Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Népdalcsokor 9.38: Beszélni nehéz. .. 9.50: Az ősz öröme 10.05: „Vár egy új világ...” 10.35: Horgonyt föl! 10.47: Angola hagyományos népzenéjéből 10.57: Operettparádé 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A citrusfa levelei. Jeles napok 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Zenei fogalom — zenei élmény 16.05: MRT 10—14 17.00: Olvastam valahol. . . 17.20: Wilbye: Pázsitos völgyben — madrigál 17.30: Népdalok, néptáncok 18.02: Szabó Magda: Ajtó. Könyvszemle 18.12: Reklám 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház: A bunda. Gerhardt Hauptmann rádió­játéka 20.40: Emlékek szárnyán 21.30: A külpolitikai rovat műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Miskolci énekkarok felvételeiből 22.45: Düniken, a szupersztár. 23.00: Magyar előadóművészek felvételeiből 23.37: Régi híres énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Tasnády László nótáiból 12.24: Útikalauz üdülőknek 12.29: Postabontás. Hollós Lajos népzenei összeállítása 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Mi történt? Müller Tibor műsora 15.05: Diákfoci 15.15: Pihenőidő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Rockfesztivál Miskolcon 19.05: Operaénekesek nótafelvételeiből 19.50: Mit olvashatunk a Pártélet novemberi számában? 19.55: Albumajánlat. 20.50: Párbeszéd. II. rész. A politikai intézmény- rendszer meg­újulásáról. 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz 24.00: Esti fúvósmuzsika ®-25: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek. időjárás. 17.35: Gazdaságról zene köz­ben. (A tartalomból: Anyag- takarékosság a Borsodnádasdi Lemezgyárban — Csúcstechno­lógia az encsi konfekcióüzem­ben — Állatgondozónak len­ni.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.20: Ablak az országra. Fo­dor László jegyzete. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Egy kontinens sorsa. Ism. MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődé­si Központ: Politikai motí- vumbélyeg-kiállítás látható az üvegcsarnokban, Molnár István fotóinak válogatott anyagát a fotóklubban lehet megtekinteni. — Kohász Művelődési Köz­pont: Szolgáltatások a Szov­jetunióban címmel fotókiál­lítás várja az érdeklődőket. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Kassák Lajos születésének 100. évfor­dulója tiszteletére hirdetett képzőművészeti pályázat díja­zott alkotásai láthatók az in­tézményben. — Bányász Művelődési Ház: A NOSZF tiszteletére meghir­detett gyermekrajzpályázat legsikeresebb alkotásaiból 10.00: Stúdió ’87. 11.00: Képújság 15.55: Hármas csatorna 17.00: Hírek 17.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.10: Iskolaépítészet 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.05: Üj Reflektor magazin 18.50: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Családi kör 20.55: Unokáink sem fogják látni 21.35: Mojszejev-együttes 22.35: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.45: Digit-alk 18.15: iTV-stúdium Szovjet filmtörténet 18.45: Képújság 18.50: Autó-motor sport 19.10: Unser bildschirm 19.30: A rock gyermekei 20.00: Tévétoma 20.05: Budapesti körzeti stúdió 21.05: Híradó, 2. 21.20: Betűreklám 21.25: Pentcho család. Riport-dokumentum- film. Il/l. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR*. 