Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. december 15., KEDD NOGRAD 3 Képviselők javasolták — az illetékesek válaszoltak A napokban ismét meg­telnek a Parlament üléster­mének széksorai: szerdán megkezdődik az Országgyű­lés téli ülésszaka. Az alka­lomhoz kapcsolódóan eredt a magyar törvényhozás fó­rumának legutóbbi ülésén elhangzott képviselői javas­latok nyomába az MTI mun­katársa. Sokakat érintő, a fogya­tékos gyermekek gondozá­sával kapcsolatos javasla­tot tett Lestár Lászlóné dr. Varga Mária budapesti kép­viselő. Indítványozta: a be­teg gyermekéket gondozó szülők számára terjesszék ki a gyermekgondozási se­gély időtartamát, családi pótlékukat differenciáltan, teljes kompenzálást bizto­sítva emeljék, e körben vál­jon állampolgári joggá a gyesre való jogosultság. A képviselőknek Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter válaszolt, emlékeztetve arra, hogy szociálpolitikai rendszerünk e családoknak az általánosnál már most is kedvezőbb feltételeket biztosít. Ez az összeg ma havi 1200 forint. A jövő évi szociálpolitikai csomagterv­ben e családokat segítő megkülönböztető intézke­dések találhatók. A Minisz­tertanács határozata sze­rint a tartósan beteg és fo­gyatékos gyermekeket ápo­lók, gondozók a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe a gyest. A családi pótlék a jövő esztendőben egysé­gesen. gyermekenként ha­vi 400 forinttal emelkedik. Ugyancsak vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a gyes igénybevétele állampolgári joggá váljon. A fiatalok otthonteremté­séhez a mainál jobb lehe­tőségeket sürgetett, kedve­zőbb lakásgazdálkodási és lakásjuttatási feltételrend­szer kidolgozását indítvá­nyozta Lakatos László Győr-Sopron megyei képvi­selő. Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában emlé­keztetett arra, hogy az 1983- ban hozott rendelkezések elsősorban a kettő- és több- gyermekes családok s a fiatal házasok lakáshelyze­tén javítottak. Az ifjú háza­soknak — ha rendbehoza­talt vállalnak. — a taná­csok soron kívüli és úgy­nevezett első lakást juttat­hatnak. A tapasztalatok szerint a tanácsok e lehetőséggel megfelelően élnek. A mi­niszter kifejtette, hogy a Központi Bizottság júliusi határozata szerint a lakás­építés és -gazdálkodás hosz- szú távú programját az ér­dekelt állami szerveknek a KISZ-szel együtt kell kidol­gozniuk. Az ifjúsági szövet­ség pedig az előkészítő munkák során várhatóan érvényesíti azt az alapelvet, hogy az első lakáshoz ju­tás esélyei növekedjenek, s az anyagi terhek elvisel- hetők legyenek. A műszaki értelmiség fo­kozott anyagi és erkölcsi ösztönzését szolgáló intéz­kedésekre tett javaslatot Tóth János budapesti kép­viselő. Halmos Csaba ál­lamtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke kifejtette, hogy a hivatal — az érintett társa­dalmi, érdekképviseleti szervek bevonásával — e témakörben előterjesztést dolgozott ki a Miniszterta­nácsnak. Volt Tóth János­nak egy másik indítványa is: az ünnepségek és ren­dezvények megtartásának rendjéről szóló határozat olyan módosítását kérte a képviselő, amely szerint a tovább- és átképzésben va­ló részvételre munkaidőben is nyíljon lehetőség. Ebben szintén Halmos Csaba volt az illetékes: válaszában hangsúlyozta, hogy a hatá­rozat a tanfolyami képzést és átképzést nem sorolja a rendezvények közé, ezért a kérdés megoldásához nincs szükség módosításra. A gazdasági szerkezet át­alakítása miatt ugyanak­kor a dolgozók szakmai üt­és továbbképzésének meg­gyorsítása is szükségessé válhat, ami egyben a kép­zés időtartamának rövidí­tését is igényelheti. Az ilyen okból szervezett tan­folyamok száma a jövőben várhatóan növekszik. A Művelődési Minisztérium foglalkozik annak jogsza­bályi megoldásával, hogy a dolgozók iskolarendszeren kívüli át- vagy továbbkép­zésére — a munkáltató megszűnése, átszervezése, vagy más méltánylandó ok miatt — munkaidőn belül is lehetőség legyen. A Varsányi Üj Kalász Termelőszövetkezet rimóci fűrész­üzemében - ebben az évben négymillió forint értékben készítenek rakodólapot, melyet a BVK és a