Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 269. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. NOVEMBER 14., SZOMBAT Első helyen az építési kölcsönök (4. oldal) Egy életút fényei (5. oldal) Á NÓGRÁD Romhányban (9. oldal) Az iparfejlesztés nógrádi műhelye Megalakult a gazdaságkorszerűsítési bizottság Innovációs társulást szervez a megyei tanács Nógrád megye gazdaság- korszerűsítési folyamatainak segítésére, a népesség fog­lalkoztatásával összefüggő szerkezetátalakítási lépések összehangolására, a nagyobb jelentőségű munkaerő-átcso­portosítások, átképzések megnyugtató megoldásának kezdeményezésére a Nógrád Megyei Tanács égisze alatt gazdaságkorszerűsítési koor­dinációs bizottság jött létre. Munkájában — a megyét képviselő 16 tagja mellett — állandó delegáltakkal vesz részt az Országos Tervhiva­tal, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal, az Ipari és a Mezőgazdasági Miniszté- í ium. Az iparfejlesztés műhely­munkájának e fóruma pénte­ki salgótarjáni alakuló ülé­sén elsőként arról a megyei tanács vb elé kerülő előter­jesztésről mondott véle­ményt, mely a megye hátrá­nyos helyzetű térségeinek fejlesztési feladatait foglalja össze. Nógrád déli és nyuga­ti vidékeiről van szó, me­lyek nem csak a gyér iparo- sodottság, a kiépítetlen ter­melői infrastruktúra és a ter­mészeti erőforrások hiánya következtében sebezhetők, hanem kiszolgáltatott hely­zetben vannak a földek gyen­ge termőhelyi adottsága és a szakember-ellátottság te­kintetében is. A térség né­pessége gyors ütemben apad, s az ott lakók közül is na­ponta tízezren ingáznak Pest megyei, fővárosi munkahe­lyükre. A közép- és hosszú távra egyaránt kimunkált felada­tokhoz értékes észrevétele­ket fűztek a bizottság tagjai. Többi közt felhívták a fi­gyelmet arra, hogy e térsé­gek fejlesztését komplex rendszerben célszerű kezelni, az ipartelepítési szándékok fogadásakor nem tekinthet el a megye a korszerűség és hatékonyság szerinti szelek­ciótól. A valóban korszerű ipart képviselő tevékenysé­gek meghonosításáról rövid távon sem szabad lemonda­ni ! Foglalkoztatási gondokat megnyugtatóan csak magas színvonalon létrejött munka­helyek oldhatnak meg­Elhangzott a ' vitában, hogy a megye déli és nyuga­ti területei ma már előbbre tarthatnának, ha sikerült volna az ott működő gazda­sági egységek önállóságát növelni. Hangot kapott az a vélemény is, hogy a gazda­ságilag hátrányos helyzetű térségek fejlesztése „mozgó célpont”, hiszen — míg a főváros munkaerő-elszívó hatásával várhatóan a kö­vetkezőkben is számolni le­het — a salgótarjáni ipar­medence akár rövid időn be­lül is hasonlóan kedvezőtlen helyzetbe kerülhet- Éppen ezért szögezték le a bizottság tagjai: a fejlesztési program döntést követően is nyitott marad, a feltételek és a le­hetőségek változása szerint folyamatosan megújul. A következőkben a foglal­koztatási alap igénybevéte­lének lehetőségeiről kapott tájékoztatást a bizottság. Az eddigi információk szerint az alap a jövő évben 1,2 milli­árd forinttal segíti az or­szágban a munkahelyterem­tő fejlesztéseket. Ez az ösz- szeg fedezi az átképzési tá­mogatást, a meghosszabbított felmondási időre fizetett át­lagkeresetet, az elhelyezkedé­si támogatást, a közhasznú munka kiadásait valamint a korengedményes nyugdíjazás költségeit. A munkahelyte­remtő beruházásokat pályá­zati rendszer keretében tá­mogatják. Nógrád már elküldte az ÁBMH-nak az első pályáza­tokat, melyek több mint 150 millió forintos költséggel csaknem 350 ember elhelye­zésére alkalmas, a hatékony működés igényeinek megfe­lelő új munkahelyek létreho­zását jelzik. A pályázati le­hetőség azonban ezzel nem fejeződött be. A gazdálkodók magatartását eddig inkább az érdeklődés, mintsem a konkrét javaslatok, ötletek kidolgozása jellemzi. A gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság ala­kuló ülésén bejelentették, hogy megkezdődött a Nógrád Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás szerve­zése. A név olyan gazda­sági érdekeltségen nyugvó, önfenntartó szervezetet ta­kar, mely feltárja a termelő és nem termelő