Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
1987. november 26., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Megyénk üzemel közül dinamikus termelésével kiemelkedik a Rorohányi Építési Kerámiagyár, ahol az idén — várhatóan —’J«* milliárd forint értékű termék készül. Fal- és padlóburkoló lapjaik a hazai piacok mellett exportra kerülnek. Képünkön a minőségi osztályoséba küldik a kemencéből kikerült csempelapokat. Agrortervek A minőség programja Közepes ^évet zár a mezőgazdaság. Ez nem csak afféle- sablonos jóslás, a végleges mérlegek elkészülése előtt,, hiszen napjainkban már számszerűen is összegezhető az ágazat teljesítménye. A szántóföldi növények, a kertészeti termékek betakarítása befejeződött, az állatok száma ismert, az ipari és a szolgáltatótevékenységben tapasztalható folyamatok ilyenkor már jól érzékelhetők, Ha csoda vagy, váratlan katasztrófa nem következik be, most már nem lehet nagyot tévedni. Az előzetes statisztikák szerint a mezőgazdasági termelés elmarad a tervezettől, de meghaladja a tavalyit. Mezőgazdasági termékekből a tervezettnél hat százalékkal kevesebbet állítottak elő a gazdaságok, elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt gabonából másfél millió tonnával. gyümölcsfélékből 12 százalékkal kevesebb termett. Az állattenyésztés teljesítménye viszont megfelel az esztendő eleji elképzeléseknek, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatótevékenység pedig 3 százalékkal bővült. Az őszi összegzés nem csak szokásos, hanem fontos feladata is az ágazat irányítóinak, hiszen az idei teljesítményekre alapozva, azokra figyelemmel lehet a következő évet tervezni. Mondhatjuk, nem rossz a bázis. Ez persze csöppnyi elbizakodottságot sem engedhet meg az ágazatban dolgozóknak, hiszen mint ilyenkor mondani szokás, a jövő évi feladatok még nagyobbak. Ezúttal azonban nem csak . a rutin, a begyakorolt fordulatok ismételgetése mondatja ki a fenti szavakat. Az ország közismerten nehéz gazdasági helyzetéből következnek az agrárágazat tennivalói is. A HAZAI PIAC KISZOLGÁLÁSA Nem vitatható, a megbillent gazdasági egyensúlyt a mezőgazdaság egyedül nem képes helyreállítani, mert ehhez nincs és nem is lehet elegendő teljesítőképessége. Már az sem szerény teljesítmény, hogy a külgazdasági egyensúlyt tekintve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megáll a saját lábán, sőt tekintélyes mértékű aktívummal zár esztendők óta. Az agrárágazatot terhelő világpiaci változások önmagukban is ne- Jtéz feladat elé állítják a honi mezőgazdaságot, ha a külpiaci aktívumot , tartani akarják: s ráadásul jövőre még annak növelése is a cél. A derekasan elvégzendő munkának azonban ez csak a kisebbik hányada. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak mindig is a hazai piac kiszolgálása volt a fontosabb dolga, hiszen termékeik nagyobb része — 70 százaléka — itt talál gazdára. Jövőre a már meghirdetett elvek szerint nő az agrártermékek fogyasztói ára, csökken irántuk a mennyiségi kereslet. Ez viszont újabb, az eddiginél nehezebb helyzet elé állítja a hazai termelőket. Drágábban jobb termékeket akarnak vásárolni a hazai fogyasztók. a minőséggel szembeni követelmények a világpiacon sem mérséklődnek: s ezek a mennyiségi szemléleten felnőtt gazdálkodótól nemcsak új módszereket, hanem másfajta szemléletet is követelnek. Ezért joggal nevezik a kormány- programhoz csatlakozó ágazati feladattervet a minőség programjának, HOSSZADALMAS KÉSZÜLŐDÉS Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnánk: az elkövetkezendő években — s így már jövőre is — többet, jobban, másként kell dolgozniuk az agrártermelésre vállalkozóknak. A