Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 307. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 30., SZERDA Tájékoztató a január elsejei árváltozásokról (2. oldal) Szabálytalan boldogság (5. oldal) Sikeres honvédelmi versenyek (7. oldal) Ülésezett az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága Ifjúsági szervezetek a kibontakozásért Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága tegnap Salgótarjánban Géczi János első titkár vezeté­sével tartotta ülését. A testület elsőként „A megye KISZ-szcrveinck, -szervezeteinek feladata a gazdasági­társadalmi kibontakozást segítő munkában” című elő­terjesztést vitatta meg. A többi között megállapí­totta, hogy az ifjúsági szö­vetség politikai jellege erő­sítése érdekében a párt Köz­ponti Bizottsága 1986. no­vemberi határozatát követő­en, elsőként reagálva meg­hirdette a „Jövőnk a tét!” akciót, amely felszínre hozta az ifjúsági mozgalom új mi­nőségét. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a megyében tevé­kenykedő KISZ-szervezetek fele érdemi szerepet tölt be a fiatalok nevelésében, mun­kájukat számos, országos el­ismerésre is méltó kezdemé­nyezés, eredmény fémjelzi. Más helyeken viszont a KISZ-szervezetek csak rész­ben képesek megfelelni a ve­lük szemben támasztott kö­vetelményeknek. A KISZ Nógrád Megyei Bizottsága úgy véli, először saját soraiban kell megújul­ni a mozgalomnak. Az infor­mációáramlás gyorsításával, a döntés-előkészítésbe, az or­szágos. megyei folyamatokba való bevonással a jól mű­ködő szervezeteiket igyekez­nek támogatni, a helyét ke­reső alapszervezeteknél pe­dig a jó példa ösztönző ere­jére támaszkodva próbálják a megújulást segíteni. Elhangzott, hogy a megye KISZ-eseinek véleményét a párt és a megyei tanács programjai kialakításakor fi­gyelembe vették, s ez jelle­mezte a helyi politikai fel­adattervek készítését is. A gazdasági-társadalmi kibon­takozást a megye KISZ-esei támogatják, a reformfolya­matok mellett foglalnak ál­lást számolva az elkövetke­ző feszültségekkel, nehézsé­gekkel. Üj típusú munkamódszer­rel. munkastílussal szándé­kozzák a munkahelyi KISZ- szervezeteket alkalmasabbá tenni a gazdasági építőmun­kába való aktívabb bekap­csolódásra. Előtérbe helye­zik a fiatalok 'szellemi ener­giáját hasznosító és arra ala­pozó akciókat. Korszerűsítik az érdekvédelmi munkát, ösz­tönzik a fiatalokat a folya­matos tanulásra, önképzésre, a több szakma elsajátítására. A műszaki fejlesztés érde­kében pályázatokat hirdet­nek.- A lakásgazdálkodás új megoldásaira kísérleti mo­dellt dolgoznak ki. A kibon­takozási program, ifjúság­mozgalmi feladatai végre­hajtásához azonban elenged­hetetlen a KISZ belső re­formjának folytatása, a nyil­vánosság szélesítése, amit jelez a közelmúltban először megjelent „Hangadó” című kiadványuk is. Megkülön­böztetett figyelmet fordíta­nak a vezetőképzésre, javí­tani kívánják a tömegpro- paganda-munkát. A testület felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy rövid távon nem várható fordulat az ifjúsági mozgalomban, a változásokhoz türelemre is szükség van. Arról is szó esett, hogy a helyi pártszer­vezetek az eddiginél hatha­tósabb segítséget adjanak a KISZ-szervezeteknek. Elisme­réssel szólt a fiatalok kezde­ményezéseiről, tenni akará­sukról. Felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság az alapszervezeti munka közép­pontba állítására, a szemlé­letformálásra, az ifjúsági szervezet tervszerű káder­munkájának szükségére. Ezt követően a testület tá­jékoztatást hallgatott meg a pártszerveknél zajló tömeg- propaganda-munkáról, idő­szerű politikai és ideológiai kérdésekről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Űrhajósok sikeres leszállása Gorbacsov— Strauss megbeszélés Kedden délelőtt a moszk­vai Kremlben megbeszélésre került sor Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnö­ke között. A Szovjetunió azért száll síkra, hogy a háború után kialakult realitások talaján továbbfejlesszék a szovjet— nyugatnémet együttműkö­dést, s