Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
V VÍGAK oll és barátság - ez a címe a KUZBASSZ és a NÖGRAD szerkesztőségek közös fejléccel, két nyelven megjelent alkalmi számának, vezércikkének, amely a nagy ok" tóberi szocialista forradalom 70. és a Kemerovo és Nógrád megyék közötti testvérmegyei kap- csolatok huszadik évfordulója jegyében született. . A két megye újságírói két évtizede igyekeznek hű krónikásai lenni a gazdagodó együttműködésnek. Az Aranytűd, Szívtől szívig, a Barátság útján riportkönyvek után e ki" advány a következő a sorban, amelynek megjelenését Nógrád megyei üzemek, intézmények önzetlen anyagi támogatása tett lehetővé. A írások, fényképek között tallózva, a szerkesztés során ismét megbizonyosodtunk arról, mennyi sok a mondanivalónk egymás számára. Annál is in-, kább, mert a két ország, két megye a változás, megújulás időszakát éli. így aztán a nógrádi olvasók bizonyára érdeklődéssel olvassák, hogy test" vérmegyénkben milyen új módszerrel igyekeznek megoldani a lakáskérdést, vagy miként próbálnak a Kuznyecki-meden- ce bányászai egyre nagyobb teljesítményeket elérni. A testvérmegye lakói megismerkedhetnek a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár au" tonóm munkacsoportjainak tevékenységével, bepillanthatnak a megyeszékhely Kemerovo-la- kótelepének mindennapjaiba, egy pásztói gazda háztájijá* ba... A közös lap hozza nyilvánosságra a közelmúltban kötött újabb együttműködési megállapodás lényegét is: várha" tóan sor kerül kemerovói és nógrádi üzemek konkrét termelési kapcsolataira, a kölcsönös előnyökön nyugvó közvetlen árucserére. Két teljes oldalt pedig a fényképeknek szenteltünk, fel" villantva életünk egyszerű pillanatait. A két szerkesztőség kollektívája nevében közös számunkat, amely a mai, salgótarjáni magyar-szovjet barátsági nap alkalmából kerül nyilvánosság elé, a népek közötti barátság jelképeként ajánljuk olvasó" inknak. Á Zapszib ifjú tudósa Valerij Nyefedov, a nyugat-szibériai kohászati kombinátban (Zapszib) működő fiatal szak emberek tanácsának elnöke így nyilatkozott Kolomny ikonról: — Szerintem jelenleg ő a kombinát legtehetségesebb, a legvállalkozóbb kedvű fiatal újítója. És íme itt áll előttem: (középmagas, erős ember, kimért pontos mozdulatok. Szergej közvetlen, barátságos, de szűkszavú, egy-két mondatba tömöríti a lényeget. — Szergej. mi vezette a disszertációja megírásához? — Ügy gondolom, a legfontosabb, hogy megvalósíthassam önmagamat... — Esete úgy tűnik, nem mindennapi. Más dolog a tudománnyal laboratóriumban, kutatóintézetben foglalkozni, ahol minden feltétel biztosított és egészen más az üzemi sürgés-forgás, zaj és meleg után. — Természetesen nekem nehezebb volt, de nem csupán a disszertációért dolgoztam. Komoly problémánk merült fel, ki ismeri az üzemet, ha nem a mérnök, aki leginkább alkalmas arra, hogy megoldja a problémákat. Éppen erre a hozzáállásra szólítja fel a műszakiakat a párt XXVII. kongresszusa. — Hét végeken, szabadság alatt, éjjelente is dolgozott? — Előfordult. — Kolomnyikov ezt lelkesedéssel mondta, mintha nem is lenne annál kellemesebb dolog, mint a 30 nap szabadság alatt its az egyenletek mellett üldögélni. Szergejben felső tagozatos korában lobbant fel a tudomány iránti láng. Szerencsés volt, hogy olyan tehetséges pedagógusra talált, mint Nyikolaj Filippovics Gyedov. Majd meghívták a novoszibirszki akadémiai város matematika—fizika szakos iskolájába. Irigylésre méltó kitartással sajátította el az algebra és a geometria törvényeit. Akkor értette meg azt a korántsem matematikai axiómát, hogy az ismereteket csak nehézségek árán lehet megszerezni. A tudomány útján az első lépéseket a szibériai kohászati főiskolában tette meg. Társszerzője volt egy érdekes