Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

or VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 283. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 1., KEDD Szerkezetátalakítás az építőiparban (3. oldal) Kovács Margit emlékezete (4. oldal) Tollal és mikrofonnal (5. oldal) Közép-Szlovákia és Nógrád Konkrétabb kapcsolatokat a testvérmegyei együttműködésben HMF—KISZ tanácskozás a megyeszekhelyen Közéletiség és településfejlesztés Ing. Pavel Bolvansky cs Devcsics Miklós aláírja a Közép­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Nógrád Megyei Tanács együttműködési megállapodását. Salgótarjánba látogatott hétfőn Ing. Pavel Bolvansky, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. A Besztercebányáról érkezett vendéget a Nógrád Megyei Tanács vezetői fogadták. A találkozón Ing. Pavel Bolvansky tájékoztatást adott Közép-Szlovákia közéleté­nek aktuális kérdéseiről, majd az együttműködési szerződés aláírása előtt Dev­csics Miklós megyei tanács­elnök többek között arról szólt: a határmenti együtt­működésnek jövője van, s a konkrétabb kapcsolatok irá­nyába szükséges az elmoz­dulás. Mint mondotta: a fel­ismerésig már mindenki elju­tott, hogy a meglévő merev­ségeknek előbb-utóbb oldód­ni kell. A továbbiakban a megyei tanács elnöke alá­húzta, hogy a mostani meg­állapodás a munkát segíti és tovább viszi az eddigi kapcsolatokat. Ing. Pavel Bolvansky an­nak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági mechanizmus fejlesztése az előrelépés akadályainak megszüntetését is segíti. Megfogalmazta azt is, hogy amennyiben a kerületi nem­zeti bizottság és a Nógrád Megyei Tanács vezetői ve­szik kézbe a kapcsolatok alakítását, az együttműködés kisebb akadályain úrrá lehet lenni. Ezt követően Ing. Pavel Bolvansky és Devcsics Mik­lós aláírta a Közép-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság és a Nógrád Megyei Tanács együttműködési meg­állapodását. A dokumentum megállapítja, hogy a közép­szlovákiai kerület és Nógrád többéves baráti együttmű­ködése alapján — összhang­ban a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság gazdasági és műszaki - tudományos hosszú távú programjával — született meg a mostani megállapodás. Alapvető célja a testvéri kapcsolatok fejlesztése, a vállalatok, szervezetek, kul­turális intézmények közötti együttműködés kiszélesítése. A közös munka rendkívül sokrétű, ez egyértelműen ki­derül az aláírt dokumentum­ból. A többi között tartal­mazza az ipari vállalatok és szövetkezetek, az építőipar, a mezőgazdaság kapcsolata­it, kitér a munkaerő-gazdál­kodás, a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás és az idegenforgalom olyan feladataira, amelyek mind­két felet segíthetik. Emel­lett meghatározták a víz- gazdálkodás, a környezet- és természetvédelem, a közle­kedés és hírközlés, az okta­tás, kultúra és művészet, az egészségügy, az ifjúsági, testnevelési és sportkapcso­latok lehetséges teendőit. Az együttműködési keret­megállapodás 1990-ig szól, értékelésére évente, a két fél képviselőjének baráti ta­lálkozóján kerül sor. A dokumentum aláírása után egész napos program során ismerkedett a nógrádi megyeszékhellyel Ing. Pavel Bolvansky. A megyei tanács vezetőivel folytatott eszme­cserét követően — a vendég­látók kíséretében — a Kö­zép-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke elláto­gatott a salgótarjáni öblös- üveggyárba, a Madách Imre Általános Iskola és Gimná­ziumba. Kereskedelmi egysé­gek megtekintése után a program Salgótarján Besz- terce-lakótelepén fejeződött be. A szakmai színvonal a eél Könyvtárosok tanácskozása Salgótarjánban A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár szervezé­sében hétfőn tanácskozást rendezték Salgótarjánban, az SZMT-székházban. A tanácsi és szakszerve­zeti könyvtárhálózat füg­getlenített könyvtárosait, va­lamint a művelődésügy irá­nyító munkatársait Kojnok Nándor, a