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé, ism. 9.20: Daloló számítógép 9.45: Orosz len 9.55: Lenin élete, 3. rész 10.55: Távlatok, tudományos­műszaki magazin 11.35: A haladó tapasztalatok iskolája 12.05: A rendőrség naplójából 12.10: Hírek 16.15: Hírek 16.20: Tudomány és technika, magazin 17.00: Középiskolások műsora 17.35: A szocializmus világa 18.00: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 18.20: Esti mese 18.30: Azimut 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szívügyek 21.25: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 21.55: Találmányok története 22.25: Filmdalok 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Igaz történetek az életből — tévéjelenetek, ism. 20.40: Tévéfórum 21.20: Pár perc könnyűzene 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mi is voltunk fiatalok — szovjet tévédráma MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4 és háromnegyed 6-tól: A megállíthatatlan vonat. Szí­nes, szinkronizált szovjet if­júsági kalandfilm. Este 8-tól: Életben maradni. Színes, ze­nés amerikai film. — Kama­ra: Egy fiatal zeneszerző uta­zása. (14) Színes szovjet film. — Video: Halálos játszma. I. Színes hongkongi kungfu kalandfilm. — Balassagyarma­ti Madách: Schimansky fel­ügyelő. (14) Színes, szinkro­nizált NSZK-beli krimi. — Pásztói Mátra: Zsaroló zsa­ruk. (14) Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Video: Shantungi banditák. Színes hongkongi történelmi kaland­film. — Bátonyterenyeí Bá­nyász: Víz és szappan. (14) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Petőfi: Visz- sza a jövőbe. Színes, szinkro­nizált amerikai fantasztikus kaJandfilm. — Kisterenyei Pe­tőfi. Iskolamozi: Jégkirálynő. MIKOR? nyílt kiállítás, valamint a Szovjetunió történelmét és fej­lődését illusztráló fotókiállí­tás látható a művelődési ház­ban. BERCEL — Művelődési ház: Az MSZBT-tagcsoport fénykép­anyagát és szovjet filmplaká­tokat állítottak ki az intéz­ményben. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Bráda Tibor festményei vár­ják a látogatókat. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ: Fazekas Ferenc nádudvari népi ipar­művész alkotásai láthatók az új intézményben. TELEXEN ÉRKEZETT. Hangszóró mellett Egyirányú rádió híd? Gyermekműsor Balassa­gyarmaton Levente Péter, Gryllus Vil­mos és Mérő Imre mutatta be gyermekeknek szóló mű­sorát kedden Balassagyarma­ton, a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban. Az elő­adás nagy sikert aratott a város óvodásai és alsó tago­zatos általános iskolásai kö­rében- A művészek négy al­kalommal összesen mintegy hétszáz gyermeket szórakoz­tattak produkciójukkal. Bélyegek a téli olimpiára A posta az 1988-ban Cal- garyban megrendezésre ke­rülő XV. téli olimpiai já­tékok alkalmából bélyeg­sorozatot és 20 forintos bé­lyegblokkot hoz forgalomba november 24-én hat cím­letben, összesen 22 forint névértékben. A sorozat és a blokk Oláh György grafi­kusművész terve alapján többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában ké­szült, a sorozat 385 300 fo­gazott és 7700 fogazatlan, a blokk 250 300 fogazott és 9700 fogazatlan példányban. Divat a híd. Amióta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között két alkalommal is felver­ték azt a televízióshidat (hidakat), amelyeken aztán vezető politikusok, zsurna­liszták, diplomaták és párt­munkások mindkét oldalról a legteljesebb nyilvánosság előtt oda-vissza kérdezve járkálhattak — igazán nagy sikerrel. S persze léteznek, létezhettek más hidak is a rádiózás-televíziózás mai divatjában Európában és máshol is... ☆ A Budapest—Moszkva rá- dióhíd november hetedikén épült, elsősorban a magyar rádió anyagbeszerzése és szerkesztése, kivitelezése mellett a Kossuthon és mű­ködött is — véleményem szerint egyirányú közleke­dést nyújtva reggeltől, egé­szen az esti órákig. Ezen a rádióhídon azonban első­sorban, ha nem is teljes­séggel, a mi kérdéseink „közlekedtek”, ami minden szempontból nézvést érthető és helyes. Mármint, hogy