Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen érkezett. Akiről beszélnek :: r t; r:í' Szeretnék még egyszer ■ ■■■• r I r I r ■ közönség ele lepni... Tóth Endre, a balassagyar­mati Madách Filmszínház igazgatója éppen teázik, amint benyitok az irodájá­ba. Csodálkozó tekintetemre (hozzászoktam, hogy minden hivatalban mindenki kávét iszik) elmondja, hogy az el" múlt években leszokott a dohányzásról, azzal együtt a feketéről is. Azóta, mintha kicserélték volna, fizikailag és szellemileg egyaránt. A falakról Lenin, Madách Im­re és két lengyel színésznő „figyeli" csendes érdeklődés­sel beszélgetésünk alakulá­sát. Az elmúlt napokban ünne­pelte Tóth Endre — egy kis vállalati háziünnepség kere­tében — közművelődésben végzett munkája negyvene­dik évfordulóját. — Szécsénvben születtem, és édesapámhoz hasonlóan erdésznek indultam én is — emlékezik vissza a kezdetek­re. — Katonaság után azon­ban már a tanácson dolgoz­tam. „Hivatásosként", vagy „amatőrként” végig részt vállaltam valamilyen köz- művelődési munkában. Kato­naság alatt például a nép­hadsereg színházába jártam statisztálni. A színház azóta is örök szerelmem maradt. Tóth Endre nemcsak a közművelődési, hanem a po­litikai tevékenységben is élenjár. Alapító tagja volt a MADISZ-nak, a szövetség kultúrfelelőseként előadáso­kat szervezett a háború után a hadiözvegyek és -árvák megsegítésére. — Az 1956-os nagy or­szágégés után KISZ-tagként napi 12—14 órát dolgozott. Ekkor már a szécsényi mű­velődési ház igazgatója. — Irodalmi színpada, há­rom tánccsoportja, zenés színjátszó csoportja, beatze­nekara volt a háznak, eze­ken kívül működtek zenei és nyelvszakkörök, valamint különböző klubok is. — Ezek szerint nagy álla­mi támogatást kaphattak — jegyzem meg, de felvilágo­sít, hogy az állami támoga­tás évi hatvanezer forint volt, s be kellett fizetniük 180 ezret a nagy közös kasz- szába. — Jelentősebb ünnepeken az amatőregyütteseink min­dig felléptek, s két-két elő­adást tartottak a környéken. Ezenkívül Csehszlovákiá­ban is . vendégszerepeltünk évente két hetet. A Margit- híd építéséről szóló drámá­tól a Luxemburg grófjáig nagyon sokféle darabot mu­tattunk be. Természetesen én is felléptem ezekben. Imádtam találkozni p kö­zönséggel. .. Főleg buffó- szerepeket alakítottam. ??? Ezek olyan Feleki Kamill- féle figurák, — magyarázza. — Gazdag és kissé szenilis férfiak. 1982-ben a művelődési há­zat felcserélte a filmszín­Es ic? Kamaszkori barátommal vidéken nevelkedtünk, hogy úgy mondjam, szerény kö­rülmények között. A több évtizedes hajlékokban, ahol pompásan éreztük magun­kat, szinte naponta meglá­togattuk egymást. Nevetve folyt a szó és néha az em­beri fogyasztásra alkalmat­lan helyi termésű bort is ízesnek találtuk. Egykori barátom aztán le­telepedett a Börzsöny hegy­ség lábainál meghúzódó fa­lujában, én meg más pályá­ra sodródtam. Évek teltek el, míg újra találkoztunk. A napokban arra vetődtem és felkerestem. Beléptem a cirádás vaskapun, megnyom­tam a bim-bam csengőt, a kókusz lábtörlőn megtöröl­tem a cipőmet, összecsókol­tam a család apraját-nagyját, s a lambériás előszobán át a kolóniái bútorral beren­dezett nappaliba jutottam, majd onnan felkísértek az emeletre. Leültettek egy ké­nyelmes bőrfotelbe, jeges whiskyt nyomtak a kezem­be és hallgattunk. Az abla­kon át szép kilátás nyílt a termelőszövetkezet gyéren zöldellő búzatáblájára. Csak néztem, nem volt merszem megkérdezni, hogy mi lett a régi házzal, hol vannak az öregek meg az a savanyú lőre. . . Távoztam. Le a lépcsőn, át a nappalin... A vaskapu cirádáit babrálva búcsúz­tunk. — És te hogy élsz? — kérdezte kamaszkori bará­tom. — Megvagyok. . . — moso­lyogtam. Szerencsére nem folytathattam, mert kiszólt a felesége: „Apa. gyere gyorsan, mert Zsoltikának szétestek a színek.” Abban a pillanatban döb­bentem rá, hogy szétestek nekem is. Nagyon szét.. . surányi Gyermektragédia Egyiptomban ötvenhárom iskolásgyer­mek, hat tanáruk, és a ki- rándulóbuszukat vezető sofőr életét vesztette pén­teken egy közlekedési sze­rencsétlenségben Kairó Heliopolis elővárosában. További hetvennyolc gyer­mek megsebesült, többségük súlyosan — jelentik a hír- ügynökségek. A szerencsétlenül járt, 13—15 éves gyermekek a gizehi piramisoknál és kai­rói állatkertekben tettek is­kolai kirándulást, s úton hazafelé autóbuszuk egy jelöletlen' szintbeli vasúti átjáróban összeütközött a Kairó—Szuez útvonalon köz­lekedő személyvonattal. A szerelvény a járművet va­lósággal kettészelte, aztán a mozdony egy kilométeres szakaszon magával vonszol­ta a kettévált autóbusz egyik darabját. A szerencsétlenséget va­ló zínűleg az okozta, hogy a ófolt busz .vezetője sza­bálytó űr. _i: hajtott a sí­nekre. 'ragéüia án a vonatvezeto mégis pánik­szerűen t.... a hely­színt és a rendőrség még az éjszakai órákban is haj­szolta. A halálesetek közvetlen oka több esetben az volt, hogy a gyermekek elvérez­tek, mire orvosi segítség érkezett. Az áldozatok csa­ládjait hivatalosan még nem tudták értesíteni, mivel nehézségek voltak az azo­nosításokkal. A sérültek kö­zül csak kevesen voltak még szombaton reggel is olyan állapotban, hogy meg tudták volna mondani ne­vüket.----------------------------------------------------------— —\ i ir-r várható awtCl eseményei Hétfőn összeül a balassagyarmati tanács végrehajtó bizottsága, a fogyasztók salgótarjáni tanácsa, vala­miint az MTESZ megyei elnöksége; a megyei KISZÖV küldöttközgyűlésen tárgyalja meg az ipari szövetke­zetek gazdasági helyzetét, ez évi fejlődését. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága értékeli a gazdálkodás ez évi tapasztalatait, megha­tározza a következő esztendő fő feladatait; a salgó­tarjáni Gagarin Általános Iskola 20 éves fennállása alkalmából gyermek-képzőművészeti kiállítást nyitnak az iskolagalériában. Szerdán a megyei NEB a lakásépítési árak alaku­lásáról, a megyei úttörőelnökség az úttörőcsapatok érdekvédelmi tevékenységéről tanácskozik. Csütörtökön a HNF megyei bizottsága ifjúságpoliti­kai munkáját, valamint a megye mezőgazdaságának helyzetét elemzi; ülést tart a KISZ megyei bizottsága és a HNF salgótarjáni elnöksége; a fogyasztási szö­vetkezetek megyei szövetségének küldöttközgyűlése lesz Salgótarjánban. Pénteken a „Munka-, munkásábrázolás" címmel meghirdetett országos fotópályázat díjazott munkái­ból nyílik kiállítás a salgótarjáni Kossuth Lajos Mű­velődési Házban; a fogyasztók megyei tanácsa az ünnepi játékellátás helyzetéről ad tájékoztatót; tanács­ülést tartanak Salgótarjánban és Pásztón. Szombaton megyei úttörő-fenyőkarnevált rendeznek a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban Kínai esztergák csak