Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
1987. november 18., SZERDA NOGRAD 3 Elég a prospektust megmutatni... ]övőre raktározási gondok lesznek (?) fi mezőgazdaságban is SZERKEZETUALTflS — SOKSZÍNŰÉN Beszélgetés dr. Csendes Bélával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatójával Akárcsak az iparban, a mezőgazdaságban is sok szó esik az utóbbi időben a termelési és termékszerkezet megváltoztatásáról. Olyannyira, hogy az ágazat programjába is belekerült ez az igény. A közvélemény többé-kevésbé már kezdi megismerni, hogy az iparban mivel jár ez a követelmény. A mezőgazdaságban viszont nem ilyen világos a változások kívánatos iránya. A hiányérzet enyhítése végett kopogtattunk be dr. Csendes Bélához, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatójához. követelmény a nagyüzemek— Jó napot kivonok! Új lakásba költözünk és szeretnénk vásárolni néhány bútordarabot. Például szekrénysort az egyik szobába. — Sajnos, nincs. — Ebédlöbútor? — Az főleg nincs. — Ülőgarnitúra? — Az kivételesen van, tessék megnézni. (Egy darab van belőle, de nem nyeri meg a vevő tetszését. Nem túl esztétikus, és majdnem fehér a huzata.) A fenti beszélgetés valószínűleg az ország bármelyik bútorboltjában lejátszódhatott volna. árnyalatnyi különbségekkel. Puszta véletlen, hogy a balassagyarmati bútorüzletben hang" zott el. A bolt azért nem egészen üres. rengeteg régről .ittmaradt szék. cipőtartó szekrény jelenti á választékot. Van még egy több mint ötvenezret érő szekrénysor is a helyiségben, rajta az ..eladva" tábla. Az üzlet vezetője. Kárász Pál mostanában szokatlan időszakot él át. — Üres boltban a kereskedő kellemetlenül érzi magát — mondja. — Jönnek a Az Orion gyár budapesti és jászfényszarui üzemeiben valamennyi tévészerelő szalagon több műszakban dolgoznak ezekben a hetekben, hogy némileg csökkentsék a televízióhiányt. Az utóbbi időben,, .tapasztalt felvásárlás . miatt ugyanis elfogytak az,„üzletek készletei. Jelenleg naponta 700—800 színes készülék hagyja el a futószalagokat, mintegy 25 százalékkal több mint máskor. A Jácint és a Nárcisz típusok 50 centiméteres. a Gall, illetve a Dália teletext vételére is alkalmas tévék 67 centiméteres képcsővel készülnek, s gyártják a formatervezett Vénusz szívásárlók, érdeklődnek, én meg folyton azt hajtogatom: sajnos nincsen, nem tudom, mikor lesz. — Mióta van ez a felvásárlási láz? — Júniusban még temérdek árunk volt. Általában a második fél évben vásárolnak az emberek, amikor már eladták az epret, a máinál. meg a többi termést. A termelővállalatok pedig tavasszal. nyár elején meg akarnak szabadulni a készleteiktől. Ügy hogy nyár eleién tele vagyunk áruval, s olyankor raktározási gondjaink is vannak. Mindenféle sufniban, pincékben kell tartani az árut. Tudok olyan boltot, amelyik a bútorait juhakolban tárolja. . . Kérdésére visszatérve: a bolt októberben ürült ki teljesen. Az ipar nem készült fel erre a nagy vásárlási lázra. Természetesen é|bben nem az ipar a hibás. . . Az embereket sem lehet hibáztatni. hiszen bizonytalannak érzik a jövőt, be akarják biztosítani magukat. — Milyen arányban emelkedett a forgalmuk például a tavaly októberihez képest? nes készülékeket is. A kisebb képcsöveket Lengyelországi )ól vásárolják, a nagyokat — ezekből egyelőre csak Kevés érkezik — Csehszlovákiából és az NDK-ból. E típusok többsége az idén jelent meg a piacon. Az Orionbm azt is elmondták, hogy jövőre ezek a színes készülékek nem lesznek drágábbak. A gyárban — kifejezetten a belkereskedelem kérésére — még előállítanak fekete-fehér televíziókat is, a Mátra és a Tátra típusokból. s ezekből is igyekeznek enyhíteni a hiányt még a karácsonyi forgalom előtt. — Legalább 80 százalékkal nagyobb a bevétel. Az egyik szombati napon, amikor árut kaptunk, 485 ezer forint készpénzt hagytak itt a vásárlók. Egyetlen dél-, előtt. . . Sorban álltak a boltban. — Így nyilván túlteljesítik a tervet. . , — Igen, túlteljesítettük. De semmiképpen nem szerencsés a helyzet. Látom előre. hogy a jövő évben nem tudjuk eladni az árut. hiszen az emberek legnagyobb része most vette meg azt, amit akart. Pedig jövőre is termel az ipar. Valószínűleg raktározási gondjaink lesznek... Most meg? Nem érdemes kihozni az árut a raktárból, és sok munkával kiállítani a boltban, mert úgy is percek alatt elviszik. Ezért leginkább csak a prospektust mutatom meg a vevőnek. — Még egy utolsó kérdést: karácsony előtt mi várható. lesz bútor? — Most is a szokásos választ adhatom: bízom benne, hogy lesz. de ma még sajnos nem tudom. . . Havonta 18—20 tonna kéziformázott terméket állítanak elő az CM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában. Balogh Károly az egyik legjobb kéziformázó nemrég kapta meg a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. — bp — Ha október, akkor az „Ifjúság Október havi teljesítményei alapján, a Nógrád Volán balassagyarmati üzem- igazgatóságán dolgozó „Ifjúság" nevet viselő kollektíva érdemelte ki a Hónap brigádja kitüntető címet és az érte járó pénzjutalmat. A hat buszvezetőből álló kollektíva jelentős anyag- és üzemanyag-megtakarítást ért el az év tizedik havában. A versenybizottság kiemelte értékelésében az udvarias utaskiszolgálást, mely példaként szolgálhat „vetély«- társaik" számára is. A brigád aktív mozgalmi tevékenysége mellett szoros kapcsolatot alakított ki a balassagyarmati Szondi úti óvodával. Társadalmi munkaakciójuk során kicserélték a Nógrádgárdony— Csesztve útvonalon található indulási jegyzékeket, s vállalták folyamatos karbantartásukat. — Mindig azt halljuk, hogy a váltás eszköz a nemzetközi versenyképesség javításához. On szerint mit kellene tennünk ezért? — A fejlesztésben egyre inkább a világpiaci lehetőségek válnak meghatározóvá. A középtávú népgazdasági tervek már hosszabb ideje előirányozzák, hogy a növénytermelési ágazatokban legyen gyorsabb a növekedés üteme, mint az állattenyésztési ágazatokban. Ezt a növényi termékek — mindenekelőtt a gabona — gazdaságosabb külpiaci értékesítési lehetőségei indokolják- A valóságban pedig az állattenyésztés fejlődött gyorsabban, mert a növénytermelési ágazatokban — a gabona és az. ola.jnövénvek termelésétől eltekintve — lassú volt az előrehaladás. A kormány kibontakozási programjához csatlakozó ágazati munka- program most sürgetőbben és határozottabban fogalmazza meg a szerkezeti változások követelményét, s ezt a szabályozó rendszer közvetíti is a termelőknek. — Jelent-e irányváltást a mezőgazdaságban a szerkezetváltás? — Továbbra is indokolt a gabonatermelés kiemelt fejlesztése, hiszen a gabona exportálásának gazdaságossága — még a jelenlegi, igen nyomott külpiaci árak mellett is — viszonylag kedvező- Megfontolandó azonban, hogy szabad-e erőltetni a gyepgabona váltógazdálkodást, mivel az költségnövelő hatású. Évtizedek óta gazdaságpolitikai törekvés a kukorica vetésterületének növelése vagy legalábbis szinten tartása. A napraforgó termelése — a konjunkturális ingadozásoktól eltekintve — perspektivikus. Új, meghatározó jellegű irányzat a koncentrált fehérjetartalmú növények — a szója, a takarmányborsó. a lóbab — termelésének ösztönzése. A kertészeti ágazatokban a faj- és fajtaösszetételnek vásárlóink — a Szovjetunió és a tőkés- országok — piaci lehetőségeihez kell igazodnia. Az