Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

1987. december 21., HÉTFÓ NOGRAD 3 A svájci Brand és az NSZK-beli Bogner vállalat idén .95 itnillió forint értékben vásárolt ruhaneműt a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemétől. — bp — Fórum után a Börzsöny üffesz-nél Több volt a köszönöm... Néhol megrendezték már, másutt tervezik- az ifjúsági parlamenteket. Legyenek azonban a fiatalok előtte, vagy utána az eseménynek újra és újra átgondolják a felvetett, vagy a vitára szánt kérdéseket. Szakmai fejlő­dés és utánpótlás, anyagi, szociális helyzet és tovább­tanulás, lehetőségek és re­mények: az eddigi eredmé­nyek és a jövő kilátásainak tükrében sok felvetés vár válaszra. A rétsági Börzsöny Áfész- ben már megtartották a parlamentet. Milyen problé­mákat vittek a legutóbbi fórum elé a fiatalok? Mit sikerült közülük megoldani a szövetkezetnek? Erről De­mus István elnök adott szá­mot. A fogyasztási szövetkezet tevékenységi körétől nem lehet elválasztani a fiata­lok sorsát. Hiszen jelenleg a dolgozóknak több mint 36 százalékát teszik ki a 30 éven aluliak. Csaknem 50 száza­lékuk szakmunkástanulóként került kapcsolatba az áfész- szel. Szakmai nevelésükben kulcsszerepe van a legjobb szakemberekből kiválasztott tanulófelelősöknek. Megkü­lönböztetett figyelemmel fog­lalkoznak a pályakezdőkkel. A munkába álláskor lehető­ség van arra, hogy a fiata­lok a képességeiknek legjob­ban megfelelő munkát vé­gezzék. A munkakörülmények ja­vítására a szövetkezet veze­tősége kellő energiát fordít. A két ifjúsági parlament közötti időszakban a beru­házások és fejlesztések je­lentősen javították a háló­zati munkakörülményeket is. A kezdő szakmunkások alapbére évente 8—10 száza­lékkal emelkedik, a növeke­dés ellenére is alacsony. A kialakult gyakorlat szerint pár év múlva fizetésük el­éri a szövetkezeti átlagot. A fiatalok életkörülmé­nyeinek javítását is segíti a szövetkezet. Az elmúlt há­rom évben több fiatal ka­pott lakásvásárláshoz ka­matmentes kölcsönt. A gazdaságilag nehezebbé vált időszakban is intézke­dések sora született a fiata­lok érdekében. 'Oktatásra évente 100 ezer forintot fi­zetnek ki. Ebből az összeg­ből fedezik a különböző szakmai tanfolyamok díjait. Az iskolai képzésekre mun­kaidő-kedvezményt adnak. Nem feledkeznek meg a kismamákról sem, szülési szabadságuk idején is támo­gatják a továbbtanulásukat Mindezek eredményeként több fiatallal kötnek tanul­mányi szerződést, mint ko­rábban. A fiatalok megérdemlik az anyagi és erkölcsi támoga­tást. Többségük becsülettel dolgozik, eleget tesz vállala­ti megbízatásának: Különö­sen a munkaversenyben je­leskedő brigádokat illeti di­cséret. Több ilyen közösség alakítására lenne szükség. Kiteljesedett a fiatalok szabadidős-tevékenysége. Az ehhez szükséges feltéte­leket a társadalmi és tö­megszervezetekkel közösen nyújtja a szövetkezet. Az elmúlt három esztendőben közművelődési és sportcé­lokra 200 ezer forintot fi­zettek ki. Évenként vissza­térő, hagyományos progra­mok alakultak ki. Ezek kö­zé tartoznak a népszerű ki­rándulások, a brigád vetélke­dők, a kispályás foci, a hor­gászverseny, a közös szín­házlátogatások és szakmai bemutatók. Természetesen gondjaik is vannak a rétságiaknak. Ezek egyike, hogy az utóbbi esz­tendőkben a szövetkezet mozgalmi jellege háttérbe szorult. Nem könnyű nap­jainkban a megélhetés, a fiatalok többsége is plusz­munkával igyekszik többlet- jövedelemhez jutni. Emiatt