innen házzal, azóta a városi mozi vezetője. — Nagyon rossz állapotok fogadtak itt. A székeket ál­landóan összevagdalták, ve­títés közben trágár megjegy­zéseket kiabáltak be. Ügy próbáltam változtatni a helyzeten, hogy ezeket a vandál embereket nem ad­tam át a rendőrségnek, amikor megtehettem volna, hanem megbíztam őket, hogy tartsanak rendet a mo­ziban, mert ők lesznek a fe­lelősök mindenért. Azóta vi­szonylag béke van. és a né­zők normális körülmények között nézhetik a filmeket. Tóth Endre 1989-ben ké­szül nyugdíjba, addig azon­ban még sok terve van. Butikot építenek, ahol majd filmes könyveket, videoka­zettákat fognak árusítani. Bővítik a mozi videotékájá­nak anyagát, s most alakí­tanak ki a szomszédban egy kamaramozit is. — Ha szükség lesz rám, a nyugdíj mellett szívesen dolgozom tovább — mondja búcsúzóul. Meg azután Szé- csényben is vannak terveim. Nagyon szeretnék még egy­szer közönség elé lépni.. . — Varga — Új lakásügyi társadalmi bizottság Pásztón Lejárt a lakásügyi társadalmi bizottság tagjainak ötéves meg­bízatása Pásztón, ezért legutób­bi ülésén a végrehajtó bizottság új tagokat bízott meg a bizott­ságban végzendő munkával. A gazdasági és társadalmi szer­vek javaslatára kialakított 11 tagú lakásügyi társadalmi bi­zottságban helyet kapott az Él­gép, az állami gazdaság, a pos­tahivatal, az Állami Biztosító, a népfront, a kórház, a bölcsőde, az óvoda, a körzeti védőnői szol­gálat és a munkásőrség egy-egy képviselője és egy nyugdíjas. A bizottság feladata — töb­bek között —, hogy közremű­ködjön a tanácsi bérlakásra jo­gosultság elbírálásában, a la­kásjuttatási névjegyzékterve­zet összeállításában, a helyszíni vizsgálatokban és a lakásügyi hatóság ügyfélfogadásán is. A 11 bizottsági tagot öt évre bíz­ták meg az említett lakásügyi feladatokban való közreműkö­déssel. Tsz-tagság a nyugdíj után A Karancslapujtői Karaites Termelőszövetkezet a nyug­díjasok életét elköszönésük után is figyelemmel kíséri. Egy alapos felmérés után 320 nyugdíjasa közül kilenc- venen havonta nyugdíj-kie­gészítést kapnak — az idén például összesen 216 ezer forintot. A rászorulók ezen­kívül is gyakran kapnak pénzbeli segélyt, ingyenfu­vart, tüzelőt. Sok nyugdíjas pénzben váltja meg háztáji földjét; az idén 220 tsz-nyugdijas tar­tott erre igényt. És, mert a közös gazdaság 1987-ben megduplázta a megváltást, ez fejenként átlag hétezer forint többletjövedelmet je­lent. A tsz más kedvezmények­kel is igyekszik könnyíteni az öregek életén: a termelő- szövetkezet éttermében pél­dául a rendesnél olcsóbban, indokolt esetben térítés nél­kül ebédelhetnek; már két településen van nyugdíjas­klub, ahol ebédről, szórako­zásról, rendszeres orvosi ellenőrzésről gondoskodnak. E klubok számát 1990-ig ötre emelik. Szállítási nagyüzem A szokásosnál jóval több vállalat használta ki a mun­kaszüneti napokat a belfödi és az exportszállítások fel­gyorsítására. Különösen élénk volt a munka Borsodban, ahol az iparvállalatok több mint 2500 tehervagont igé­nyeltek a MÁV miskolci igazgatóságától. Szombaton Berentéről és Szuhakállóról több mint 230 vagon szenet indítottak útnak. A Lenin Kohászati Művekben és az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint félezer vasúti kocsit raktak meg. A dél-alföldi megyékben szombaton és vasárnap két­ezer-kétszáz vagon árut