szféra kor­szerűsítési törekvéseit, vizs­gálja a tervezett fejlesztése­ket, finanszírozza azokat a piaci követelmények szerint- Serkenti a tudományos ku­tatást és a kísérleti fejlesz­tést, közreműködik lizing- üzletekben, termelést korsze­rűsítő eljárásokban, előmoz­dítja ezek meghonosítását. Segíti a munkahelyteremtő lehetőségeket, vállalkozik új telepítések lebonyolítására­A gt alapítói közt a me­gyei tanácson és a helyi ta­nácsokon túl pénzintézetek és gazdálkodó szervezetek lesznek, s az elképzelések szerint a menedzseri szerve­zet fokozatosan, a vállalko­zói feladatok bővülésével épül ki. A tanácsi gazdasze­repkörű gazdasági folyama­tok serkentésére és más vál­lalkozási, innovációs tevé­kenységek segítésére létre­jövő társulás ötven százalék feletti tanácsi alapító tőké­vel alakul meg. A részlet- kérdések kidolgozására még ebben a hónapban előkészítő bizottságot bíznak meg. A gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság tagjai az előkészítők figyelmébe ajánlották, hogy munkájuk során támaszkodjanak a megyében már meglévő inno­vációs szervezetek működé­sének tapasztalataira, s eze­ket a lehetőségek szerint in­tegrálják az új menedzser- szervezet tevékenységébe. Nemzetközi sajtótájékoztató Berecz János, az MSZMP PB tagja, a Központi Bi­zottság titkaira pénteken nemzetközi sajtótájékozta­tón találkozott a Budapes­ten akkreditált külföldi tu­dósítókkal. Tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülé­séről szólt az ideológiai mun­ka időszerű kérdéseiről. Ezt követően válaszolt a té­mával kapcsolatos kérdé­sekre. Á barátsági napok záróeseményei A Nógrád—Kemerovo test­vérmegyei kapcsolatok 20. évfordulója és november 7-e tiszteletére rendezett ma­gyar—szovjet barátsági na­pok záróeseményei zajlot­tak pénteken Salgótarján­ban. Ez alkalomból fogad­ta a megyei pártbizottságon Bán Miklóst, az MSZBT tö­megmozgalmi osztályának vezetőjét és Nagy Istvánná megyei instruktort dr. Gor- dos János, a megyei párt- bizottság titkára. A délelőtt folyamán a vendégek ellátogattak a Madzsar József megyei kórházba, ahol dr. Péteri Lászlóné rövid áttekintést adott az intézmény barát­sági tevékenységéről. A Sal­gótarjáni Kohászati Üze­mekben folytatódott a prog­ram, ott Grosch Tamás, az MSZBT városi vezetője tá­jékoztatta a megjelenteket az MSZBT városi munka- közössége, valamint az üzem munkájáról. A Kohász Művelődési Központ TIT-termében Végh Gáborné, a megyei pártbi­zottság munkatársa tartott előadást, amelyben a ma­gyar—szovjet barátság el­mélyítésének, további erő­sítésének feladatairól szólt. A barátsági napok ren­dezvénysorozata jegyé­ben ezen a napon Gyerme­kek a békéért címmel út­törő-pionír találkozó volt a Petőfalvi Lajos Általános Iskolában. A síküveggyár sporttelepén négy együttes részvételével labdarúgótor­nát, valamint magyar— szovjet sakkversenyt ren­deztek. Tudományos tanácskozás Kassák születésének centenáriumán Az tmlékUblt-mli ünnepség Drégely palán kon. (Fotó: Bábel L.) A Kassák-centenárium zá­róeseményeként kétnapos tu­dományos tanácskozást tar­tottak Salgótarjánban a szakszervezetek megyei ta­nácsának oktatási intézmé­nyében pénteken és szom­baton. Az ülésszakon neves Kassák-kutatók ismertették munkájuk legújabb eredmé­nyeit, s számoltak be az em­lékév tapasztalatairól. A pénteki nap eseményei a dél­előtti órákban Drégelypalán- kon kezdődtek, ahol emlék­táblát helyezett el a költő egykori nyaralójának falán a helyi, valamint a megyei ta­nács, és a Palócföld folyóirat szerkesztőségének néhány képviselője. Tizenegy órakor érdekes és kissé szokatlan kiállítást nyitott meg Fráter Zoltán az oktatási intézményben. A tárlaton a vizuális költészet alkotásait láthatja a közön­ség, amely művészeti ág első hazai mesterének Kassák Lajost tekintik- A kiállítás anyaga a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének né­hány darabjából és a kor­társ alkotók legújabb mun­káiból tevődik össze. Többek között találkozhatunk itt a Párizsi Magyar Műhely né­hány alkotójának (Pap Ti­bor, Nagy Pál, Bujdosó Ál­pár), valamint a vizuális köl­tészet