állattenyésztési ágazatok fejlődése differenciálódik. A vágómarha-termelés elmarad a VII. ötéves terv számításaitól. Ezt a kiesést a vágóbaromfi-termelés előirányzottnál gyorsabb növelése ellensúlyozhatja, ha a piaci értékesítés feltételei ezt lehetővé teszik. A sertéstenyésztésben a hatékonyság és a minőség javítása áll az első helyen. A legfontosabb ben a felnevelési és a tartás közbeni veszteségek, az elhullások csökkentése; a kistermelők sertésállományában a minőség javítása, s mindkét területen a jobb takarmányhasznosítás. A külpiaci értékesítési lehetőségek a juhtenyésztés fejlesztését, a vágój uh termelés növelését indokolják, ennek azonban még nincsenek meg teljesen a hazai feltételei— Oly sok kiemelt tennivalóról hallottunk, hogy az a benyomásunk támadt, mintha nem is történne határozott szerkezetváltás. Mi a véleménye erről? — Természetesen történik. „Csak" eközben is meg kell őriznünk mezőgazdasági termelésünk sokszínűségét, megragadni a kisebb volumenű, de értékesebb, szakmailag igényesebb termékek külpiaci értékesítésében meglévő, vagy' időről időre megnyíló lehetőségeket- Például a mainál jóval több vetőmagot, szaporítóanyagot, tenyészállatot kellene exportálni. Összefoglalóan úgy fogalmazhatunk, hogy a strukturális alkalmazkodás elsősorban nem a központi tervezés és irányítás, hanem a vállalati szféra ügye. Ahhoz, hogy ez kibontakozzék, megfelelő piaci mechanizmusokat kell kiépíteni. — Közhely már, hogy a piacon a jó minőségű árunak van gazdája. De ezt inkább csak mondogatjuk, hiszen a minőség, a csomagolás a piaci verseny követelményeinek sokszor nem felel meg. AJilyen okai vannak ennek? Hogyan lehetne változtatni ezen? — Az agrártermékek minőségének javítását is immár egy évtizede célul tűztük ki. A gyakorlatban e téren nem értünk el kielégítő eredményt. Ennek jól követhető okai vannak. Jellemző példája ennek a tejtermelés felfuttatása. Az 1970-es évek közepén a tehe- nenkénti tejhozam mindösz- sze 2400 liter volt, akadozott a hazai tejtermékellátás. Termelési prémiumok bevezetésével gyorsan és látványosan növeltük a termelést (1986-ban a tehenenkénti tejtermelés megközelítette a 4500 litert), de a tej minősége romlott- A legutóbbi években megváltozott az ösztönzés: előtérbe került a. tej minőség szerinti értékelése, ugyanakkor mérséklődött — a szükséges tejmennyiség megtermelését biztonságosan megalapozó — mennyiségi ösztönzés. A minőség javítása persze nem öncélú: akkor van értelme, ha a jobb minőséget szolgáló többletráfordítások az élelmiszer-feldolgozásban és a kereskedelemben realizálható többlethasznot hoznak. Az élelmiszeriparban ehhez olyan feldolgozókapacitások. technológiák kellenek, amelyek a jobb minőségű nyersanyagból gazdaságosan. értékesebb árut képesek előállítani- Rendkívül fontos az is. hogy az agrártermékek egész pályáján, az agrártermelési-élelmezési lánc minden láncszeme érdekelt legyen a jó minőség előállításában és megőrzésében. — Az agrártermékek külpiaci értékesítése ciklikusan változik: 1981 óta az árak drasztikusan csökkentek, a felvevőpiac szűkült. Egyes termékeket mégis jól lehet értékesíteni, időnként és helyenként lehet az export gazdaságosságát javítani. Ebből arra következtethetnénk, ha a kereskedelemben ki tudja használni a piaci réseket és a termelők is fel tudnak zárkózni a változó igényekhez, az eladó és a vevő egymásra talál. A gyakorlatban viszont mégsincs egészen így. Miben látja ennek az okát? — Az 1980-as évtized közepén az agrártermékek kínálata a nemzetközi piacokon meghaladja a fizetőképes keresletet, az árak jóval alacsonyabbak az 1981. évi re- kordszínvonalnál, a