Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... Akiről beszélnek :"r rr'f Szerény és kiváló Hanczik Lászlót, a Borsodi Söröző főszakácsát a legna­gyobb jó- (vagy rossz) indu­lattal sem lehetne a bőbe­szédű, szószátyár emberek­hez sorolni. Azok közé a be­szélgetőpartnerek közé tar­tozik, akik alaposan próbára teszik a kérdezőt- Az általa készített ételek azonban min­den bizonnyal önmagukért beszélnek. Legalábbis ezt jelzi az a tény, hogy idén ő is meg­kapta a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Cukrászok és Szaká­csok Országos Szövetsége ál­tal évente odaítélt Kiváló szakács címet, amelyet az országban összesen tízen, ti­zenöten szoktak kiérdemelni. A pályaválasztáskor még nem döntötte el egyértelmű­en, hogy mihez kezdjen. Au­tószerelő vagy szakács sze­retett volna lenni, és a sors úgy hozta, hogy az utóbbi terve valósult meg. Azon­ban, mint munkatársai el­mondták, kiváló műszaki ér­zékkel is bír, és a villany- szerelés éppúgy nem esik nehezére, mint mondjuk va­lamilyen lakatos- vagy asz­talosmunka. Kérdésemre, szokott-e ott­hon főzni, azt válaszolja, erre nemigen van ideje, de ha a szükség úgy hozza, ter­mészetesen megteszi. Egyéb­ként ez a feleség dolga, és nincs is semmi panasza a neje főztjére. A söröző vendégei viszont az ő ételeivel elégedettek, hi­szen sokan visszajárnak azokat megkóstolni. Erénye a szerénység. Nem tőle, hanem az üzlet veze­tőjétől tudom meg: a söröző törzsvendégei általában észre­veszik, ha nem Hanczik László készíti el a felszol­gált ételt. Vajon ha inkognitóban be­toppanna hozzájuk néhány férfiú a Képes 7-től, milyen véleménnyel távoznának? — Laci főztjére biztosan a maximumot adnák — mond­ja Sirkó Lászlóné üzletveze­tő. — A többi a pillanatnyi helyzettől függne: melyik pincér van éppen szolgálat­ban stb­— Ebédkor általában nincs elég idő arra,' hogy az ételt a lehető legnagyobb odafi­gyeléssel készítsük el — jegyzi meg a főszakács —, mert akkor, úgy látom, min­denki rohan, és öt perc alatt szeretné megkapni, amit eregiék aranylakodalma ötvenévi házasság után szombaton Salgótarjánban, a városi tanács házasságkötő termében ismét az anya­könyvvezető elé állt Seregi Albert és felesége Hegedűs Mária, hogy megerősítsék a fél évszázaddal ezelőtt kötött frigyüket. Az út, mely e két ember életében az aranylakodalo­mig vezetett, munkával, egy­más tiszteletével, megbecsü­léssel, szeretettel volt kikö­vezve- Bizonyság erre az is, hogy Albert bácsi munkába állástól nyugdíjazásig egy helyen, az acélgyárban dol­gozott géplakatosként. Marika néni személy igazol - ványában foglalkozásként mindvégig a háztartásbeli be­jegyzés szerepelt- Amit egy okmányban sem tüntettek fel, családszerető feleségként testvéreit, gyerekeit, unoká­it, dédunokáit nevelte mun­kára, tisztességre. Bencze Péter felvétele Nem bírták a hideget a szibériai tigrisek Elszoktak a hidegtől, nem örökölték őseiktől a faggyal szembeni ellenálló képessé­get a Veszprémi Állatkert új­szülött szibériai tigrisei. Az anyatigris nem a téliesített ólban, hanem a rácsos kifu­tóban hozta világra kölykeit. Az újszülöttek az éjszakai, nulla fok körüli zúzmarás hidegben megfáztak és kö­zülük hárman már nem él­ték meg a reggelt. A gondozók két, csaknem teljesen kihűlt kölyköt talál­tak életben. A kis tigrise­ket azonnal meleg helyre vitték és gondos ápolásban részesítették. Életben mara­dásukhoz azonban sürgősen kutyadajkára volt szükség, mert az anyjuk nem vette gondjaiba a kicsinyeket. Az állatkert igazgatójának fel­hívására a megye távolabbi részeiből is jelentkeztek a segítőkész kutyatartók. Vé­gül is Pápán találtak egy rendkívül „szolgálatkész” kutyadajkát, amely 3 köly- ke mellett kismacskákat is nevelt, s a szibériai tigrisek táplálását is „elvállalta”. A szibériai tigrisek rend­szeres állatorvosi felügyelet mellett nevelkednek, s való­színűleg életben maradnak. TELEXEN ÉRKEZETT...