Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 281. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. NOVEMBER 28., SZOMBAT Évzárás előtt az építőipar (3. oldal) ÁIDS elleni alapítvány (4. oldal) Á NÓGRÁD Mátraterenyén (9. oldal) Balassagyarmati látogatás a zárónapon Elutazott megyénkből a besztercebányai delegáció Látogatóban a kábelgyárban December 16-án összeül az Országgyűlés Az Elnöki Tanács ülése Nógrádi tapasztalatcseréjük harmadik, zárónapját Balassagyarmaton töltötték a besztercebányai delegáció tagjai. Ütjukra elkísérte őket Szalai László, a megyei párt- bizottság titkára és Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A szlovák vendégek a délelőtti órákban felkeresték a városi pártbizottságot, ahol Forgó Imre első titkár és Győri Sándor, a városi tanács elnöke adott tájékoztatást a településfejlesztés tapasztalatairól és feladatairól. Többek között elmondták: a 700 éves Balassagyarmaton jelenleg 26 ezren élnek, s a vonzáskörzetben további 20 ezer ember lakik. Az utóbbi időszakban jelentősen fejlődött ez a vidék, ezen belül is elsősorban a hajdani megyeszékhely épül, szépül, gazdagodik. A vonzáskörzetben napjainkban nyolc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság található. Egykoron iparilag elmaradott volt a vidék, mostanra azonban számos kisebb-nagyobb üzem, gyár termel. Balassagyarmaton gépipari és könnyűipari üzemekben a fémipari vállalatnál, a kábelgyárban, a bútorgyárban, a húsipari vállalatnál keresik keA Nógrád Megyei Tudományos Tevékenységet Koordináló Tanács pénteken ülést tartott Salgótarjánban, a megyei tanács épületében. Első napirendi pontként Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese átadta az 1987. évi tudományos pályázatok díjait. A bizottság három pályamunkát értékelt, harmadik díjra, ezek a következők: Hajnis Lászlóné Kutatni a múltat, s formálni a jövendőt: Czerte Gyuláné Adalékok a Salgótarjáni Dolgozók Általános Iskolájának munkájáról, valamint Életpályák a közoktatás szolgálatában című dolgozatát. Második dijat kapott dr. Praznovszky Mihály Mocsá- ry Lajos is nógrádi volt, és dr. Ethei Lajos Szakmunkásképzésünk, a munkás- osztály utánpótlása című munkája. Első díjat ezúttal nem osztottak ki. Az előbnyerüket az emberek, megélhetést biztosít a malomipar, az építőipar. A városban ötéves tervidőszakonként közel 800 lakást adnak át, összesen négy új lakótelepet építettek. A meglevő 6 ezer otthon fele új. A tanács ingyenes telekkel, kamatmentes hitellel, szociális támogatással is segíti az arra érdemeseket, illetve rászorulókat az otthonteremtésben. Az építkezést két állami építőipari vállalat kihelyezett részlege, egy építőipari szövetkezet végzi, s a kisiparosok is mind nagyobb részt vállalnak ebből a munkából. Sőt, manapság egvre inkább előbieken kívül dicséretben részesült dr. Lipovszky György- né Segíteni című dolgozata. A tudományos tevékenységet koordináló tanács tagjaj ezután megtárgyalták és elfogadták a Valecsik Ar- pád által előterjesztett 1988. évi munkatervet, amely tartalmazza többek között a Nógrád megye története című kötet munkálatairól szóló tájékoztatót is. Utolsó napirendi pontként dr. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója az említett mű V. kötetének előkészületeiről szólt, és tett néhány javaslatot a munkálatok pénzügyi és szerkesztési problémáira vonatkozólag. Többek között' ajánlotta a számítógépes szövegszerkesztés bevezetését, mely módszerrel a kötet nyomdaköltsége egyharmadára csökkenne, és javasolta, hogy a készülő mű tanultérbe kerül a magánerős építkezés. Balassagyarmatra szokás mondani, hogy iskolaváros. Az általános és középiskoláiban ugyanis mintegy 15 ezren tanulnak napjainkban. Most olyan több funkciójú létesítmény épül, melyben lesz gimnázium, könyvtár, kultúrház, színházterem, tornaterem és uszoda. Az egészségügyi ellátottság jónak