Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ERKEZETT... ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság u Emlékezés az iskolákban Megyénk úttörőcsapatai — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is méltóképpen ünnepelték a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. Ezekből a tudósításokból adunk egy kis ízelítőt. BÁTONYTERENYE: „Csapatvezetőnk előadásában megemlékezett a szovjet hősökről. Ezt műsor és koszorúzás követte. Az alsó tagozatos pajtások napközis csoportja szovjet katonákat és gyerekeket látott vendégül.” (Andrássy Hajnalka.) CSÉ- CSE: „A koszorúzást ünnepi megemlékezés követte. Műsorként a 8. osztály mutatta be irodalmi összeállítását. Ezután az iskola énekkara és a népdalkor szerepelt az ünneplő közönség előtt.” (Lánczi Katalin.) ENDREFALVA: „A megemlékezés irodalmi-történelmi vetélkedővel kezdődött, majd az iskolai ünnepélyre került sort. Kultúrműsorunk a községi ünnepélyen is nagy tetszést aratott.” (Szerémi Péter.) HO- MOKTERENYE: „A megemlékezésen a műsort a 8. osztály adta. Ezt követte a koszorúzás- Az évforduló tiszteletére gyalogtúrát is szerveztünk a mátranováki iskolával közösen. A cél: Ágasvár volt. A jól sikerült napot diszkó zárta.” (László Krisztina.) NÓGRÁDSÁP: „November 7-én nálunk is koszorúzás volt az emlékműnél, s az ünnepi műsorban is felléptünk. A fiúk a hős matrózok emlékét idézték, míg a lányok népviseletben szlovák táncot jártak.” (Fürkész szakkör.) SALGÓTARJÁN, BEM ÜTI ISK.: „A felső tagozatosok akadály- versenyen vettek részt, ahol hat akadályt kellett leküzdeniük. Az elsőnél a tablókat és a menetlevelet értékelték, a második és harmadiknál gránátdobás és lövészet szerepelt. A negyedik és ötödik állomáson az egészségügyi feladatokat és a morzét keljeit megfejteni, míg az utolsónál diafilmről kellett felismerni a Szovjetunió nevezetességeit.” (Nagy Róbert.) LOVÁSZ J. ISK.: „Iskolánkba a szovjetunióbeli Ke- merovóból is érkeztek vendégek. »Ki tud többet a Szovjetunióról?« címmel vetélkedőt is rendeztünk. Ünnepi csapatgyűlés, majd műsor következett. Sok osztály rajon belül is megemlékezett a jeles évfordulóról.” (Skra- bák Péter.) VANYARC: „Csapatvezetőnk beszámolt arról, hogy eddig milyen kötelezettségeket teljesítettünk jól és melyeken kell még változtatnunk. Ezután az elsősök és ötödikesek fogadalomtétele következett. A falusi ünnepélyen is szerepeltünk, ahol az ötödikesek és az énekkar adott műsort.” (Mojzes Tímea.) MÜNNICH FERENCRE EMLÉKEZVE „Csapatunk névadójának, Münnich Ferencnek születése 101. évfordulóját ünnepeltük. Délelőtt az 5. osztályos pajtások adtak műsort életéről, majd a kisdobosok és úttörők avatása zajlott. Délután néhány ecsegi pajtással együtt, akadályversenyen vettünk részt, ahol névadónk életével kapcsolatos feladatok szerepeltek.” (Tolmács! Márta, Csécse.) ÓVJUK FOGAINKAT „Iskolánk a fogászati hónap tiszteletére egészség- ügyi versenyt hirdetett, melyen a felső tagozatos osztályok 3 fős csapatai indulhattak. Nehéz, szoros küzdelemben az első helyet a 6. b-s lányok érték el, így ők képviselnek bennünket a járási versenyen.” (Rafa Mária, Diósjenő.) A nógrádsápi Fürkész szakkör tagjainak leveléből: „November a fogápolás hónapja- Ebből az alkalomból mi is voltunk az iskolafogászaton, ahol olyan fogkrémet kaptunk, amivel hetente egyszer fogat kell mosni. De minden hétfőn reggel az iskolában fogmosással kezdjük az órát. Persze mindezt otthon reggel és este is elvégezzük.” KÉT VETÉLKEDŐRŐL „Úttörőcsapatunk is megrendezte a »Ki tud többet a Szovjetunióról?