Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Naponta 10—12-féle vizsgálat A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat baglyasaljai üzemében 10—12-féle laboratóriumi vizsgálatot végeznek naponta. _ bp _ ' Dallal fa iiiikm^aiinaí r Vajúdó szervezet a MAV-nál A Hátra—Bükk idegenforgalmáról Csúcsnapokon 65 ezer vendég Nyomtalanul eltűnt Gyar­matról a MÁV KISZ-szerve_ zete. Legalábbis így beszé­lik a városban. Sokan tud­ják, hogy a vasutas KISZ- bizottság többször is, leg­utóbb tavaly, a KISZ Köz­ponti Bizottság Kiváló KISZ- szervezet zászlaját kapta munkája elismeréseként. Az­után nem egészen egy fél esztendő alatt mintha meg­szűnt volna az ifjúsági moz­galom a vasutasberekekben. Hogy miért? Nem tudni. Er­ről nem vitatkoznak a kör­nyéken. Még azok sem, aki­ket egyáltalán érdekel a té" ma. Bennünket többféle szem­pont miatt is érdekelt. A vasutasfiatalok bizottsága csak egy a sok vajúdó szer­vezet közül, mégis, vala­mennyire általános jellegű problémákkal találkoztunk itt. Érdektelenség, elfordulás, szervezési gondok és személyi kérdés — csupa olyan kité­tel, melyek másutt is a munka alapfeltételeit teszik lehetetlenné. Akit elsőként felkerestünk. Zorván Pál, a MÁV balas­sagyarmati csomópontja párt­vezetőségének titkára. — Való igaz, hogy vissza­esett a mozgalmi munka — kezdte. — Nincs igazi poli­tikai élet, kevés a rendez­vény, nem használják ki az utazási lehetőségeket. . . El­laposodott a ruhagyáriakkal és a határőrökkel közösen szervezett BMH-klub is. — Hogy nem akarnak any- nyit utazni, még érthető. Hi­szen a legtöbbjük havi há­romszázhúsz órát szolgál, csak megkeresse a tízezret. A mozdonyvezetőket, kalau­zokat és vonatkísérőket már csak ezért is nehezebb be­vonni, összehozni nekik va­lamit a közös szabad időben. Ráadásul többnyire a hu­szonöt év körüliekről van szó, akik inkább a család- alapítással és az otthonte­remtéssel törődnek, mint a KISZ-szel. Maradnak tehát az állandóan itt dolgozók, a szerelők, karbantartók, tmk- sok; a műhelyek munkásai, ök voltak azok, akikre a régi KISZ épült. (Bátran használhatjuk a „régi” jelzőt, hiszen már ennyiből is kiderül, hogy a mai kollektíva nem azo­nos a zászlós szervezettel. S nemcsak szellemében, hanem tagságában is vál­tozás történt.) — Január végén és feb­ruár elején sokan lemorzso­lódtak, kimaradtak a moz­galomból. (Én úgy gondolom. a KISZ-esek számoltak an­nak a lehetőségével, hogy a növekvő követelmények a tagság bizonyos mértékű leépülését vonják maguk­kal. Ami nem baj, ha a visszamaradok ütőképesebb szervezetet alkotnak, ha ki­sebb létszámmal is, de töb­bet tehetnek.,.) — Nálunk nem így tör­tént — folytatta Zorvan Pál. — Pontosan azok váltak ki, akik idáig a húzóemberek voltak, akik tíz éve a KISZ- ben, a pártban, az MHSZ- hen és a Vöröskeresztben is megtették a magukét. Túl a harmincon, most az átszer­vezés után úgy gondolták, elég volt. Az év eleji átszervezés alaposan megbolygatta a vasutasok régi rendjét. Kü­lönválasztották egymástól a vontatási és a körzeti üzem- főnökségét, kettévették a béralapot, s ennek megfele­lően átszerveződött a szak- szervezet, majd a KISZ is. —■ Ne feledkezzünk meg a személyi feltételekről sem. Tavaly júniusig, a régi tit­kár ideje alatt jobban dol­goztak a fiatalok. Ö ugyan­is a műhely „főnöke” volt, s mint gazdasági vezető, a premizálásnál figyelembe vette (!) a mozgalmi mun- k't. Ha nyíltan nem is mo ik ki... A mostani titka eg szerű meiós” ... A csorrc*'on*han és a von­záskörzetben ...iii tégy ki- lencszáz vasutas dolgozik, akiknek egyharmada fiatal. Az ifjúkommunisták száma azonban másfél hónap alatt 104-ről 65-re csökkent. — Az átszervezés miatt ke­vesebb idő maradt a KISZ- re — kapcsolódott beszélge­tésünkbe Márton Zsolt, a vontatási főnökség alapszer­vezetének titkára. — De azért nem állt meg az élet. Voltunk kirándulni, szervez­tünk vasutasnapot, focibaj­nokságot, színházlátogatást, s néhányan rendszeresen Iá­togatják a kétéves marxista tanfolyamunkat is. Erről a városban