Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
1987. december 21., HÉTFÓ NOGRAD 3 A svájci Brand és az NSZK-beli Bogner vállalat idén .95 itnillió forint értékben vásárolt ruhaneműt a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemétől. — bp — Fórum után a Börzsöny üffesz-nél Több volt a köszönöm... Néhol megrendezték már, másutt tervezik- az ifjúsági parlamenteket. Legyenek azonban a fiatalok előtte, vagy utána az eseménynek újra és újra átgondolják a felvetett, vagy a vitára szánt kérdéseket. Szakmai fejlődés és utánpótlás, anyagi, szociális helyzet és továbbtanulás, lehetőségek és remények: az eddigi eredmények és a jövő kilátásainak tükrében sok felvetés vár válaszra. A rétsági Börzsöny Áfész- ben már megtartották a parlamentet. Milyen problémákat vittek a legutóbbi fórum elé a fiatalok? Mit sikerült közülük megoldani a szövetkezetnek? Erről Demus István elnök adott számot. A fogyasztási szövetkezet tevékenységi körétől nem lehet elválasztani a fiatalok sorsát. Hiszen jelenleg a dolgozóknak több mint 36 százalékát teszik ki a 30 éven aluliak. Csaknem 50 százalékuk szakmunkástanulóként került kapcsolatba az áfész- szel. Szakmai nevelésükben kulcsszerepe van a legjobb szakemberekből kiválasztott tanulófelelősöknek. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a pályakezdőkkel. A munkába álláskor lehetőség van arra, hogy a fiatalok a képességeiknek legjobban megfelelő munkát végezzék. A munkakörülmények javítására a szövetkezet vezetősége kellő energiát fordít. A két ifjúsági parlament közötti időszakban a beruházások és fejlesztések jelentősen javították a hálózati munkakörülményeket is. A kezdő szakmunkások alapbére évente 8—10 százalékkal emelkedik, a növekedés ellenére is alacsony. A kialakult gyakorlat szerint pár év múlva fizetésük eléri a szövetkezeti átlagot. A fiatalok életkörülményeinek javítását is segíti a szövetkezet. Az elmúlt három évben több fiatal kapott lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt. A gazdaságilag nehezebbé vált időszakban is intézkedések sora született a fiatalok érdekében. 'Oktatásra évente 100 ezer forintot fizetnek ki. Ebből az összegből fedezik a különböző szakmai tanfolyamok díjait. Az iskolai képzésekre munkaidő-kedvezményt adnak. Nem feledkeznek meg a kismamákról sem, szülési szabadságuk idején is támogatják a továbbtanulásukat Mindezek eredményeként több fiatallal kötnek tanulmányi szerződést, mint korábban. A fiatalok megérdemlik az anyagi és erkölcsi támogatást. Többségük becsülettel dolgozik, eleget tesz vállalati megbízatásának: Különösen a munkaversenyben jeleskedő brigádokat illeti dicséret. Több ilyen közösség alakítására lenne szükség. Kiteljesedett a fiatalok szabadidős-tevékenysége. Az ehhez szükséges feltételeket a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen nyújtja a szövetkezet. Az elmúlt három esztendőben közművelődési és sportcélokra 200 ezer forintot fizettek ki. Évenként visszatérő, hagyományos programok alakultak ki. Ezek közé tartoznak a népszerű kirándulások, a brigád vetélkedők, a kispályás foci, a horgászverseny, a közös színházlátogatások és szakmai bemutatók. Természetesen gondjaik is vannak a rétságiaknak. Ezek egyike, hogy az utóbbi esztendőkben a szövetkezet mozgalmi jellege háttérbe szorult. Nem könnyű napjainkban a megélhetés, a fiatalok többsége is pluszmunkával