és gyakorlati szempontból hasznos újításnak: a bimetallok hengerlésének. A megoldás a támadó folyadékok, például a savak tárolására alkalmas edények készítésére szolgál. Ez a munka megtanította őt arra. hogy világos, konkrét feladatokat tűzzön maga elé. Tíz évvel ezelőtt került a szibériai kohászati főiskola elvégzése után a Zapszib finomhengerdéjébe és hengerészként állt munkába a 250—2-es gépsoron. Az első perctől az aspirantúrá- ■ ra készült, sokat olvasott, s letette a kandidátussághoz szükséges vizsgákat. Mindez öt évébe került. Nem szabad elfelednünk, hogy Szergej a tudománnyal a hengersor elhagyása nélkül foglalkozott. Volt persze egy vitathatatlan előnye: jól ismerte a technológiát. tökéletesen tudta, mivel miért kell foglalkoznia. Konzulens tanáraival ezért csupán a diplomamunka témájában kellett megállapodnia. Ko- lomnyikovnak „meg kellett tanítania” a számítógépet arra, hogy kiválassza a finomhengermű. számára az anyag- és energiaráfordítások csökkentése szempontjából legésszerűbb henger- lési technológiát. Három év alatt alkotta meg elméletét, a valós folyamatot egyenletek segítségével írta le. Kereste a feladatok megoldásának algoritmusát, ami nélkül a számítógép tehetetlen. Amikor a kidolgozás elméleti része elkészült, Kolomnyikov számítógépesprogramot írt és tesztelte. E mögött a • szó mögött „tesztelés” megfeszített munka állt. Hogy kommunikálni tudjon a géppel, minden apró hibát ki kellett szűrnie a programból. — Most továbbfejlesztem a témát — mondja Ko- lomnyikov. — Egy nemrégiben megjelent cikk szerint svéd szakemberek . a mienkéhez hasonló következtetésre jutottak, örülök, hogy az elsőbbség a Zapszibé lett. Kolomnyikov munkáját két hengersoron már részben bevezették. A hőmérséklet és a sebesség változtatása 67 ezer rubel meg- • takarítást jelentett. Beszélgettem a hengermű vezető hengerészével, Jurij Oszipovics Labeckijjal, aki megerősítette, hogy Kolomnyikov újításának teljes bevezetéséről szóló határozat már megszületett. Sokat ígérő dologról van szó, ahhoz, hogy a technológiai folyamat élén a számítógép álljon, a berendezések jelentős mértékű modernizálására van szükség. Kolomnyikov meggyőződése, hogy újítását az ország más kohászati üzemében is hasznosítják majd. Annál is inkább, mivel már érdeklődtek iránta Krivoj Kogiból és az Uralmas tudományos egyesülésből. — Most kezdődik csak az igazi munka — mondja Szergej. (A. N.) A nyugat-szibériai kohászati kombinát Közös szóval könnyebb írta: V. V. Bakatyin, az SZKP kemerovói megyei pártbizottságának első titkára Donrl Isi vili örülök annak a lehető- nellUKIVUl ségnek, hogy a Kuznyecki-medence bányászai, kohászai, építő- es vegyipari munkásai, valamennyi dolgozója nevében szívből köszönthetem a testvéri Nógrád megye lakosságát. A barátság erős szálai kötik össze immár kct évtizede megyénket, meggyőzően bizonyává a proletár internacionalizmus alkotó erejét, világnézetünk és kommunista eszméink egységét. Ennek gyökerei népeink közös forradalmi harcából fakadnak, melyekre joggal lehetünk büszkék. A polgárháború magyar internacionalistáinak —, Kun Bélának, Münnich Ferencnek, Zalka Máténak és más forradalmároknak — legendás hőstetteiről tisztelettel emlékeznek nálunk ma is. A második világháború éveiben a szibériaiak ezrei vettek részt Magyarország felszabadításában. Sokan közülük nem tértek vissza, s örök álmukat magyar földben alusszák. Tudjuk, hogy önök milyen érzelmekkel őrzik emléküket. A kuznyecki dolgozók mindig arra törekedtek, hogy tovább erősítsék, szélesítsék és sokszorozzák forradalmi és munkahagyományainkat, megtöltve új tartalommal, gazdagítva a kommunista építőmunka közös gyakorlati tapasztalataival. Mi sok érdekeset és hasznosat kapunk a rendszeres találkozóktól, a