most nemigen hal­lani, talán mert a régi tit­kár jobban „eladta” a mun­kánkat. Kifelé is, felfelé is... — Ami igaz az igaz, ér­dekképviseleti munkánk is hagy némi kívánnivalót — vette át a szót Tóth Judit, a körzeti üzemfőnökség alap­szervezetének titkára. — Volt már olyanra is példa, hogy valaki vasutaslakást kapott a bizottság javaslatára, majd miután beköltözött, otthagy­ta a KISZ-t. A régiek tehát elmen­tek. S mi lesz az újakkal? A kérdésre Számelcsik Já­nos tmk-s villanyszerelő, a csomópont KlSZrbizottságá- nak titkára válaszolt: — Nem olyan vonzó ma­napság ez a szakma, kevés fiatal adja rá a fejét. Főleg a maiakra alapozva kell megújulnunk. Talán egy ki­sebb létszámú szervezet job­ban megbirkózna a felada­tokkal. . . Egyelőre azonban mindenkinek megadjuk a le­hetőséget a bizonyításra. — Hogy van-e létjogosult­sága még itt a KISZ-nek? Egyértelműen igen. A fiata­lok ugyanis folyton politi­zálnak, s azt hiszem, többre is jutnak, meg nekünk is jobb, ha nem öltözőben, ha­nem a fórumokon nyilvání­tanak véleményt. Ráadásul még a gmk-t is pótolhatja az ifjúsági tömegszervezet, a szerződéses 'munkavállalások­kal. Igaz, eddig még nem volt ilyen, de majd megpró­báljuk. . . — A fiatalok hozzáállásán nem fog múlni — szólt köz­be Zorvan Pál. — A télen, amikor sorra fagytak le a motorvonatok, szó nélkül vállalták a túlórát. Még tár­sadalmi munkában is. (Részeiben minden meg­van: a lehetőség adott, megvan az igény, s a vál­lalkozói szellem sem hi­ányzik. összességében: az ifjúkommunista-szervezet mégis vajúdik a gyarmati MÁV-nál. Tudjuk jól, nemcsak ott. y.) (A megyei KISZ-bizottság véleményét ma délután is­merhetik meg olvasóink a miskolci rádióban elhangzó beszélgetésből.) Romhányi Tamás A mátra—bükki tájegysé­get a Minisztertanács 1979- ben nyilvánította kiemelt üdülőterületté. Az üdülőkör­zet — kiemelt idegenforgalmi települései közé tartozik Bá* tonyterenye, Pásztó, Hasz­nos és Mátraalmás is — jel­legzetesen hegyvidéki terü­let, melynek idegenforgalmi értékei a jelenleginél na­gyobb lehetőséget rejtenek magukban. A tájegység idegenforgal­mi látványosságaként említ­hető a Bükki Nemzeti Park, a Mátra Tájvédelmi Körzet rendkívül gazdag természeti szépségeivel, növény- és ál­latvilágával. A téli sportolás egyedülálló lehetőségei, a történelmi borvidék, 'a mű­vészeti és építészeti látni­valók mellett gazdag sport- és egyéb rendezvények al­kotják az idegenforgalmi kí­nálatot. Emellett jó lehető­ség kínálkozik itt gvógyüdü- lésre és vadászatra. A kiemelt üdülőkörzetek között a mátra—bükki üdü­lőterület látogatottsági sor­rendben a harmadik helyen szerepel, csúcsnapokon csak­nem 65 ezer vendég keresi fel. A négy hazai kiemelt üdülőterületet összehasonlít­va a tájegység — kereskedel­mi férőhelyek tekintetében — közvetlenül a balatoni után rangsorolható. A tájegységet az elmúlt évben több mint 500 ezren keresték fel. A vendégeknek csaknem a fele volt külföldi. A külföldiek érdeklődése a Harminc vendég fogadá­sára alkalmas szálloda lesz a XVII. században épült mohorai Zichy—Vay-kas- télyban. Az épületet az In­tegrál Építőipari Betéti Tár­sulás vásárolta meg a Ma- gyarnándori Községi Ta­nácstól. Terv szerint a 25 millió forintos költségből restaurált kastélyt bekap­csolják az idegenforgalom­ba, ezért tizenöt kétágyas, fürdőszobás lakhelyet ala­kítanak ki benne; a kony­ha és az étterem az alag­sorban lesz. A megállapo­dás feltételeihez tartozik, hogy a társulás hozzájárul egy új mohorai óvoda fel­építéséhez. A hatvanas-hetvenes években fellendült helyre- állítás során sok régi temp­lom restaurálása mellett ti­zenöt műemlék kastély szüle­Mátra—Bükk iránt egyre di­namikusabb. Az idelátogatók egyharmada igényel szállodai szolgáltatást. A szálláshelyadottságot, a forgalmat értékelve meg­állapítható, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a szállodai üzlettípusban lé­nyeges változás nem történt. A turistaházak üzemeltetését újra kell vizsgálni, az árakat át kell értékelni. A terület fejlesztését