nemzetközi kereskedelemben az állami kereskedelmi politikák (támogatások) versenye folyik. Bizonytalanná váltak az agrárpiacok. Néhány héttel ezelőtt, az Európai Agrár- közgazdászok Társaságának Magyarországon tartott kongresszusán sokan úgy vélték, hogy a közeljövőben nem várhatók kedvező irányú változások. Mások szerint a válság átmeneti, azt előbb-utóbb élénkülés fogja követni. Ennek időpontját azonban jelenleg nem lehet előre látni— Tény, hogy évek óta először, az idén az agrártermékek külpiaci ára szerény mértékben ugyan, de növekedett. Agrártermékeinket — nehézségek ellenére — el tudjuk adni, de ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy időnként, egyes termékeknél — remélhetőleg csak átmeneti jellegű —, értékesítési gondjaink lehetnek. Ezek megelőzésére a termelés szerkezetének. a termékek minőségének, sőt a termelés költségeinek is alkalmazkodniok kell a piacokhoz. A külkereskedelmi munka megújításának lényege, hogy a termelők, a feldolgozók és a kereskedők egységes érdekeltségi láncot alkossanak és ebben a láncolatban a termelő- vállalatok egyenjogú partnerként vegyenek részt. Nézőpont Hálajegyeink Nyugdíjas cipész kisiparos meséli, hogy a javításhoz szükséges anyagok beszerzésekor jövedelmének jelentős részét teszi ki a „hálamegnyilvánulás". A munkahelyén ezermesternek számító technikus ismerősöm arról beszél, hogy az újításaiért kapott dijakat meg kell osztania főnökével. A szobafestő kisiparos azt mondja, zsebébe kell nyúlnia, ha a vállalatoktól szeretne munkát kapni. Sorolhatnám a példákat. Változatosságot legfeljebb a helyszín és a történetek szereplői jelentenék. Ezekben és a hasonló helyzetekben van valami ijesztő. Nem is az váltja ki. bennem a legnagyobb szorongást. hogy becsületes munkásemberek, akik tisztességgel szeretnék leélni életüket. kényszerűen kisebb-nagyobb korrupciókba keverednek. A legelkeserítőbbnek a kialakult állapotokban a hallgatólagos megértést, a szemethunyást és a társadalmi türelmet tartom. A nyugdíjas cipész és a szobafestő tudniillik azt is elmondta, hogy megértik azokat, akik így húznak hasznot a munkájukból, csupán azt kell meggondolniuk, hogy a hálapénz kifizetése nekik meddig éri meg? A technikus úgy véli, hogy ötleteivel segítség nélkül nem menne semmire. ő a tudását, főnöke pedig az összeköttetését adja. A felmentés, az okok válogatás nélküli elfogadása az. ami valóban félelmetes, mert következményeiben olyan morális züllést, leépülést eredményez, amit egykönnyen nehéz lesz helyrehozni. Köztudott és ma már közhelyigazság, hogy a korrupciót a hiánygazdálkodás szüli és tartja életben. Ebből azonban nem következik szükségszerűen, hogy az egyik rossznak a másik rossz miatt felmentés jár. A körülmények nem formálhatják masszaként az emberek belső tartását. A magánember nem gondolkodhat állandóan átfogó folyamatokban. gazdasági és más stratégiákban. Ám ez nem mentesítheti erkölcsi felelőssége alól. Igaz a kialakult helyzeten nem könnyű változtatni, mégis az lenne a helyes út, ha a mindenben való beilleszkedés helyett a tisztességtelenségek láttán felháborodik és a morális megalkuvás helyett saját maga és nemzedéke becsületére gondol. 4 «• jV. Farkas József Csiszolókorongok, vágólapok A Gránit Csiszolósz«- szám- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi Wi- dcnta gyárában az idei tervek szerint több mint 100 millió forint árbevételre számit a kollektíva. Eredményességüket csak emeli az a tény, hogy a különböző méretű és fazonú csi- szolókorongok, vágólapok csaknem egynegyedét exportálják (Babéi László felvétele) Varga Mária Több színes tévét az Orionból Formatervezett Vénusz