többet, a mennyiségi növekedést a jövő évi tervekben már kimunkálták az' ágazat irányítói. E szerint 1988-ban a mezőgazdaság bruttó termelésének 5—5.5 százalékkal kellene meghaladnia az idei tényeket. Ezen belül a mezőgazdasági termékek termelésének 6, az ipari és szolgáltatótevékenységnek 4 százalékkal kellene növekednie. A tervezés számszerű megalapozottságához nem férhet kétség. Ám az elhatározás nem tűnik csekélynek, hiszen az utóbbi években ilyen mértékű növekedésre nem volt példa. Most, az üzemi tervezés előtt, majd az ezt követő hónapokban, az elképzelések kidolgozásakor persze nem a központi szándékok megvitatásának van az ideje, sokkal inkább a fegyelmezett, céltudatos munka előkészítése a gazdaságok feladata. A tapasztalatok szerint nem is méricskélik az ágazati tervet a termelőszövetkezeti és az állami gazdasági vezetők, hanem saját lehetőségeiket veszik számba e napokban. Ez a munka a korábbinál bonyolultabb, hosszadalmasabb, hiszen, nem elsősorban a nehezebben teljesíthető célkitűzésekhez kell alkalmazkodniuk, hanem a számos tekintetben gyökeresen megváltozó közgazdasági szabályozáshoz való igazodás is feladat. Űj. a szakemberek számára sem könnyen érthető fogalmakkal, számolási módszerekkel kell ismerkednünk, ezek ugyanis feltételei a sikeres alkalmazkodásnak. HIÁNYOS INFORMÁCIÓK Az újdonságok tanulmányozására nem maradt sok idejük a gazdálkodóknak, hiszen alaposabb információt voltaképpen csak október második felében kaptak. Jóllehet az elképzeléseket, az adó- és árreformhoz kötődő változások elméleti alapjait korábban megismerhették, de a gyakorló szakembereknek konkrét mérésekre, számokra van szükségük a jövő évi tervezéshez. A közgazdasági szabályozás részletei már jórészt ismertek, de a piaci információk még mindig hiányosak. Ez persze nem újdonság, esztendők óta sajnálatos gyakorlat, hogy a piacról esetenként csak akkor van igazán információjuk a gazdaságoknak, ha egyes termékek hiányát vagy túltermelését már a saját kárukon is tapasztalják. Mindezekre, vagyis a gazdaságok érdekeire, s, ahhoz kapcsolódva működésük feltételeire is tekintettel kell lenni a tervezéskor. Enélkül egyoldalúak maradnak az elképzelések, s ez a tervezőknek valamint a tervet végrehajtóknak egyaránt hátrányos. Az ösz- szefüggés igaz ágazati méretekben is, s nem kevésbé egy-egy gazdaságon belül. Az agrárgazdaság tervei ismertek, a következő hetekben készülnek az üzemi összegzések az idei munkáról, s formálódnak az elképzelések a jövő évi tennivalókról. A gazdasági vezetőknek feltétlenül gondolniuk kell arra is, hogy beosztottaik, az üzemi tervet végrehajtók ugyanúgy áhítoznak a részletes, pontos információkra, amint ők várják ezt egy lépcső- fokkal feljebbről. Y. F. J. I ■apiaínic technikája Tarolás a szervizpiacon Soha eddig nem tapasztalt számítógép-felvásárlási láz kerítette hatalmába az országot. Végre megyénkben is enyhe „hőemelkedés- ről” beszélhetünk, ami annál is inkább örvendetes jelenség, mivel szőkébb pátriánkban a számítástechnika alkalmazása nem a kívánt mértékben hódított teret. Az okok között talán már fölösleges is megemlíteni az adóreformmal járó, á korábbiaknál sokkal ösz- szetettebb ügyviteli feladatokat. Ám nem hanyagolhatjuk el az okozati összefüggéseket sem, így például a sok ezer személyi computer szervizelési lehetőségeit. E téren — úgy vélem — sikerült időben lépnünk, a Professional öt hónapja megalakult salgótarjáni kirendeltségének köszönhetően. E folyamatban ismét mellékszereplő lett a SZÜV salgótarjáni számítóközpontja, most mégsem haragudhatunk e nagy múltú cégre. Beszélgető partnereim közül, ketten ugyanis ott szerezték meg