igyekszik többlet- jövedelemhez jutni. Emiatt gyakran közömbösséggel, a közéleti tevékenység mellőzésével találkozni. A vitában is több szó esett ezekről a gondokról,*a továbblépés lehetőségéről, a cukrászüzem rekonstrukciójáról, a bejáró tanulók utazási nehézségeiről. Az ifjúsági parlament résztvevőinek egyöntetű véleménye a gondok ellenére is az vojt, hogy a gazdasági vezetők a lehetőségeikhez mérten segítik a pályakezdők beilleszkedését. Igyekeznek javítani a munkakörülményeken, jó együttműködés alakult ki a KISZ- szervezettel és a szakszervezet ifjúsági tagozatával. Jó a fiatalok közérzete. Ezen a fórumon a panasznál több volt a köszönöm.. Surányi János fiz Országos fi r ti itt atal feladatai Szikszay Béla nyilatkozata A parlament döntése nyomán az Országos Anyag- és Árhivatal — eddigi termelőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A változásokról, az új feladatokról az intézmény elnöke, Szikszay Béla államtitkár tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a döntés szándéka az volt, hogy egyértelműen tisztázza a jogköröket, a felelősséget, az irányítást. Az Országos Anyag- és Árhivatal két alapvető funkciót látott el. Részben árhatóságként tevékenykedett, részben pedig a piacfelügyeleti, termékforgalmazási teendőket végezte. A termékforgalmazásra, a piacfelügyeletre továbbra is szükség van, ám a Kereskedelmi Minisztérium létrejöttével indokolt ezeknek a tevékenységeknek' az átadása. A Kereskedelmi Minisztérium ugyanis mindhárom fő piac — a belföldi, a szocialista és a konvertibilis elszámolású értékesítés — irányításával foglalkozik. Ilyen körülmények között fontos, hogy megfelelő áttekintéssel és eszközökkel renüelikezzék a belföldi piac operatív felügyeletéhez, összehangolásához, zavarainak elhárításához, illetve megelőzéséhez. Az Országos Árhivatalnál ezután az árhatósági tevékenységek koncentrálódnak. A szervezet feladata e téren bővül. A központi árhatósági tevékenység a jövőben kiegészül ágazati árhatósági funkcióval. Az iparral kapcsolatos árhatósági teendőket már korábban is a hivatal végezte. Most a többi ágazatokban, így a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a szolgáltatásokban is a hivatal feladatává válik az árpolitika és az ármechanizmus kialakítása, az árformák meghatározása és az áralakulás ellenőrzése. Természetesen ésszerű munkamegosztást kell teremteni a hivatal és az ágazati minisztériumok között. Valószínű, hogy bizonyos árhatósági jogok — átruházott hatáskörben — továbbra is az egyes minisztériumoknál maradnak. Különösen olyan árhatósági feladatoknál — például a postai szolgáltatások, a gyógyszerek árának megállapítása — indokolt ez, amelyek gyakorlásához speciális szakismeretre van szükség. A hivatal átalakuló tevékenységének megfelelően szervezeti változásokra is szükség van. Ezeket részben a hivatalon belül, részben pedig az ágazati és területi árhatósági szerveknél hajtják végre. Az új feladatoknak megfelelően kell meghatározni a központi, az ágazati és a területi árellenőrző szervek tevékenységét és viszonyát. Az új működési feltételeket — amelyek szükségesek az Országos Árhivatal zavartalan, zökkenőmentes tevékenységéhez — 1988. március 31-éig kell megteremteni. Fenyőmagtól a karácsonyfáig Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészete immár negyedik éve jelenik meg — úgymond őstermelőként — az ünnepek előtti karácsony- fapiacon. Árulja luc", erdei-, fekete-, és szürkefenyőit, melyek sokunk otthonát teszik az ünnep estéjére varázslatossá. Igen költséges és hosszú idő után megtérülő foglalatosság a fenyőtermesztés. Szabó Ferencet, az erdészet vezetőjét arról kérdezem, hogy honnan termelnek ki fát az idei ünnepekre. — Sajnos azt kell mondani, hogy erdészetünk területén a karáesonyfatelepek nagy része „kimerülőben” van. Az 1980—86-os időszakban gazdaságunk anyagi gondokkal küzdött, nem volt forrásunk az évtized múltán megtérülő befektetésre. Ennek ellenére idén is mintegy 5 ezer fenyőt árusítunk a vásárcsarnokban, döntő többségét Diósjenőről és egy váci erdészkollégánk saját kertjéből szerezzük be. Elenyésző mennyiség ehhez képest az, amit Salgóbánya környékéről, saját telepünkről termelünk ki. — Tervezik a fenyvesek újratelepítését? — Törődni szeretnénk a karácsonyfatelepekkel. Eddig sem önös érdekekből vagy ellenszenvből mellőztük. Most, hogy erdészetünk anyagilag megszilárdult, már megtehetjük. ' Akácosokat szeretnénk átalakítani luc- fenyvesekké. Titkos vágyunk, hogy az itt élőkkel is megszerettetjük az erdei- és feketefenyőt. Kevésbé hullik a tűje, terebélyesebb a hagyományosan kedvelt lucfenyőnél, mégsem szeretik a salgótarjániak. Salgóbánya mellett az erdő igazi téli képet mutat, városi ember szemének meseszerűt. A régi csemete- kertben a fenyőágak karácsonyi üdvözlőlapok képeit idézve, hajladoznak a hó alatt. A fenyvest kettészelő úton asszonyok foglalatoskodnak a már kivágott fákkal, a fenyvesből pedig motoros fűrész hangja szól. A szétnyíló ágak közül két, hóemberhez hasonlatos férfi lép elő fűrésszel, leporolják, lehavazzák. magukat. Rágyújtanak és megpihennek a tűznél. — Telemegy az ember nyaka hóval — panaszolja Végh József. — Ami még nem lenne baj, mert eny- nyit kibírunk, de nézze, a tűlevelek is összefagytak, jegesek az ágak, könnyebben törnek. De volt már ennél rosszabb is, vágtunk mi már 80 centis hóban karácsonyfát! — Hányadik karácsonyi / szezont töltik a fenyvesben? — Régóta csináljuk, de csak kedvtelésből, barátságból. Honyesi Mihály, az itteni erdész jó barátom, fegyvertársam a munkásőrségnél. Én az acélgyárban dolgozom, most éjszakás voltam, utána egyből ide jöttem. Szeretjük ezt a munkát és a mellékes sem jön rosszul. Kollégáját, segítőjét arról kérdezem: kivágják-e az egész fenyvest? — Nem. Most széliében vágjuk minden második sort, jövőre pedig hosszában. Megtisztítjuk, megritkítjuk kicsit, így a lombja is jobban terebélyesedik — mondja Kiss György, aki „civilben” a Salgó Szállodában dolgozik. — Ez a hó egy kicsit nehezíti a munkánkat, de most legalább nem lóhalálban kell végezni, mint korábban. Végére érve a cigarettának, visszamennek a fák közé, hiszen az asszonyok lassan munka nélkül maradnak, azt pedig nem szeretik. Arról kérdezem őket, mikor ültették ezeket a fákat? — Mikor is? — emlékszik vissza a brigádvezető Tóth lstvánné. — Mikor a Zsuzsi unokám született, és ő most éppen 11 éves. Sok munka, míg a szobába kerülhet: elültetjük a magot, áttelepítjük a csemetekertbe, itt kapáljuk, trágyázzuk, gondozzuk. — De kivágásra éretten sem hagy minket munka nélkül! — veszi át a szót a társa. — Az alját legallyazzuk, ami leesik, abból még mindig lehet fenyőkoszorú. A fát megtisztítjuk, nagyságtól függően kötegeljük. — Azt is írja