Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON..( TELEXEN ÉRKEZETT. it családi intézetben Jártunk Fényes napok az életünkben A Salgótarjáni Városi Tanács főbejáratánál bal­I neve: „Csarnok” Vegyi- és vasáruház Salgótarjánban ra mutató nyíl jelzi az irányt, merre található a családi intézet. A jelzést követve a földszinti folyo­só hátsó fertályának két te­nyérnyi irodájába jutunk. Az egyikben feketébe öltözött asszony ül az íróasztal előtt, elhunyt hozzátartozója gyászszertartását jött rém rezni. Csank Csaba az inté­zet igazgatója, miután rész­vétet nyilvánított, felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nyújtanak. — Az év elejéig családi és társadalmi ünnepeket rendező iroda néven mű­ködtek. Miért a névválto­zás? — Az előző nem utalt kenőképpen az intézmény funkciójára, tevékenységi körére, nem tükrözte elég­gé a családhoz való kötő­dést. A kapcsolatok pedig sok­rétűek, mint azok az ese­mények is, amelyek az em­ber életének jelentős fordu­lóihoz kötődnek. Születés, házasság, névadó és temetés — mind olyan történés, amelynek napját szeretnénk a többitől megkülönböztet­ni. Ennek segítésére szervez­ték meg 1970-ben a csa­ládi és társadalmi esemé­nyeket rendező irodákat, ta­valy pedig a továbbfejlesz­tésre hozott határozatot a Minisztertanács. Megjelent A magyar an­tifasiszta ellenállás és par­tizánmozgalom, 1941—45. cí­mű kislexikon. A Kossuth Könyvkiadó, valamint a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum közös kiadványa több mint száz történész egy év­tizedes munkájának ered­ménye; főszerkesztője Lip­tai Ervin vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum főigazgatója. Mintegy 1500 szócikkben, számos címszóban ismerte­tik mindegyik jelentős par­tizánalakulatot és ellenál­lási szervezetet, ezek ki­alakulását, tevékenységét, jelentős akcióit, fegyveres és politikai módszereit. Be­mutatják azokat a szemé­lyiségeket, akiknek fontos szerepük volt a fasiszta megszállók, a háború elleni küzdelemben, a nemzeti függetlenség, a demokrácia, az emberiesség védelmé­ben. A magyar ellenállók­nak más országokban kifej­tett tevékenységéről is tájé­koztatnak. Így a többi kö­zött azokról, akik a szov­jetunióbeli, franciaországi, olaszországi, dániai ellenál­lási és partizánmozgalmak­— Milyen új feladatok adódnak a határozatból? — Nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ünnepek, szertartások tartalmi, mű­vészeti és esztétikai szín­vonalának emelésére, a környezetkultúrára — sorol­ja az igazgató. — Az igé­nyek felkeltése és fejlesz­tése is fontos a számunkra. Mindezt szem előtt tart­va bővült a névadó ünnep­ségek, házasságkötések és gyászszertartások alkalmára szóló szolgáltatások köre. Helyet kapott a kínálatban az addigi gépzene mellett az élőzene, az előadóművészek által tolmácsolt vers. — Igyekszünk azt is elfo­gadtatni — bár hozzáteszem nem könnyű a szemléleten változtatni —, hogy egye­di névadót tartsanak a vál­lalatok, mert így kapna mél­tó rangot az esemény, és így sokkalta családiasabb lenne a hangulat — tudatja az igazgató, amikor épp egy olyan vállalattól érke­zik megbízott, ahol a cso­portos névadót részesítik előnyben. Huszkó Klára, a SZÜV salgótarjáni számító- központjának KISZ-titkára elmondja, mi mindent sze­retnének: — Óvodások szoktak mű­sort adni, ezt most is kér­nénk. Virág az anyukának és a névadónak szintén — sorolja, miközben a szeme már az intézet szolgáltatá­sait böngészi. De dönteni nem tud, élőzene keli-e, ban, a szlovák nemzeti fel­kelésben, Jugoszlávia nép­felszabadító háborújában vettek részt. A népi, a pol­gári, a liberális, a konzer­vatív, a vallásos ellenállási mozgalmakról, csoportok­ról, s az ezek nevében fel­lépett személyekről, az ural­kodó körök németellenes csoportjairól, tevékenysé­géről szintén megemlékez­nek a kötetben. A címsza­vakban megemlítették a ma­gyar ellenálláshoz szorosan kapcsolódó nem magyar an­tifasiszta személyek és szer­vezetek adatait. Leírták a magyar és a német fasiz­mus elnyomó gépezete, meg­torló szervei ténykedéseit is. A kézikönyv objektív ké­pet ad a fasiszta megszállók elleni magyar ellenállásról, jelentős mértékben hozzá­járul a legújabb kori ma­gyar történet, a II. világ­háború eseményeinek, nem­zeti múltunk megismerésé­hez, az utóbbi évtizedek­ben vitatott kérdések meg­válaszolásához. A szakér­tőkkel, szerkesztőkkel