« című vetélkedőt. A legjobban szereplő hat csapat értékes jutalomban részesült. Ezután Gaál Gabriella megyei úttörőtitkár és egy pajtásunk, Karácsony Krisztián élménybeszámolóját hallhattuk Ke- merovóról. Az eseményt színesítette az úttörőéletről szóló lemez- és könyvbemutató.” (Bolla Zsuzsanna. Salgótarján, Rákóczi isk.) „A takarékossági világnap alkalmából vetélkedőt tartottunk. Markó Erzsébet tanítónő vezetésével nyolc csapat vívott szoros versenyt egymással. Az első helyezett a 8. osztály háromfős csapata lett- A jutalom: egy- egy bélyeggyűjtő lap, 20 forintos takarékbélyeggel.” (Lánczi Katalin, Csécse.) AKIK NAGYON SZERETNEK CITERAZNI „A nagyoroszi Kéknefelejcs citerazenekar 1984 őszén alakult. A jelenlegi felállásban 1986 tavaszától játszik. Az együttes vezetője Brunda Ferenc, akit 1985- ben a Hollókőn megrendezett Palóc szőttes fesztiválon művészeti díjjal tüntettek ki. Fönntartónk a nagyoroszi helyőrségi művelődési klub és a nagyoroszi honvédség. A csoport tagjai a helyi általános iskola tanulói. A magyarnándori IV. országos minősítő versenyen bronz minősítést értünk el, a néphadsereg! fesztiválon pedig a 2. helyen végeztünk. Az együttes tagja a citerabará- tok klubjának, melynek nemzetközi táborában együttesünk már két ízben is részt vett. Ebben az évben Salgótarjánban az V. országos minősítő versenyen országos ezüst minősítést kaptunk-” (Nagy Zsófia.) SZÍNHÁZLÁTOGATÁS „Az idén iskolánkból 46- an váltottunk bérletet a Tízen Túliak Színházának előadásaira. Elsőként Kálti Márk Képes krónikáját tekintettük meg a váci Madách Imre Művelődési Központban. A havonta megrendezésre kerülő előadásokból még ezeket láthatjuk: Lúdas Matyi, Pál utcai fiúk, Pi- nocció, Nagyenyedi fügevirág, Csongor és Tünde és a Vihar c. dramatikus mesefeldolgozást.” (Várfalvi Mónika és Sinka Nóra, Diósjenő.) REJTVÉNY DOMINO A dominókockák közül cseréljetek meg kettőt úgy, hogy a pontszámok összege mind a négy oldalon egyformán 10—10 legyen. A helyesen elkészített rajzot küldjétek be a NÓGRÁD-szerkesz- tőség „ÜTTÖRÖSAROK” címére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: december 3. A FELOSZTÁS c. képes rejtvényünket az készítette el helyesen, aki az alábbi rajz szerint gondolkodott. Deák Anett, Mátraverebély, Király Krisztina, Salgótarján, Lánczi Zoltán, Csécse, Fodor Zoltán, Karancsbe- rény, Kovács Róbert, Piliny. A könyveket postán küldjük! S AROKSZERKESZTÖ: ylöiratb líWrrtjli; Új jáiékcsalád a Skálában Rexi néven új játékcsa- Jádot forgalmaz a Ská- la-Coop. A bíráló- bizottság 19-fajta játék megvalósítását és árusítását javasolta, amelyek közül több mint tíz már kapható az üzletekben. A Skála-Elektron Vegyesiparcikk Kereskedelmi Leányvállalat megbízásából gyártott cikkek a karácsonyi játékpiac slágerei lehetnek. November végéig 50 millió forint értékű Rexi védjegyű termék kerül majd forgalomba. A képen: A karácsonyi játékvásár egyik slágere lesz a Szofti névre keresztelt tépőzáras összerakós műanyagszivacs csomag. „Próbálunk segíteni az emberen" üzem és kórház együttműködése Balassagyarmaton Még sohasem voltunk a mostanihoz hasonló, sajátságos helyzetben: amikor az egészségvédelemre ilyen nagy szükség lenne, s mikor ez a gyakorlatban annyi nehézséggel találkozna, mint napjainkban. Ennek az írásnak, akár a mottója is lehetne a fenti néhány sor, s, hogy mégsem egyfajta patthelyzetről van szó, tanúsítják az alábbiak. A balassagyarmatiak meglepően újszerű, sikerre vitt kezdeményezéseiről már több alkalommal írtunk, ez alkalommal is róluk lesz szó. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyára és a Balassagyarmati Városi Tanács Kórháza nemrégiben együttműködési megállapodásban rögzítette az „adunk és kapunk” jól ismert — és mégsem eléggé használt — elvét. A gyár vezetősége a kórház közreműködésével kívánja ily- módon dolgozói egészségét védeni, ellenszolgáltatásként pedig növeli a kórház műszerparkját, és egyéb felszerelését. Az írásos megállapodásban foglaltak között a következők is olvashatók: A kórház a gyár valamennyi dolgozójánál elvégzi a tüdőszűrést, s azt kétévenként megismétli. A fokozott terhelésnek kitett munkások egészségét komplex fizikális vizsgálatokkal ellenőrzi, ami kiterjed, a tüdő, a szív, az erek, a fogak és más szervek állapotára is. A kábelgyár vállalásaiban szerepel többek közt, hogy 1988. június 30-ig 150—200 ezer forint értékű műszert, és berendezést vásárolnak az intézménynek. Műszaki szakemberei tanácsadással, a szocialista brigádok a kommunista műszakok bevételével támogatják. A két fél vezetői évenkénti megbeszéléseiken értékelik az együttműködés eredményességét, és megjelölik a további feladatokat. A gyár személyzeti osztályvezetője Imre István avat be az előkészületekbe. — Közös munkánk már nem újkeletű, most ennek csak a formábaöntése történt meg. Célunk nyilvánvaló: szeretnénk, ha dolgozóink egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérnék. Elősorban a harminc-negyven évesekre gondolok, akik túlhajtják, olyan tempóra .állítják magukat, aminek a testi-lelki épségük látja előbb'Utóbb kárát. Mi készek vagyunk a pluszmunkára, ha az az egyéneket és családokat sújtó, súlyos betegségek megelőzését segíti. Az érdekeltek is tudomást szerezhettek már minderről a különböző fórumokon, rendezvényeken. A szervezésben és a lebonyolításban a Vöröskereszt- alapszervezet segítségére is számítanak. — Az ilyen együttműködésnek én abban látom még a jelentőségét, hogy a szűkös körülmények között is tegyünk valamit az emberekért, ne csak a munkát kérjük számon. Dr. Kren Károlyt már hosszú évek óta ismerik a gyáriak. Ö az üzemorvosuk, a kórház és a gyár kapcsolatának egyik legfőbb szószólója és patronáló ja. — Megelőzésről csak akkor beszélhetünk, ha az egészséges ember is rendszeresen jelentkezik a szűrővizsgálatokon, ami többé- kevésbé ismert nehézségekbe ütközik. Most nagyobb az esélyünk arra, hogy az úgynevezett veszélyes zónát figyelemmel kísérjük, s akit kell, mihamarabb gondozásba vegyünk. Ennek a munkának szerencsére már vannak itt hagyományai. Audio- lógiai, vagyis hallásvizsgálatokon csaknem háromszázan vettek részt, a gyár egyes részlegeiben a zajszint magas, s köztudott, hogy ez halláskárosodást okozhat, ezért volt indokolt ennék lebonyolítása. Dr. Kren Károly a megállapodás aláírásakor a vizsgálatok menetéről, sorrendjéről jegyzéket állított össze. — Tervezésem szerint a jövő év első felében lezajlik ennek első szakasza, s derűlátó vagyok, önkéntes alapon ugyanis kevesen jelentkeznek a szűréseken. Szervezetten, ez a feladat is sikeresebben megoldható. A neheze még hátravan. Ám a gyár előrelátó, példamutató gondoskodása figyelmet érdemlő bizonyítéka annak is: ha van kez- dezményezés, akkor ahhoz a lehetőségek megteremthetők. Mihalik Júlia Csúcs az őrsön Kis, szűk szoba, ahol Ka- zinczi László határőr kezeli a telefonközpontot. Éppen