gyakran közömbösséggel, a közéleti tevékenység mellő­zésével találkozni. A vitában is több szó esett ezekről a gondokról,*a to­vábblépés lehetőségéről, a cukrászüzem rekonstrukció­járól, a bejáró tanulók uta­zási nehézségeiről. Az ifjúsági parlament résztvevőinek egyöntetű vé­leménye a gondok ellenére is az vojt, hogy a gazdasági vezetők a lehetőségeikhez mérten segítik a pályakez­dők beilleszkedését. Igye­keznek javítani a munkakö­rülményeken, jó együttmű­ködés alakult ki a KISZ- szervezettel és a szakszerve­zet ifjúsági tagozatával. Jó a fiatalok közérzete. Ezen a fórumon a panasz­nál több volt a köszönöm.. Surányi János fiz Országos fi r ti itt atal feladatai Szikszay Béla nyilatkozata A parlament döntése nyo­mán az Országos Anyag- és Árhivatal — eddigi ter­melőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nél­kül — Országos Árhivatal­ként működik tovább. A változásokról, az új felada­tokról az intézmény elnöke, Szikszay Béla államtitkár tájékoztatta az MTI mun­katársát. Elmondotta: a döntés szándéka az volt, hogy egyértelműen tisztázza a jogköröket, a felelősséget, az irányítást. Az Országos Anyag- és Árhivatal két alapvető funkciót látott el. Részben árhatóságként te­vékenykedett, részben pe­dig a piacfelügyeleti, ter­mékforgalmazási teendőket végezte. A termékforgalma­zásra, a piacfelügyeletre to­vábbra is szükség van, ám a Kereskedelmi Miniszté­rium létrejöttével indokolt ezeknek a tevékeny­ségeknek' az átadása. A Kereskedelmi Miniszté­rium ugyanis mindhárom fő piac — a belföldi, a szo­cialista és a konvertibilis elszámolású értékesítés — irányításával foglalkozik. Ilyen körülmények között fontos, hogy megfelelő át­tekintéssel és eszközökkel renüelikezzék a belföldi pi­ac operatív felügyeletéhez, összehangolásához, zavara­inak elhárításához, illetve megelőzéséhez. Az Országos Árhivatal­nál ezután az árhatósági te­vékenységek koncentrálód­nak. A szervezet feladata e téren bővül. A központi ár­hatósági tevékenység a jö­vőben kiegészül ágazati árhatósági funkcióval. Az iparral kapcsolatos árható­sági teendőket már koráb­ban is a hivatal végezte. Most a többi ágazatokban, így a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a szolgálta­tásokban is a hivatal fel­adatává válik az árpolitika és az ármechanizmus kiala­kítása, az árformák meg­határozása és az áralakulás ellenőrzése. Természetesen ésszerű munkamegosztást kell teremteni a hivatal és az ágazati minisztériumok között. Valószínű, hogy bi­zonyos árhatósági jogok — átruházott hatáskörben — továbbra is az egyes minisz­tériumoknál maradnak. Kü­lönösen olyan árhatósági feladatoknál — például a postai szolgáltatások, a gyógyszerek árának megál­lapítása — indokolt ez, amelyek gyakorlásához spe­ciális szakismeretre van szükség. A hivatal átalakuló te­vékenységének megfelelő­en szervezeti változásokra is szükség van. Ezeket részben a hivatalon belül, részben pedig az ágazati és területi árhatósági szervek­nél hajtják végre. Az új feladatoknak megfelelően kell meghatározni a köz­ponti, az ágazati és a terü­leti árellenőrző szervek te­vékenységét és viszonyát. Az új működési feltételeket — amelyek szükségesek az Országos Árhivatal za­vartalan, zökkenőmentes te­vékenységéhez — 1988. már­cius 31-éig kell megterem­teni. Fenyőmagtól a karácsonyfáig Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sal­gótarjáni erdészete immár negyedik éve jelenik meg — úgymond