érdeklődéssel fogadjuk a szovjet átalakítás és a mos­tanában kissé kevesebbet emlegetett gyorsítás mai gondjait, eredményeit — egyáltalán; kíváncsiak va­gyunk arra a szellemiségre, ami a mai élő forradalmat továbblendíti, s amelyből nyilvánvalóan lehetnek és vannak másoknak is hasz­nos alapok és. elemek. De hát, egy híd (akár­milyen) csak akkor tölti be szerepének megfelelve ren­deltetését, ha kétoldalú raj­ta a közlekedés, ha törek­szünk arra, hogy mások és többet is kérdezzenek. Mert eltekintve néhány ponttól (a reggeli, s főként nyír­egyházi—ungvári vitafélé­től, a gazdasági létezés kö­zös és eltérő gondjait érin­tő fórumtól) az egész nap „működő” rádióshíd nagy általánosságban egyirányú közlekedést bonyolított. Mi kérdeztünk minden módon (néha kicsit erőszakosan, már-már kötekedve) és a szovjet hídfőnél lévők vá­laszoltak minden esetben 1. tömören, 2. nyíltan, 3. ön­tudatosan. Hogy aztán ilyen közle­kedés mellett rólunk mit sikerült partnereinknek megtudni, az már egy má­sik kérdés lehetne. Ilyen nézőpontból azonban rend­kívül időszerű (többoldalú­an), rendkívül tanulságos, hasznos és emlékezetes mű­sor volt ez a november he­tedikéi adás, és nem is len­ne mit szóvá tenni az aposztrofálás szándékával, ha ilyen címen ment vol­na (mondjuk) Egy nap a peresztrojkán. Érezhetett valamit az adás főszerkesztője is az arányok­ról, mert bevezetőjében így fogalmazott a műsorújság­ban; „Az új formát nem a rádiós-tévés divat diktál­ja, hanem a megváltozott gondolkodásmód új tartal­ma. ... A hagyományt foly­tatjuk is, nem is...” A rádiós-tévés hídépítés új hagyományát azonban mindenképpen érdemes foly­tatni, s nyilván szükséges is egymás életének jobb megismerése érdekében. Szélesíteni kell a hidat. Ta­nulni a hídépítés csínját- bínját, hogy ne csak mi kap­junk pontosabb képet má­sokról, hanem mások is ró­lunk. Mert mind e közben mi magunkról is többet tudha­tunk meg. Aminek éppúgy eljött az ideje, mint a gyor­sításnak, vagy az átalakí­tásnak. . (T. Pataki) Siskin: Rizsföld Moszkva egyik legérde­kesebb és leglátogatot­tabb képtára az orosz mű­vészetet a kezdetektől be­mutató Tretyakov Galéria, a város szívében, a Moszk- va-folyó közelében. Már az épület is figyelemre méltó: piros-fehér oromzatával olyan, mint egy mesebeli palota. Az orosz klasszicis­ta építészet jegyeit viseli főhomlokzatát mai formá­jában a század elejének ne­ves építésze V. Vésnétsov alakította ki 1901. és 1902. között. De akkor már húsz éve a Tretyakov Galéria anya­gát, mint városi képtárt tartottak nyilván. Pavel Mi- halkovics Tretyakov, aki a múlt század közepén ala­pozta meg világhírű gyűj­teményét, lelkes művészetba­rát, bőkezű mecénás volt. A képzőművészet iránti sze- retetet Fedotovnak, az orosz kritikai realizmus mesteré­nek olajfestményei ébresz­tették fel benne. Tretyakov 1856-ban ez­zel tette meg az első lépést a képtáralapításra, hogy megvásárolt egy képet, még­pedig a híres I. Sildernek, a művészeti akadémia tag­jának Kísértés című fest­ményét. Hamarosan egy má­sik festményt is vett. V. Kud- jakov Finn csempészek cí­mű alkotását. Ez a két mű jelentette a Tretyakov mű­vészeti képtár gyűjtemé­nyének alapját. A Tretyakov-gyűjtemény gyors növekedéséhez nagy­ban hozzájárult a moszkvai művészet pártoló társaság aktív tevékenysége. A tár­saság célkitűzéseit így fo­galmazták meg: „ .. .fokozni a művészetek propagálá­sát. .. és felkarolni az orosz szépművészet fejlesz­tését”, ez a gondolat tel­jesen megegyezett Tretya­kov nézetével. Tretyakov e társaság ál­tal sponzorált kiállításokon ismerkedett meg számos ve­zető kortárs művésszel. Kap­csolatai révén nemcsak a kiállításokon szereplő ké­pekből vásárolt, har^m al­kalma nyílt közvetlenül a műhelyekből is választania. Tretyakov hitt az orosz mű­vészet jövőjében. Egyik le­velében írja: „Sokan nem hisznek az orosz művészet jövőjében, azt tartják, hogy egy-két festő tud ugyan né­ha jó képet festeni, de a többség hitvány műveket produkál... Nekem ellen­kező a nézetem, különben nem gyűjtenék orosz fest­ményeket...” Az orosz mecénás szenve­délyének híre egyre na­gyobb lett. És «ő egyre erő­Plasztov: Tavasz Az orosz nemzeti művészet legnagyobb gyűjteménye A Tretyakov képtár sebben kötődött a kortárs festőkhöz, akikkel baráti kapcsolatokat épített ki. Feleségül vette a híres műpártoló mecénás, S. 1. Mamontov unokahugát, és gyakori vendég lett a későb­bi Abramtsevo háznál, ahol sok híres festő élt és dolgozott, mint az Abramt­sevo művészkör tagja. Itt ismerkedett meg példá­ul Ilja Repinnel. Tretyakov lelkesen üdvö­zölt minden művészeti ki­állítást, amely alkalmat adott, hogy az egyszerű em­bereket megismertesse az orosz művészettel. Szemé­lyesen is rendkívüli jelentős szerepet játszott értékes mű­vek kiállításának szervezé­sében. Az évek során mind több képet vásárolt, és Lav- rusinszkij utcai háza szűk­nek bizonyult ezek elhelye­zésére. Ezért elhatározta, hogy hozzáépíttet egy új szárnyat, amely a mostani múzeum fő épületét képezi. 1874-ben befejezték a mun­kát, és Tretyakov bejelen­tette, hogy képtára nyitva áll a közönség előtt. 1882-ben minden képét, és bátyjától Szergej Mi- halkovics Tretyakovtól örö­költ gyűjteményét Moszk­vának adományozta. (Az utóbbi képezte a Puskin Múzeum alapját.) A Moszk­vai Városi Művészeti Kép­tár, a Tretyakov által ado­mányozott háromezer mű­tárggyal, az orosz nemzeti művészet legjelentősebb mú­zeuma lett. A gyűjteményt azóta folyamatosan gyara­pították, ma 60 ezer művé­szeti alkotást őriznek a nemzeti képtárban. K. E. Népszámlálás 1990-ben A Központi Statisztikai Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a legköze­lebbi népszámlálás 1990-ben lesz. Ezúttal tizenharmadik alkalommal térképezik fel a társadalmi változásokat, a népesség életkori, foglalko­zási, képzettségi adatait. A népszámlálás segítséget nyújt az államvezetésnek, a köz- igazgatásnak, s fontos szere­pe van a tervezésben. A nép- számlálással egyidejűleg fel­mérik az ország lakásállo­mányát, s számba veszik a családokat, illetve a háztar­tásokat is. A soron következő nép- számlálást a korábbi ma­gyarországi hasonló felméré­sekhez viszonyítva korsze­rűbben, egyszerűbben bonyo­lítják le- Ezt részben az ál­lami népesség-nyilvántartási rendszer teszi lehetővé. A lakosság adminisztratív teen­dője is kevesebb lesz, mivel a kérdőíveket névre szólóan, a nyilván tartott adatokkal már kitöltve kapják kézhez a népszámlálás során, s csak a többi adatot kell be­írni. Az 1990-es népszámlá­lás új vonása, hogy a kérdő­íveket ezúttal nem a kérde­zőbiztosok, hanem — első­sorban a városokban és a nagyobb településeken — a megkérdezettek tölthetik ki. A foglalkozást, illetve a kép­zettséget tudakoló kérdések­re adandó válasz megköny- nyítésére külön „Foglalkozá­si, iskolázottsági kérdőív”-et rendszeresítenek, s ezen az aktív keresők adatait nem a megkérdezettek, hanem a munkáltatók szolgáltatják. Üj lesz a magyar népszám­lálási gyakorlatban az is, hogy a teljes körű felmérés a korábbiaknál kevesebb kér­dést tartalmaz, és csupán a lakosság húsz százalékától kérnek több adatot. A teljes körű és a reprezentatív — mintavételes — adatfelvétel párhuzamos alkalmazása több országban már jól be­vált. A korszerűbb, új megoldá­sok nemcsak egyszerűsítik a népszámlálást, hanem költ­ségeit is lényegesen csökken­tik.

Next

/
Thumbnails
Contents