Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIII. ÉVF., 303. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK , •-----------------------------------------------H A hétköznapok felelőssége. K arácsony van. Ahogy leszáll a téli alkony, belopjuk a fenyőfát a szobába, ajándékokkal rakjuk körbe és bizakodással kívánunk egymásnak békességet, boldogságot. Békességet a hazának és a háznak, ahol élünk, és benne boldogságot mindazoknak, akik a hétköznapokon a tisztes munka értelmében vetett hittel buzgólkodnak. Aligha kaphatott volna ígéretesebb ünnepi ajándékot az emberiség annál a dokumentumnál, amelyet november elején a washingtoni csúcstalálkozón írt alá Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. A leszerelési egyezmény, amely ugyan nem semmisíti meg, de korlátozza a legkorszerűbb és egyben a legpusztítóbb fegyverek mennyiségét, nehéz és szívós harc eredménye. A megfontolt, a józan gondolkodás diadala. Azé a józanságé, amely a pénzrmiMiókat emésztő, számítógépek vezérelte közepes hatótávolságú rakétacsodáknál többre értékelte a békét, a biztonságot, a népek, a nemzetek együttélését, egymásra utaltságát, közös akaratát. Érthető hát a rokonszenv, amely a Szovjetunió külpolitikáját, megegyezési készségét kíséri szerte a világon. Azt a felelősséget és messzemenő alkalmazkodást, amely újabb és újabb kockázatot vállal azért, hogy a világ elkerülje valamennyi kockázat legnagyobbikát, a nukleáris háborút. Megrázkódtatásoknak, politikai, gazdasági és bi- zailmiválságcknak, amúgy sincs híján a világ. S néhány esztendeje azt sem mondhatjuk, hogy határainkon belül minden rendben van. Nagy munkához fogtunk a jobb élet, az anyagi és szellemi javak gyorsabb gyarapodása, a demokrácia szélesítése, a döntésekbe váló beleszólás nagyobb szabadsága, a társadalomban rejlő alkotó energiák felszabadítása érdekében. Termelést, irányítást korszerűsítünk, struktúrát változtatunk, mert eljárt fölötte az idő, s ha tovább késlekedünk, tétlenkedünk, szinte behozhatatlan hátrányba kerülünk. A váltás, a megújulás kényszere hajt bennünket a megyében is. Sok ellentmondás, gond szegődött mellénk útitársul, s úgy tűnik. nem csupán egykét esztendőre, képeseink elé nem egyszer következetlenségeink raknak akadályokat. Mert nem mondhatjuk, hogy mindenütt egyformán tervszerűen szervezik, irányítják és ellenőrzik a munkát és azt sem. hogy takarékosan bánnak az anyagi, a szellemi javakkal. Nagyobb teljesítményre, jobb minőségű, nagyobb hasznot hozó tevékenységre ösztönzünk, de nem mindig vállaljuk megfelelő anyagi és erkölcsi elismerését. Megszüntetünk üzemeket — helyükbe újabbakat szervezünk —, mert a munka, amit végeztek, a nemzetközi piacon és itthon is átértékelődött. Nő a munkahelyeket, az; állást változtatók száma, és bizony Nógrádiban is vannak néhány százan, akik átmenetileg munka nélkül maradtak, elhelyezési támogatásra szorulnak. Az eredmények szerények. Vannak ipari, meg mezőgazdasági üzemek, ahol sikerült el* apaszitani sok esztendeje hurcolt veszteségterheiket, és olyanok is, ahol azért is sokat kell dolgozni, hogy ne csússzanak vissza. A kevésből pedig nem jut mindig, mindenhová elegendő. A nehezebben előteremtett forintok elosztásáért nagyobb felelősség is. Jobban meg kell nézni, hová tesszük a pénzt, hol van rá nagyobb szükség. Való iigaz, a jobb munkához korszerűbb gépek, berendezések kellenek, mert jcrészük elhasználódott, elöregedett. De legalább ennyire fontos, hogy iskola, művelődési otthon, könyvtár épüljön, s településeinken legyen elegendő, egészséges ivóvíz. Aligha