Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó 9.44: Jan Seidel: Mesenóták 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.45: Frederica Von Stade operaáriákat énekel 11.00: Népdalkörök énekelnek 11.27: Tizenkét szék. XII/10. rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben. Solomon zongorázik 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva. . . 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból 15.17: Operettfinálék 15.40: Főszerepben: Sárosdy Rezső 16.05: Képek és jelképek 16.35: Ide nekem a rádiót! 2. rész 17.00: Ki kit formált? 17.30: Beszélni nehéz. . . 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család. . . 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: A Zsebrádiószinház bemutatója: Koszorú. Mándy Iván hangjáléka 19.36: Műsorajánlat 19.40: Nótaest 20.30: Három szólamban 21.30: Több-e a pénz, vagy másképp adják? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Pataky Kálmán felvételeiből 22.53: Munka érő-viszonyok. Munkaerő- közvetítés. I. rész 23.03: Brahms: Dalok és románcok Op. 14. 23.23: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. .. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek, németül. oroszul és angolul 12.10: A Cseh Muzsika együttesének felvételeiből 12.29: Archívumunkból 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Szórakoztató antikvárium. 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tárcsázz! 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Tiszta szívvel. 20.30: Ziehrer műveiből 21.05: A planétás ember. XX 15. rész 21.26: Slágerről slágerre 22.06: Zeneközeiben a hallgató. . . 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk. szolgáltatások Borsod, Heves és Ncg- rád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. hírek. időjárás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Harcsai Nagy Éva összeállítása. 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: ITV-stúdium 9.20: Sír-nevet. II. Ism. Humor a gyermek- irodalomban 9.45: Az élet keletkezése 10.10: Starsky és Hutch. (Ism.) 10.55: Delta 11.20: Mozgató 11.30: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Tízen Túliak Társasága 17.35: Kalendárium, 1987. 18.25: Képújság 18.30: Reklám 18.40: Mini Stúdió, ’87. 18.45: Tapsi-hapsi. 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szászok fénye. poroszok dicsősége VI/5. rész 21.10: Stúdió, ’87. 22.10: Wistar Dokumentumfilm 22.55: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Képújság 19.05: Lódobogás, ism. 19.30: Orosz nyelvlecke 19.45: Francia nyelvlecke 20.00: Tévétorna 20.05: Mutató 20.55: Híradó. 2. 21.10: Bctűreklám 21.15: Frederika nagy szerelme. Svéd tévéfilm. 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé. ism. 9.20: Szerelmespárok, tévéjáték 10.45: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 11.15: Tévéfórum, ism. 11.55: A rendőrség nyomoz 12.00: A televízió diszpécserszolgálata 12.30: Hírek 15.50: Hírek 15.55: Szakmunkástanulók műsora 16.25: Fiatalok sportja, magazin 16.55: Középiskolások műsora 17.30: Kelet-szlovákiai magazin 17.50: Logikusan véve. 11. rész 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok, tudományosműszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hiradó 21.00: Mireille Mathieu koncertje felvételről 20.00: Lenin élete. 3. rész FF 21.40: Autósok, motorosok magazinja 22.20: Kamarahangverseny 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ahol jól főznek, szórakoztató műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A megállíthatatlan vonat. Színes, szinkronizált szovjeli ifjúsági kalandfilm. Este 8- tól: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Egy fiatal zeneszerző utazása. (14) Színes szovjet film. — Video: Halálos játszma. I. Színes hongkongi kungfukalandfilm. — Kohász: Vissza a jövőbe! Színes, szinkronizált USA fantasztikus kalandfilm. — Múzeumi mozgó: Románc. 1942-ben készült német film. — Tarján vendéglő: Veszélyes őrjárat. Színes. szinkronizált szovjet kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Schimansky felügyelő. (14) Színes, szinkronizált NSZK-beli krimi. — Pásztói Mátra: Zsaroló zsaruk. (14) Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Video: Shantung! banditák. Színes hongkongi történelmi kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Víz és szappan. (14) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Az én kis falum. Színes, szinkronizált csehszlovák film- vígjáték. — Kisterenyei Petőfi: 48 óra. (14) Színes amerikai krimi. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: a fotógalériában Molnár István fotóinak válogatott anyagát, az üvegcsarnokban a politikai motivum- bélyeg-kiállitást tekinthetik meg az érdeklődők. A Pillantás a hídról c. Arthur Miller dráma előadása 17 és 20 órakor kezdődik. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: a Kassák Lajos születésének 100. évfordulójára hirdetett képzőművészeti pályázat díjazott alkotásai láthatók az intézményben. — Bányász Művelődési Ház: * NOSZF tiszteletére meghirdetett gyermekrajzpályázat legsikeresebb alkotásaiból rendezett kiállítás várja a látogatókat. valamint a Szovjetunió történelméről és fejlődéséről összeállított fotókiállítás is látható az intézményben. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Bráda Tibor festőművész alkotásait tekinthetik meg a látogatók. BATONYTERENYE — Népkerti művelődési ház: Orosz László festőművész kiállítását november 22-ig lehet látogatni. NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN Vélemény Élő forradalom Befejeződött a szovjet kulturális A magyar tévések és videósok közös dokumentumfilmet készítettek Élő forradalom címmel a szovjet múltról és jelenről- Televíziónk ezzel emlékezett meg az évforduló estéjén a nagy októberi szocialista forradalomról, valamint országos és nemzetközi hatásáról, mai követelményeiről. S jól tette. Olyan friss szellemű, értékes régi és új felvételeket bemutató összeállítást láttunk, amely minden tekintetben méltó volt a kivételes jelentőségű eseményhez. Miben volt más, több ez az emlékezés a korábbiakhoz képest? Nyilván nem magukban a történésekben, hanem azok megközelítésében, tolmácsolásában, magyarázatában. Aligha kell az idősebb nézőket emlékeztetnünk arra, hogy egy régebbi szemlélet és gyakorlat alapján szinte csak egyértelmű ájulattal tekinthettünk az eltelt évtizedekre, például a húszas és a harmincas évek politikai küzdelmeire, végkimenetelére, a második világháborút követő időszakra, a hetvenesnyolcvanas évtized fordulójára. Tudtuk mi, tudtuk, hogy a valóság sokkal árnyaltabb — nem egy esetben eltérő — lehet a hirdetettnél, de valamiféle rosszul érzelmezett tekintélytisztelet, belénk ragadt és kívülről is táplált kispolgári félelem bénította Cobeliubemutató az Iparművészeti Múzeumban meg nyelvünket, ha a többség gondolkodását nem is tudta béklyóba kötni. Mindjárt a kezdet igencsak rokonszenves. J. Ny. Afanaszjev történész beszél arról, hogy a hetven évet, az egész megtett utat újra kell gondolni, s az egyes korszakokat a valóságnak megfelelően értékelni, tehát helyes és helytelen lépéseivel együtt- S a nyíltság, az átalakítás nyilvánvalóan ezt is jelenti. Nem mindenáron való tekintély- és értékrombolásról van szó, nem „boszorkányüldözésről”, bűnbakkeresésről, hanem az igazság árnyalt, életteli megválásáról- A múlt teljesebb, reálisabb vállalása, a jelen jobb tökéletesítése céljából. Akik szólnak, azok valamennyien a forradalom mellett tesznek hitet. Még Pityi- rim metropolita is, akinek egyháza évtizedeken keresztül méltatlan helyzetben létezett a túlkapások, a törvénytelenségek miatt. A sérelmek, az okozott sebek fel- hánytorgatása ma, amikor más a jelen, és elsődleges kötelességünk a jövőbe tekinteni, értelmetlen. Nem is teszi ezt az egyházi vezető, de megmagyarázza a helyzetet, a teljes struktúraváltást. Írók, művészek, szociológusok, közgazdászok, történészek beszélnek érzéseikről, gondolataikról. Szavaikból felelősség árad, a forradalom hite és vállalása, a szükséges cselekvés tudata, ismerete. Kétségtelen, hogy a személyi kultusz idején — Mihail Satrov író gondolata — minőségi csapás érte a szocializmus építését, a szocializmus ügyét az egész világban. Igaz az is, hogy a peresztrojkának a szovjet társadalom minőségi megújulásához kell vezetnie. S ennek kulcskérdése a gazdaság fejlődése és a szocialista demokrácia kiteljesedése. Hogy ne a vezetők legyenek a mi. a szovjet nép — amiként egy újságíró mondotta —, s a tömegek pedig magukat kereső, dadogó ének, hanem fordítva. Az Élő forradalom című magyar dokumentumfilm igazolta címét: ez a forradalom él, s rálépett arra az útra, amely nem szólamokkal, de tényekkel kívánja bizonyítani a szocializmusnak mint társadalmi formációnak a magasabbrendűségét. S tette ezt logikus, meggyőző, köznapi módon, s nem — noha ünnepi eseményre készült — üres retorikával, hamis pátoszú zászlólengetéssel. A nagy októberi szocialista forradalom az emberi élet kiteljesedéséért, legnagyobb szabadságáért és értékességének megteremtéséért történt- Erényeit követni, erősíteni kell. Ez a forradalom példát mutató(sulyok) Sz(. Bernát élete I. (1740—50) Aubusson F. Picon műhelyéből. A régi, drága, s az uralkodók, főúri családok reprezentációs, egyben lakásdíszítési igényeit szolgáló, gyapjúból szőtt képes kárpitok állandó kiállítása nyílt meg az Iparművészeti Múzeum kupolatermében. A kárpitszöves e műfaja a középkorban alakult ki Európában. A templomok, várak, kastélyok termeit díszítették, sőt ágyfüggönyül is szolgáltak. Hadjáratok idején a hadvezérek sátraikba is magukkal vitték kárpitjaikat, erről magyarországi végrendeletek is tanúskodnak. A templomokban a padok felett, vagy az oszlopok között függtek, a kastélyokban pedig a termek falait borították, vastag szövetükkel felfogva a kőfalakból kiáradó hideget, egyben díszesebbé tették környezetüket. Bethlen István 1646-os végrendeletében ezért „házöltözéknek” nevezte őket. A kárpitszövés központjai hosszú fejlődése folyamán többször változtak, a középkorban Franciaországban és Németalföldön voltak, ahol az egyes városok szövőműhelyei versengtek egymással az elsőségért. A XVI—XVII. században ugyancsak Flandria és Franciaország adja a legszebb, legművészibb kárpitokat, de kisebb műhelyek más európai országban is működtek. A kiállítás az Iparművészeti Múzeum flamand és francia kárpitjaiból mutat be igényes válogatást. A francia kárpitszövés újjáéledése IV. Henrik trón- ralépésével kezdődött meg (1589). Sikerük záloga a tökéletes technikai kivitel mellett az volt, hogy vezető művészek tervezték a képes jeleneteket, általában a királyok udvari festői. A francia műhelyekkel ellentétben a flandriai önálló városi manufaktúrák, ahol a mesterség ismerete, fortélyai apáról fiúra szálltak. A legszebb, korareneszánsz kárpitok Brüsszelben készültek, amely már a XIV. századtól kezdve híres volt szövőműhelyeiről. A kárpitszövés fénykora ausztriai Margit és magyarországi Mária (II. Lajos királyunk felesége) uralkodásának ideje, a XVI. század első fele. Az itt készült kárpitok, mint más flamand műhelyek munkái is, történelmi, mitológiai, allegorikus és bibliai jeleneteket ábrázolnak nagy festők, a barokk korban például Rubens kartonjai után. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye egy korai párizsi és néhány brüsszeli kárpiton kívül a francia és flamand kisműhelyek alkotásait őrzi, ezeket láthatjuk most a kiállításon. B. I. Szt. Bernát élete II. Aubuseon F. Ficon műhelye. (Fotó: Dolezsál László) seregszemle A magyar közönségnek igazi művészi élményeket, értékes szórakozást és minden eddiginél frissebb és szélesebb tájékozódási alkalmat nyújtott a szovjet kultúra napjainak most lezárult egy hónapos rendezvénysorozata. A kulturális-művészeti kapcsolatokban a tartalmasabb és rugalmasabb együttműködési formák további lehetőségeire hívta fel a figyelmet a baráti ország kulturális seregszemélje. Egyebek között ezt emelte ki Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a Művelődési Minisztérium és az MSZBT által szervezett idei kulturális hónapot értékelő-összefoglaló nyilatkozatában, amelyet Tóvízi Piroskának. az MTI munkatársának adott. A kulturális szemle legkiemelkedőbb és legizgalmasabb rendezvényei — mondotta — a konkrét műalkotásokon, a művek sajátos világán keresztül adtak áttekintést és meggyőző információkat a Szovjetunióban kibontakozó társadalmi-kulturális folyamatokról. A szovjet művészetpolitika megújulását különösen jól szemléltette a kulturális napok filmprogramja. A korábban problematikusnak ítélt filmek széles körű bemutatása jelzi, hogy mind a művészi alkotómunkában, mind az erről szóló tájékoztatásban ma már nagyobb nyíltság érvényesül. E filmek — köztük a Raszputyin regényéből készült Búcsúzás, Abuladze Vezeklése, Alekszej Germánnak a Barátom, Iván Lapsin című munkája — ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy lőhet olyan maradandó művészi produkciókat alkotni, amelyeknél a művészi érték és a közönség érdeklődése egybeesik. E munkák szemléletükben, problémalátásukban, őszinteségükben, a társadalom- kritikai mondanivaló nyílt vállalásában szervesen folytatják a húszas évek film- művészetének leghaladóbb hagyományait. A magas művészi színvonal, a minden eddiginél nagyobb közönség- érdeklődés jellemezte a seregszemle zenei és színházi produkcióit is. így a Nagyszínház műsorát — amely ilyen parádés szereposztásban Moszkvában is ritkán látható —, s a világhírű szólisták és együttesek vendégjátékait. A mindvégig telt házakat vonzó estek bizonyítják. hogy e hangversenyek és színházi előadások a hazai évad kiemelkedő eseményei voltak. A magyar közönség őszinte érdeklődését tanúsítják a szovjet kiállítások eddigi statisztikái is: a Munkás- mozgalmi Múzeum három politikai kiállítását eddig mintegy 20 ezer ember látta, a kaukázusi ötvösművészeti bemutatót két hét alatt 35 ezer ember kereste fel, s a becslések szerint a műcsarnokbeli kiállítás nézőszáma meghaladja majd a százezret is. Az idei szovjet kulturális seregszemle magas színvonala egyébként arra is ösztönzőleg hat, hogy 1990-ben, amikor viszonzásként a magyar kultúra és művészet mutatkozik be Moszkvában, hason- loarn gazdag és széles választékot kínáljunk a szovjet közönségnek — mondotta a miniszterhelyettes.