megyei könyvtár igazgatója tájékoztatta a következő esztendő könyv­tárosi teendőiről. A jövő évi munka tervezéséhez szükséges ismeretek néme­lyikével még ne’m rendel­keznek, ezért a szempontok véglegesítése csak az elkö­vetkezendő hetekben vár­ható. Az alapvető cél ter­mészetesen változatlan: a szakmai munka színvonalá­nak, tisztességének megőr­zése, az olvasók igényeinek differenciált figyelembevéte­le. A munkánál azonban te­kintettel kell lenni a meg­változott gazdasági-társa­dalmi környezetre, hiszen a könyvtárak nem fordulhat­nak el a valóságtól, nem zárkózhatnak magukba. A nehezedő körülmények kö­zött bizonyos fokig minden könyvtáros a korábbinál jobban magára van hagyat­va, ami egy másik oldalról közelítve önállóságának, sa­ját kezdeményezései fon­tosságának növekedését je­lenti. Kojnok Nándor hangsú­lyozta a meglevő dokumen­tumok tanulmányozásának szükségességét (például a .kistelepülések kulturális el­látásáról, a műszaki és tech­nikai kultúra fejlesztéséről szóló megyei határozatok), a helyi feltételek reális szám­bavételét, a könyvtárak és iskolák, munkahelyek kö­zötti kapcsolatok jobb kiak­názását és erősítését, a szol­gáltató programok újbóli átgondolását. A megyei könyvtár igazgatója felhívta a figyelmet a kiadók csök­kenő könyvikínálatára, emel­kedő áraira. Mindez ugyan­is kihat az állomány gyara­pítására, a beszerzések tu­datosabb szelekciójára. Nem szükséges egy-egy intéz­ménynek valamennyi kiad­ványt megvenni, válogatásuk azonban nem veszélyeztet­heti az alapszolgáltatást, a .minőséget. A megyei könyv­tár jövőre tervezi — többek között — az integrált könyv­tárak és az ellátó közpon­tok tevékenységének a vizs­gálatát, a nemzetiségi könyv­ellátás fejlesztése érdekében a szlovákiai kapcsolatok erő­sítését, s egyúttal ösztönzi a .hálózatban dolgozók felső­fokú végzettségének meg­szerzését. A könyvtárosok tanácsko­zása továbbképzési célokat fs szolgált. Dr. Bartos Éva, a Pest Megyei Tanács mun­katársa a hátrányos helyze­tű könyvtári olvasók ellá­tásáról tartott előadást. A Magyar Könyvtárosok Egye­sülete Nógrád megyei szer­vezete hívta meg Varga Csaba írót, szociológust, aki ,a helyi társadalom, a helyi értelmiség és a könyvtáros helyéről, szerepéről beszélt ,a változó társadalmi való­ságban. Valamennyi előadás után lehetőséget teremtettek a konzultációra is. összevont ülést tartott hétfőn a Hazafias Népfront salgótarjáni városi elnöksége és a KISZ Salgótarjáni Vá­rosi Bizottsága, ahol a két testület együttműködésének tapasztalatait összegezték, s az elkövetkezendő öt év közös feladatainak irányait vitatták meg. A megyeszékhely HNF- és KISZ-bizottságai 1972-ben kötöttek egymással együtt­működési megállapodást, melyen azóta nem módosí­tottak. Az eltelt tizenöt esz­tendő változásai azonban szükségessé tették, hogy az együttes tevékenységet az új körülményekhez igazít­sák. A tapasztalatok szerint az utóbbi időben, különösen a béke-, és barátsági rendez­vények esetében, többször előfordult az egymásra- Szervezés is. Nem sikerült előbbre lépni igazán a fia­talok közéletbe való bevo-. násában sem, amit a napok­Megyénk három csoporttal képviseli magát a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület­ben. Az elmúlt három év­ben végzett munkájukat te­kintette át hétfői ülésén a műszaki és természettudo­mányi egyesületek , Nógrád megyei szövetsége végrehaj­tó bizottsága. Az összejöve­telnek a salgótarjáni Tech­nika Háza adott otthont. Az írásos előterjesztések­ből is kitűnt, hogy a három szervezet közül a síküveg­gyári és az öblösüveggyári aktívabb a megye nyugati területén működő romhányi tagságnál. Ennek egyrészt az az oka, hogy az építési kerámiagyár SZTE-csoportja vezetési gondokkal küszkö­dött. A márciusi választások reményt keltenek arra, hogy a jövőben kedvező változás áll be tevékenységükben. A végrehajtó bizottság tagjai számos észrevételt tet­tek a két