párt-, állami, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek, a termelésben élenjárók, újítók, a művészek, írók és sportolók tapasztalatcseréjétől. Erős baráti kapcsolatokat alakított ki több üzem munkáskollektívája, így a „Zarja” szovhoz, a Mátraaljai Állami Gazdasággal, az anzsero-szudzsenszki és a salgótarjáni síküveggyár dolgozói, a balassagyarmati és novokuznyecki bútorgyár, a „Komintern” kolhoz és a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet. A példákat lehetne folytatni tovább. Ezek a kapcsolatok vitat- hatalanul kölcsönös hasznot hoznak, hozzájárulnak a szocialista építőmunka célkitűzéseinek megvalósításához. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának esztendejében bizton mondhatjuk: a forradalom folytatódik. Folytatódik — szó szerint — a szovjet társadalom valamennyi területén. A szovjet emberek életének minőségi megújulásának kezdetét a párt Központi Bizottságának 1985. áprilisi ülése jelentette. Az SZKP XXVII. kongresszusa, valamint az azt követő KB-ülések, tovább fejlesztették a peresztrojka elméletét, megjelölték a gazdasági, szociális és kulturális életünk forradalmi átalakulásának stratégiai irányvonalát, felfegyverezték a népet és a pártot a konkrét cselekvéshez szükséges világos, egyértelmű programmal. Napjainkban a peresztrojka kiszélesedik és mélyül, magával ragadja a tömegeket. Ez a folyamat ugyanakkor nem egyszerű, nem mindig zökkenőmentes, de a folyamata, iránya határozott és visszafordíthatatlan. A kuznyecki dolgozók — az országoshoz hasonlóan — az átalakulás feladataival, problémáival élnek együtt, a régi nézetek, elavult szemlélet ellen dolgoznak, igyekeznek megküzdeni a rutinszerűség fékjeivel. A gyorsulás üteme napról napra nő, a megújulás folyamatába a munkáskollektívák széles rétegei kapcsolódnak be. Az emberek az átalakulás eszméit mindjobban megértik, azonosulnak vele, s az fokozatosan konkrét tettekben testesül meg. A középpontban — mint mindig — most is a gazdaság áll. E téren sok probléma halmozódott fel. Elsősorban a megyei pártbizottságé a felelősség abban, hogy a nyugatszibériai ipari potenciál egynegyedét kitevő termelőalapok hatékonyan hasznosuljanak. Megyénk ipara —, amelynek jellemzői a színes- és feketefém-kohászat, a vegyipar és gépipar, az energetika, az építőipari, és agráripari komplexumok — évente több mint 11 milliárd rubel értékű termékeket áillít elő. Ezen belül is vezető ágazat a szénbányászat. Az itt fellelhető szén minőségi és mennyiségi mutatói alapján a Kuznyeoki- medence első az országban. Innen kerül ki az ország széntermelésének egyötöde az itt kibányászott kokszolható szén szolgál minden harmadik tonna fém olvasztóanyagául. Legnagyobb büszkeségünk a munka frontján oly sok dicsőséget szerzett bányászkollektívák. Vállalásaik a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaver- seny-mozgalom alapját jelentik. Év elejétől — terven felül — több mint 3 millió tonna szenet adtak a népgazdaságnak. A Kuznyecki-medencében, a „Raszpadsz- kaja”-bányában dolgozik a Szocialista munka hőse címmel kitüntetett Vladimir Matre- jevics Gvozgyev által vezetett brigád. Kollektívája kezdeményezője volt a Szovjetunió- szente kibontakozott munkaversenynek, melynek résztvevői vállalták: az ötéves terv első két évének tervfeladatait október jubileumára teljesítik. Ez a munkában harcos csapat már V. I. Lenin 117. születésnapjára teljesítette magas vállalását. Nemrégen ünnepelte a brigád vezetője 40. születésnapját. A brigád ajándéka volt, hogy e napra felszínre hozták az idei egymilliomodiik tonna szenet. Napjainkban — a Gvozgyev-brigád nyomdokain haladva — még hat másik bányászkollektíva dolgozik évi egymillió tonnát meghaladó munkateljesítménnyel, s száznál