Debreceni Kon­zervgyár részére szállítanak. Képünkön Mócsány Béláné és Mócsány Sándorné szögezik össze az árut. Új eljárás vesekő eltávolítására Üj eljárást alkalmaznak a vesekövek eltávolítására, a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem urológiai kli­nikáján. A szükséges műtő elkészült, benne ernvőkép- erősítős röntgenvizsgáló asztal, ultrahangkészülék és a kőeltávolításhoz szüksé­ges műszerek állnak az or­vosok rendelkezésére. A berendezés értéke megkö­zelíti a 14 millió forintot. • Az új módszernél nincs szükség műtéti feltárásra, a bőrön csupán kis metszést ejtenek, s a vesébe beveze­tett eszközzel zúzzák szél. távolítják el a követ. A beavatkozást követően a beteg jóval kisebb fájdal­mat érez és gyorsabban gyógyul. TAKTIKAI KISKAPUK ÜGY TŰNIK, ez az esztendő már csak a várakozások jegyében telik el. Előbb a po­litikai állásfoglalásra, majd a kormány programjára várt a társadalmi közvéle­mény, az őszi hónapok pedig a jövő évtől esedékes közgazdasági szabályozókra vonat­kozó információk összecsipegetésével teltek. A tudnivalók gyűjtögetése tart mind a mai napig. Jó korán megjelenő szabályozókkal eddig sem kényeztették el a gazdálkodókat, az idei késedelem azonban különösen rossz­kor jött. Jövőre minden várakozásunk sze­rint ugyanis megkezdődik (felgyorsul) a hazai gazdaságban az a folyamat, melynek során jó néhány, eddig fejtetőn billegő elem állhat vissza rendes helyzetébe, a tal­pára. A remélt mozgás természetesen megrázkódtatásokkal jár, s ezekben a ren­gésekben a gazdálkodóknak nemcsak saját biztonságukat, hanem az együttműködő partnerekét is érdemes félteni. Számtalan bizonytalanságot, ingatag pontot sejtet hát a jövő — még a feltételek gyors, pontos, közérthető szabályozása esetén is. Az adóreform bevezetése, az ár­rendszer módosulása, a fogyasztói árak jelentős drágulása olyan áttételes és tova­gyűrűző hatásokkal jár majd, hogy hosszú időbe telhet az elrendeződés, mely a mos­tanitól merőben eltérő minőségfelfogások­kal, magatartásformákkal 'is együttjár. Az időben és pontosan adagolt informá­ciók jó néhány kemény göröngyöt söpörhet­tek volna félre az útból. Ezen most már kár meditálni, hiszen ma már tény: kevés idő adatik a gazdálkodóknak a felkészü­lésre, a tervezés munkájának elvégzésére. Szerencsére azonban nem tétlen várako­zással teltek az utóbbi hónapok. A nógrádi gazdálkodók is érzik, kemény földmozgások közepette kell lábukat a talajon megvetni, s tudják, a hagyományos módszerekkel ez aligha sikerülhet. S, noha, minden bizony­talanság, szabályozásbeli fehér folt ellené­re mégis csak készülnek a következő esz­tendő gazdasági térképei, ezek a tervek vajmi kevéssé hasonlítanak az eddigiekhez A programszerű elemek rovására a lehe­tőségek azonnali megragadását, a gyors alkalmazkodást részesítik előnyben. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál gördülő tervezéssel gombolyítják fel az esztendő gazdasági mozgásainak fonalát. A gördülés irányát és tempóját természetesen a piaci igények határozzák meg. Techniká­jukat, fegyelmüket tekintve fogadókészek, s hogy mire, azt a vevő fogja megmondani. Sajátságos tény, hogy miközben a gaz­dasági feltételek nagykapui is ködösen de­rengtek még, jól látszott, már néhány kis­kapu. Törvényes átjárókra gondolunk ez­úttal, olyan „nyílászárókra”, melyek az át­lagnál különbek számára tágítják az átla­gosnál téresebbre a mozgási kört. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban elhatározott tény a bérklubtagság meg­pályázása. (Ugyanitt a szaldóérdekeltség által felkínált lehetőséget is azonnal meg­ragadták.) A bérklubba való belépéshez szükséges ajánlólevelet már ez évben „meg­írták” maguknak a tűzhelygyáriak — többi közt, szolid árpolitikájukkal, elismerésre érdemes exportteljesítményükkel. Startkőnél a Salgótarjáni Ruhagyár, hi­szen produktuma révén megfelel a klub­tagsághoz kiírt feltételeknek. Számára egyet­len kérdéses pont vár még ehhez tisztá­zásra: állami támogatásnak minősül-e az ugrásszerű exportfejlődéshez igénybe vett átképzési segítség, avagy sem. A