együtt a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége tevéke­nyen részt vett e mű meg­alkotásában. vagy a gépi, mert — mint mondja — nem találkozott a vállalatánál az intézet prospektusával, s ez új ne­ki. — Sok munkahelyen el­akad a tájékoztatásunk út­ja, így nem csoda, ha a megrendelők nem tudnak dönteni, és duplán fárad­nak valakik hanyagsága mi­att — mondja rezignáltan az igazgató. — A családi és társadalmi eseményeket gon­dozó intézmények hálóza­ta szerves része a közmű­velődésnek, annak sajátos tevékenységi területe — te­szi még hozzá. — A határozat foglalko­zik a családi intézet és a közművelődési intézmé­nyek kapcsolatának erősíté­sével is. Önöknél milyen az együttműködés helyzete? — Idáig nem volt külö­nösebb kapcsolatunk, mos­tanában tesszük az első lé­péseket: a József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­ponttal és a megyei könyvtárral tervezzük a kap­csolattartást. Komolyzenei együttesek szerepeltetése a családi ünnepeken vagy a könyvtár zenei részegének hangzó anyaga egyaránt bő- víthetné, színvonalasabbá tehetné rendezvényeinket. A családi intézet — Sal­gótarjánban és körzetében, — az év eddigi részében nyolcszáznál több család válláról vette le a névadás­sal, házasságkötéssel és te­metéssel járó fáradság gond­ját. Tengizi ügyeletet tart is­mét a moszkvai rádió ma­gyar adása. A Kaszpi-tenger melléki kőolaj- és föld­gázlelőhelyen dolgozók ro­konai, barátai és kollégái csütörtökön és pénteken — november 26-án és 27-én, — magyar idő szerint reggel héttől déli 12 óráig hívhat­ják a 233-73-16-os moszkvai teleíőnszámot. A telefonügyeleten — a korábbi gyakorlatnak meg­felelően — magnószalagon rögzítik a hangos üzenete­ket, amelyeket vasárnap, november 29-én, továbbíta­nak Tengizben a címzettek­nek. Üvegszövetű vágókorong A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat Romhá- nyi Widenta Gyára a termék- szerkezetet évek óta sikeresen igazítja a piaci igényekhez. En­nek eredménye, hogy csiszoló- korongjaik, vágólapjaik nem­csak belföldön hanem az or­szághatáron túl is keresettek. Legújabb termékük az üveg­szövet erősítésű vágó- és tisztí­tókorong gyártását a napokban kezdték meg. Bár az üzem tel­jes kialakítása még nem feje­ződött be, de így is 1600 darab korongot készítenek műszakon­ként. A próbagép és egy égető­kemence beüzemelése után több típussal bővítik majd a termék- családot. Minden vevő számít Az idei terv szerint az al­sópetényi UNITAS gazda­sági társaság 400 tonna kö­tőfonalat dolgoz fel, me­lyet öt budapesti boltjában értékesít. Az árbevétel tel­jesítése érdekében az ünne­pek előtt kedvezményes fo­nalakciót szervezett a társa­ság. December közepéig az üzemben minden szomba­ton árusítják a fonalat, de eljutnak a környék üzemei - be is, ahol a helyi szakszer­vezeti bizottságok közremű­ködésével kínálják termé­küket. Újszerű továbbképzés Üjszerű továbbképzési mó­dot választott a salgótarjáni Lovász József Általános Is­kola tantestülete a közel­múltban. Megyén kívüli pe­dagógiai tapasztalatcserén vett részt Kecskeméten, a városi tanács művelődési osztályának vendégeként. A tantestület tagjai meg­látogatták a Kodály Zoltán ének-zene tagozatos általá­nos iskolát és a Petőfi Sán­dor angol tagozatos általá­nos iskolát, valamint ellá­togattak a Kodály Intézetbe is. Ezeken a helyeken több b?mutatófoglalkozásQkon és szakmai tanácskozáson vet­tek részt. A látogatás célja az volt, hogy a salgótarjáni pedagógusok megismerked­jenek a képességfejlesztés- tehetséggondozás lehetősé­geinek kecskeméti tapaszta­lataival. Nyelvtanfolyamok a síküveggyárban A nemzetközi munkameg­osztásra való intenzívebb bekapcsolódás céljából an­gol és német nyelvtanfo­lyamokat indítottak a salgó­tarjáni síküveggyárban. Az angol nyelvű kurzust a bu­dapesti Lingua nyelviskola oktatói, a német nyelvűt pe­dig a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem Nyelvi Továbbképző Inté­zetének tanárai vezetik. A nyelvi képzésben a sík­üveggyár felső fokú tanul­mányokat végzett szakem­berei és más salgótarjáni üzemek dolgozói vesznek részt. A költségek nagy ré­szét a vállalatok fedezik, valamint munkaidő-kedvez­ményt is biztosítanak a nyelvtanulóknak. JAga és az idegrendszer A jóga a szívműködésre és a vérkeringésre kedve­zően hat. Mit hasznosítha­tunk mi ebből az ősrégi ke­leti „praktikából”, és mi­lyen élettani magyarázata van hatásmechanizmusának — erre kaptak választ mind­azok, akik részt vettek a balassagyarmati rizikóklub csütörtöki foglalkozásán. Az összejövetelen jelen volt dr. Vigh Béla, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének do­cense, aki a jóga szív-, ér­rendszeri hatásáról tartott előadást. A Salgótarjáni Városi Ta­nács agyik legfontosabb fel­adatának tekinti a kereske­delmi árukínálat javítását, a vásárlási körülmények fej­lesztését, a szakbolthálózat bővítését, összhangban áll­nak az ez irányú elképzelé­sek a városközpont kialakí­tásával, a nyugati városrész megépítésével. E tervek megvalósításának egyik láncszemeként adták át a Bajcsy-Zsilinszky út 7—13. szám alatt a „Csarnok” ve­gyi- és vasáruházat. A kereskedelmi létesít­mény 1145 négyzetméter alapterületű, amelynek cél­jára a Salgótarjáni Kőszén- bánya Részvénytársaság 1872-ben átadott központi élelemtárának, sütödéjének és ruhatárának volt épüle­tét újították fel és alakítot­ták át. A létesítmény falán egyébként emléktábla örö­kíti meg a régmúltat. Visz- szatérve a jelenhez: a ve­gyi- és vasáruház megnyi­tása 29 millió forintba ke­rült, melyhez a városi ta­nács 2,7 millió forint sza­nálásiköltség-juttatással . já­rult hozzá. A bolt összesen 14 mil­liós árukészlettel rendelke­zik, csaknem kétszer annyi­val, mint az ugyanilyen ren- deltstésű, ám, elavult és le­bontott üzletek. Az áruválasz, ték is bővebb. A Nógrádker az utóbbi években 2 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményt hozott létre a megyében, s méltán lehet büszke erre a létesítményére is. A szécsényi termelőszövetkezet nógrádszakáli műanyag- üzemében egyszer használatos víztiszta poharakat gyárta­nak a MALÉV részére. A képen Pityi Gyula műszakvezető ellenőrzi a gépről lekerült termékeket. Fásítási hónap A Hazafias Népfront őszi fásítási akciójának kere­tében Karancskesziben a művelődési ház, Cereden a faluház parkjában mini arborétumot létesítenek, ahol csaknem negyvenféle díszfát, bokrot telepíte­nek. Ézenkívül még hét községben mintegy bétsaáz díszfát — hársat, berkenyét, tuját, gömbakácot — ül­tetnek a lakosok, elsősorban az új létesítmények körül. Képeink az új vasáruház első vásárlóit örökítették meg. (Fotó: Bábel László) Szobába szorulva Azt mondja Éva: — Előre félek az őszi, a télihétvégéktől, a hosszú esték­től hét közben is. Beszorulunk a lakásba, a gyerekek nem tudnak mit kezdeni magukkal, sőt Adám, a férjem sem tud. Ilyenkor jönnek a viták, a veszekedések, az idegeskedések, de ami a legrosszabb: jön az unalom. Éva negyvenéves asszony, adminisztrátor a téeszirodán. Férje Adám, a növénykertészetben dolgozik. Két fiuk van — 10—12 évesek. Jól élnek, szeretik egymást. Miért mégis a panaszkodás? Miért fél Éva a hosszú őszi-téli estéktől, a hét végéktől? Tizenöt évi házasság után nincs miről beszélni? ö maga felel rá, mert folytatja: — Ádámot nem érdekli, ami a téeszirodán történik, en­gem nem érdekel, ami a növénykertészetben. A gyerekeket, a háztartást ellátom, de valójában velük sincs miről beszél­getnem. Probléma nincs velük, rendesen tanulnak, csak ott­hon tépik egymást — unalomból, ha be vannak zárva a la­kásba ... Már-már készen lenne a feleletem: miért nem érdekli őket egymás munkája? Miért nincs miről beszélni, ha újsá­got olvasnak, ha rádiót hallgatnak, ha televíziót néznek? És a gyerekekkel miért csak akkor lenne törődnivaló, ha „gond” lenne velük? Nem lehetne esetleg négyesben közös társasjátékokat kitalálni? Nem lehetne közösen tervezgetni, akárcsak a jövő esztendő kirándulásait, de egy kicsit már a gyerekek jövőjét is? — Örökké tévét nézni sem lehet! — mondja Éva, szinte válaszolva, ki sem mondott szavaimra. Persze, hogy nem lehet. De vannak jó könyvek is, amit bizony lehet olvasni a hosszú estéken, ha már éppen min­den tennivaló befejeződött. Vagy kimozdulni otthonról. Még kocsijuk is van, ez sem lenne gond. Több városban is van rokonuk, a szállás sem lenne megoldhatatlan egy-egy éj­szakára, ha éppen azt a várost akarnák megnézni. Erre is Éva válaszol: — Tudod, már jártunk Prágában, Bécsben is, de az igaz, hogy Debrecenben vagy Szegeden még soha nem voltunk... Éva kérdéseiben egy kevéssé a válaszok is benne voltak. (sm) Tuza Katalin Kislexikon a partizánmozgalomról ■ ■ Üzenet Tengizbe

Next

/
Thumbnails
Contents