őstermelőként — az ünnepek előtti karácsony- fapiacon. Árulja luc", er­dei-, fekete-, és szürkefenyő­it, melyek sokunk otthonát teszik az ünnep estéjére va­rázslatossá. Igen költséges és hosszú idő után megtérülő foglala­tosság a fenyőtermesztés. Szabó Ferencet, az erdészet vezetőjét arról kérdezem, hogy honnan termelnek ki fát az idei ünnepekre. — Sajnos azt kell mon­dani, hogy erdészetünk terü­letén a karáesonyfatelepek nagy része „kimerülőben” van. Az 1980—86-os idő­szakban gazdaságunk anya­gi gondokkal küzdött, nem volt forrásunk az évtized múltán megtérülő befekte­tésre. Ennek ellenére idén is mintegy 5 ezer fenyőt áru­sítunk a vásárcsarnokban, döntő többségét Diósjenőről és egy váci erdészkollégánk saját kertjéből szerezzük be. Elenyésző mennyiség ehhez képest az, amit Salgóbánya környékéről, saját telepünk­ről termelünk ki. — Tervezik a fenyvesek újratelepítését? — Törődni szeretnénk a karácsonyfatelepekkel. Ed­dig sem önös érdekekből vagy ellenszenvből mellőztük. Most, hogy erdészetünk anyagilag megszilárdult, már megtehetjük. ' Akácosokat szeretnénk átalakítani luc- fenyvesekké. Titkos vá­gyunk, hogy az itt élőkkel is megszerettetjük az erdei- és feketefenyőt. Kevésbé hullik a tűje, terebélyesebb a hagyományosan kedvelt lucfenyőnél, mégsem szere­tik a salgótarjániak. Salgóbánya mellett az er­dő igazi téli képet mutat, városi ember szemének me­seszerűt. A régi csemete- kertben a fenyőágak kará­csonyi üdvözlőlapok képeit idézve, hajladoznak a hó alatt. A fenyvest kettészelő úton asszonyok foglalatos­kodnak a már kivágott fák­kal, a fenyvesből pedig mo­toros fűrész hangja szól. A szétnyíló ágak közül két, hóemberhez hasonlatos férfi lép elő fűrésszel, lepo­rolják, lehavazzák. magukat. Rágyújtanak és megpihen­nek a tűznél. — Telemegy az ember nyaka hóval — panaszolja Végh József. — Ami még nem lenne baj, mert eny- nyit kibírunk, de nézze, a tűlevelek is összefagytak, jegesek az ágak, könnyeb­ben törnek. De volt már en­nél rosszabb is, vágtunk mi már 80 centis hóban kará­csonyfát! — Hányadik karácsonyi / szezont töltik a fenyvesben? — Régóta csináljuk, de csak kedvtelésből, barát­ságból. Honyesi Mihály, az itteni erdész jó barátom, fegyvertársam a munkásőr­ségnél. Én az acélgyárban dolgozom, most éjszakás voltam, utána egyből ide jöttem. Szeretjük ezt a munkát és a mellékes sem jön rosszul. Kollégáját, segítőjét arról kérdezem: kivágják-e az egész fenyvest? — Nem. Most széliében vágjuk minden második sort, jövőre pedig hosszában. Megtisztítjuk, megritkítjuk kicsit, így a lombja is job­ban terebélyesedik — mond­ja Kiss György, aki „civil­ben” a Salgó Szállodában dolgozik. — Ez a hó egy ki­csit nehezíti a munkánkat, de most legalább nem lóha­lálban kell végezni, mint korábban. Végére érve a cigarettá­nak, visszamennek a fák közé, hiszen az asszonyok lassan munka nélkül ma­radnak, azt pedig nem sze­retik. Arról kérdezem őket, mikor ültették ezeket a fá­kat? — Mikor is? — emlékszik vissza a brigádvezető Tóth lstvánné. — Mikor a Zsuzsi unokám született, és ő most éppen 11 éves. Sok munka, míg a szobába kerülhet: el­ültetjük a magot, áttelepít­jük a csemetekertbe, itt ka­páljuk, trágyázzuk, gondoz­zuk. — De kivágásra éretten sem hagy minket munka nélkül! — veszi át a szót a társa. — Az alját legallyaz­zuk, ami leesik, abból még mindig lehet fenyőkoszorú. A fát megtisztítjuk, nagy­ságtól függően kötegeljük. — Azt is írja meg, hogy milyen