át ezt a történetet a kezdetektől napjainkigAz impozáns kötet hat fejezetben tárgyalja ezt az ugyancsak ősi időkbe nyúló történetet. Foglalkozik az iszlám előtti Arábiával, Mohameddel és vallásával, az arab—iszlám világbirodalom kialakulásával és tündöklésével, ennek hanyatlásával és bukásával, az arab népek történetével a török uralom alatt (1514— 1918) s végül a gyarmatosítással és a függetlenségi harccal. Miként azt a szerző az Utószóban megjegyzi, ez utóbbival új fejezet kezdődött az arab népek és az arab országok történetében, hiszen a múltból örökölt ellentétekhez újabbak is járultak, a kép rendkívül sokszínű akár ezen országok társadalmi szerkezetét. akár — ami ebből következik — a társadalmi tudatát vizsgáljuk, s ez érvényes a palesztin mozgalom történetére, valamint jelen helyzetére is. Benke József megjegyzi: „Az arab országok függetlenné válásuk utáni történetének, társadalmi-gazdasági fejlődésének, e fejlődés irányainak, nemzetközi kapcsolataiknak megírása — talán még a történelmüknél is nehezebb, bonyolultabb — elvégzendő feladat.” Azt teszem ehhez hozzá, hogy történelmük nélkül azonban bizonyosan lehetetlen. Ezt a történetet írta meg igen alaposan nagy tudományos elmélyültség- gel Benke József. Kötete alaposan dokumentált, a függelékben kronológia, bibliográfia, névmutató található. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában kiadott könyv Sálgótarjánban is igen keresett, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén várja az érdeklődőket, ahol a politikai irodalom roppant gazdag választéka is rendelkezésre áll. (Kossuth Könyvkiadó 1987.) T. E. Névtelen-e Almás? Már a nevekkel van aztán olyan keveredés, mint a pinty! Van. aki azt állítja, hogy Mátraalmás egyáltalán nem található a magyar helységnévtárban. . . Ez meg úgy történt, hogy nemrégiben odabent, a megyei kórházban, Salgótarjánban elhalálozott valaki, aki almási—szu- hai—szuhahutai(?) volt életében. Irataival az illetékes komoly gondban volt egy ideig, merthogy hiába kereste Mátraalmást a névjegy- zékben! Valahogy megoldották aztán, de mert akkoriban éppen ott táboroztunk az almási alkotótelepen — meg- ; . „-cZtem z-suzsa asszonyt, a vendéglő vezetőjét, hogy van ez? Ez úgy van, hogy neki magának (taláni Mátraalmást vezették be lakhelyül a személyi irataiba, míg a fia, akivel egy fedél alatt lakik Mátraalmáson(J) szuhai lakos az irat szerint. Ha meg az ember nekilódul a közeli, de amúgy meg nagyon is meredélyes terepen elérhető 837 magas Gólyavár felé, nos, az almási utcácska végében még láthatja a rozsdamarta táblát „Mátraalmás"... De van tovább is. Jómagam talán a hatvanas évek vége- felé jártam erre először, azt már meg nem mondom miért, csak arra emlékszem, hogy a házigazda kivezetett a kertjébe és mutatta ..ott a föld végében, a dombon Beszélő tájak túl, már Galyatető magasodik. .. ” De még akkor erősen hozzámond ták mindenütt a mátraalmási névhez, hogy ez itt Szuhahuta lett volna a régi időkben. A név körüli hiedelem még, hogy a hatvanas években az itteni tanácsi vezetők közül valaki így kezdte emlegetni Szuha- hutát, hogy Mátraalmás (ami nagyon is szép név és’ nem minden előzmény nélkül való ezen a vidéken, a közeli Mátraszentistván volt ugyanis korábban Almássy- hutal), és ettől aztán megváltozott volna a ^neve:.. Aligha ilyen egyszerű persze mindez, hiszen a névadáshoz sok minden kell még. Tény. hogy Szuha is. Mátraalmás is a még arrébb fekvő Mátramindszent- hez tartozik, ebből legfeljebb az az érdemleges, hogy az almási méltán ragaszkodik nevéhez és nem szereti, ha szuhainak nevezik- írják. A térképek sem egyöntetűek. Az egyiken csak Szuha szerepel, s bár vezet út tovább is, a hegy felőli végében nincs kiírva Almás, a másikon meg Almás neve is ott látható. A nagy földrajzi névszótár (Kiss Lajos-léle az, ami az eredetekkel foglalkozik) ismerteti ..Szukához tartozó település” formában, ami éppenhogy nem tetszene az almásiaknak, mert Szuha