jártasságukat a számítógépek javításában, mindössze üzletpolitikájuk kiszélesítése volt kissé lassúbb a Professionalhoz képest. — Nyugodtan állíthatom, hogy e rövid idő alatt kinőttük a bázisunkat — mutatja be az átalakított családi házat Malomhegyi Nándor szervizmérnök. — Most üresebb ugyan a két szoba a megszokottnál, de látta volna néhány napja: még az asztalon > sem maradt hely . .. — Az alakulás pillanatától teljes a nagyüzem — folytatja kollégája, Tóth Gábor, aki szintén villamosmérnöki diplomával a zsebében, érkezett a kirendeltségbe. — Gondolja el: cégünk, tehát az országos hálózat több mint 1200 vállalattal, intézménnyel áll kapcsolatban, s közülük 22 a nagyvállalat. Ránk alapozott az SZKI, a SALDO, az EMO, a RAMOVILL, hogy csak néhányat említsek. — S miután az Állami Biztosító megkezdte fiókjainál az Olivetti számítógépek kiépítését, mi állítjuk hadrendbe e korszerű masinákat, s meghibásodás esetén is hozzánk kopogtatnak. Azaz inkább telefonálnak, ha azt tapasztalják, hogy néhány percet késtünk. Keményen megfizetik a munkánkat, ezért elvárják, hogy legyünk pontosak és gyorsak. Ezzel a stratégiával szorítottunk ki a piacról egy csomó kisvállalkozást — veszi át a szót Malomhegyi Nándor. — Miskolci kollégáink már megengedhetik maguknak, hogy csak a legkorszerűbb berendezéseket javítsák,, az elavult típusokat meghagyják a kisebbeknek . . . Körülnézve, bizony hihető a helyszűke, hiszen egy kiterített számítógép elfoglal egy közepes nagyságú íróasztalt. Éppen most határozták el, hogy a mostani ügyfélfogadó helyiséget is „bevonják” a termelésbe, s az épület másik végén alakítanak ki alkalmas irodát a kirendeltség vezetőjének és az egyetlen adminisztrátornak. A többiek — három mérnök és két technikus — így kényelmes körülmények között merülhet el a bonyolult szerkezet integrált áramköri dzsungelében. — Már amikor idő van rá — teszi hozzá Tóth Gábor —, hiszen elsőként cseregépet biztosítunk ügyfeleinknek, s mi csak a rutinszerű hibák kijavítására vállalkozhatunk. Budapesti központunk 11 szakszervizében minden típusnak van gazdája ... Fővárosi beszerző körútjáról ekkor érkezik meg Prajs- nár József kirendeltségvezető. Csomagjában új gépek és javított részegységek egyaránt találhatók. Rövid szusszanás után, némi történeti áttekintést ad a Professionalról. — Ha pontosan akarom meghatározni cégünket, mi az Agroindustria Innovációs Vállalat tőkéjével jöttünk létre, központunk pedig főmérnökség. Stratégiánknak szerves része az országos hálózat kiépítése, mivel minden kereskedelmi szervezet azt szeretné, ha olyan céget találna telepítési, beüzemelési feladataihoz, amelyik jelen van valamennyi megyében. Salgótarjánt is célba vették, én azonban egy hónappal megelőztem gondolatukat. A megyét ugyanis budapesti és miskolci szakemberek látogatták korábban, ami költséges és lassú szervizelést eredményezett. A javítás széles körű tevékenységük egyik eleme, persze a legfontosabb. Emellett a komplex szolgáltatásra törekszenek: tanácsadást, gépbeszerzést vállalnak, s az országban valamennyi iskola számítógép- szervizévé léptek elő. Alakult egy szoftveres csoportjuk is, melynek szakemberei programok készítésével' egészítik ki a hardveres szolgáltatást. — Fennállásunk óta 1,3 millió forintot forgalmaztunk — magyarázza Prajs- nár József —, ami azt jelenti, hogy már azt a bevételt „hozzuk” idén, amit három év múlva várnak el tőlünk. S mivel jogosan érezzük, hogy Nógrádv megyében fontos szerepet töltünk be a számítástechnikai kultúra terjesztésében, fejlesztésében, tárgyalást kezdeményeztünk a tanácsiakkal, egy, a jelenleginél korszerűbb, bemutatóteremmel egybekötött