-------------------------------------------------------------------------­­H fy várható a*IC I eseményei Hétfőn a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága — egyebek között — az ügyfélfogadás ta­pasztalatairól tárgyal; a pásztói NEB a szemes ta­karmányok szárításának és tárolásának feltételeit vizs­gálja. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága a NÁÉV vállalati tanácsában dolgozó kommunisták munkáját értékeli; a megye gazdasági vezetői az 1988. évi tervezést készítik elő; Balassagyarmaton a vásárosnaményi Holborn rézvfúvósötös ad hangver­senyt. Csütörtökön munkásgyűlésen adják át a felújított Quartó hengersort a Salgótarjáni Kohászati Üzemek­ben; az igazgató-főorvosok megyei értekezletét, va­lamint a Heves és Nógrád Megyei Fogyasztók Taná­csának és környezetvédelmi bizottságának együttes ülését tartják a megyeszékhelyen. Szombaton kommunista műszak lesz a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben; munfcászínjátszó körök talál­kozóját rendezik meg a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Központban; megyei honismereti fórumot tar­tanak Balassagyarmaton. V ____________________________________✓ G yógyszerekés a közlekedés rendelt- A vacsora már más. Jóval türelmesebbek a ven­dégek, és így mi is gondo­sabban dolgozhatunk. — Búcsúzóul megkérem, mondja el egyik specialitá­sának a receptjét, amit elég könnyen elkészíthetnek a nem beavatottak is. íme a gombás csülök: ki­csontozott csülköt sóval, bors­sal fűszerezzünk, zsírt te- ’ szünk alá, sütőbe rakjuk, ke­vés vizet öntünk rá, és pá­rolás közben gyakran meg­locsoljuk. Ha félig kész, ap­róra vagdalt gombát rakunk a tetejére, azzal sütjük to­vább. Petrezselymes burgo­nyával tálaljuk. Hát, tessék kipróbálni. Varga Mária Kedvező fogadtatás Az autóklub júliusban ve­zette be új szolgáltatását, a belföldi hitellevelet, melyből a salgótarjáni klubtagok negyven darabot vásároltak. Az irat a tagok körében si­kert aratott. A tapasztala­tok alapján és az eddigi fel- használásokat vizsgálva ki­tűnik, hogy a hitellevél-rend­szer zavartalanul működik. A szelvény leggyakoribb felhasználási területe az üzemanyag-vásárlásoknál je­lentkezett. A klubtagok ezenkívül szívesen használ­ják a hitelleveleket szálloda- és az autójavítási számla kiegyenlítésénél is. Romhányi véradók A napkoban harmadik al­kalommal szervezték meg ebben az esztendőben a té­rítésmentes véradást Rom- hányban. Ezeken összesen a nagyközség lakosságának ti­zenkét százaléka; 419-en vettek részt. Közülük ti­zenöt donor a plazmaferezí- ses véradásra jelentkezett. A lakosság mellett aktí­van kivették a részüket a véradásban a helyi üzemek; az építési kerámiagyár, a híradástechnikai anyagok gyáregysége és a Widenta szocialista brigádjai is. Arazógép ■ í-' *,*,,, *^**1. Apráhírben olvasom a képes hetilap jóvoltá­tartott a* Apis?., az fi»* népi árukínálatról. Er* röl ugyan nem tudok még jóformán semmit, mert a hír — ki tudja miért — egyetlen ár»« cikkről szói. ■■ Az árazógépről van szó, ami Iránt igencsak megnőtt a kereslet Mint közük, eddig általában kétezer darabot adtak el a fontos cikkbői — egy év alatt. A hír pedig így folytatódik: „Most a ne­gyedik negyedévre újabb kétezrei szereztek be, s további importenge­délyt kértek árazógépek behozatalára”. Az árazógépek áráról nem esik szó. Az ember azonban gyanakszik: ha már ilyen nagy a ke­reslet. . igaz, az Apisz semmiképpen sem ke­rülhet még átmeneti gondba sem. Ha a szük­ség úgy hozza, kéznél lesz az árazógép. Hogy