csolálkozunk hát azon, hogy az ünnepi jókívánságok nyugtalansággal keverednek. Hiszen a nehezedő terhek próbára teszik az emberek tűrőképességét, kikezdik bizalmát. Nem kevés azok száma, akik aggodalommal szemlélik, hogy a változás átrendezi megszokott értékrendünket, s nem is mindig a kívánatos irányban. Zavarja őket az anyagiak mértéktelen hajszolása, a munka nélkül szerzett, gyakran nem is kevés jövedelem, az állampolgári fegyelem bomlása, a felelősség hiánya, az emelkedő bűnözés. Tenni ellenük közös erővel lehet, közös erővel kell. S jó tudni, hogy vannak, és hin,ni, hogy egyre többen lesznek azok, akik látják fenyőfánk alatt ma Is sok a gondcsomag. Mégis van bátorságuk, hogy észrevegyék; életünk sokat változott, anyagiákban, szellemiekben is gyarapodtunk az elmúlt esztendők alatt. Számukra ma sem koptak meg az olyan emberi értékek, mint a tisztességes munka, a bátor kezdeményezés, az alkotás, a tudás becsülete, a felelősség a családért, a munkahelyi közösségért, az ország sorsáért, mert mindennapi életük természetes része volt mindig is. Megszenvedték a hibákat, tévelygéseinket, de újult erővel, bizakodva láttak munkához mindig, s dolgoznak ma is a gazdaság, a közélet, a kultúra megújulásán. ért életünk jobbításához mindig azok . adtak a legtöbbet, akik józanul felmérték, hol tartunk, s azt is, hogy mit kell tenni a gyorsabb haladásért, felelősséggel vállalták. ezért a cselekvést a hétköznapok tisztességes munkáját. V. G. A tartalomból: Új gondolkodásmód szükséges (3. oldal) Szomszédok — Pasztán (4. oldal) Kiskarácsony» (9. oldal) Kikosarazott kosarasok, (11. oldal) A CSKP KB határozata a káderpolitikáról A kiválasztás feltételes felkészültség, alkotói magatartás Csehszlovákiában sokhelyütt következetlenül hajtják végre a kádermunkával kapcsolatos párthatározatokat, a vezetők kiválasztása, felkészítése, elhelyezése és értékelése nem felel meg a növekvő követelményeknek. Ez tűnik ki a CSKP KB-nak a káderpolitikai munka javításáról hozott határozatából. Az elmúlt hét végén elfogadott dokumentumot szerdán a Rudé Právo jelentette meg. Miint a dokumentumban olvasható, továbbra is lebecsülik a vezetői munka politikai jelentőségét, nem eléggé fejlett a vezetők nyilvános ellenőrzése, bírálata és önbírálata sem. Olyan kádereket kell kiválasztani párt-, állami, gazdasági és társadalmi funkciókba, akik megfelelő politikai, szakmai felkészültséggel, erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, és képesek alkotó módon érvényesíteni a párt és az állam politikáját. hangsúlyozza a határozat, aláhúzva: a párt támogatja azokat, akik aktívan kiveszik részüket a gazdasági és társadalmi reform megvalósításából, a demokratizálásból. A dokumentumból egyébként kitűnik, hogy Csehszlovákiában nagyobb mértékben akarják érvényesíteni a kollektivitás elvét a vezetők kiválasztásában, s törekedni fognak arra, hogy több jelölt közül választva, pályázat útján töltsenek be bizonyos posztokat. Több párton kívülit, illetve más politikai párthoz tartozó kádert neveznek majd ki felelős funkcióba. Figyelemreméltó hogy a határozatban szó van arról is: ügyelni kell rá, hogy a káderek ne maradjanak túl sókáig ugyanabban a beosztásban, időben hajtsanak végre kádercseréket. El kell kerülni a párt-, az állami és a gazdasági funkciók halmozását. Le kell váltani azokat a kádereket, akik alkalmatlanok a vezetésre, illetve nem a párt és a szocialista társadalom képviselőiként viselkednek. A Központi Bizottság egyébként úgy döntött, minden párt-, állami és társadalmi; szervnél értékelni kell a káderpolitikai