rak­tak ki és ezerháromszáz va­gont raktak meg áruval. A két hét végi napon huszonkét irányvonattal továbbítottak cukorrépát a feldolgozóüze­mekbe. Szállítási nagyüzem volt a hét végén a MÁV győri kör­zeti üzemfőnökségének terü­letén: 10 ezer tonna árut raktak be, és 400 vasúti ko­csiból raktak ki. Egykoron azért hozták létre a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­latot. hogy a népgazdaság­ban fellelhető elfekvő kész­leteket és használaton kívü­li gépeket derítse fel és juttassa vissza azt az or­szág gazdasági vérkeringé­sébe. Tevékenységi köre azóta folyamatosan bővül, így jelentős szerepet ját­szik a KGST-országok mű­szaki anyagi ellátási szer­vei közötti termékcserében. A jMAGÉV Nógrád mé­rvéi kirendeltsége sem ki­vétel a vállalat dinamikus fejlődésében. A salgótarjá­ni irodát 1980-ban hozták létre. Akkor 15 millió fo­rintos forgalmat irányoztak elő. ami ez évre már meg­haladta a 86 millió forin­tot. s ezt több mint 10 szá­zalékkal szárnyalják túl az Tengizi Ismét tart tengizi ügyele­tet a moszkvai rádió ma­gyar adása: hétfőn és ked­den (december 14-én és 15- én) a rádióhallgatók itthoni idő szerint reggeli héttől dé­li tizenkét óráig a 233-73-16 moszkvai telefonszá­mon üzenhetnek a Kaszpi- tenger melléki Magyarúj- várösban dolgozó rokonaik­nak, kollégáiknak, isme­rőseiknek. A moszkvai rádió ma­gyar szerkesztőségében magnószalagra rögzítik a itt dolgozó kereskedelmi szakemberek. Egyik legfontosabb part­nere a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek, ahonnan hu­zalárut és szalagacélt vá­sárol. A Borsodnádasdi Le­mezgyártól horganyzott le­mezt, a Hetrától hegesztő­gépeket, a Csepel Művektől pedig hegesztőelektródát szereznek be és adnak to­vább a felhasználóknak az ország minden részébe. Kí­nai esztergagépek egyedüli forgalmazója a kirendeltség, folyamatos alkatrészellá­tást és szervizhátteret is ígér. Nyilvántartja a meg­rendelők igényeit és az el­adásra felkínált eszközöket. Így próbálja az igényeket és a kínálatot összeegyeztet­ni és az üzletet esetleg lí­zing formájában is nyélbe ütni. ügyelet karácsonyi, újévi jókíván­ságokat, üdvözleteket, és a címzettek már szerdán, de­cember 16-án megkapják ezeket. A magyar adás szerkesz­tője tájékoztatta az MTI-t, hogy legutóbb, a novem­ber közepén tartott telefon­ügyelet alkalmával csak­nem kétszáz hívás futott be, s az üzenetekre adott tengizi válaszokat is leját­szották a magyar műso­rokban. Salgótarjánban a megyei kórház és rendelőintézet fül- orr-gégészetén 27 ezer embert vizsgálnak és gyógyí­tanak meg évente. A rendelőintézetben két szak- és egy audiológiai rendelés, a kórházi osztályon pedig a 28 ágyas fekvőbeteg-részleg fogadja az arra rászo­rultakat. Évente közel 1200 műtétet végeznek el dr. Halmos Péter osztályvezető főorvos vezetésével és a legkorszerűbb technika segítségével. Az orr és melléküregeinek megbetegedéseinél az ultrahangot, már 1980 óta alkalmazzák, mint diag­nosztizáló .eszközt. Az idén kapott ultrahangos beren­dezésükből (kórházi tulajdonban) csak Salgótarján­ban .található az egész országban. A száloptikás, hi­degfényű .endoszkópot rutinszerűen alkalmazzák. A fül- és a gégesebészetben egyaránt használják a mikrosebészeti módszereket. . — Bencze — Wul-orr-gégészet^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents