Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

4

NOGRAD

1987. november 7., SZOMBAT

A városépítő asztalos

Tóth Józsefet nehezebb megtalálni, mint egy minisztert. A NÁÉV munkaruháját viselő asztalos brigádvezető nevet az élcelődésre: „Ha nem ott keres, ahol vagyok. . .” Gondolom, azok is törték a fejüket, hogy merre induljanak, akik az Elnöki Tanácstól érkezett, a parlamenti kitüntetési ünnepségre invitáló meghívót vitték utána. Tóth József ugyanis — ha nem képzavar egy asztalos esetében — egyszerre több vasat tart a tűzben. A városi tanács építkezésén, a nyugati városrészben, a könyvtár beruházásán, az új tízemeletes lakóépületben, vagy a vállalati tanfolyami épület kivitelezésén épp úgy dolga akad, mint a különböző politikai fórumokon.

A cserzett bőrű, szikár asztalos a kapacitáló szóra felidézi: az elmúlt évtizedek alatt váci és ózdi „kiruccanás” mellett ott volt minden jelentősebb salgótarjáni építkezésen.

— Volt rá időm, 1949- től. Ha megérem ugyanis a nyugdíjat — 18 hónapom van hátra — akkor éppen negyven évig dolgozom a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál.

Mostani munkájáról egyszer azt mondja: „Tavaly kezdtem csinálni a városi tanács épületét. . .”

— így is gondoltam, nem nyelvbotlás — erősíti közbeszóló okvetetlenkedésem után. — Elvégre, az enyém is az a munka. Nézze. .. kilencszázötven . beüvegezett, nem is akármilyen ablakot kellett a helyére tenni. Az elején nehezen ment, aztán Pintér Sándor művezetővel nekiálltunk műszerezni. Élek, amíg élek, de mindig büszkén fogok elmenni az épület előtt, az ablakok úgy állnak, mint a katonák a sorban. Nincs egy fél centi differencia sem.

Városépítőnek nevezem Tóth Józsefet, a minősítést csendes mosollyal tudomásul is veszi. De így van ez rendjén, hiszen a Főtér közismert 13-as jelű épületénél épp úgy ott volt, mint más jelentős beruházásoknál.

— A Beszterce-lakótelep

építkezése volt az egyik legemlékezetesebb: kilenc

épület közül héten dolgoztam a brigádommal. Tudja, van abban valami megkapó, hogy az első beköltözések után már a gyerekek is ismerősként üdvözöltek a lakótelepen.

Igen, a brigád. Tóth József azt mondja egyszer: egyáltalán nem mindegy, hogy kivel, kikkel dolgozik az ember. A brigádvezetőségnek pedig külön története van.

— Évtizedekkel ezelőtt, tizennégyen alakítottunk egy ifjúsági kollektívát. ■ Vezetőt sorsolással választot. tunk, az én nevemet húzták ki a kalapból. Azóta is rajtam maradt ez a felelősség, a b.rigádvezetőségtől a mai napig sem váltam meg.

Tóth Józseffel elszaladtak az esztendők, s maholnap nyugdíját élvező megbecsült szakember naponta foglalkozik a fiatalokkal is.

— Általában harmadévesek, almikor hozzám kerülnek, a tavalyi négy tanulóból kettő velünk is maradt. Mindig azt vallottam, hogy rendszeresen kell foglalkozni velük. Még arra is figyelni kell, hogy milyen a család, hogyan nő fel. Nemcsak az a fontos, hogy a mi kollektívánkban az idősebbek miként fogadják őket. A családi és a munkahelyi körülmények együtt fontosak. Ha rossz otthon az élet, vagy nem gonddal fogadjuk a hozzánk érkező pályakezdőt, akkor vége van, mint a botnak.

E korántsem mellékes dolgokra nemcsak nyitott szemű brigádvezetőként figyel Tóth József. Tizennyolc éven keresztül végzett szakszervezeti munkát, sok más egyéb vállalás mellett. Nevetve idézi:

— Egyszer rám szóltak, hogy gumicsizmában szaladtam be a gyűlésre. No, mondom, ezért hagyjanak békén. A döntésből nem akartam kimaradni, a munkám meg nem olyan, hogy frakkot vegyek.

Az idő másra kellett, nem a külsőségekre. Tóth József 1958-tól tagja a pártnak, jelenleg a vállalati pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjaként is dolgozik. Amikor politikai munkájáról kérdezem, ismét kertelés nélkül, az egyszerű emberek őszinteségével válaszol.

— Az a véleményem, hogy már egyetlen esztendő meg- 'mutatja, ki alkalmas arra, amivel megbízták. Kiváltképpen akkor, amikor nehéz idők is járnak. Hogy mást ne mondjak: amikor a vállalatot szanálták, a nap minden órájának minden percében politizálni kellett.

Ezt cselekedték és cselekszik ma is a választott tisztségek viselői, Tóth József azonban úgy vélekedik, hogy neki helyzeti előnye van.

— Hogyne lenne. Határozottan állítom, hogy az egyszerű ember politikai

munkája a hétköznapokon igen jelentős. Elvégre, minden órában ott vagyok a munkatársaim között, s ha szabad így fogalmazni, érvelésem és agitációm hatékonyabb lehet, mint azoké, akik csak egy-egy órára találkoznak az emberekkel.

S hogy van-e miről beszélni? A mai világban fölösleges is a kérdés. A NÁÉV dolgozói gyakran kérdik Tóth Józsefet: miről döntött a végrehajtó bizottság, hogyan mennek a dolgok, mi lesz a munka meg a fizetség.

— Túlzás nélkül mondom, hogy nagy az érdeklődés, az emberek igenis , törődnek a politikai fórumok munkájával. Nem is lehet ez másként, hiszen a jelenről és a holnapról, a bőrünkről van szó.

Szűk négy évtizeddel ezelőtt még kerékpárral járt salgótarjáni munkahelyére Tóth József, ma autóbusz hozza és viszi.

— Nem távolság, annyi az egész, mintha — mondjuk — a Sebajról járnék be. A biciklivel ugyan volt egy afférom, < egyszer elkéstem tíz percet. Emlékezetes ez a mulasztásom, a művezetőm mondta .is: „Tóth uram. ezt a munkát és a pontosságot meg kell szokni.”

Tíz perc késedelem — s hogy emlékszik rá az asztalos évtizedek távolából. . . Ha szabad ehhez a tényhez kommentárt fűzni: jó volna ezt a lelkiismeret- furdalást minél gyakrabban, minél több helyen elmesélni. Ma is.

S ha Karancskeszi szóba került, még egyszer említeni kell a tizennyolc évet. Pontosan ennyi ideig volt ugyanis a szeretett lakóhelyen tanácstag.

— A legutóbbi választáskor szűnt meg a mandátumom. S az egészben ez a szép, hogy a fiam ütött el a tanácstagságtól, két szavazattal többet kapott, mint én.

S ha már az apával ver/ senyre kelő fiút említettük, még egy tényt le kell írni: a NÁÉV-hoz a lassan négy évtizednyi idő mellett a fiú is köti Tóth Józsefet.

— A múltkor azt mondja egy takarítónő nekem: „Te, Jóska, csak nem a te fiad a számviteli osztályvezető? Jaj, de rendes gyerek!” örül az ember lelke, hogyne örülne. Szerencséje, képessége, hozzáállása volt, tanult, ez lett belőle. Ez az élet rendje.

Az élet rendje pedig úgy hozta, hogy Tóth Józsefben mindig élt a késztetés a vállalásra: tenni és cselekedni kell.

— Azt hiszem, ez el is kisér, az utolsó napomig. S hogy miért? Azt vallom, a politikai munka is építés. akárcsak az asztalos- mester tevékenysége. A jövőért dolgozik mind a kettő.

Kelemen Gábor

SOKSZOROZÓDÓ SZÁLAK

Barátságunk 20. évfordulójára

E napokban, az 1917'es októberi for* radalom 70. évfordulóját méltató megemlékezések keretében, mi Nóg" rád megyében élők, kettős jubileumot köszöntünk. A társadalmi haladásban új korszakot nyitó oroszországi proletárforradalom eszméinek és történelmi jelentőségének felidézése számunkra — immár két évtizede — elválaszthatatlanul összefonódik a magyar—szovjet barátság közvetlen, mindennapi élményeit nyújtó testvérmegyei kapcsolataink, Nógrád és a Nyugat-szibériai Kemerovo megye közötti kapcsolat fejlődésének, politikai és emberi értékeinek áttekintésével.

Idén a megyék testvéri együttműködésének 20. évfordulóját köszöntjük. A napjainkig megtett út rendkívül tartalmas, eseményekben, eredményekben, sikerekben gazdag. Az eltelt húsz év során igazolódott, hogy azok a történelmi találkozások, amelyek az oroszországi polgárháborúban harcoló magyar internacionalisták helytállásától a hazánk felszabadításában résztvevő szovjet hadsereg hősi harcáig, az új élet megindításához adott szovjet segítségtől az ellenforradalom leveréséig és a politikai, gazdasági, kulturális egvüttműkö- dés legújabb eredményeinek eléréséig íveltek, megyénkben is valóságos igénnyé formálták a magyar—szovjet kapcsolatok elmélyítéséhez való személyes hozzájárulást.

A Kemerovo megyével kialakított együttműködésünk is a magyar—szovjet barátság hagyományaiból, történelmi gyökereiből, az SZKP és az MSZMP kongresszusi határozataiból, továbbá megyéink gazdasági szerkezetének — a széntermelésre, a vas- és üvegiparra alapozott — hasonló jellegéből és a megyei pártértekezleteinken kimunkált célkitűzések azonos vagy egymáshoz közelálló elemeiből építkezett.

Testvérmegyei kapcsolataink politikai hatásai közül megkülönböztett jelentőségű a közgondolkodás alakításában, az internacionalista tudat és magatartás formálásában betöltött szerepe. Együttműködésünk elősegítette egymás megyéinek, az ott élő emberek életének jobb megismerését, közelebb vitt bennünket országaink, népeink, kommunista pártjaink bel- és külpolitikai törekvéseinek kölcsönös megértéséhez. Napjainkban az őszinte, baráti szálak átszövik az élet minden területét.

Kapcsolatainkban kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget kapott a pártközi együttműködés kialakítása, fejlesztése, melynek bevált formái a delegáció- és előadócserék. Az utóbbi időben növelte a munkalátogatások eredményességét, hogy országaink belpolitikai életében, a társadalom, a gazdaság, a kultúra területén egyaránt érvényesülő új szellem, a nagyobb nyitottság a tapasztalatcseréket is áthatotta.

Ifjúsági fesztiválok gazdag programjai, politikai, kulturális és szórakoztató rendezvények, turistautak és úttörő-cseretáborok tanúsítják, hogy sokoldalú együttműködés valósult meg a KISZ és a Lenini Komszo- mol Kemerovo Területi Bizottsága, valamint a nógrádi úttörők és a kemerovói pionírok között is.

A tanácsok, szakszervezetek, valamint az ipari ,és mezőgazdasági termelőegységek, dolgozó kollektívák közvetlen kapcsolatai ékes bizonyítékai annak, hogy a megyéink közötti barátságot nem csupán az ünnepnapok, sokkal inkább a közös munka, a hétköznapok együttes erőfeszítései formálják. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság Osz- tyapenko brigádjának a nagy októberi szocialista forradalom 70., és a Nógrád—Kemerovo közötti testvérmegyei kapcsolat 20. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny-felhívása, melyhez közel 100 brigád jelentette be csatlakozását. tett többletfelajánlást a helyi tervek mind eredményesebb teljesítése érdekében.

Nyolc testvérüzem együttműködésének számos konkrét példája igazolja továbbá.

hogy az azonos termékeket gyártó vállalatok közötti kapcsolat milyen jelentős mértékben kitágítja és megsokszorozza a termelési lehetőségeket, áthidalva a városok, dolgozó kollektívák, alkotő közösségek közötti több ezer kilométernyi földrajzi távolságot.

Megyéink újságíróinak, művészeinek kézfogását — egyebek mellett — az Arany-, híd, a Találkozás, a Barátság útján című, kétnyelvű kiadványok dokumentálják. Művészegyütteseink kölcsönös vendégszereplései. sportolóink találkozásai — az MSZBT- tagcsoportok által gondozott — egymás megyéit bemutató kiállítások, ismeretterjesztő előadások, vetélkedők egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy minél teljesebb, sokoldalúbb és hitelesebb legyen az országaink politikájáról. népeink célkitűzéseiről, mindennapi életéről alkotott kép.

Testvérmegyei kapcsolatainkat méltatva mindig jó érzéssel említjük barátságunk kedves szimbólumait: nevezetesen azt, hogy Salgótarján egyik legszebb lakótelepét . — ahol felépült a szovjet belsőépítészek tervei alapján berendezett Tajga-teázó, s ahol elhelyezést nyert a barátság térbeli végtelenségének képzetét idéző ..Salgótarján és Kemerovo barátsága” elnevezésű térplasztika — Kemerovónak hívják. Kedves figyelmesség testvérmegyénktől, hogy ők viszont Kemerovo város központi fekvésű. méltóságteljesen tágas, a barátságot jelképező köztéri szoborral ékesített utcáját és egy korszerű városrészt neveztek el Nóg- rádról. illetve Salgótarjánról.

Minden évforduló egyben előretekintés a jövőre is. Bár a következő két évre szóló együttműködési tervek kialakítása, egyeztetése még most folyik, ahhoz nem fér kétség. hogy kapcsolataink továbbfejlesztésének jelentőségét azonos módon ítéljük meg, fő irányaiban egyetértünk. Közös álláspontunk. hogy ma — amikor a Szovjetunióban és hazánkban egyaránt a gazdasági, társadalmi átalakulás időszakát éljük, amikor minden korábbitól nagyobb tétje van a demokratizmus és a nyilvánosság fejlesztésében való előrehaladásunknak, amikor mindkét országban új, bonyolultabb feladatok megoldása áll előttünk, s megváltozott feltételek közepette kívánunk továbblépni a szocializmus építésében — felértékelődik a tapasztalatcsere, az együttműködés jelentősége. Éppen - ezért a két évtized során bevált formák, módszerek. megerősítése .mellett kölcsönösen keressük a testvérmegyei kapcsolataink hatékonyságát tovább javító újabb, korszerűbb lehetőségeket is. Elgondolásaink között szerepel mélyebben megismerni egymás megyéiben a gazdasági, társadalmi átalakítási programok megvalósulásának helyzetét, alaposabban tanulmányozni az ipari, illetve a mezőgazdasági termelés, a városfejlesztés és a szolgáltatások időszerű kérdéseit, véleményt cserélni azok fejlesztésének teendőiről.

Mindkét megye politikai vezetésének szándékában áll a gazdasági együttműködés bővítése, a vállalatok, mindenekelőtt a testvérüzamek közötti közvetlen kapcsolatok új lehetőségeinek, formáinak alkalmazása. valamint a megyéink közötti árucsere szélesítése.

N

api és távlati politikai érdekeink tehát egybeesnek azokkal a gondolatokkal, amelyekkel Ny. Sz. Jerma- kov elvtárs, a Kemerovo Területi Pártbizottság akkori első titkára — az SZKP történelmi jelentőségű XXVII. kongresszusán elhangzott hozzászólásában — méltatta testvérmegyei kapcsolataink jelentőségét, s tett hitet azok továbbfejlesztése mellett: .....kerületünk.., együttműködik a Magyar Népköztársaság Nógrád megyéjével. Ez fontos, perspektivikus dolog elősegíti a pártmunka tapasztalatainak gyümölcsöző cseréjét, a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. Ez a kapcsolat állandóan erősödik, szálai sokszorozódni fognak.”

z Végh Gáborné