nehéz sorunk van nekünk itt az erdőben, ki­téve a hidegnek, esőnek, hó­nak! — biztat egy harma­dik, majd hozzáteszi: — De nem panaszkodunk, mert mikor magunk ültette fa ár­nyékában pihenhetünk, az nagyon jó érzés. Nem is maradtunk volna a gazda­ságnál több mint húsz évet, ha nem szeretnénk a termé­szetet. Igazuk van. Nehéz mun­kát végeznek, vidáman be­szélgetve, ezek a somoskői asszonyok. Megérdemlik, hogy a nevük itt szerepel­jen: Tóth lstvánné, Bóka Józsefné, Bolla Margit, Gyetvai Ferencné, Jakus Tim bőmé. Szilágyi Lászlóné. Gondoljunk rájuk is, mi­kor meggyújtjuk a csillag- szórót! Mészáros Zsolt Túlteljesítette exporttervét a HAGY Kaposvári hibridsertések Thaiföldön Thaiföldi megrendelő is belépett a kaposvári Hibrid- sertés-tenyésztő Vállalat kül­földi vevőinek sorába. A Ka-Hyb tenyészállatok első szállítmánya pénteken érke­zett meg, s ezzel egyidőben elindították a második cso­portot is a távoli országba. A távolr-keletiXyásárló — egy nyolcezer kocával mű­ködő magánfarm tulajdono­sa — korábban nyugat-eu­rópai és amerikai hibridek­kel próbálkozott, s az idéh Magyarországra küldött szakértői révén ismerkedett meg a kaposvári tenyésztési rendszerrel, amelynek te­nyészállatai eddig tizenegy országban bizonyították ki­váló genetikai tulajdonságai­kat, tenyésztésük gazdasá­gi előnyeit. A Ka-Hyb stressztűrő képességén túl — amely más fajtáknál na­gyobb esélyt ad a trópusi környezethez való alkalmaz­kodásra —, sokat nyomott a latban az a tény, hogy to- vábbtenyésztésénél nincs szükség a kocaállomány foly­tonos megújítására; az elő­nyös tulajdonságok az „apa- vonalon” öröklődnek. Ha a csaknem száz te­nyészállatból álló Ka-Hyb „előőrs” a fentiek alapján beváltja a hozzáfűzött re­ményeket, nemcsak Thai­földön, hanem egész Délike- let-Azsiában jelentős piac nyílhat meg a magyar válla­lat előtt, beleértve a tartás- technológia 'exportját is. Egy dolgozóra várható­an több mint egymillió fo­rint termelési érték jut ebben az esztendőben a Híradástechnikai Anyagok Gyárának romhányi egy­ségében, s ebből csak­nem 200 ezer forint érté­kű termék jutott tőkésex­portra. A 160 tagú kollektíva idei termelési értéke eléri a 170 millió forintot, mely csaknem négy százalékkal több az előirányzottnál. Tő­késexportjuk pedig a ter­vezett 1 millió forint he­lyett bő 30 millió lesz. Pedig korántsem indult ilyen biztatóan az esztendő. A termelés többször is aka­dozott anyaghiány miatt az első három hónapban. Az első negyedév tízszázalékos termelési kiesését csak túl­órával, jobb gyártásszer­vezéssel sikerült pótolni. Jól használták ki arom- hányiak a külföldi piaci ke­resletet. Két termékükből; a zavarszűrőből és a fény- csőfojtóbqi terven felül szállítottak az NSZK-beli és _olasz partnereknek. Az előzetes ismeretek alapján hagyományos ter­mékeikből jövőre az idei szállításoknál is többet rendelnek a partnerek. A gyáregység vezetői az év hátralevő részében zökke­nőmentes évindítást ké­szítik elő. A többletigények kielégítésére növelték a zaj­szűrők és a világítótestek gyártási kapacitását. Csak­nem 2 millió forintot köl­töttek új eszközök, beren­dezések üzembe állítására. A gyártás során 'keletkező hulladékot a közelmúltban özem­be helyezett fahulladék-égető berendezéssel ,az üzemcsarnok fűtésére használják föl az Ipoly Bútorgyár jszécsényi ká­beldobgyártó gyáregységében. Képünkön: az égetóherendc- zés kiszolgálóegysége az aprítógép.

Next

/
Thumbnails
Contents