nevezhető; ezerágyas kórházát egyre fejlesztik. A gáz- és a telefonprogram végrehajtásába a lakosság is besegít, a pénzét adja hozzá. (Folytatás a 2. oldalon) mánykötet formájában és ne monográfiaként valósuljon meg. A tematikus tanulmánykötet összeállítása azért lenne célszerű, mert a IV. kötet záróéve — 1962 — óta eltelt idő még nem ad kellő rálátást a monografikus feldolgozáshoz. Ezután a résztvevők mondtak véleményt a tartalmi és formai kérdésekről, többek között az egyes tárgykörök feldolgozásának módszereiről; a különböző résztémák szerkesztésének arányairól és javaslatot tettek a szerzői díjak emelésére. Végül Berki Mihály ösz- szegezte a hozzászólásokat és elfogadta az elhangzott javaslatokat. Dr. Körmendy József Tájékoztató a jogászszövetség Nógrád megyei szervezetének munkájáról című előterjesztését elhalasztották, és az 1988. évi munkatervbe iktatták be. A tagdíj- rendszer a SZOT előtt Nem lesz bélyeg ? Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az új szak- szervezeti tagdíjrendszer bevezetéséről szóló tervezetet vitatta meg. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagdíjbevételeket olymódon kell növelni, hogy ezzel a dolgozók terhei ne emelkedjenek. Ezt lehétővé teszi az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a szakszervezeti tagdíj levonható az adóalapból. A szakszervezeti tagok írásbeli meghatalmazást adhatnak vállalatuknak arra, hogy fizetésükből a tagdíjat levonják és azt a szakszervezetnek átutalják. Ebben az esetben már abban a hónapban automatikusan csökken a tagdíj összegével az adóalapjuk. Valamivel hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok,4 akik a tagdíjat továbbra is a bizalminak akarják kifizetni, mert ők csak az év végen vonhatják le az adóalapjukból a tagdíj összegét. Az előterjesztés szerint a szakszervezeti tagok a főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi keresetük és táppénzük együttes összegének egv százalékát, s ha ez az összeg a havi 5050 forintot nem haladja meg, akkor 0,8 százalékát fizetnék tagdíjként. A munkaviszonyban nem álló szakszervezeti tagok tagdíját — az általános szabályok figyelembevételével — az iparági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségei határoznák meg. A nyugdíjas szakszervezeti tagok 1500 forint nyugdíjig havi 3, 2500 forintig havi 5, ezen felül pedig havi 10 forintot, a tanulók havi 2, a gyesen levők, továbbá az idénymunkások a két idénymunka közötti időszakban és az elhelyezkedési támogatásban részesülők 3 forint szakszervezeti tagdíjat fizetnének havonta. Az elnökség azt is javasolja, hogy a tagdíjfizetést a jövőben a tagkönyvekben évenként, illetve szükség szerint igazolják; ebben az esetben feleslegessé válna a tagdíjbélyeg. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította; az I. Baldvin királlyal, Martens kormányfővel és más magas rangú, vezető személyiségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések kifejezték a kölcsönös törekvést az utóbbi években eredményesen fejlődő együttműködés elmélyítésére. Egyben hozzájárultak a magyar—belga kapcsolatok különböző területein az előrelépés általános feltételeinek további javításához. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létrejött találkozó hozzájárult az álláspontok jobb megismeréséhez és a gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából megoldásra váró kérdések kölcsönös előnyökön alapuló rendezéséhez. Né'meth Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A meglátogatott országok államfőivel, Jósé Sarney, Az ipari szövetkezetek idei gazdálkodását, valamint a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására készült szövet" ségi feladat terv-javas latot vitatta meg pénteki salgótarjáni ülésén a KISZÖV megyei elnöksége. Mint azt a testület megállapította, a nyolc hagyományos és a 15 kisszövetkezet ez évi várható teljesítménye .jó alapot