is, Mátraalmás is Mátra- mindszenthez tartozik, miközben mindhárom maga is külön karaktert-múltat őriz. Mátraalmás nevét (ha találják, ha nem, a térképen) egyre többen jegyzik meg manapság. Sőt, Mátraalmás híre (hiába bújuk meg a hegy alatti út végében) mindhárom település közül egyre nagyobb éppen az itt létesített és a megyei múzeumok kezelésében álló nagyszerű alkotótelepe révén, A jól felszerelt központi épület és körülötte-mellette a fűthető faházak a nyári képzőművésztáborok keretét adják, de mert a létrehozók szándéka ennél általánosabb volt — érkeznek ide mások. máskor is alkotótáborba jóltervezett és megfelelően körülhatárolt beosztás és feltehetően cseretáborozást is megvalósító stb. tervek szerint. Amúgy az élet csudajó itt fent. a Szabó- vágáshoz közeleső. szeszélyesen kanyargó, pántlikát formázó jó hegyi út végében Mátraalmáson, és talán nem is csak az alkotótáboriaknak (a mindenkoriaknak), hanem hét, de inkább hetven! faluban párját ritkító hangulatos-modern kiváló vendéglője- presszója, nyáridőben fényes panorámát nyújtó terasza és kitűnő konyhája, választéka miatt a helybelieknek is. Zsuzsa asszonyt, a vendéglőst. szakértelme, kedves figyelmessége, pontossága, örökös jókedélye (hosszabb sort kellene ke* , ríteni!) miatt szeretik, de például az itteni alkotótá- borozók közül oly’ sokan és oly’ annyira, hogy a nyáron az amatőr képzőművészek külön oklevelet készítettek számára, amit mindenki láthat azóta is a Hársfához címzett vendéglő falán. Na, már a hársfa külön kis látványosság éppen itt! Ez a valóban kitűnő szövetkezeti * vendéglő úgy épült meg ugyanis, hogy oldalával kis kanyart vett — helyet adva az ott álló fiatal hársfának, példát adva ugyanakkor mindazoknak. akik építve örökké a favágással kezdik. Amúgy a palóc valóban nagy fa (ki)vágó, de az almásiak, egykori hutaiak (üveghuta volt itt. a helyét ma is mindenki megmutatja kívánságra a helybeliek közül), mintha éppen az egykorvolt üvegipar miatt inkább szlovák eredetűek lennének. 'S erre nem is csak az derít némi fényt, hogy a vendéglő televízióján többnyire valamelyik besztercei szlovák műsor pereg (még a szlovák esti mesét, a Vecerniceket is szívesen nézik sörrel a kézben), hanem például a szomszéd bolt vezetőnője is át-átfor- dít szlovákra, ha közeli rokon lép a falusi viszonylatban egyszerűen elképzelhetetlen választékú, tisztaságú boltocskába. Lehetnek persze összefüggések a művésztelep és az itteni vendéglátó-kereskedelmi ház színvonala között, s talán / érthető erről az oldalról nézve is, miért kedves vendég az almásiaknak minden errefelé hosszabb-rövi- debb időt töltő idegen. De ebből is inkább a jövőt sejtheti ki az ember; minél több alkalmas részt teszünk még alkalmasabbá felismert értékei által, annál több lesz az almásihoz hasonló kis vendégfogadóbolt az ezernyi bájoló tájat, természeti attrakciót kínáló Nógrádban. Jártuk a tarjáni főiskolásokkal, az Aula ön- és közismereti kör tagjaival az almási utcákat és megfigyelték a távoli, alföldi, dunántúli tájakról érkezett fiatalok, hogy itt száz év szinte minden építési divatja együtt taslálható, néha még egy átalakított házon belül is! A majd’ezer méteres Péter-hegyes oldalából induló Szuhai-patak völgyében kétszer tévedtünk el; egyszer felfelé, egyszer lefelé menet, pedig az almásiak erősen elmagyarázták, hogyan kell a Szabó-vágásnál rálelni az amúgy meg Mátramindszent vasútállomástól induló piros jelzésű turistaútra odafent. hiába. Üjabban egyre többen „kutászkodnak” errefelé is eladó telek vagy ház irányában, azt is többnyire hiába. És az árak a zöldövezeti, természeti értékekkel együtt növekednek, érthetően. hiszen Mátraalmás valóban a legértékesebb részei közé tartozik a megyének. S ha itt-ott. ebben- abban neve nincs is — híre annál nagyobb. a Ha- rangláb-tölgyes, a Csomosz- vár, Gólyavár, a Lajszka.a Gyökeres-tető fenyvesekre néző tövében. I. Pataki László Hozzáöregítve Kerekes Ferkóhoz, őszülő hajjal, ráncokkal