támoga­tottak ugyanis nem kaphatnak klubtagsági igazolványt. Kiskapunak minősült mindeddig az egyedi elbírálás, a kivételek alkalmazása is. E tekintetben azonban az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott közlemény félreérthetetlenül fogalmaz: „A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani”. Az ezúttal ismét határozot­tan leszögezett általános rendező elvvel minden egyes gazdálkodó egyetért — egé­szen addig, míg alkalmazásával nem ő húz­za a rövidebbet. Igaz, a mindenkire érvé­nyes szabályozás afféle konfekcióruha csak, melyet nem lehet minden termetre rá­húzni. A többségnek azonban megfelel, s az extra méretűek sem ingyen kapják öltö­zéküket. így aztán a salgótarjáni öblösüveggyár vajmi kevés reménnyel kardoskodik a nettó export döntő többségét előállító üvegfúvók valóban alacsony átlagbérének támogatás útján való emelése mellett, ezt a feszültsé­get saját hatáskörben kell megoldani. Bé­rezési preferenciát kériii manapság egyéb­ként is az illúziók tartományába tartozik, hiszen oly népes az igénylők köre, s oly csekély a lehetőség, hogy kilátástalannak tetszik az effajta megoldás. KAPUKRÓL VOLT SZÓ, s ma, amikor a gazdasági küzdőtéren több kapura megy a játék, valamennyit bajosan lehetne ci­tálni. A játékszabályok mára nagyjából ki­alakultak ugyan, az eredeményes meccshez azonban jó taktika is kell. Ezt a taktikát egyébként egyetlen mondatban fogalmazták meg a balassagyarmati kábelgyárban, a formába öntés rövidsége azonban messze nem jelent elnagyoltságot. „Kikutatni a piac minden nagy és apró lehetőségét, s valamennyire késedelem nélkül lecsapni — számunkra ez a jövő évi terv.” A taktika ígéretes. Remélhetően erőnlét is lesz hozzá. Szendi Márta Technológiai filmek az SVT videostúdiójából Az idén 12 komplett film készült el a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár videostúdiójában. A kép­anyagok a technológiai sze­relési folyamatokat tekin­tik át, nagy segítséget nyújtva az új dolgozóknak a szakmai fogások mielőb­bi. szakszerű elsajátításá­ban. Ugyancsak ebben az évben forgatták a Hová'. kazánról szóló demonstrá­ciós filmet és a pártokta­tásban újszerű, archív rész­letekből összeállított anya­got, a szocialista demokrá­cia építésének 1952-től 1970-ig terjedő szakaszá­ról. A videofilmeknek nagy jelentősége van a baleset- védelmi munkában is. Az erről szóló — és a gyár­ból merített tapasztalatok alapján összeállított — anyagot eddig 72 alkalom­mal vetítették, elsősorban az újfelvételeseknek, emel­lett időszakosan a gyár va­lamennyi dolgozójának. A stúdió legutóbbi vállalkozá­sa a gyár történetének ké­pes feldolgozása, melynek felvételei már elkészültek, a hangosítás pedig jövő már­ciusig készül el. Gazdagabb emberi méltósággal Boldogság, kötelesség és biztatás n z egyesülést követően, amikor az irodaház­ként szolgáló faépületbe köl­tözött, csupaszak voltak a falak. Most alig akad szabad felület az előtér és a szoba falán. A vállalat történetét, éle­tét bemutató fényképes tab­lók, oklevelek sorakoznak egymás mellett, — egy-egy sikerre vitt erőfeszítésről mesélve. Ezekből áll össze a nagy egész, a bensőséges hangulatú, szerény kis épü­let, egy vállalat csaknem két évtizedes útját hirdetve. Ezt látja nap mint nap a különböző növényekkel kö­rülbástyázott íróasztalához ülve, ez inspirálja nehéz pil­lanataiban, ennek felelőssé­ge nyomja, ha dönteni kell, ezekre büszke, amikor gon­dolatban újra és újra végig­járja életének állomásait. Cellahó László, a Rétsági Építőipari .Szövetkezeti Kö­zös Vállalat igazgatója nem vezet naplót, ám mégis jól emlékszik a gyorsan leper­gett időre. — Szerencsés embernek tartom magam, mert szülő­falumtól, Drégelypalánktól történelmi indíttatást kap­tam az életem formálásához. — Az élete alakulását se­gítette az emberek iránti tisztelete? —- Mindig ezzel győztem. Minden mérföldkőnek számí­tó próbatételem azért sike­rült, mert segítőkész neve­lőim, kollégáim közül példa­képeket választhattam ma­gamnak. Az ácsszakma meg­szerzése után arra biztattak, hogy tanuljak tovább. Én