is több a napi ezer tonna szenet kitermelők száma. Nem maradnak el a bányászok mögött a kohászok sem, akik előtt ugyancsak magas — terven felüli — vállalások vannak: több tízezer tonna öntöttvas, acél, hengerelt áru. A kedvezőtlen szibériai feltételekhez viszonyítva jó termés termett, de a betakarítás óriási erőfeszítést igényelt. Másfél hónapig állandóan esett az eső. A falun lakók helytállásának eredményeként — a városi emberek tízezreinek keze munkája is segített — sikerült túlteljesíteni a gabonaeladási tervet, s reméljük, hogy más mezőgazdasági termékből is hasonló eredményt értünk el. Sajnos, még nem tanultuk meg kielégítően, hogyan kell a betakarított termést magas szinten hasznosítani, nem fejlődtek kellő ütemben a tárolókapacitások, s a feldolgozás sem. önöknél gazdag tapasztalat halmozódott fel, az ilyen kérdések megoldásában, mi szeretnénk azokat széles körben hasznosítani. A szociális problémák közül legélesebben a lakáskérdés emelkedik ki. Annák ellenére, hogy a megyében évente 25—26 ezer lakást adunk át, a lakásellátás továbbra is nehéz feladat marad. E téren még nagyon sok a hiányosság, a kihasználatlan tartalék, amiért sok jogos kritika is éri az építőket. A XXVII. kongresszus határozatának megfelelően a megyében is kimunkálásra került a lakásellátás hosszú távú programja, mely 2000-ig valamennyi család önálló otthonhoz juttatását tűzi ki célul. Napjainkban intenzíven dolgozunk ennek megvalósításán. A kérdést úgy tesszük fel: a lakáskérdés megoldása —, akár a közszükségleti cikkek termelésének gyors ütemű bővítése, a szolgáltatás fejlesztése — minden dolgozó kollektíva és egyén feladata, függetlenül attól, milyen ágazatban, s milyen beosztásban dolgozik. Pártunk, ezen belül a kemerovói megyei pártbizottság is arra törekszik, hogy a szociális területen korábban kialakult úgynevezett maradékelvet mielőbb számoljuk fel. Hazánk történelmében, amikor rendkívül nehéz időszakokat éltünk át, amikor az akadályok bevehetetlennek tűntek, mindig elhangzott a felhívás: „Kommunisták, előre!” Ma a peresztrojka időszakában, soha nem tapasztalt módon megnőtt a kommunisták élcsapatszerepe a küzdeni tudásban, a tömegek maga mögé való felsorakoztatásában, a munkában, a közéletben való példamutatásban abban, hogy a párt politikáját a tömegekkel megértessék és elfogadtassák. Hiszen a peresztrojka nem más mint a forradalom folytatása, s a mi 240 ezres kommunista közösségünk —, amely az Grálon túl a legnagyobb létszámú — e küzdelem első soraiban akar lenni. Mi a Kuznyecki-medencében nagy figyelemmel kísérjük azt is, hogyan halad a szocialista építőmunka, a Magyar Népköztársaságban, a testvéri Nógrád megyében. Tudjuk, hogy sok tekintetben hasonló folyamatok zajlanak a gazdaságban, a társadalmi életben önöknél is. A proletár internacionalizmus minket arra tanít, hogy a nehézségeket legyőzni mindig könnyebb együtt, közös erővel, segítve és támogatva egymást. A mi barátságunk gazdag hagyományokkal rendelkezik, az együttműködésben sok kedvező tapasztalat' halmozódott fel. Ügy gondoljuk, hogy elérkezett az idő tovább mélyíteni a kapcsolatokat, kibővítve az üzemek közvetlen kooperációján és szakosodásán alapuló együttműködéssel, egészen a közös vállalatok létrehozásáig. Ehhez a feltételek /adottak, s mindjobban felismerjük szükségszerűségét is. A mnnltnc Kuzbassz méltán ünnepelte ** mUl)KQ5 meg a nagy október 70. évfordulóját. Mindenekelőtt azzal, hogy eredményesen teljesítette az 1987. évi és a XII. ötéves terv időarányos tervfeladatait, szocialista vállalásait. Engedjék meg, kedeves barátaink, hogy sok boldogságot, bókét és felvirágzást kívánjunk önöknek; őszintén kívánjuk, hogy erősödjék és fejlődjék a testvéri népek barátsága, és együttműködése.