erre hívja fel az NSZK kormányát, az ország politikusait. Érről beszélt a Franz Josef Strauss-szal kedden, a Kremlben meg­tartott találkozóján Mihail Gorbacsov, *az SZKP KB fő­titkára. A bajor miniszter- elnök, a Nyugatnémet Ke­resztényszociális Unió elnö­ke a szovjet kormány ál­lami külgazdasági bizott­ságának meghívására, hétfőn érkezett a szovjet fővárosba. Franz Josef Strauss szin­tén a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért emelt szót. Mint mondta, ebben az eu­rópai politikai helyzet fon­tos elemét látja. A Szovjetunió külpolitiká­ját ismertetve, a főtitkár hangsúlyozta, hogy országa a realitások talaján áll. Ma a legfontosabb a népek vá­lasztásának tiszteletben tar­tása. A Szovjetunió hű tár­sadalmi rendszeréhez, ugyan­akkor tiszteletben tartja mások választását. Együtt kell élni, versengve és együttműködve — mondta Gorbacsov. A programban előzetesen meghatározott térségben. a dél-kazahsztáni Alkálik kö­zelében kedden. moszkvai idő szerint 12 óra 15 perc­kor sima leszállást hajtott végre a Szojuz TM—3 szov- iet űrhajó. A Szojuz leszál­lókabinjában érkezett vissza a földre Jurij Romanyenko, aki ezt megelőzően több mint 300 napot töltött a vi­lágűrben, Alekszandr Alek­szandrov, aki később csat­lakozott a parancsnokhoz és Anatolij Levcsenko, aki a de­cember 21-én felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajóval tett látogatást a Mir űrállomás fedélzetén. A Mir űrállomáson Vla­gyimir Tyitov és Musza Ma- narov folytatja a munkát. Ök szintén december 21-én indultak a Szojuz TM—4- gyel. I j termék gyártását kezdték el december elején a BRG Mechatronikai Vállalat szécsényi 2. számú gyáregységében. Géczi Istvánná, a sokcsatornás hangrögzítő berendezések első darabját szereli össze. —RT— Elkészült a kányási lejtős akna Újabb lépcső a szállítási rekonstrukcióban Balázs Ernő. a kányási szakszervezeti bizottság titkára gratulál Asztalos Miklósnak, a nagyszerű munkáért. A ké­pen látható még Bakos Albert, a pártbizottság és Kertész Gyula, a KlSZ bizottság titkára. Két hónap híján hatévi, megfeszített munka ered­ményeként elkészült a Nóg­rádi Szénbányák kányási bányaüzemének rekonstruk­ciós programjában újabb mérföldkőnek számító lejt- akna. A két irányból tör­tént vágatépítés kedden fe­jeződött be — bányászati szakkifejezéssel élve — lyukasztással. A jelentős esemény további lehetősé­geket teremtett a minőségi széntermelés elősegítésében, kapcsolódva az ugyancsak idén átadott bátonyterenyei mosóműhöz. A munkálatokat 1982 feb­ruárjában „fentről”, azaz a jelenlegi szénmosó helyszí­néről indította meg a Bá- nvászati Aknamélyitő Vál­lalat, majd a gyorsítás ér­dekében „alulról”, vagyis a bányaüzem 4. számú eresz- kéjéből kezdte el a vágat­hajtást az Asztalos Miklós vezette brigád. A bányá­szok a medence bányásza­tában is ritkaságszámba menő geológiai nehézsé­gekkel küzdöttek meg az említett időszakban. Hol a víz, hol a rendkí­vül kemény kőzet hátráltat­ta őket a feladat teljesíté­sében. Sok esetben csak új technológia bevezetése se­gített az előrehaladásban. Az Istenmezejéről „verbu­válódott" Asztalos-csapat hét végeket sem kímélve, ún. melegcsákány-váltásos munkarendet alkalmazva, végül is az utolsó határidő előtt két nappal „találta meg a friss levegőt”. Az elkészült lejtakna hossza meghaladja az 1800 métert. így hazánk szén­bányáiban ez az egyik leg­hosszabb ilyen létesítmény. Átlagos meredeksége 14,6 fok. A teljes rekonstrukció­ra szánt pénzből 180 mil­lió forintot emésztett fel a vágatépítés. A munkálatok természe­tesen tovább folytatódnak — mint azt Zsuffa Miklós vezérigazgató a dolgozók kö­szöntésekor elmondta —, és á tervek szerint a Mátra­aljai Szénbányák petőfi- bánvai gépüzemének kol­lektívája jövő év végére fe­jezi be a berendezések — többek között a szállítósza­lag —, beszerelését. A rend­kívül nagy kőzetnyomás miatt a meglévő biztosító- elemeket is újakra cserélik néhány szakaszon. A történet margójára kí­vánkozik, hogy az Asztalos Miklós által irányított bri­gád erőfeszítései és áldo­zatvállalásai nélkül a ha­táridő tovább tolódhatott volna. Így is tetemes a le­maradás. az eredetileg el­képzelt átadáshoz képest, de nem lehetett előre számol­ni a menet közben állan­dóan jelentkező nehézsé­gekkel. A mérnökök, tech­nikusok teljesítménye is fi­gyelemre méltó, hiszen a vá­gatok minimális eltéréssel találkoztak. A lejtős akna elkészülte már jövő év elejétől szá­mottevően csökkenti majd a legmélyebb munkahelye­ken dolgozók beszállási ide­jét. Arról még nem dön­töttek. hogy mi lesz a je­lenlegi kötélpálya-rendszer további sorsa. KlSZŰV-elnökségi illés Rugalmasság, piacmegtartás, ésszerű gazdálkodás A KISZÖV elnöksége, keddi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Salgótar­jáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet intézkedési ter­vének végrehajtásáról. A szövetkezet vezetősége olyan programot készített, amelynek végrehajtása során előnyösen megváltoztatta az 1986. évi kedvezőtlen helyzetet, amikor a terme­lés. a termelékenység és a nyereség jelentősen csökkent. Az ez évi stabilizálást szolgáló intézkedési terv átfogja a termelés és gaz­dálkodás valamennyi terü­letét. Végrehajtását a veze­tőség rendszeresen és nagy figyelemmel kísérte. A kö­vetkezetes, határozott ' mun­ka eredményeként teljesítet­ték a kitűzött célokat. En­nek során fokozták rugal­masságukat, alkalmazkodó­képességüket, üzlet-, vállal­kozáspolitikájukban nem­csak a piacmegtartással kapcsolatos elképzeléseiket teljesítették, hanem új, nagy kockázattal járó sikeres vál­lalkozásokba is belefogtak. Jelentősen változott a gaz­dálkodás. Az előbbiek ered­ményeként lényegesen ja­vult a termelékenység, a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. A ter­melési érték a tervezett 146 millió helyett eléri a 170— 180 milliót, az árbevétel —, amelyben szerepel a belker- tevékenység és az 1,2 millió dolláros importtevékenység — az előírt 250 millió he­lyett 310 millióra nő. A nyer reség pedig előreláthatólag megközelíti a 13 millió fo­rintot. A termelésben és, gazdál­kodásban létrejött előnyös változások az átlagbér 10 százalékos növelését tették lehetővé. Különösen jó irányú el­mozdulás következett be az ésszerű létszámgazdálkodás­ban. Az intézkedési tervben előírt 12 fő helyett 30 fővel kevesebb létszámmal oldot­ták meg feladataikat. A létszámleépítés, átrendező­dés mellett emelkedett a munkaszervezés színvonala, javult az anyagbeszerzés, az -ellátás, hatékonyabbá vált az irányítás. Jótékonyan hatott a mun­kakedvre, a dolgozók len­dületére, szorgalmára, a ter­melési egységek ■ önállóságá­nak növelése, a velük egyet­értésben kialakított az eredményes gazdálkodást, költségcsökkentést segítő anyagi érdekeltségi rend­szer. A piacon való mara­dás érdekében céljaiknak megfelelően betartották a minőségi követelményeket, a megbízhatóság, a korrekt partneri kapcsolat erősítése érdekében pedig eleget tet­tek határidős kötelezettsége­iknek. Az intézkedési tervben foglaltak következetes és határozott végrehajtására létrejött előnyös változások csa.k akkor lesznek tartósak és folyamatosak, ha tovább nő a lendület, megmarad a jó alkotó szellem, a szövetke­zet valamennyi dolgozója alapvető követelménynek és napi feladatának tartja a továbbfejlesztést szolgáló gazdasági, stabilizációs és kibontakozási programban szereplő tennivalók követke­zetes megvalósítását, a ru­galmasság fokozását, a piaci igényekhez való nagyobb alkalmazkodást és az új vál­lalkozásokat. A kérdésekre adott vála­szok után Fekete Nándor, KISZÖV-elnök javaslatára az elnökség elismerésben részesítette a termelésben, gazdálkodásban és vállalko­zásban történt jó eredmé­nyekért a szövetkezet dol­gozóit és a vezetőit. Ügy vé­lekedett, hogy megtalálták a stabilizációs program vég­rehajtásához vezető legcél­szerűbb utat. Elért sikereik, az 1988-ban jelentkező ne­héz piaci viszonyok ellenére is jó alapot adnak az újabb feladatok eredményes elvég­zéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents