Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. november 4., SZERDA NOGRAD 3 Áz élmény jelen van, megmarad A magyar ipar háromnegyed éve Némi élénkülés az előző két évhez képest A kiállítás egy részlete az első látogatókkal. (Fotó: Bábel L.) A KSH adatai szerint az ipari termelés az év első ki­lenc hónapjában 2,8 száza­lékkal emelkedett, ez némi élénkülést jelez az előző két évhez képest, s vala­melyest meghaladja a terv­ben előirányzott ütemet is. A növekedési ütem a.zpnban negyedévről negyedévre mérséklődött: az I. negyed­évben 4,3 százalékkal, a II. negyedévben 3.9 száza­lékkal. a III. negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a ter­melés. Az állami vállalatok termelése az átlagosnál kis­sé mérsékeltebben emelke­dett. míg az ipari szövetke­zetek teljesítményei tovább­ra is dinamikusan (közel 7 százalékkal) bővültek. Az év hátralévő hónapjaira is­mert rendelésállomány alap­ján összességében az ipari termelés két és fél százalék körüli növekedése várható. A szerkezeti változások továbbra sem kielégítőek, a feldolgozóipar a tervezettnél kisebb arányban növelte termékkibocsátását. Kilenc hónap alatt legnagyobb mértékben a vegyipar (6,3 százalékkal), a villamosener- gia-ipar (4.3 százalékkal) és az építőanyag-ipar (3,8 szá­zalékkal) termelése bővült. Az élelmiszeripar és a gép­ipar az átlagnál kissé mérsékeltebben (2,6, illetve 2,1 százalékkal), míg a bá­nyászat. a kohászat és a könnyűipar 1 százalék kö­rüli mértékben növelte ter­melését. A kereslet bővülé­se alapján az építési szige­telőanyagok, a tégla- és cse­répipari, a műanyagfeldol- gozó-ipari, a gázgyártási, az épületasztalos-ipari, vala­mint a növényolaj-ipari ter­mékek előállítása nőtt a leggyorsabban. Kedden sajtótájékoztatón mutatta be új műholdvevő termékcsaládját a Parabola Szövetkezet. Boross Ferenc, a szövet­kezet elnöke elmondotta, hogy a műsorszóró műholdak vételére alkalmas parabola- antennákat öt év alatt fej­lesztették ki, együttműködve a Távközlési Kutató Intézet­tel és a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel. A berendezések zöme hazai al­katrészekből készül, az im­porthányad csupán 16 száza­lék. Jövőre kezdik meg a gyártást, az elképzelések sze­rint több ezret készítenek a parabolaantennákból. A be­rendezések úgynevezett mű­sorszóró műholdak tévéadá­sának vételére alkalmasak, A belföldi és az export- értékesítés lényegében azo­nos ütemben nőtt. A kon­vertibilis elszámolású áru­forgalomban az utóbbi hó­napokban élénkült a kivitel, így az ipari termékek ki- lenchavi exportja folyó arakon számítva 16 százalék­kal, mennyiségben pedig mintegy 7—8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A nem ki­elégítő strukturális változá­sokat tükrözi azonban, hogy a gépipari termékek export­ja elmarad a kívánt szint­től, s a kivitel az anyag- és energiaigényes termékek irá­nyába tolódik el. Kedvező­nek tekinthető ugyanakkor a könnyűipari cikkek kivi­telének gyors növekedése. A rubelelszámolású ki­vitel mennyisége 1987 első kilenc hónapjában meg­egyezett az egy évvel ez­előttivel. Az ipar értékesítési árai az első háromnegyed évben összességében viszonylag szerény mértékben, 2,7 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítési árak az átlaghoz közeli arányban (2.5 százalékkal) nőttek, a rubelexport árszínvonala változatlan maradt, míg a dollárexportban közel 8 szá­zalékos növekedés követke­zett be (ebből az árfolyam- változás hatása mintegy 3,4 százalékra tehető.). A belföl­di értékesítési árak az I. fél évben 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a III. ne­gyedévben erősödtek az ár­emelési törekvések. Az