ügyeletes. Alig győzi mondani : „Igen, értett jm... Jelentem. .. Kérek engedélyt, Kazinczi László határőr jelentkezem. .. Kapcsoltam.” összegezve: zsúfolt az őrsügyeletes napja. Sok a tennivalója, alig tudunk szót váltani. De aztán elcsendesednek a telefonok, szusz- szanásnyi ideje marad Kazinczi határőrnek. — Szinte úgy volt ez, mint minden más napon, amikor szolgálatba indulok. A parancs Karancskeszibe szólított, és — ne haragudjon a szóért — mielőtt elhagytam volna az őrs kapuját, kedélyesen azt mondtam a barátaimnak, hogy ezen a napon öt határsértőt fogok. Nevettek csak... Kismotorkerékpárral indult Kazinczi határőr Karancskeszibe. Már dél volt, amikor elfoglalta szolgálati helyét. Az előírásnak meg- fel élőén terepszemlét tartott, távcsövével végigpásztázta a környéket. — Jó fél óra telt el, amikor újra megismételtem a terepszemlét. A távcsőben két szőke férfi jelent meg. Akkor még nem gondoltam arra, hogy ezek határsértők lehetnek. A szabályzatnak előírtan elhelyezkedtem, hogy a két idegen férfi n ; vegyen észre. Egyre közelebb jöttek. Felfedtem magam, elébük álltam, s mondtam, hogy határőrjárőr vagyok, kérem a személyi okmányukat... Feltűnt, hogy egyikük sem válaszolt. Még gyanúsabb lett, amikor az egyik a szatyorban kezdett kutatni. Most már határozottan, megemelt hangon kértem az okmányokat. Nem volt semmi igazolvány náluk. .. Ilyen esetben nincs sok gondolkodásra ideje a határőrnek. Egyedül van, az ellenfelek ketten. Kazinczi László tudta, hogy külföldi állampolgárok. De nem sokáig habozott. — Felszólítottam őket és mutattam, hogy feküdjenek hasra. így megközelítettem és hátulról megbilincseltem őket. Ekkor már én is megnyugodtam. Beszóltam az őrsre, hogy határsértőket fogtam. A parancsnokom, Tóth határőr hadnagy több társammal együtt riadókocsival érkezett a helyszínre. Elégedetten szólt: „No, Kazinczi elvtárs, kettő már megvan, még három hiányzik a beígért határsértőkből.” Megkönnyebbülten mosolyogtunk mindnyájan. Tudni kell, hogy a határnak ez a szakasza is rendkívül biztonságos. Határőreink éberen vigyázzák államhatárunk sérthetetlenségét. Az idén eddig kilenc határsértőt juttattak a megfelelő helyre. — Ügy érzem, hogy az én elfogásom csúcs az őrs életében. Ilyen még nem volt, hogy egy őrsön egy határőr egyszerre két határsértőt fogjon el. Később derült ki, hogy 23 évesek voltak, nyugatra akartak szökni. Világatlasz, azon bejelölt útvonal, egy váltás ruhanemű, gyógyszer, magyar és külföldi pénz volt a határsértőknél. Azt is már a parancsnokomtól tudtam mjg, hogy a vizsgálat lefolytatása után a külföldi állampolgárokat további eljárásra átadták a rendőr- hatóságnak. A kisterenyei illetőségű Kazinczi László határőr jól megérti a családjával egymást. Igaz, keveset tartózkodott eddig is otthon, hisz Budapesten matróz volt bevonulása előtt a polgári hajózásnál. .. — Én mindig katonatiszt szerettem volna lenni. A határőrséghez kerültem, amit nagyon megszerettem. Szép, de nagyon fontos munkát látunk íl itt az országhatáron. És mivel az egyenruhát is megszerettem, úgy döntöttem, hogy a határőregyenruhát a kormányőrség ruhájával cserélem fel. Már voltam különböző vizsgálatokon. megfelelő lettem. Pedig ezen a felvételin jobban izgultam, mint Szé- csényben az érettségi vizsgákon. Elképzelésem stabil: a kormányőrség tagja 1 i- szek... De addig behozom még a prancsnokomnak tett ígéretemet. A még hiányzó három határsértőt bekísérem az őrsre... Somogy vári László