azonban kipróbáltam tudá­somat a gyakorlatban is. Nem bántam meg döntése­met. Az építésztechnikusi oklevéllel a zsebemben a 22- es Számú Építőipari Válla­latnál próbára tehettem szak­mai felkészültségemet. Ehhez jó lehetőséget adtak az ak­kori dunántúli nagyberuhá­zások, amelyek közül több­nél irányítottam építésveze­tőként a munkát. — A hatvanas évek végén úgy ítéltem meg, hogy ezek a mamutvállalatok nem minden tekintetben tudnak újítani. Én, aki mindig al­kotni akartam, túl sablonos­nak tartottam a nagyberu­házások kivitelezését. Így ke­rültem vissza abba a kör“ nyezetbe, mely évekkel ez­előtt útnak indított, mely­hez mindig is kötődtem. A nógrádi termelőszövetkezet­ben egy tizenöt tagú önálló építőipari ágazat vezetője lettem. A részleg dinamiku­san fejlődött, egy év alatt ötszörösére nőtt az árbevé­telünk. Hamarosan kinőttük a termelőszövetkezet kerete­it. Ezért a nézsai téesszel közösen egy társulást hoz­tunk létre. — Eredményes gazdálko­dásunkat nehéz évek követ­ték. Ugyanis mindkét mező- gazdasági nagyüzemet sza­nálták és nem sok hiányzott a társulás felszámolásához sem. Aztán túléltük, s a kollektíva tettekkel bizonyí­totta életképességét. Három­szor nyertük el a Kiváló vállalat címet. Rétság, Ba­lassagyarmat és Pásztó tér­ségében kezünk nyomán sor­ra születtek a kisebb-na- gyobb létesítmények. Olyan kollektíva alakult ki, mely mindig bizonyítani akart. Az alapító tagok közül huszon­hármán jelenleg is a cégnél dolgoznak. — Tehát, az akkori ke­mény küzdelmek alakították ki a mostani vezetőt? — Én azt hangoztattam: egy vezető vigyázzon, ne csak azt hallja meg, amit szeretne. Meg kell hallgat­ni azt is, aki az „utca” má­sik oldalán van! A legvesze­delmesebb munkatársak a hízelgők. S ha valakinek nincs egészséges önkontroll- ja, könnyen eltévedhet. Én egyszerűen nem engedem meg á helyezkedő magatar­tást, de azt igen, hogy kö­vetkezmények nélkül bárki elmondhassa a véleményét. És feldühít, ha látom a fia­talokkal szembeni előítéle­tet: te ehhez nem értesz, most jöttél ki az iskolából. Én pályakezdéskor megfo­gadtam, ha valaha módom lesz másokat irányítani, so­hasem mulasztom el, hogy elismerjem munkájukat, mert ez óriási hajtóerő! — Olyan időszak követke­zett, amikor az építőipar le­szálló ágba került. Ez hogyan érintette a társulást? — A helyzetünket nem­csak ez. hanem az is nehe­zítette, hogy 1978-ban me­gyei kezdeményezésre egye­sültünk a rétságiakkal. Nem csoda, ha kezdetben ellenez­tem a döntést, hiszen a kol­lektívának 9 millió forint veszteséget kellett kigazdál­kodnia. Ez csak fokozta az iparágban bekövetkezett vál­sághelyzetet. Ügy ítélem meg, hogy a vezetéssel kö­zösen idejében felismertük ennek a veszélyét. A beru­házások helyett a felújítá­sókra, tatarozásokra koncent­ráltunk. Nógrád megyén kí­vül is rekonstrukciós fel­adatokat végeztünk sikerrel. Bérmunkát vállaltunk az NSZK-ban. 1984-ben beszáll­tunk a nógrádi termelőszö­vetkezet hűtőházprogramjá- ba. Az itt szerzett tapaszta­latok alapján kifejleszitettük a társulási lehetőségeket, egyebek között létrehoztuk a Drégelyvár GT-t. — A Vil. ötéves tervidő­szakban is az elért eredmé­nyek stabilizálására, a több lábon állásra törekszünk. Ezt szolgálja a tervidőszakban az a 60 millió forint értékű be­ruházás is, melyet a rétsági, a nógrádi, a drégelypalán- ki termelőszövetkezetekkel, a Békéscsabai Konzervgyárral és a pécsi kutatóintézettel közösen valósítunk meg a gyümölcsfeldolgozás terén. Mindannyiunk érdeme ez a vállalkozás, a közösségé, amely nélkül félember va­gyok csupán. — Többszörösen kiváló dolgozó, kiváló újító, meg­kapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, s most a közelmúltban az ezüst foko­zatot. .. — Ügy érzem, hogy éle­temnek, amit a magam mód­ján jártam végig, szép ko­ronája ez a magas elisme­rés. Ám nem fel-felold, nem arra gondolok, hogy nekem most már mindent szabad. Boldogságot jelent, köteles­ségeket és biztatást, hogy az úton ugyanúgy menjek to­vább. Csak talán a korábbi­nál gazdagabb emberi mél­tósággal. Surányi János

Next

/
Thumbnails
Contents