Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
2 NOGRAD 1987. november 24., KEDD Vietnam - Thaiföld Találkozó Hosszú évek óta a legmagasabb szintű találkozóra került sor Vietnam és Thaiföld között Bangkokban: Vo Van Kiét miniszterelnökhelyettes tartott megbeszéléseket Pong Szaraszinnal, a thai kormányfő helyettesével. Vo Van Kiét, aki a gazdasági kérdések felelőse a vietnami kormányban, Indonéziából hazatérőben állt meg Bangkokban. Az udvariassági látogatás során hangsúlyozta : Vietnam nagy fontosságot tulajdonít a délkelet-ázsiai országokkal való gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek. Pong Szaraszin Thaiföld nevében elmondotta: országa kész további tárgyalásokat folytatni Vietnammal a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A kiadott közlemény szerint a megbeszélések barátságos, megértő légkörben folytak le. Ezúttal ez több puszta protokollnál, hisz a két ország viszonya meglehetősen feszült a Kambodzsa körüli ellentétek miatt. Korábban Thaiföld mindenne' mű, Vietnammal való tárgyalás előfeltételeként azt szabta meg, hogy a vietnami önkéntesek távozzanak Kambodzsából. (MTI) Szavaznak a lengyelek A lengyel szakszervezeti tagok részt kívánnak venni a november 29-i népszavazáson és a gazdasági reform következetes megvalósítása, valamint az ország demokratizálása mellett teszik le voksukat. Erről határozott hétfői ülésén a szakszervezeti mozgalom, az OPZZ országos tanácsa. Az országos tanács ülésén a kormányt Zbigniew Messner miniszterelnök, a Lengyel Egyesült Munkáspártot Marian Wozniak, a gazdasági ügyekkel megbízott KB-titkár, a PB tagja képviselte. Az ülésen megfogalmazták azokat a feltételeket, amelyek teljesítését elengedhetetlennek tartják annak érdekében, hogy a lakosságra háruló terheket a társadalmi igazságosságnak megfelelően osszák el és azok az elviselhetőség szintjén maradjanak. A mozgalom óvatosságra intette a kormányt az élelmiszerárak emelésénél. Németh Károly Argentínában Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délután dél-amerikai látogatásának harmadik állomására, Argentínába érkezett. Németh Károlyt, feleségét és kíséretét Buenos Aires repülőterén Raul Alfonsin, köztársasági elnök és felesége fogadta. Németh Károly fogadására a repülőtéren megjelent az argentin kormány valamennyi tagja, köztük Dante Caputo külügyminiszter. Az ünnepélyes fogadtatás után az Elnöki Tanács elnöke szálláshelyére, a városközpontban levő Plaza hotelbe hajtatott, ezután megkoszorúzta az argentin függetlenségi harc hőse, San Martin tábornok emlékművét. Délután megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. Németh Károly az elnöki palotában, a Casa Rosadaban kétoldalú és nemzetközi kérdésekről tanácskozott Raul Alfonsin államfővel. Megbeszélésükön jelen volt Klein Márton, hazánk Buenos Aires-i nagykövete és Ar- naldo Manuel Listre, Argentína budapesti nagykövete. Ezt követően az elnöki pa- lata fehér termében bemutatták elnökünknek az Argentínában akkreditált diplomáciai testület misszióvezetőitEzt követően az Elnöki Tanács elnöke udvariassági látogatást tett az argentin legfelsőbb bíróság elnökénél, majd ellátogatott az argentin kongresszusba. Este Raul Alfonsin és hitvese díszvacsorát adott Németh Károly és felesége tiszteletére a Buenos Aires-i városi tanács dísztermében. Sevardnadze és Shultz a genfi tárgyalóasztalnál Megkezdte tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn délelőtt, tíz órakor a Szovjetunió genfi képviseletének épületében. A kétnaposra tervezett megbeszélések alapvető célja, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséről és megsemmisítéséről szóló, lényegében már kidolgozott szovjet—amerikai megállapodástervezeten. A két politikus három hónapon belül, immáron negyedszer találkozik egymással. Genfbe érkeztével mind Sevardnadze, mind Shultz hangot adott reményének, hogy kétnapos tanácskozás- sorozatuk sikerrel zárul, s a szerződést aláírásra kész formába öntik még a december hetedikén Washingtonban kezdődő amerikai—szovjet csúcstalálkozó kezdete előtt. A szovjet és az amerikai külügyminiszter hétfő délelőtt a genfi szovjet misszió épületében tartott első megbeszélése a tervezettnél egy órával tovább — több mint négy óra hosszat — tartott. Eduard Sevardnadze és George Shultz először 30 percig négyszemközt tanácskozott, majd utasításokat adott a szakértőknek, akik külön tárgyalásokat kezdtek. A délelőtti ülésről csupán annyi vált ismeretessé, hogy a szakértők két munkacsoportot alakítottak. Az első a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták leszerelésére vonatkozó szerződéssel, a második a szovjet—amerikkai csúcstalálkozó napirendjének más kérdéseivel, például regionális ügyekkel foglalkozik. A külügyminiszterek sem a találkozó megnyitásakor, sem a délelőtti ülés befejez- tekor