kínál a következő évi lendületes fejlődéshez. A számítások szerint a gazdálkodó kollektívák idei termelése eléri az 1 milliárd 490 miiló forint értéket, több mint 20 százalékkal megtetézve az előző évi produktumot. A növekedés zöme a termelékenység javulásának köszönhető, hiszen a szövetkezetek létszáma idén mindössze 2 százalékkal bővült. A szövetkezeti ipar fejlődési dinamikája erőteljesén meghaladja a megye iparának egészét, s ugyanez vonatkozik a nem rubel- elszámolású kivitelre is. A tőkéspiaci értékesítés növekménye ez évben 50 százalékos! Ami a hazai értékesítést illeti, elsősorban az ipari továbbfelhasználásra szánt termékek eladása bővült, a nagy- és kiskereskedelemnek átadott termékek értéke a tavalyihoz hasonló. Esztendő végére a számítások szerint 285 millió forint nyereség jutalmazza az ipari szövetkezetek munkáját, ami a jövedelmeződr. Julio Sanguinetti és dr. Raul Alfonsin elnökkel folytatott tárgyalásokon megkülönböztetett figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek. Megállapították, hogy e téren további lehetőségek adódnak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Ebben a szellemben került sor az együttműködés új irányainak és korszerű formáinak meghatározására a gazdasági-kereskedelmi, a műszaki-tudományos, a kulturális és tájékoztatási ügyekben, valamint az idegen- forgalom területein. A tárgyalásokon megállapították, hogy a legfőbb nemzetközi politikai és világgazdasági kérdésekben hasonló vagy egymáshoz közel álló nézeteket vallanak. Méltatták országaik jó együttműködésének jelentőségét a különböző nemzetközi fórumokon, és kifejezték szándékukat, hogy ezt a jövőben még tovább szélesítik. Az Elnöki Tanács, a tájékoztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a vendéglátó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttműködésének ügyét. (Folytatás a 2. oldalon.) ség tavalyihoz mérten, csaknem 8 százalékos emelkedését jelenti. A több szempontból is igen tekintélyes fejlődésnek azonban árnyoldalai is vannak. Vitathatatlan siker az, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első két esztendejében a nógrádi ipari szövetkezetek 44 százalékkal bővítették termelésüket, (túlnyomórészt a termelékenység emelésével), a tőkésexportot pedig 1985- höz képest megötszörözték, ugyanakkor látni kell azt is, hogy e meredeken felfelé ívelő fejlődésben a legnagyobb részt egyetlen szövetkezet, a drégelypalán- ki Szondi mondhatja magáénak. Két szövetkezet jelenleg is igen nehéz helyzettel küzd, s továbbra is várat magára a húzó iparágak megjelenése. A következő esztendőkre szólóan eddig 20 szövetkezet készítette el a kibontakozási programhoz kapcsolódó feladattervét, a többiek most munkálják ki a teendőket. A továbbiakban három kisszövetkezet felvételi kérelméről tárgyalt az elnökség. A testület úgy határozott, hogy a Teodolit Építő- és Mélyépítő, a Klímatechnika Ipari Szolgáltató, valamint a Cserhát Teherfuvarozó és Szogláltató Kisszövetkezet (mindhárom salgótarjáni) szövetségbe való felvételi kérelmét a decemberi klüdöttgjiűlés elé bocsátja döntésre. Balesetmentes technológia A töréskárok csökkentésére új csiszolást technológiát vezettek be a salgótarjáni öblösüveggyárban. Budai József és Ludasi Béla újításának nyomán a korábban alkalmazott kőkorongok helyett gumiból alakították ki .azokat a kúpos csiszolótárcsákat, amelyekkel a kelyhek, poharak, száját, éleit munkálják meg. Az eljáráshoz egy korábban hulladékba kerülő csiszolóanyagot használnak fel. így költségmegtakarítást is érnek el. Érdemleges, hogy a munka ilyen irányú elvégzése messzemenően balesetmentes. Képünkön Budai József művezető bemutatja újítását Kürti Nóra szakmunkásnak, aki már a gyártás során alkalmazza az új eszközt. —kulcsár — Ülésezett a Nógrád Megyei Tudományos Tevékenységet Koordináló Tanács Idén is dinamikusan fejlődnek az ipari szövetkezetek
