Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 275. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1987. NOVEMBER 21., SZOMBAT Á tanácsok és a gazdálkodó * szervek együttműködése (3. oldal) \ „Nem tudom, miért követtem el..." (4. oldal) A NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal)---------- ----------- ■ ■ -** A ngolai küldöttség Nógrád megyében Az ifjúságpolitikai munkával ismerkedtek Gyenge az ágazat tőkearányos nyeresége Az Országgyűlés mezűgazdasági bizottságának ülése Angolai vendégek látogatása a salgótarjáni városi pártbizottságon Az angolai MPLA Munka­párt háromfős küldöttsége látogatott pénteken Nógrád megyébe. A küldöttséget Domingos Miguel Junior, az MPLA Munkapárt Központi Bizottsága osztályvezetője ve­zeti. A delegáció tagjai Américo Bonga és Bernabé Augusto alosztályvezetők, akik hazájukban, Angolában, az MPLA Munkapárt KB ifjúsági, társadalmi és tö­megszervezetek segítő osz­tályát irányítják. A küldött­ség azzal a céllal látogatott Nógrád megyébe, hogy ta­nulmányozzák a tömegszer­vezetek tevékenységét, párt­irányítását, a párt és a KISZ közötti kapcsolatot, az ifjú­ságpolitikai munkát. Pénteken, a látogatás első napján az angolai delegációt Salgótarjánban fogadta Gé- czi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, aki a me­gye politikai, gazdasági ide­ológiai életéről adott tájé­koztatót. Vázolta a vendé­gek előtt a legutóbbi, XIII. kongresszus óta eltelt idő­szakot, s kiemelten foglal­kozott a társadalmi-gazda­sági kibontakozási program előttünk álló tennivalóival. Az ifjúságpolitikáról szólva azt hangsúlyozta, hogy mai életünkben, társadalmi, gaz­dasági gondjaink megoldá­sában, a szocialista demok­rácia szélesítésében a fiata­loknak is több feladatot, kezdeményezést kell vállal­niuk, hiszen ezek jelentik számukra a mai kor forra­dalmi tetteit. A pártnak szo­rosan együttműködve a KISZ-szel és más társadal­mi, tömegszervezetekkel ezt az igényt kell felébreszteni az ifjúságban­Ezt követően az angolai vendégek a salgótarjáni vá­rosi pártbizottságra látogat­tak, ahol Sándor László, a városi pártbizottság első tit­kára tartott tájékoztatót a pártszervek és szervezetek ifjúságpolitikai mun­kájáról, a tömegszerve­zetek pártirányításának elvi és gyakorlati kérdéseiről. Az itt folyó pártmunka fő irá­nyait bemutatva elmondta, hogy annak széles tömegtá­mogatásra kell épülnie, s miként a párt is ajánlásokat fogalmaz meg más társadal­mi szervek számára, ugyan­úgy saját feladatainak meg­határozásában is a dolgozók széles körének véleményére, elvi és gyakorlati támoga­tásra épít. A városi pártbizottság el­ső titkára szólt arról, hogy Salgótarjánban rendkívül sok fiatal él és dolgozik, és nagyon fontos az, hogy ezek­kel a fiatalokkal a párt szót értsen, bennük igazi szövet­ségesekre találjon. Ebben a munkában a pártnak is megújulásra van szüksége, s ahhoz, hogy a párt politi­káját magyarázzák, elfogad­tassák, többet kell a fiata­lok között lenni: érvek, in­dokok, politikai viták kelle­nek, hiszen ma a fiatalokat csupán lexikális adatokkal, klasszikus idézetekkel nem lehet meggyőzni. Ezután az angolai küldöttség érdeklő­désére részletesen beszámolt arról, hogy milyen a városi pártbizottság gyakorlata az ifjúság irányításában, szer­vezésében. Tegnap az angolai dele­gáció ellátogatott a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságára is, ahol a nép­frontmozgalomban folyó if­júságpolitika időszerű ten­nivalóiról tájékozódtak, majd ismerkedtek a Munkásőrség megyei parancsnokságának tevékenységével. Végül az első napi látogatást a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága Lovász József Politikai Kép­zési Központjában Salgó- bányán zárták, ahol az if­júsági szövetség előtt álló legfontosabb megyei felada­tokról hallgattak meg be­számolót. Az Országgyűlés mező- gazdasági bizottsága pénte­ken Székesfehérvárott, a Fe­jér—Komárom Megyei Tej­ipari Vállalatnál tartotta meg ülését, amelyen a szarvasmarha-ágazat, a tej- és a hústermelés, a takar­mányozás, a hazai ellátás valamint az export helyze­tét, a fejlesztés távlatait vi­tatta meg. A képviselőket Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tájékoztatta a té­mával kapcsolatos kérdé­sekről. Mint elmondta, a szarvasmarha-állomány egy év alatt, 3,7 százalékkal, a tehénlétszám pedig 0,3 szá­zalékkal csökkent, ugyanak­kor a tejtermelés — a faj­lagos hozamok növekedésé­nek eredményeként — jelen­tősen nőtt. A tehenenkénti tejhozam az év végére eléri Magyar—szovjet belkereskedelmi megállapodás Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter és Kondrat Tereh szovjet kereskedelmi miniszter pénteken Buda­pesten aláírta az 1988. évi magyar—szovjet belkereske­delmi választékcsere és műszaki-tudományos együtt­működési jegyzőkönyvet. A megállapodás mintegy 4,3 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikk forgalmazá­sát irányozza elő. Ezen be­lől az áruházi és határ men­ti csere értéke mintegy 900 millió forint. A Szovjetunió­ból a belkereskedelmi áru­csere keretében egyebek kö- kozött hűtőszekrényeket, fe­kete-fehér hordozható tévé- készülékeket, különféle ház­tartási cikkeket, játékot, hal­konzervet importálunk. Cse­rében — például — autó- ülés-huzatot, lakásvilágítási eszközöket és zöldség-gyü­mölcs konzerveket szállí­tunk. Alkohológus orvosok tanácskozása A munkaerőhelyzetről tanácskozott Intézmények, szakemberek már vannak a vasasszakszervezet központi vezetősége Vártnál nagyobb ütemű létszámcsökkenés Az alkoholizmus meg­előzése, illetve leküzdése az egészségmegőrzés társadalmi programjának egyik fontos része — hangsúlyozta dr. Szepesi András, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője pénteken, a Jáhn Ferenc kórházban, az alkohológus szakfőorvosok értekezletén. Elmondta, hogy az alkoholizmus elleni küz­delem intézményrendszerét, szakembergárdáját már ki­alakították az utóbbi évek­ben, a közelmúltban pedig meghatározták az alkoho­lizmus visszaszorításának stratégiáját is. A tennivalók­ról szólva hangsúlyozta: az egészségügy a következők­ben igényli, hogy a lakosság, a társadalom tevékenyebben vegyen részt az egészséget károsító szokások leküzdé­sében, az egészséges életmód kialakításában. Az állam anyagi eszközökkel támogat­ja, ösztönzi az egészség megőrzését segítő mozgal­makat, akciókat, kisközössé­gek tevékenységét. A háromnapos tanácsko­záson az alkohológus szak­főorvosok megvitatják az alkoholbeteg-ellátás helyze­tét, a szervezeti rendszeré­nek fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Javasolják a többi között, hogy a körzeti és az üzemi orvosok aktí­vabban vegyenek részt az alkoholbetegek utógondo­zásában. (MTI) Az Ipari Minisztérium és a szakszervezet beszámolója szerint az év eddig eltelt részében a vártnál is na­gyobb ütemben, 2,8 száza­lékkal, egyes területeken 4— 5 százalékkal csökkent a létszám, ami főleg a kere­setszabályozás kiterjeszté­sének, a gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetésé­nek és egyes hiányszak­mák munkaerő-utánpótlási nehézségeinek tudható be. A legtöbb helyen továbbra is egyszerre van munkaerőhi­ány és munkaerőfelesleg. A legtöbb vállalatnál megkezdődött a szakképzet- len munkaerő leépítése. A szerkezeti, technológiai vál­tással megnőtt az igény az átképzések iránt, de nem Vnindenütt vállalják az ez­zel kapcsolatos tennivalókat. A központi vezetőség hatá­rozata alapvető fontosságú feladatként szorgalmazza, hogy növekedjen a foglal­koztatás hatékonysága, s olyan eszköz- és intézmény- rendszert tart szükségesnek, amely segíti a problémák megoldását, és végső soron nem okoz munkanélkülisé­get. a 4640 litert. A tej- és a tejtermék-fogyasztás az idén a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 7 százalékkal emel­kedett, s 1990-ig várhatóan újabb 17—20 százalékkal nö­vekszik. A hazai igények ki­elégítése érdekében szükség van a jelenlegi tehénlétszám megtartására, arra, hogy az 1990-es években ‘ 580—600 ezer tehenet fejhessenek. A jövőben várhatóan kedve­zőbbé váló világpiaci hely­zet a húsmarhaállomány je­lenlegi szinten tartását is megköveteli a gazdaságok­tól. Mivel a szarvasmarha­állomány csökkenésének egyik oka az alacsony jöve­delmezőség, a kormányzat újabb közgazdasági intéz­kedéseket tervez az ágazat fejlesztésére. Jövőre 57 fil­lérrel emelkedik a tej lite­renkénti felvásárlási ára, s literenként három fillérrel több hűtésiköltség-térítést kapnak a gazdaságok. A vá­gómarha felvásárlási árrend­szere a jelenleginél rugal­masabb lesz azáltal, hogy a termelői ár a rögzített ár­formából az úgynevezett „tájékoztató” árformába ke­rül. Bár a kistermelőknek nyújtott úgynevezett tehén­támogatás mértékét 1988-tól a tervek szerint csökkentik — az első tehén után járót 2100 forintra, a második, il­letve a további jószág után fizetett támogatást pedig 4500 forintra — ezt a csök­kenést a tej felvásárlási árá­nak emelése kompenzálja. A beruházási támogatások rendszerében és mértékében nem várható alapvető válto­zás, a cél ugyanis továbbra is az, hogy javítsák a tartá­(Folytatás a 2. oldalon.) Olaj helyett fahulladék Energiaracionalizálás lizingeléssel Pénteken délelőtt került sor az Ipoly Bútorgyár szé- csényi kábeldobgyártó gyár­egységében a saját erőből megvalósított energiaracio­nalizálási beruházás műszaki átadására, átvételére. Kivitelezését három hó­nappal ezelőtt kezdték meg a Budapesti Hitel Bank ál­tal nyújtott hárommillió fo­rint segítséggel. A bankkal kötött lízingszerződés alap­ján a kapott összeget ter­melési költségként számol­hatja el a gyár. A beruhá­zás gazdaságosságát jelzi, hogy erre az évre esedékes törlesztőrészt a gyár már visszafizeti. A hulladékégető berende­zés kapacitása 350 ezer ka­lória. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól vásárolták meg, s az otta­ni szakemberek, a helybeli tmk dolgozóinak közremű­ködésével végezték el a kivitelezéssel kapcsolatos építési-szerelési munkálato­kat. A fahulladék-égető beren­dezés beállításával évek óta » húzódó problémát oldottak meg. Az egy évben kelet­kező háromezer köbméter hulladékot ezután az 1200 négyzetméter alapterületet magába foglaló üzemrészek fűtésére használják fel. Ez­zel négy és fél tonna olajait takarítanak meg a fűtési idényben. Az új fűtőberendezés mínusz 10 foknál a korábbi 12 fok helyett 18 fok mele­get biztosít a műhelyekben dolgozóknak, kivéve az irodahelyiségeket, melyek nincsenek bekapcsolva a hálózatba. Az átadáson megjelent Dombóvári Róbert, a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó (gazdaság tervezőmér­nöke és Godó Dezső, Szé- csény város főépítésze. A fahulladék-égető berendezés hivatalos átvétele után rövid megemlékezésre került sor. Garamvölgyi Ferenc gyár* egységvezető köszöntötte a kivitelezésben résztvevő tmk-dolgozókat, majd Csí­zek Ferenc, a gyár igazga­tója, a Vállalat kiváló dol­gozója kitüntetést nyújtotta át László Károly üzemfenn­tartási vezetőnek. Többen pénzjutalmat vettek át. Dombóvári Róbert Ismerteti a gyár vezetőivel az égetőbe* rendezés működését. (Fotó: Bábel)

Next

/
Thumbnails
Contents