nem nyilatkoztak az újságíróknak. A hosszúra nyúlt délelőtti megbeszélés miatt a délutáni ülés csak az esti órákban kezdődött az amerikai képviselet épületében. A külügyminiszteri találkozó hétfői napja munka vacsorával zárult. ☆ Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök igen részletesen számolnak be a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozájá- ról. Több hétfő reggeli lap, így a The Washington Post és The New York Times is egyaránt azt emelte ki, hogy a találkozót nem valamiféle „válsághelyzet” miatt tartják, a találkozót Shulitz már a miniszterek legutóbbi, washingtoni találkozóján is javasolta. Értesülések szerint az amerikai külügyminiszter elsősorban a helyszíni ellenőrzés kérdéseiben még fennálló nyitott kérdések rendezését irányozta elő. Jelentések szerint Shultz azt javasolja, hogy a két fél három év alatt semmisítse meg közepes hatótávolságú nukleáris eszközeit, s ezt követően további tíz éven át tegye lehetővé az ellenőrzést. Javasolja továbbá, hogy mindkét fél tegye lehetővé egy-egy olyan üzem állandó helyszíni ellenőrzését, amely a most megsemmisítésre kerülő eszközökhöz hasonlóakat — rakétákat, vagy robotrepülőgépeket — állít elő. (MTI) Közzétették a január 1-jei árváltozásokat A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészítették a január 1-jén életbe lépő árváltozások alapjául szolgáló árindexlistát, amely több ezer termék nagy- és kiskereskedelmi árváltozásának mértékét tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52- számában tették közzé. A fogyasztási cikkek 80 százalékának megváltozik az ára; a változások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és importszén, a propán-bután gáz, a tüzelőolaj, a gázolaj, valamint a benzin január 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapható. Az építőanyagok közül a hazai beton- és vasbetontermékek 17,5, a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülékek, villanybojlerek, hőtárolós kályhák, világítótestek, rádiók, tévék, magnók ára változatlan marad, a szocialista importból származó készülékek 5—18, a tőkésimporttermékeknek ez a csoportja pedig 13—26 százalékkal fog többe kerülni. A hazai kerékpárok ára nem változik, a motor- kerékpároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csökken, az import kétkerekű járműveké 6—13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyiáruk átlagosan 4,9 százalékkal kerülnek majd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal olcsóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járóka csaknem négyszer any- nyiba kerül majd, mint most. A felnőttlábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, -cipők, -csizmák azonban 10— 93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkedik — átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz — a csecsemőruházati cikkek, s 7,2—15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőttkonfekció-termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkon- zervek egy része olcsóbb, a hússal készülteké valamivel drágább lesz, mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkenéstől 6,4 százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen — 35— 52 százalékkal — növekszik viszont a bébikonzervek ára, s 21,8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalokHuszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé. (MTI) VSZ-NÁTO konzultációk A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti konzultációk keretében Bécs- ben hétfőn a felek folytatták az egyeztetést a jövendő tárgyalások mandátumáról, amelyek az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével foglalkoznának az Atlantióceántól az Urálig terjedő térségre vonatkozóan. (MTI) A békés rendezés jegyében Peresz Párizsból Londonba utazott Simon Peresz izraeli külügyminiszter négynapos magánlátogatást tett Párizsban és a közel-keleti válság rendezésének lehetőségeiről cserélt véleményt a francia vezetőkkel. Az izraeli külügyminisztert fogadta Francois Mitterrand francia elnök, Jean-Bernard Raimond külügyminiszter, az elnökségre pályázó Raymond Barre és Lionel Jospin, a szocialista párt első titkára. Peresz nem hivatalos jellegű megbeszéléseiről francia részről nem adtak ki tájékoztatást. Maga Peresz minden alkalmat megragadott viszont, hogy a jövőre 40 éves zsidó állam békeszándékát hangoztassa a francia sajtó képviselői előtt. Miként Nyugat-Euró- pa tette, „mi is politikai megértést akarunk teremteni a gazdaságok együttműködéséből és integrációjából”. Peresz szerint azok az arab vezetők, akikkel találkozott, ugyanígy óhajtják a békét. Az izraeli vezető nem zárta ki a rendezés „nemzetközi támogatását” vagyis az értekezletet, de csak azzal a feltétellel, hogy minden lényeges problémát arab—izraeli kétoldalú tárgyalásokon oldjanak meg. Az izraeli nagykövetség szóvivője Peresz látogatását kommentálva hangoztatta, hogy a külügyminiszter a közelgő amerikai elnökválasztási hadjáratra való tekintettel szeretné ébren tartani a rendezési erőfeszítéseket és hangsúlyozni a rendezés lehetőségét és sürgősségét. Peresz úgy véli, hogy az ammani arab csúcs- értekezlet kedvező helyzetet teremtett a békefolyamathoz, mert felértékelődött Husszein jordániai király tekintélye az arab világban, Szíria befolyása csökkent, a PFSZ pedig kissé peremre szorult. Izraeli értékelés szerint tehát ki lehetne mozdítani a holtpontról a rendezési erőfeszítéseket. (MTI) BARÁTAINK Új orvosképzési rendszer a Szovjetunióban A szovjet felsőoktatásban manapság végbemenő radikális változások közé tartozik az orvosképzés átszervezése is. A jövő orvosai az idei ősztől kezdve már az új rendszer szerint tanulnak. A változtatás célja az egészségügyi szakember- képzés javítása, lényege pedig a diákok jobb kiválasztása, a rátermettség szigorúbb elbírálása, valamint a gyakorlati órák számának jelentős növelése. Az idén ősszel az egészségügyi főiskolákon 80 százalék lesz azoknak a „gólyáknak” az aránya, akik már 2 éves — főként gyógyintézetekben ledolgozott — munkaviszonnyal rendelkeznek. 1989-től kezdve kivétel nélkül minden felvételizőre vonatkozik majd az a kövtelmény, hogy már legyen 2 éves munkaviszonya. Ez nem vizsga, hanem a pályaválasztás helyességének elbírálása: megvannak-e a hallgatóban azok a tulajdonságok, amelyek az orvosi hivatáshoz elengedhetetlenek. Aki nem felel meg a minősítésen, annak el kell hagynia a főiskolát. A gyenge felkészültségű diákok lehetőséget kapnak arra, hogy tanulmányaikat egészségügyi szakközépiskolában folytassák. A felső- oktatási intézményekben csak azok maradhatnak, akik jó eredményeket érnek el a tanulásban, és bi* zonyítják elhivatottságukat az oryosi pályára. Az ötödik tanév végén még egy akadályt kell legyőzniük a hallgatóknak: újabb minősítés következik, kemény feltételekkel, és aki nem felel meg, csak felcseri oklevelet kap. Az orvosképzés elméleti anyaga —, amely az oktatás hét éve alatt körülbelül negyven tantárgyat jelent — mennyiségileg nem változik. Jelentősen nő azonban a gyakorlati foglalkozások aránya. A hallgatók minden tanulmányi év végeztével egy-egy hónapot töltenek majd kórházakban, kezdetben egészségügyi segédszemélyzetként, később pedig segédorvosként. Bevezetnek egy kötelező két hónapos gyakorlatot is, amelyet vidéki kórházban kell elvégezni. összességében a gyakorlati idő az oktatás alatt másfélszer több lesz, mint ma. Ezen kívül a képzés befejező 2 éves szakaszát, teljes egészében a klinikai munkának szentelik majd. ßerlini kirándulóhelyek A Spree folyó harminc kilométeres utat tesz meg keresztül-kasui a városon. Sétahajók a berlini vizeken Ha valaki a 750 éves Berlinbe látogat, érdemes beterveznie egy potsdami kirándulást, hogy az NDK fővárosa nevezetességeinek megtekintése után, vagy közben elgyönyörködhessen a világhírű Sanssouci pompás palotáiban és parkjában. A kétszázkilencven hektárnyi park, a történelmet idéző épületek, s a kastélyokban őrzött műkincsek azoknak a XVIII. és XIX. században itt alkotó építészeknek, képzőművészeknek és kézműveseknek a szakértelméről, ötletgazdagságáról tanúskodnak, akik a különböző műfajok harmonikus ötvözésével egységes egészet, felbecsülhetetlen értékeket teremtettek Pots- damban. A természetjárás barátai szívesen keresik fel az erdőkkel és tavakkal körülvett Müggel-torony környékét a főváros „zöld kerületében”, Köpenickben. A harminc méter magas torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Müggel- hegyek fölött a berlini tóvidékre. A torony lábánál egy 600 férőhelyes napozóterasz, valamint étterem és borozó várja vendégeit. A Müggelsee (Müggel-tó) 7,4 négyzetkilométernyi területével a legnagyobb Berlin környéki tó. A keleti parton fekvő Rahnsdorf homokos strandja, csónakkölcsönzője, strandkosarai, sportolási lehetőségei, kulturális rendezvényei, s vendéglátó-ipari egységei a nyári hónapokban kellemes időtöltést nyújtanak. Kevés nagyvárosnak van olyan sok vízi útja, kisebb- nagyobb tava, mint Berlinnek. A Spree például harminc kilométer utat tesz meg keresztül-kasui a városban, amelyhez összesen 2727 hektárnyi vízfelület és 8500 hektárnyi erdő tartozik. A berlini kirándulóhelyek nagy része ezért hajóval is megközelíthető. A Kupfergraben és Charlot- tenburg nevű városrészek között állítólag már 1702- től lovak vontatta csónakokon közlekedtek az emberek. 1740-ben jelent meg az első sétahajó, amelynek fedélzetén zenével szórakoztatták a közönséget. Ma harmincegy sétahajó közlekedik a berlini vizeken (mintegy nyolcezer férőhellyel), közöttük a Heinrich Zille nevű, ma dízelmotorral hajtott hajómatuzsálem, amely 1896-ban futott ki első útjára, természetesen gőzhajóként.
