Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
1987. december 17., CSÜTÖRTÖK NOGRÁD 3 Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka Képviselők az ülésszak vitáját hallgatják. —képek: kulcsár józsef— (Folytatás a 2. oldalról) A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalékkal fog növekedni. S, bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító intézkedésekkel változott. Így a 24—25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi es tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A népgazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösz*önzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek, pelenka, kis ruha, csecsemőbútor leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja az- zal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy * 1988-ban néhány területen — így például a MÁV-alkalma- zottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében — körülbelül egymilli- árd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. A bérek ösztönző szerepének növeléséről a szűk lehetőségek között sem mondhatunk le. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ideértve a legalacsonyabb nvugdíjúakat és ‘a sokgyermekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék, az állam kü'« lön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988-ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmutatók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték és a kollektív szerződésben rözítették a bruttósítás szabályait. A bérbruttósítás miatt keletkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rövid lejáratú hitellel hidalhatják át. Az adóreform folyamatos hatásában,, de már az átálláskor is élesebben jeleníti meg a jövedelmezőségi különbségeket. A vállalati jövedelmi pozíciók polarizálódása miatt számításaink szerint a több ezer gazdálkodó szervezet közül 250— 300 gazdálkodó egységnél lehetnek pénzügyi feszültségek. Jelentősebb veszteségek kialakulására lehet számítani a szénbányászatban, az ércbányászatban, a vaskohászatnál, de ilyen helyzetbe kerülhetnek egyes, eddig is gyengébb eredményekkel gazdálkodó gépipari, könnyűipari, valamint magas-építőipari vállalatok is. A mezőgazdaságban is a differenciálódás erősödésével kell számolni. Bár a vállalati támogatások 28 milliárd forinttal, a fogyasztói támogatások 24 milliárd forinttal, a különféle kedvezmények pedig 25 ® milliárddal csökkennek, még mindig igen sok a kedvezményezett terület és a fennmaradó támogatás is. Ezek fokozatos, kiszámítható mérséklésére a kormány nyilvános programot tesz közzé 1988 első fél évében. Az ár- és adóreform hatására az állami költségvetés, de méginkább az államháztartás szerkezete markáns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jovore a vauaiatoktoi. A szemeiyi joveaeiemaao be- vezetesenek natasara a lakossági Deiizetesek aranya d százalékról iodd mint ket- szeresere emelkedik. Ugyancsak no — ló százalékról 2b százalékra — a iogyasztás- hoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is módosul: ereznetoen mérséklődik a vállalati támogatások és adóvisszaterítések együttes összegének részaranya. A bérbruuositas, a részleges ár-ellentételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatasára viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Ahogyan arról az őszi ülésszakon már szó volt, 1988- ban a személyi jövedelem- adó — mint tanácsi költségvetési bevétel — a megszűnő vállalati városi és községi hozzájárulás, valamint a béradó helyébe lép, ezért a tanácsok közötti elosztása ugyanúgy, lélekszámarányo- san történik. 1989-re azonban előkészítjük, hogy az adott településen keletkezett személyi jövedelemadóbevétel az adott helyi tanács bevétele legyen. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés kialakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő biztosíték arra. hogy évközi intézkedésekkel ne kelljen megzavarni sem a vállalatok, sem az intézmények gazdálkodását. A költségvetéssel egyidejűleg előterjesztettük az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat is. A törvény- javaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba kerüljön az adóreformmal. Fontos új eleme a pénzügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás. illetve a pénzügyi ellenőrzés során. A kormányprogram 1988-ra a stabilizációs' időszak kezMészáros Győző (Somogy m., 8. vk.), a Balatonbóglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság két lépcsőben tárgyalta meg a törvényjavaslatot. A vitákban határozottan megfogalmazták. hogy a reformot folytatni kell, s e munka igen nagy jelentőségű állomása az adókkal kapcsolatos változtatás. XJjvári Sándor (Zala, 7. vk.), megyei tanácselnök felhívta a figyelmei a számos feszültséggel terhet, :unácsi gazdálkodás néha!" i költségvetés alakulás,i\ <1 összefüggő problémájára. Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.l. csoportvezető főorvos elmondotta: hogy a továbblépés gátja az egészségügy túlszervezettsége, bürokratikus rendszerének burjánzása. Az erős központosítás és a hierarchikus függés a mai napig rányomja a bélyegét a szervezeti formákra. Boldizsár Iván (országos lista) író, a Magyar Pen Club elnöke nem a költség- vetés egészéhez szólt hozzá, hanem a magyar művelődés, oktatás, kultúra, az irodalom, a művészeték államkasszából való részesedéséhez. detét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezeteket elfogadni szíveskedjék. • Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési törvénytervezet elfogadását. — Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált — hangoztatta —, hogy növekvő mértékben és eredményesen vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatokat építsük kj a kölcsönös elcnj'ök alapján együttműködésre kész országokkal. Magyarország nemzetközi megítélése összességében továbbra is pozitív. Partnereink elismerik és tisztelik politikánkat, megértik nyíltan feltárt gazdasági gondjainkat, érdekeltek, hogy azokat a programunkban meghatározott módon és irányban mielőbb magunk oldjuk meg. Marjai József ezután gazdaságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szólt. — Kiemelkedőnek tartom, hogy a konvertibilis elszámolású kivitel éppen a legigényesebb piacokon nőtt érzékelhetően. Az eredményekben tükröződik a kormány év közben tett azon intézkedéseinek, erőfeszítéseinek a hatása is, amelyek már a következő időszakban követendő gazdaságpolitika nyomvonalán születtek. A kormány és a vállalatok közötti, legutóbbi újszerű konzultációk is azt mutatják: érződik a megújulásra kész vállalatok együttgondolkodása a kormányzattal. A tárgyilagos helyzetelemzéshez azonban az is hozzátartozik, hogy — a pozitív változások mellett — megfelelően minősítsük a fejlődést kísérő jelentős problémákat és gondokat is. amelyekről az expozé ugyancsak szólt. A jövő évre megfogalmazott feladatok középpontjában — alapvető prioritásként — az exportképes termelés bővítése áll. A magyar párt és kormány 1957 óta halad a re formok útján. Tettük ezt sokszor olyan körülmények között is. amikor még barátaink támogatását, egyetértését sem bírtuk teljes mértékben. Manapság szerencsére más idők járnak. a szocialista országok többsége saját megújulási, kibontakozási programjain dolgozik. Hosszú idő után, ha jól élünk vele. keletről és nyugatról egyaránt segíthet bennünket a nemzetközi környezet — mondotta Marjai József. Vass Józsefné (Békés, 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelőhelyettese szóvá tette, hogy a kiemelt célokat szolgáló eszközökre, szabályozóelemekre nem helyez kellő hangsúlyt a költségvetéstervezet. Huber Jenő (Baranya megye 2. vk.), műszaki osztályvezető sajnálattal jegyezte meg. hogy a parlamenti vita a rádió, a televízió és a sajtó révén nem kap megfelelő nyilvánosságot. Dr. Juhár János (Pest me' gye, 24. vk ), pomázi körzeti orvos kiemelten foglalkozott a kormány egészségmegőrzési programjával. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színész, a József Attila Színház1 tagja arról szólt, hogy a jövő évi költ' ségvetés kemény következetességgel összerakott kockákból áll, nincs mód egyetlen darabját sem megmozgatni úgy, hogy egy szomszédos meg ne inogjon. Gáspár Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a szakszervezetek támogatják a költségvetés elfogadását, segítik a terv valóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akarnak. és véget akarnak vetni sunk zavarainak — mondta, majd így folytatta: — A szakszervezeteknek lehetőségük van az eseményeket befolyásolni, a társadalmi fejlődésre hatást gyakorolni. Hiszen a bérből és fizetésből élők millióit tömörítik, azokat. akiknek döntő szerepük van tévéink megvalósításában. A SZOT elnöke külön kitért — jelenlegi helyzetünk és a következő évek szempontjából — két kulcsfontosságú kérdésre: a bérpolitikára és a foglalkoztatáspolitikára. Kijelentette: nehéz volna azt állítani, hogy van bérpolitikánk — a béralapot egyszerűen elosztjuk. A béreknek hosszú idő óta csupán elosztó, a népgazdasági szintű vásárlóerő és az árualap egyensúlyát megteremtő funkciót tulajdonítunk. Pedig a béreknek ezen túl még van, illetve kellene lenni ösztönző, a végzett munka értékét mérő, elismerő. és a megélhetés költségeit fedező funkciójának is. A parlament őszi ülésszakán felelős döntést dioz- tak az országgyűlési képviselők, amikor elfogadták a kormány stabilizációs programját. Ezt tették a szakszervezetek is, amikor az Országgyűlés döntését is alapul véve. átérezve felelősségüket, elfogadták a stabilizációs programot — így az 1988-as terv- és költség- vetés fő irányzatait —. s ennek megvalósítása érdekében cselekszenek — mondotta Gáspár Sándor. Lakos László (Pest megye 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Mgtsz elnöke nem értett egyet azzal, hogy a kormány az eddigi legkeményebb bérkorlátokat állította fel. s a vállalati jövedelmek átrendeződését várja a dolgozók érdekeltségének megteremtése nélkül. Miskó István (Bács-Kis- kun m., 6. vk.), a Tiszakécs- kei Város Tanácsa elnöke felhívta a figyelmet arra: vannak olyan alapvető ellátási feladatok, egészségvédelmi és szociálpolitikai szolgáltatások, amelyek esetében az ellátásért való felelősséget a kormánynak határozottabban kellene deklarálnia, s e kérdésben nem lenne szabad a helyi szerveket méltánytalanul magukra hagyni. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A parlement ma reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről,- valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját. (MTI) fejlődésünk és gazdálkodáAz Országgyűlés szerdán a Magyar Népköztársaság minisztériuméinak felsorolásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával kezdte munkáját, a döntés szerint — többek között — létrehozták a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot, élére megválasztották dr. Csehák Juditot. Az ülésszak szünetében az említett változásról beszélgettünk dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet nógrádi országgyűlési képviselővel, aki a balassagyarmati székhelyű választókerület polgárait képviseli a t. Házban. Az egészségügy és a szociálpolitika -érdekében számos fórumon véleményt nyilvánító képviselő — akik civilben gyermekorvos — mindenekelőtt ezt mondta: — Amikor először tudomásomra jutott a tervezett változás, azon meditáltam: mi tette ezt szükségessé? A kérdésre válaszolva azt kell mondanom, hogy a döntés gazdasági helyzetünk szükségszerűsége. Nemcsak arról van szó, hogy nagyobb hangsúlyt kap a szociálpolitika, amikor a felsőbb szintű igazgatás rangjára emeljük, hanem arról is, hogy magas szinten, összevontan végezhető. Parlamenti jegyzet „Jól átgondolt intézkedés... 99 Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet a továbbiakban kifejtette: az egészségügy dolgozói a szervezeti változtatás előtt is figyelemmel voltak munkájukban a szociálpolitikára. — Az egészségügyi ellátás és a szociálpolitika a hétköznapi munkában összetartozott, együtt kezeltük, ezt most deklarálja a törvény is — mondotta. — S hogy mit várok a döntéstől? Mindenekelőtt azt, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőket egységesen, azonos szemlélet alapján használjuk fel. Ily módon elérhető, hogy a segítség oda jusson, ahová azt a társadalom valóban elvárja. A balassagyarmati képviselő felidézte a parlamenti beszélgetésen, hogy a falugyűléseken, fogadónapokon is tapasztalta: jobbára az idős emberek többször kritizálták az elosztás módszerét, a szociálpolitika helyi gyakorlatát. A további vélemény szerint: — A legrászorultabbak feltárásában az egészségügyi szervek igen sokat tehetnek, hiszen a segítségre elsősorban azok szorulnak — a nyugdíjasok. a fogyatékosok — akik a hálózat dolgozóival is kapcsolatba kerülnek. Okos, jól átgondolt intézkedésről van tehát szó. Alaposabban érvényesülhet ugyanis a rászorultság elve, s ezen belül a differenciált segítség. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet nem titkolja: habozás nélkül támogatta dr. Csehák Judit szociális es egészségügyi miniszterré választását. — Olyan politikus irányítása alá került a tárca, aki nagy nemzetközi kitekintéssel bír, s aki miniszterelnök-helyettesként igen sokat tett az egeszségmegőrzési program kidolgozásáért — mondotta végezetül a nógrádi képviselő. Kelemen Gábor Sokoldalú, élénk vita