helyzetet és konkrét intézkedéseket hozni annak javítására. (MTI) KELLEMES KARÁCSONYT! Kulcsár József felvétele Sikeresen összekapcsolódott a Szojuz TM—4 a Mir űrállomással Sikeresen összekapcsolódott a hétfőn felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajó, a föld körüli pályán keringő Mir űrállomással. Az összekapcsolás közép-európai idő szerint szerdán 13.51 órakor zajlott le. Az űrhajó háromfős személyzettel érkezett: Tyitov, Manarov és Levcsenko űrhajósok váltják fel az űrállomás eddigi személyzetét, Romanyenko és Alekszand- rov űrhajósokat. (MTI) Azok is szép karácsonyok voltak. Azok a réges-régiek. Amikor fenyő híján borókaágra került a tűzhelyen lisztből, cukorból főzött, formált szaloncukor, néhány pirosló alma, s a gyertyák apró lángjai varázsoltak meleget a szobában. Azok is szép karácsonyok voltak. Szegényebbek és mégis valahogy gazdagabbak a mai sok-sok pénzért vásárolt, néhány napra szóló boldogságnál, szeretet-melegség illúziónál. Az élet nehézségei által sok-sok tapasztalással bíró öregek vélik imigyen. Szeretet-melegség illúzió legalább az év három napján. Jusson belőle a hétköznapokat magányosan pergető öregnek, jusson a sorsukba belenyugvó, elfásult szociális otthonbelieknek, jusson a foghíjas családok sérült gyermekeinek, az alkoholmámort néhány napra félretevőknek és mindenkinek, aki a környezetünkben él, aki számít otthon és a munkahelyen. Mert karácsony táján, illik kedvesebben mosoSzeretet-meleg fény-árnyéka lyogni, megbékélni, kibékülni, illik jobban odafigyelni egymásra és lehet, sőt kell számot vetni múlttal, jelennel, meditálni a „hogyan tovább?” útvesztőkkel terhes kérdésen. Szegényebbek és mégis valahogy hangulatosabbak voltak azok a régi karácsonyok. Amikor az emberi kapcsolatok mélységét, mértékét nem az ajándék nagyságával, árával mérték. Amikor az számított igazi iinJ nepnek, ha az egy fedél alatt élő generációk —, kiket köznapokon szétszórt a kötelesség — körbeülhették az asztalt, fáradtság-felejtő anekdotázásra, beszélgetésre és jutott hely a valamiért éppen betoppanó szomszédnak, a harmadik házbeli gyerekeknek. Szorosabbak voltak a kötelékek, odafigyeltek egymásra az emberek. A bajbajutottért segítő kezek nyúltak. Család volt a család. Nem kellett törvényekkel, jogszabályokkal védeni, óvni a társadalom apró sejtjeit. Talán ebben rejlik a régi karácsonyok meghittsége, meleg-1 sége. Okulhatunk belőle jövőnk építésekor. A világ, amelyben élünk, görcsös erőfeszítésektől iz-1 zad. Béke, harmónia, a közösségek erejének szorosabbá kovácsolása, az alkotó új gondolatok, kezdeményezések támogatója — ezen munkálkodnak politikusok, gazdasági szakemberek, mindennapi életünk haladásra fogékony közkatonái. Mindazok, kiknek nem közömbös a holnap, a jövő, a távlatok horizontja. Nehezebb esztendők köJ vetkeznek. Anyagiakban szűkösebbek az eddigieknél. Ezt akkor tehetjük gazdagabbá, ha felismerjük az örökérvényű igazságot: az ember maga egy csepp a világmin• denség tengerében, erőfeszítései, küzdelmei csak mások támogatása, együttműködése által lehetnek gyümölcsözőek. Ehhez pedig szükség van a család, a baráti kör, a kollektíva értő-érző támogatására. A kölcsönösen kiegyensúlyozott jó kapcsolatokra. A tiszta lelkiismeretre munkában és magánéletben. A mostani ünnep csillogását az teszi igazzá, hitelessé, ha a szeretet-melegség, a gondoskodás nem csupán néhány napra szóló illúzió, de átszövi a mindennapokat is. Ebből meríthetünk hitet, energiát elkövetkezendő életünkhöz, jobbá, gazdagabbá tevő szándékaink megvalósításához. Kiss Mária