meg, hogy milyen nehéz sorunk van nekünk itt az erdőben, kitéve a hidegnek, esőnek, hónak! — biztat egy harmadik, majd hozzáteszi: — De nem panaszkodunk, mert mikor magunk ültette fa árnyékában pihenhetünk, az nagyon jó érzés. Nem is maradtunk volna a gazdaságnál több mint húsz évet, ha nem szeretnénk a természetet. Igazuk van. Nehéz munkát végeznek, vidáman beszélgetve, ezek a somoskői asszonyok. Megérdemlik, hogy a nevük itt szerepeljen: Tóth lstvánné, Bóka Józsefné, Bolla Margit, Gyetvai Ferencné, Jakus Tim bőmé. Szilágyi Lászlóné. Gondoljunk rájuk is, mikor meggyújtjuk a csillag- szórót! Mészáros Zsolt Túlteljesítette exporttervét a HAGY Kaposvári hibridsertések Thaiföldön Thaiföldi megrendelő is belépett a kaposvári Hibrid- sertés-tenyésztő Vállalat külföldi vevőinek sorába. A Ka-Hyb tenyészállatok első szállítmánya pénteken érkezett meg, s ezzel egyidőben elindították a második csoportot is a távoli országba. A távolr-keletiXyásárló — egy nyolcezer kocával működő magánfarm tulajdonosa — korábban nyugat-európai és amerikai hibridekkel próbálkozott, s az idéh Magyarországra küldött szakértői révén ismerkedett meg a kaposvári tenyésztési rendszerrel, amelynek tenyészállatai eddig tizenegy országban bizonyították kiváló genetikai tulajdonságaikat, tenyésztésük gazdasági előnyeit. A Ka-Hyb stressztűrő képességén túl — amely más fajtáknál nagyobb esélyt ad a trópusi környezethez való alkalmazkodásra —, sokat nyomott a latban az a tény, hogy to- vábbtenyésztésénél nincs szükség a kocaállomány folytonos megújítására; az előnyös tulajdonságok az „apa- vonalon” öröklődnek. Ha a csaknem száz tenyészállatból álló Ka-Hyb „előőrs” a fentiek alapján beváltja a hozzáfűzött reményeket, nemcsak Thaiföldön, hanem egész Délike- let-Azsiában jelentős piac nyílhat meg a magyar vállalat előtt, beleértve a tartás- technológia 'exportját is. Egy dolgozóra várhatóan több mint egymillió forint termelési érték jut ebben az esztendőben a Híradástechnikai Anyagok Gyárának romhányi egységében, s ebből csaknem 200 ezer forint értékű termék jutott tőkésexportra. A 160 tagú kollektíva idei termelési értéke eléri a 170 millió forintot, mely csaknem négy százalékkal több az előirányzottnál. Tőkésexportjuk pedig a tervezett 1 millió forint helyett bő 30 millió lesz. Pedig korántsem indult ilyen biztatóan az esztendő. A termelés többször is akadozott anyaghiány miatt az első három hónapban. Az első negyedév tízszázalékos termelési kiesését csak túlórával, jobb gyártásszervezéssel sikerült pótolni. Jól használták ki arom- hányiak a külföldi piaci keresletet. Két termékükből; a zavarszűrőből és a fény- csőfojtóbqi terven felül szállítottak az NSZK-beli és _olasz partnereknek. Az előzetes ismeretek alapján hagyományos termékeikből jövőre az idei szállításoknál is többet rendelnek a partnerek. A gyáregység vezetői az év hátralevő részében zökkenőmentes évindítást készítik elő. A többletigények kielégítésére növelték a zajszűrők és a világítótestek gyártási kapacitását. Csaknem 2 millió forintot költöttek új eszközök, berendezések üzembe állítására. A gyártás során 'keletkező hulladékot a közelmúltban özembe helyezett fahulladék-égető berendezéssel ,az üzemcsarnok fűtésére használják föl az Ipoly Bútorgyár jszécsényi kábeldobgyártó gyáregységében. Képünkön: az égetóherendc- zés kiszolgálóegysége az aprítógép.
