Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 263. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. NOVEMBER 7., SZOMBAT Kerekasztal a kibontakozásról, a megújulásról (3. oldal) Á városépítő asztalos (4. oldal) Irodalmi légihíd (6—7. oldal) *mm" " - , " ' í"1^ 4L1 " * Szocializmus: folytonos megújulás Lázár György ünnepi köszöntője Értelmes célokért odaadóan dolgozni Megemlékezések, ünnepségek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elvtársak! A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját ünnepeljük. Köszöntjük igaz barátunkat, a hazánkat felszabadító Szov­jetuniót, köszönjük Lenin ügyének mai folytatóit. A hét évtized alatt elért ered­ményekhez szívből gratulálunk, az átala­kítást, a további felemelkedést szolgáló ter­vek megvalósításához sok sikert kívánunk! Szovjet-Oroszország győzelmesen, erköl- csileg-politikailag megerősödve került ki a belső ellenség és 14 tőkésország intervenciós csapatai ellen vívott élethalálharcából. Ám a megpróbáltatások ezzel nem értek véget. A nagy történelmi vállalkozás: az új társadalom építése előtt ott tornyosult a múltból örökölt elmaradottság, a szegény­ség és tudatlanság, a polgárháborúban szétzilált gazdaság minden — szinte le- küzdhetetlennek látszó — nehézsége. Tisz­telet és megbecsülés illeti azokat a munká­sokat. parasztokat és értelmiségieket, akik a mérhetetlenül mostoha körülmények kö­zött képesek voltak rá. hogy úrrá legyenek a nehézségeken. Az erőfeszítés, az áldozatos munka nem volt hiábavaló. Megcáfolhatatlan ténnyé vált Leninnek az az előrelátása, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető. A történelem azonban rövidre szabta a békés építőmunka korszakát. 1941 nyarán, a villámháborús győzelmektől megittasult hitleri Németország hadigépezete orvtá­madást indított a világ első szocialista or­szága ellen. A sok nemzetet, nemzetiséget egyesítő Szovjetunió ezt a megpróbáltatást is kiállta. Soha nem látott mértékben megnöveke­dett a szocializmus vonzereje. Európában, majd Ázsiában —- később pedig az ameri­kai és az afrikai földrészen —, a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok egész sora lépett a haladás útjára, és ma már csaknem egv és háromnegyed milliárd em­ber munkálkodik egv új társadalmi rend megvalósításán. Az igazsághoz az is hozzátartozik, ezért szólni kell róla. hogy a nagy sikerek és a nagy győzelmek hét évtizedes útja bukta­tóktól, sőt tragédiákhoz vezető tévedések­től sem volt mentes. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának elévülhetetlen érdeme, hogy a történelmi jelentőségű XX. kong­resszuson feltárta azokat, a szocialista rend­szer lényegével összeegyeztethetetlen torzu­lásokat. törvénytelenségeket, amelyeket a sztálini személyi kultusz okozott, hozzákez­dett felszámolásukhoz; és példát mutatva ösztönzést adott arra, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom is meg­szabaduljon e súlyos tehertől. Ma minden korábbinál kedvezőbbek a feltételei annak, hogy végérvényessé váljon a lenini eszmé­nyekhez való visszatérés­Kedves elvtársak! Mint a 70 év előtti dicső napokban, a Szovjetunióban ma is világtörténelmi jelen­tőségű változások mennek végbe. A nagy október szellemi hagyatékára építve, elin­dult és lendületesen folytatódik az a for­radalmi átalakítás, amelynek célját a XXVII. kongresszus abban jelölte meg, hogy minőségileg új szocialista társadalmat kell teremteni. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt két évben ha­talmas munkát végzett annak érdekében, hogy elméletileg is megalapozza a társa­dalmi fejlődés meggyorsításának koncep­cióját. Felismerték és elfogadták, hogy nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség. Csak a teljes és mindenre kiterjedő megújulás hozhatja meg a kívánt eredményt. Az átalakítás történelmi szakaszát ele­mezve, ünnepi beszédében Mihail Gorba­csov, nagy nyomatékkai ismét aláhúzta: „... a szocializmust új minőséggel kell felruháznunk; ahogy mondani szokták új életet kell belélehelnünk, ennek érdekében pedig a társadalom életének minden olda­lát, mind az anyagit, mind a szellemit alapjaiban kell megújítanunk, s rendsze­rünk humanista jellegét a legteljesebb mértékben fel kell tárnunk.” Ügy vélem, aligha kell bárkit is meggyőzni arról, hogy a Szovjetunióban kibontakozó folyamatok ösztönzést adnak, értékes tapasztalatokkal szolgálnak a szocialista országok hasonló törekvései számára is. Közvéleményünk, népünk, a magyar kommunisták, ahogyan erről Kádár János elvtárs Moszkvában, a 70. évforduló ünne­pi ülésén szólt, kezdettől fogva nagy szim­pátiával, egyetértéssel és érdeklődéssel fo­gadta a Szovjetunió átalakítási program­ját és teljes sikert kíván annak végrehaj­tásához. Az átalakításnak megvan a maga logikus nemzetközi vetülete is. A mai szovjet kül­politika abból indul ki, hogy napjainkban nincs más választási lehetőség, mint a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése. A fegyverkezési verseny nemcsak veszélyes, de értelmetlen is, mert a nagyhatalmak egyikének sem lehet reménye arra, hogy erőfölényre te­gyen szert: az atomháborút nem lehet meg­nyerni, a biztonság csak egyetemes lehet. Saját pártunk történelmi tanúságai is azt bizonyítják, hogy a szocializmusnak is szüksége van a folytonos megújulásra. Mi sem térhetünk ki az elől, hogy a kor követelményeihez igazodva — vál­lalva az esetleges tévedések kockázatát is — új megoldásokat keressünk ismert prob­lémáinkra. A múlt keserű tapasztalataiból okulva, pártunk arra a felismerésre jutott, hogy a szocialista társadalom sikeres felépítése ér­dekében vállalni kell a reformok megva­lósításának felelős és nehéz feladatát. A reformok, mint a fejlődés törvényszerű ve­lejárói, teremtik meg a korábbról örökölt és az újonnan keletkező ellentmondások feloldásának lehetőségét, a továbblépés, a megváltozott követelményekhez való alkal­mazkodás feltételeit. Osztjuk szovjet bará­tainknak azt a felfogását, hogy a gazdasági reformoknak az intézményrendszer reformjá­val. a társadalom további demokratizálásá­val kell egybekapcsolódniuk. Gazdasági ne­hézségeink leküzdésének, a jövő megala­pozásának ma ez a legfőbbb feltétele. A Központi Bizottság ez év júliusi állás- foglalását alapul véve, a kormány kidol­gozta és az Országgyűlés elé terjesztette a végrehajtás munkaprogramját. A munka- programot jóváhagyó Országgyűlés magáévá tette azt a követelményt, hogy megőrizve szocialista rendszerünk humanizmusát, meg kell teremtenünk a racionális gazdálkodás társadalmi feltételeit, el kell sajátítanunk a hatékony gazdálkodás tudományát. Ez nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kibontakoztathassuk a szocializmus kétség­telen előnyeit. A feladat világos, a vég­rehajtás rajtunk, mindannyiunkon múlik. Meggyőződéssel vallom, hogy céltudatos, újszellemű munkával, társadalmunk al­kotóerőinek mozgósításával, nemzeti ösz- szefogással, meg tudjuk oldani jelenlegi feladatainkat, ahogyan megoldottuk a ko­rábbiakat is. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elvtársak! Hetven évvel ezelőtt új korszak kezdő­dött el a történelemben. Egy új út nyílt meg az emberiség számára, amely a sza­badság birodalmába vezet. Ez az út járat­lan, nehéz akadályokon kell keresztülver­gődni, olykor kerülőket is kell tenni, hogy közelebb jussunk a célhoz. Ezen az úton halad a mi népünk is. A hétköznapokon érezzük a társadalmi viszonyok fejlesztésé­vel, a termelés szerkezetének átalakításá­val járó, a tapasztalatlanságból, olykor emberi gyengeségekből adódó terheket. Mégis, visszatekintve a már megtett útra, népünk jogos büszkeséggel állapíthatja meg: hazánk, a Magyar Népköztársaság az em­beri haladásért vívott küzdelemben az élen­járók közé tartozik, volt értelme a mun­kának, a küzdelemnek, az előbbrejutásért hozott áldozatoknak. A nagy október évfordulóján, a haladó emberiség ünnepén bizakodással tekintünk a jövőbe. Erre jó okot ad a szocialista eszmék térhódítása, a szocialista világrend- szer megerősödése, a felhalmozott tapasz­talatok hasznosítása és a napjainkban ki­bontakozó erőteljes megújulási folyamat is. Hazánk városaiban, községeiben, gyárak­ban, intézményekben megemlékezéseket, ün­nepségeket tartottak tegnap a nagy októbe­ri szocialista forradalom 70. évfordulója al­kalmából. Ezeken felidézték a hetven évvel ezelőtti októberi eseményeket, a Szovjetunió hét évtizedes építőmunkáját, a szovjet és magyar baráti kapcsolatok alakulását, a szocializmus fejlődését. Budapesten a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére pén­tek délután ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Ugyancsak ün­nepélyesen, katonai tisztelgéssel vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját a Gellért-hegyi fel- szabadulási emlékműnél. A Magyar Állami Operaházban este dísz­ünnepséget rendeztek, ahol Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott ün­nepi beszédet■ (Lázár György beszédét la­punkban kivonatosan közöljük). Kegyeletes megemlékezéseket tartanak ma is ország­szerte, koszorúkat helyeznek el a szovjet hősi emlékműveknél. Budapesten tíz órakor a Lenin-szobornál, a felvonulási téren né­pünk nevében róják le kegyeletüket az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Ta­nács, a Minisztertanács, a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres erők és testüle­tek képviselői. Megemlékezéseket, koszorúzásokat, ün­nepségeket tartottak az ünnep alkalmából megyénk településein, üzemeiben, intézmé­nyeiben. Ünnepi rendezvény volt Bátonyte- renyén, Pásztón, Rétságon és a megye szá­mos településén is. Magyar—szovjet barát­sági nagygyűlést tartottak a BRG szécsényi gyáregységében, s tegnap Baglyasalján új postahivatalt adtak át. Balassagyarmaton ma délután rendezik meg a koszorúzással egybekötött politikai ünnepséget­Salgótarjánban pénteken a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek képviselői koszorúztak a Le­nin téri szovjet hősi emlékműnél. Este dísz­ünnepséget tartottak a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központban, ahol az el­nökségben a megyei és városi vezetők mel­lett ott volt az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadseregcsoport képvi­selete is. A megyei központi díszünnepségen Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet, majd ezt követően a résztvevők a Hét évtized címmel rendezett kulturális műsort tekintették meg. Ozsvárt József beszéde Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy 1917- november he­tediké mérföldkő a világtör­ténelemben, amikor az orosz proletariátus először vitte győzelemre a szocialista for­radalom ügyét. E nap bete­tőzése volt a haladásért, a szabadságért vívott sok év­százados küzdelemnek, egy­ben nyitányát jelentette egy új kornak, új rendnek. — Hetven évvel ezelőtt a lenini bolsevik párt vezeté­sével néphatalom született a soknemzetiségű, földrésznyi Oroszországban. A forradal­mat sikerre vivő néptöme­gek addig járatlan útra lép­ve láttak hozzá az elmara­dottság felszámolásához, az új szocialista társadalom fel­építéséhez — mondotta az előadó. Ezután arról szólt, hogy 1917 példája elsőként a ma­gyar munkások körében lob- bantotta föl a forradalmi tü­zet. S a Tanácsköztársaság bizonyította, hogy nem sajá­tos orosz jelenség a szocia­lista forradalom. Ezt követő­en a mai magyar valóságról szólva kiemelte: — Nemzedékek hosszú so­rának munkája, harca teste­sül meg benne. Egy ember­öltő során alapjaiban vál­toztak meg hazánk társadal­mi és gazdasági viszonyai- S bár a fejlődés nem volt tö­retlen, a szocialista építés első éveit követő megráz­kódtatás után népünkben volt erő a megújulásra. Az MSZMP vezetésével az utób­bi harminc évben korszakos átalakulás következett be. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapo­dott, amelyekre jogosan le­hetünk büszkék. Megyénk politikai, gazdasági életében, a városok, falvak arculatá­ban, az emberek életkörül­ményeiben. kulturális fel- emelkedésében kézzelfogha­tóan is tapasztalhatjuk e nagy ívű, történelmi léptékű fejlődés jeleit. Beszédének következő ré­szében a szovjet építőmun­ka tapasztalatairól szólt Ozs­várt József, kiemelve azt, hogy az SZKP XX. kong­resszusa a fejlődés új távla­tait nyitotta meg a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok belpolitikájában, és nem­zetközi tevékenységében­— A hetvenes évek máso­dik felétől azonban a szocia­lista világrendszer fejlődése lelassult. A gyors, feltartóz­tathatatlan előrehaladáshoz, konfliktusmentes fejlődéshez fűződő illúziók, tudati ténye­zők is korlátozták, hogy e fiatal, fejlődése kezdetén já­ró társadalom a maga teljes­ségében kibontakozzon. — Majd így folytatta: — Legutóbbi — világpoli­tikai jelentőségű — XXVII kongresszusán az SZKP ta­núbizonyságát adta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) incwn*4 lnn(i«l linMAní iiOMiád A4

Next

/
Thumbnails
Contents