üveggyárral kap­csolatban is. Hasznosnak ta­lálnák, ha a két SZTE-cso- port koordinálná tevékeny­ban is zajló városkörzeti tanácskozásokon lehet le­mérni. A harminc éven alu­liak alig képviselik magu­kat ezeken, s ha valaki el is megy közülük, nem nyil­vánít véleményt. Az egyik fő feladat tehát a közéletiség kérdése, mely­ben a népfrontosok vállal­ták az ifjúság felkészítését, például,; az első választók tájékoztatását, előadások tar­tását, s a fiatal tanácstagok munkájának segítését. A mostaninál komolyabb figyelmet kell fordítani mindkét testületnek a hát­rányos helyzetű fiatalok problémáira is, de nem sza­bad megfeledkezniük a pá­lyakezdő és családalapító korosztály gondjairól sem. Az együttműködési terve­zet konkrét javaslatokat nem tartalmazott, hanem a kö­zös mozgalmi munka fő irányvonalait szögezte le. A vitában felmerült kér­désekre Petesházi Gábor, a ségét, melyre jó lehetőséget kínál a már közösen szerve­zendő jövő évi üvegipari na­pok rendezvénysorozata. Emellett erősíthetnék az együttműködést az oktatás­ban, a tanulmányutakban, a számítástechnikai kérdések­ben. Ugyancsak közös fel­adatként fogalmazták meg szerződéses munkák vállalá­sát, amiben eddig csak az öblösüveggyárnak vannak eredményei. Ezen túlmenően a vb szükségesnek tartja a szervezettség javítását, vala­mint a gyárvezetőkkel fenn­álló- kapcsolatok szélesíté­sét, s a költséggazdálkodás javítását, a pénz hasznos el­költését. Ugyancsak a Technika Há­zában rendezte meg összejö­vetelét hétfőn a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár. saság kereskedelmi szakcso­portja, amelyen Simóka Kál­mánná dr., a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője tartott előadást a kereske­delmi vállalatok jövedelem- és keresetszabályozásáról. HNF városi bizottsága tit­kára és Domonkos Tamás, a KISZ városi bizottsága tit­kára válaszoltak. Elmondot­ták: összevont pénzalap létrehozása nem valószínű a jövőben sem, de a közös rendezvények költségeit meg­osztva is állhatják. A telepü­lésfejlesztési társadalmi munkaakciók során és a vá­rospolitikai tervek megvaló­sításában tovább kívánják erősíteni az együttműködést. A kapcsolatot pedig tovább szélesíthetik majd a városi úttörőelnökség és a szocia­lista brigádok közreműkö­désével az egyes akciók so­rán. Az együttműködési terve­zetet, amely 1992-ig szól, a két testület megvitatta, s apróbb javaslatokkal módo­sította, melyet a közeljövő­ben véglegesítenek majd. Ezt követően pedig a KISZ és a népfront éves munka­terveikben egyeztetik az eb­ből adódó közös feladatai­kat. Ülést tartott az SKÜ vállalati tanácsa Hétfőn ülést tartott a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek vállalati tanácsa. Napiren­den a hideghengermű kor­szerűsítésének végrehajtása, a termékszerkezet fejleszté­sének hatása és az 1988-as gazdasági év új szabályozók alapján történő előkészítése szerepelt. Az elkövetkező évekről szólva megállapították, hogy az adóreform és a jövede­lemszabályozás továbbfej­lesztése alapvető változtatás­ra kényszeríti a gazdálkodók gondolkodásmódját. Elhang­zott, hogy a gazdálkodási fo­lyamatban a termelési és elosztási döntések alapvető­en a nyereségérdekeltséget kell, hogy szolgálják. A vál­lalati tanács egyetértett az­zal is, hogy a jövedelmek képződése és ezek felhasz­nálása közötti arányok ki­igazítása önmagában nem oldja meg a vállalat gondjait. Lényeges szerkezetváltás nélkül a hosszú távú kibon­takozás nem képzelhető el. Feladatok a szilikátipar tudományos életében Divatszoknyák belföldre A SIKK Női Különle­gességi Ruházati Szövet­kezet szécsényi varrodá­jában ezekben a napok­ban belföldre kerülő divatszoknyákat varr­nak. A háromszáz dara­bos kollekció az ünne­pek előtti napokban ke­rül a kereskedelmi egy­ségekbe. Képünkön Paszta Károlyné meós a Korzika fantáziane­vet viselő bakfisalj minőségét vizsgálja a gyártószalagon. —RT—

Next

/
Thumbnails
Contents