ügyfélszolgálati iroda kialakítására. Búcsúzóul még hozzáteszik: — Mi nem engedhetünk meg magunknak reklamációt-, hiszen a Professional profit orientált cég. Ennek megfelelően, a fizetésük is méltó a mérnöki végzettséghez. Nem véletlenül: nem „tárolni” szeretnék őket, hanem tarolni velük — a piacot! T. Németh László Előzetes számvetés a lUAÉlf-nél A tél sohasem kedvez az építőknek, ám ez év januárja és februárja a szokásosnál is több gondot okozott a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A ritkán tapasztalható hideg, a kiadós havazás, a tartós fagy miatt hetekig csak tört részét hasznosíthatták a - kapacitásnak az építkezéseken. Ennek következtében több millió forint termeléskieséssel zárta az első negyedévet a vállalat. Nem mindennapján nehéz volt tehát az évkezdet a NAÉV-nél. Hol tart jelenleg a kollektíva a tervteljesítésben? Milyen eredményekre számíthatnak az itt dolgozók az év végére? A kérdésekre válaszolva Tordai György műszaki igazgatóhelyettes elmondta, hogy nemcsak sikerült behozni a lemaradást, hanem némi előnyt is szereztek a programhoz képest. A tíz havi saját építőipari termelési terv 392 millió forint volt, ezzel szemben 406 millió forintot könyvelhet el a munkásgárda. Ez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 11, az előirányzathoz képest 3.5 százalékos növekedést jelent. A túlteljesítés a jobb munkaszervezésből adódó termelékenységjavulásnak köszönhető. Jelenleg naponta egy dolgozó csaknem 17 százalékkal magasabb termelést ér el, mint egy évvel korábban. A teljesség kedvéért ugyanakkor meg kell jegyeznünk: csak kismértékben javult a minőség. Az idén előreláthatóan 105 lakást adnak majd át az építők, s ez némileg elmarad a tervtől. Enn?k oka, hogy a második fél évben erőteljesen akadozott a homlokzati szigetelőanyag- és a téglaellátás, s üvegből napjainkban is hiány van. Ezen túlmenően lekötötték az erőket a nagyberuházások, mint a tizenhat tantermes iskola, a városi tanácsház és a könyvtár építése. Külön kell szólnunk az exportról, annál is inkább, mert ezen a téren vannak megszívlelendő tanulságok. A tőkésmunkák idei árbevétele 10 millió forintra tehető. Ebből 2 millió forintot tesznek ki az NSZK-beli Krupp ycégnek szállított vas- szerkezetek. Ausztriába és az NSZK-ba eredetileg 1000 darab szerszámoskamrát készítettek volna a NÁÉV- esek. ám 500 exportja meghiúsult. A nem megfelelő minőségű alapanyag miatt a megrendelők elálltak az üzlettől. Tordai György szerint a 480 millió forintos saját építőipari tervet mintegy 10 millió forinttal túlteljesítik majd év végéig. A tervezett 30 millió forint nyereség is elérhető. Hátravan még Káposztásmegyeren 40 lakás, Salgótarjánban a városi tanács épületének, valamint a saját tanműhelyüknek az átadása. Közben készülnek a jövő évre, a nagyobb feladatokra. Az elmúl! évhez képest az idén 16 százalékkal növelik az im- portkiváltó alkatrészek gyártását az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában. Új banki szolgáltatás Az AGROBANK Rt. új szolgáltatással segíti üzleti partnereit. A pénzintézet ellenszolgáltatás nélkül vállalkozik arra, hogy előkészíti az exporttermelő kapacitások fejlesztésére kiírt pályázatokat. A tapasztalatok szerint ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek, élelmiszer-ipari vállalatok és az erdészetek esetenként nem tudják pontosan, hogyan kell szakszerűen előkészíteni az elbíráláshoz szükséges dokumentációt. Ennek hiányában hátrányos helyzetbe kerülhetnek azokkal szemben, akik az ilyen beruházások különleges finanszírozásához szükséges kedvezmények elnyeréséért, szakszerűen és pénzügyi szempontból előírásosan folyamodnak.