iparban foglalkozta­tottak száma az idén a tervezettnél és a korábbiak­s ehhez semmiféle engedély nem szükséges hazánkban. (Mint ismeretes, a műsor­választó, hírközlési műhol­dak adásának vételéhez a Magyar Posta engedélye szükséges.) Az első nyugat­európai műsorszóró műhol­dat a közeljövőben lövik fel, és várhatóan rövid időn be­lül számos újabb műhold programjai közül választhat­nak a parabolaantennával rendelkező hazai tévénézők. A szövetkezet már jelenleg is elfogad megrendeléseket, ám az első antennákat a műhold fellövése után he­lyezi üzembe. A parabolaantennák vi­szonylag sokba kerülnek, egy-egy ilyen berendezés ára nál nagyobb mértékben, 2.3 százalékkal csökkent. Ez főként az egyes ágazatok­ban elindított szerkezeti változásokkal, valamint a létszámmérséklésre ösztön­ző keresetszabályozással hozható összefüggésbe. Az átlagot jóval meghaladó a kohászati, a könnyűipari és az építőanyag-ipari vállala­toknál foglalkoztatottak számának csökkenése, s csak a villamosenergia­iparban és az élelmiszeripar­ban nőtt a létszám. A mun­kaerő iránti kereslet struk­túrája is módosul: a szak­képzetlen dolgozók elhelyez­kedési lehetőségei szűkül­nek. és egyes területeken feszültségek alakulnak ki. Az iparban dolgozók fő- munkaidőből származó havi átlagbére az év eddig eltelt időszakában a tervezettnél gyorsabban, közel hét és fél százalékkal növekedett. Az I. fél évi 6,6 százalékos át­lagbér-növekedést július— szeptember hónapokban 9 százalékos emelkedés követ­te. Az ipari termelékenység a korábbi évekénél lényegesen gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt. A munka­termelékenység minden fő ágazatban javult. Az energiaellátás — a nö­vekvő energiafelhasználás ellenére — lényegileg folya­matos volt, az anyagellátás és a belföldi kooperáció azonban több területen aka­dozott. A korlátozott tőkés- import-lehetőségek, vala­mint a gyakori ütemtelen anyagbeérkezések miatt a végtermék-kibocsátó válla­latok nem mindig tartják be a szállítási szerződésben vállalt határidőket. 100—400 ezer forint. Első­sorban közösségek vásárlá­sára számít a szövetkezet. Székesfehérvárra már szállí­tanak ilyen parabolaanten­nákat, ott a közösségi rend­szerbe 25 ezer lakás van be­kapcsolva. A berendezés se­gítségével bármely Magyar- országon forgalomba hozott Pal-Secam rendszerű tévé- készülék alkalmas a műhold adásának vételére. A szövetkezet vezetői a hazai eladások bővítése ér­dekében tervezik, hogy le­hetővé teszik az antenna köl- csönbérbe történő kiadását is. Ennek finanszírozásáról már tárgyalásokat kezdtek több szakosított pénzintézet­tel. (Folytatás az 1. oldalról) Az események felejthetet­len estéket, órákat jelentet­tek és jelentenek mindazok­nak, akik a Szovjetunió né­pei gazdag, klasszikus és modern művészeti alkotásai nyújtotta élmények részesei lehettek, illetve még lehet­nek. A színház-, a film-, a zene- és a képzőművészet leg­kiválóbb művelői, alkotói jöttek el hozzánk. Az események nagy részén már túl vagyunk. Az élmény azonban továbbra is jelen van, megmarad érzelmünk­ben és gondolatvilágunkban. Bizonyára sokáig lesz még beszélgetések témája az orosz-szovjet kultúra gazdag repertoárja. A szovjet kultúra napjai­nak egyik eseménye az, amelynek tiszteletére, meg­nyitójára mi is összejöttünk, a szovjet könyv- és hangle­mez-kiállítás házigazdái le­hettünk. Különös jelentőséget ad a rendezvénynek, hogy mindössze négy nap választ el bennünket a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulójától. A világ­raszóló esemény előestéjén felemelő érzés emlékezni az 1917-ben történtekre, különö­sen annak tudatában, hogy a szovjet nép, a párt Lenin tanítását követve, azt alkotó módon továbbfejlesztve foly­tatja a forradalom ügyét. 1917. egy évszám, de nem akármilyen, mert amit ez felidéz, azt egyetlen más nem teheti meg. 1917. egy dátum, de nem akármelyik, mert amit ez je­lent, arra más nem képes. 1917. kapcsán mindenki egy dologra gondol. Az orosz nép forradalmára, mert ez a forradalom nem egy a sok közül. Ez volt az első, amely rést vágott az emberiség mil­lióinak szenvedést okozó ki­zsákmányoló társadalmon. Ilyen csak egy volt, amelyet az egész világ történeti fej­lődésére kiható eseményként emlegetnek. Ez a forradalom, a nagy októberi az, amely­nek fénye máig is tisztán és fényesen ragyog, őrizve em­lékét a pétervári munkások, Lenin katonái felejthetetlen nagyszerű tettének. Ennek tüze lobogott a század elején több európai ország munká­sainak szívében, a magya­rokéban is, akik a tanács­hatalmat kivívták. Ennek eszméi éltették, adtak erőt azoknak, akik a fasizmus el­leni küzdelemben életüket is áldozták a haladásért. De a nagy októberre gondoltunk, népünk felszabadulásakor, és gondolunk ma is, amikor napi munkánkat végezzük a jövőért, a boldogabb, az emberibb társadalomért. A 70 évvel ezelőtti, októ­beri események elsőként az orosz emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek éle­tét változtatták meg. Öröm, ujjongás, lelkesedés, tervek az új haza felépítésére mind­mind azt jelezték, hogy a cári hatalom kínzó emlékei­től is meg akarnak szaba­dulni az emberek. Megvál­toztatni a rosszat, az ember­telent. A cselekedni akarás, az új iránti vágy hatalmas emberi energiát szabadított fel. szinte pillanatok alatt, olykor válogatás nélkül rom­bolva le a régit, változtatva meg a hatalmat, állami be­rendezkedést, értékrendet is. Az eltelt hét évtized alatt a világban is alapvetően megváltoztak a dolgok. Né­pek, nemzetek vívták meg sikeresen elnyomóik ellen harcukat és választották a szocialista fejlődés útját és ez azt mutatja, hogy Lenin eszméi forradalmasító szere­pet játszanak a világtörténe­lemben, hogy az 1917-es nagy októberi szocialista forrada­lom nemcsak az orosz em­berek ügye, hanem minden­kié aki az igazságosabb, hu­mánusabb és demokratiku­sabb rendért, a szocializ­musért dolgozik. De október ügye van jelen azokban a mozgalmakban is, amelyeket a leszerelésért, a béke meg­védéséért, bolygónk népei­nek fennmaradásáért foly­tatnak. Ma, 70 év múltán a szov­jet társadalom új fejlődési szakaszának lehetünk ta­núi. A szocialista hatalom által létrehozott értékekre támaszkodva, a szovjet nép, figyelembe véve az emberek millióinak érdekeit, a párt vezetésével, a kor követel­ményeinek megfelelően, el­kezdte a társadalom átala­kítását és megújítását. Az új minőség kialakítása a po­litikában, gazdaságban, ideológiában, a tudományban és a technikában nagy fel­adat. Sok újat jelent, más­ként kell gondolkodni, dol­gozni, igényesebbnek kell lenni, ám ez is október irányvonala. A régitől meg­szabadulni és az újat lét­rehozni azonban soha nem volt könnyű, mindig harc kérdése volt. Ma is az. De a szovjet emberek milliói ezt jól látják és határozottsá­gukban, cselekvésükben ki­fejezésre is jut, hogy ezt mégis meg kell tenni, mert az októberi forradalom tisz­ta lángjához salak is tár­sult. Az SZKP 1985. áprilisi plénumán kialakított irány­vonala fogalommá vált nemcsak a szovjet emberek körében, hanem Európában, s a föld más kontinensein is. A „peresztrojka” és „glasznoszty” milliók tuda­tába vésődött be, jelezvén, hogy a Szovjetunió szocia­lizmust építő mai nemze­dékét is alkotó erővel és energiával töltötte fel októ­ber eszméje. Ezt jelzi számunkra az itt megnyíló kiállítás könyv- és hanglemezanyag még ak­kor is, ha ez csak egy csi­petnyi szelete is annak a ha­talmas szellemi tevékeny­ségnek, amelyet a szovjet társadalom alkotó értelmi­sége folytat. Ez a kiállítás is hírt ad arról az átalaku­lási folyamatról, azokról a nagy változásokról, ame­lyek 1985-től egyre erőtel­jesebben folynak. A^ új po­litika meghirdetése óta eltelt idő alatt a tudo­mányban, a szépirodalom­ban és a könyvkiadásban is olyan törekvések bontakoz­tak ki —, amint azt az itt levő művek is reprezentál­ják —, amelyek bizonyítják, hogy a szovjet alkotó értel­miség a maga sajátos esz­közeivel a szocializmus meg­újulását és továbbfejleszté­sét kívánja szolgálni. A művek kézhezvétele kapcsán szinte fülünkbe csengnek és felidéződnek a forradalom után megalakult szovjet kormány művelődé­si népbiztosának, Luna- csarszkijnak szavai, aki kér­te az alkotókat az új társa­dalom szolgálatára. Ezt mondta: „Siessetek a segítsé­gére, teli van energiával, ám bajokkal küszködik. Di. csőség annak, aki a néppel tart. A nép hív, hogy együtt dolgozzatok... A régihez nincs visszaút.” Lunacsarszkij szavait ak­kor sokan meghallották, de ezek a gondolatok adnak ösztönzést ma is. Csingiz Ajtmatov, Valentyin Raszpu- tyin, Mihail Satrov, Zaligin, vagy más szovjet írók, tu­dósok, alkotók munkájához, akiknek magyarul is megje­lenő művei bátor hangvéte­lükkel, szókimondásukkal, a társadalmi aktualitásokra való reagálásukkal keltik fel a magyar olvasók fi­gyelmét, s adnak élményt nekik. Az itt kiállított alkotások, könyvek és hanglemezek a szűkre szabott keretek kö­zött is jól szolgálják a Szov­jetunió népei tudományos és szellemi életének, kultúrájá­nak közvetítését, megisme­rését. Politikai és ideológiai té­májú művek közt Marx, Engels, Lenin alkotásai mel­lett ott találjuk Gorbacsov elvtárs mai átalakítással kapcsolatos, sokféle tenniva­lóra figyelmet irányító mű­veit is. Mind a klasszikus, mind a modern alkotások forgatása közben határozot­tan felismeri a néző, hogy két fő szempont vezette a kiállítás rendezőit. Egyrészt a nagy októberi szocialista forradalom eseményeihez) eszméihez fűződő, s a társa­dalmi folyamatokra gya­korolt hatásának bemutatá­sához kapcsolódó műveket, másrészt a Szovjetunió mai megújulási folyamatait be­mutató alkotásokat válogat­tak ki. Örömmel nézhetjük hogy egyre gyarapodó szám­ban jelennek meg az orosz nyelv iránt érdeklődők igé­nyét kielégítő kiadványok is. E kiállítás megnyitóján is áthatja már gondolatainkat a 70. évfordulóra való meg­emlékezés. Városunk, me­gyénk lakossága is együtt készül a szovjet emberek­kel a világraszóló esemény évfordulójának megünnep­lésére. A műveket nézve, ha­tásuk alatt töprengve külö­nösen érezzük, hogy mi­lyen szervesen fonódnak össze az októberi forrada­lom eszméi, mai feladata­inkkal. Azt reméljük, hogy e kiállítással is hozzájáru­lunk a magyar és a szovjet nép tiszta forrásból táplál­kozó barátságának erősíté­séhez. A nagy október előestéjén, az ünnep alkalmából kö­szöntjük barátainkat — fe­jezte be megnyitó beszédét Gordos János. Ezt követően Anatolij Or­lov, a.Melódia szovjet hang­lemezgyártó vállalat vezér­igazgató-helyettese mondott köszönetét a rendezőknek, s számot adott a vállalat te­vékenységéről, valamint to­vábbi terveiről. A könyvün­nep zenés irodalmi összeállí­tással ért véget tegnap, amelyen Vitai Ildikó és Szentpál Mónika szovjet szerzők műveit tolmácsolta. Mintegy százféle elektromos motorhoz gyártanak alkatrészeket Bátonyterenyén, a Nóg­rádi Szénbányák vállalkozási üzemében. Elsősorban közösségeknek Új hazai műholdvevő termékcsalád

Next

/
Thumbnails
Contents