hazai képviselőinek, például a sokat vitatott fia­tal költőnek, Petöcz András­nak a képverseivel is- A lá­togatók megtekintették a Pá­rizsi Magyar Műhely video- folyóiratát és a Palócföld I. videoszámát is a megnyitón. A tulajdonképpeni tanács­kozás a délutáni órákban kezdődött. Először Sándor Zoltán előadóművész tolmá­csolta : Kassák Elporzott évek című versét, majd dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője a ren­dezőszervek képviseletében megnyitó beszédet mondott. Utalt rá, hogy a generális változások korát éljük, a XX. századba lépő ember ke­resi önmagát, s a magunk megismeréséhez segítenek (Folytatás a 2. oldalon) Az ÜM. Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában korszerű gépeken és jó munkakörülmények mellett készülnek m importkiváltó alkatrészek. — Kép: Bencze — A SZOT elnöksége ■ r m ■■ ■ H r ■ enyhítésére törekszik Pénteken ülést tartott a” Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a SZOT és a Minisztertanács képviselői november 16-án sorra kerülő találkozójának napirendjét és kialakította az ehhez kapcsolódó szak- szervezeti álláspontot. En­nek keretében megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetés fő irá­nyairól szóló tervezetet, és megfogalmazta a szakszer­vezeti véleményt. A napi­rend vitájában részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára és Békési László pénzügymi­niszter-helyettes is. A SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a stabilizá­ciós programot következete­sen végre kell hajtani. A SZOT elnöksége tuda­tában van annak, hogy az egyensúlyi követelmények érvényesítése a vállalatok mellett nagy terheket ró a költségvetésre és a lakos­ságra is. Ugyanakkor hang­súlyozza, hogy az áldozatok értelmét csak az adhatja meg, ha a gazdaságban megkezdődnek és fokozato­san uralkodóvá válnak a műszaki fejlődés gyorsítá­sát, a hatékonyság, a ver­senyképesség javulását eredményező pozitív folya­matok. Az elnökség felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a gaz­dasági szerkezet átalakítá­sával elkerülhetetlenül együttjáró konfliktusok enyhítése, a társadalmi fe­szültségek kiéleződésének elkerülése érdekében hatá­rozott kormányzati intézke­dések szükségesek. Igényli, hogy a kormány gondos­kodjék a várható munka­erőmozgás nagyságának fel­méréséről, a foglalkoztatá­si gondok megnyugtató ke­zeléséhez szükséges eszköz- rendszer működtetéséről és annak szükség szerinti ki­egészítéséről. A testület szükségesnek tartja, hogy a kormány az életszínvonal-politikai , dön­tések előkészítése során nagy körültekintéssel mér­legelje az egyes rétegek te­herviselő képességét. Fon­tosnak tartja az adórend­szer bevezetésével összefüg­gésben a különböző szociál­politikai ellátásoknak az előterjesztettnél magasabb összegekkel való növelését, illetve a családi pótléknak a javasoltnál nagyobb mér­tékű emelését. Nyomatéko­san hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett árszín­vonal-emelkedést a lehető legalacsonyabb szinten kell megvalósítani. A hatósági áremelések között elfogad­hatatlannak tartja a gyógy­szerek és gyógyászati se­gédeszközök térítési díjának emelését. Mindezek mellett további megfontolásra javasolja né­hány bérfeszültséget enyhí­tő, a teljesítményekkel ará­nyos bérpolitikai intézkedés megvalósítását. A SZOT elnöksége felha­talmazta a titkárság tagja­it, hogy a Minisztertanács képviselőivel sorra kerülő megbeszélésen az 1988. évi tervről és költségvetésről a fentiek szerint kialakított szakszervezeti álláspontot képviseljék. A testület egy­úttal áttekintette a találko­zó többi napirendjét is, és a beterjesztett javaslatokat tárgyalási alapként elfogad­ta. Jóváhagyta a már ko­rábban a szakszervezetek által kezdeményezett, élet- körülményeket javító in­tézkedések bevezetésével és körével, a műszaki értelmi­ség anyagi-erkölcsi megbe­csülésével, valamint a mun­kahelyi demokrácia egyes kérdéseiről szóló MT— SZOT-határozat módosítá­sával és a bérbruttósítás ak­tuális kérdéseivel kapcsola­tos szakszervezeti álláspon­tot.

Next

/
Thumbnails
Contents