akadályozza a környezetvédelmet is érintő szennyvíz-elvezetési gond, Mindez például Hollókő za­vartalan vízellátását is veszé­lyezteti. A szemét és a hul­ladék elszállítása sem hiány­talanul megoldott. A térségben húsznál több utazási iroda működik. Közü­lük csak a megyei idegen- forgalmi hivatalok rendel­keznek saját szálláshelyek­kel, a többi bérleti rendszer formájában értékesíti azokat. Idén az idegenforgalom eredményei kiemelkedőek. Az elmúlt év azonos idő­szakával összevetve a láto­gatók — ezen belül a kül­földiek — száma jelentősen nőtt. Ebben bizonyára sze­repe volt az itt megrende­zésre kerülő tanácskozások­nak, fórumoknak. Kedvező­en befolyásolták az idegen- forgalmat a „Szőlő és bor városa” cím elnyeréséért „vetélkedő” városok folklór­eseményei is. Jó hír a természetet ked­velőknek, hogy idén Galya­tetőn, a Mátra nógrádi ré­tet! újjá megyénkben. Erre az időszakra esik a horpá- csi Mikszáth-kúria és a szécsényi Forgách-kastély restaurálása. A megyei ta­nács és a helyi tanácsok az utóbbi években még erőteljesebben törekszenek arra, hogy új tulajdonost, funkciót keressenek a mű­emlékeknek, mert ezzel meggyorsulhat azok meg­mentése, és megoldódik fenntartásuk. E felfogás ki­emelkedő eredménye az az­óta nemzetközi hírű szirá- ki Kastély Szálló; az 'egy­kori balassagyarmati me­gyeháza műemlék épüle­tének felújításával létesí­tett Bottyán János katonai középiskolai kollégiumot a közelmúltban adták át. Jelenleg tizenhat épület áll felújítás alatt. Erdőtar- csán például a Szentmik­szén nagy teljesítményű, új felvonó kezdi meg működé­sét. Szilváskőn — nagyrészt társadalmi összefogással, és a Mátra—Bükki Idegenfor­galmi Intéző Bizottság támo­gatásával — befejeződik a sí­pálya építése felvonóval és parkírozóval. A turisták a napokban már kezükbe ve­hetik a Mátra—Bükk turis­tatérképét is, amely a tel­jes üdülőterület vonzásténye­zőit grafikusan ábrázolja, feltünteti a legcélszerűbb közlekedési folyosókat, jelöli a még üzemelő erdei kis- vasutakat, és az országos Kék túra nyomvonalát. Hasznos információkkal szolgál a szállásférőhelyek, benzinkutak, múzeumok és kiállítóhelyek, valamint a lovaglás, vadászat és a ter­mészetjárás lehetőségeivel kapcsolatban is. Az idegen- forgalmi térképen a terület védett növény- és állatvilá­gát bemutató fotók is lát­hatók. Az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekkel, a változó igényekhez rugalmasan al­kalmazkodva tovább növel­hető a tájegység iránti ér­deklődés. Ennek érdekében a minőségi turizmust kell előtérbe helyezni, bővíteni kell a fogadóképességet a külföldi tőke felhasználásá­val, magánerő bevonásával, és az érdekeltségi rendszer megteremtésével a fizető- vendég-ilátásban. lossy—Kubinyi-kastély- ban, a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza kap helyet. Az intézmény a ke­zelői jog ellenében iskola céljára helyreállította a községben levő Kubinyi- kúriát, így Erdőtarcsa — és a megye —, egyszerre két értékes műemléke nyeri vissza eredeti szépségét. A szügyi Simonyi-kastélyt a Magyarnándori Állami Gaz­daság vette meg. s állítja helyre, hogy elhelyezze ben­ne a gazdaság központját. Már-már a pusztulás ve­szélye fenyegette a rétság- pusztaszántói Kovács-kú­riát, amelyből a drégely- palánki Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet öt­csillagos szállodát, parkjá­ban pedig tekepályái és lo­vaglópályát kíván kialakí­tani. /---------------------------------------------------------------------------------------------->1 Palóc szőttes Szécsényből A szécsényi Palóc Házi­ipari Szövetkezet az idén 18 millió 800 ezer fo­rintos árbevételt tervez, amely a bázishoz képest hatszázalékos növeke­dést mutat. A különféle színösszetételű palóc mintázatú szőttesekből az idén 600 ezer forint értékben exportáltak Japánba, Lengyelor­szágba és az NDK-ba. Képünkön Illés Istvánné szövi a terméket. —Rigó— V ______________________________________________________________ M . J. Szálloda a mohorai kastélyban

Next

/
Thumbnails
Contents