átárazza az árazógép árát. Sok gépjárművezető akkor is volánhoz ül, ha az ideg- rendszerére ható gyógyszert — altatót, nyugtatót — vett be; pedig a közlekedési bal­esetek 10—15 százalékáért az ilyen jellegű gyógyszerek a „felelősek”. Ezt állapították meg félmérésükben az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács munkatársai. Mun­kájuk során azt vizsgálták: a gyógyszerek miként befo­lyásolják a közlekedésben részt vevőket, s a különböző hatású nyugtátoknak, alta­tóknak és más készítmények­nek van-e szerepük a bal­esetek keletkezésében. A gyógyszerek egy része rontja a látásélességet, csök­kenti a reflexidőt, a megfi­gyelőképességet, ezért az ilyen gyógyszert szedőknek ideiglenesen kerülniük kell a járművezetést. Az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Tanács felméréséből kitűnik, hogy a gépkocsivezetők több­sége nem fogadja meg az orvosok tanácsát, a gyógysze­rekhez mellékelt figyelmez­tető tájékoztatókat pedig — különösen a terjedelmeseb­beket — nem olvassák el, vagy ha igen, akkor sem ve­szik figyelmébe az útmuta­tásokat. Mintegy kétszáz gépkocsi- vezető halálos balesetének okait elemezve kimutatták: háromnegyed részük vala­milyen gyógyszert szedett, s csaknem 34 százalékuk alko­holt is fogyasztott a baleset előtt. A gyógyszerek nemcsak a gépkocsivezetőkre hatnak: a gyologosok magatartását is befolyásolhatják a közleke­désben. A gyógyszerfogyasz­tás elemzésekor kiderült, hogy a gyermek- és a fel- nőttgyógyászatban, a járó­beteg-kezelésben, egyaránt alkalmaznak olyan készít­ményeket — például Belloid drazsé, Radipon, Sevena- letta, Bilagit —, amelyekhez mellékhatásként szédülés, rossz közérzet, fáradtság tár­sulhat. Az ilyen okokra visszavezethető balesetek 90 százalékát a 60 évnél idő­sebb emberek és a 10 év alatti gyermekek okozzák. Babonabál a Karancsban Péntek 13 + 1 Sejtelmesen csengő, ti­tokzatos felirat invitálta szombat este a Karancs Szálló éttermébe a vendé­geket — este nyolctól ba­bonabál. .. A péntek tizen­harmadikát követő nap es­téjén — nos, mi is történt ezen az éjszakán? Nem egészen félóra alatt megtelt az étterem. A vö­rös abroszokkal leterített asztalokon a karcsú üveg­poharak felett viaszrudak lidércfényei illegették ma­gukat, miközben kormos ar­cú kéményseprők sürög- tek-forogtak, pótszékeket Babonakellékek hordtak, felvették az ital­rendelést — felszolgáltak. A bejáratnál fehér ruhás hölgy várta az érkezőket, asztalukhoz kisérte a ven­dégeket, ahol egy óriási ró­zsás kosár kíséretében kis­vártatva a virágárus is meg­jelent. Mielőtt a vacsorára is sor kerülhetett volna, vá­ratlanul kialudtak a lám­pák, s a teremben meg­kezdődött a salgótarjáni jazzbalettcsoport műsora, amit break-dance bemutató követett. — Önök miért jöttek el? — a kérdés a kétfogásos estebéd után hangzott el, amikor a nemrégiben ala­kult Stáb együttes játszott, s a bálázók közül néhá- nyan táncolni kezdtek. — Szórakozni — hangzott a felelet. A salgótarjáni Vegyépszer hegesztője és fe­lesége ■ kikapcsolódást ke­resve indultak el otthonról, s a babonabálban kötöttek ki. — Ritkán jutunk el ilyen helyre, hiszen három gyer­mekünk van, akik közül a legidősebb még csak most tízesztendős, s igénylik, hogy velük legyünk. Az est házigazdája Mezei István, a József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­pont népművelője, ö volt a bohókás, babonás játékso­rozat konferansziéja. Első­ként a 13-\-l babonatotóra hívta fel a vendégek fi­A virágáruslány gyeimét, majd a lutrilottó következett, s forgott a sze­rencsekerék is, kinek-kinek biztató jövőt sorsolva. A totó vigaszági „nyerte­sei” táncversenyen indul­ták, igazi seprős „boszor­kánytáncon”. Míg a humo­ros játék egyes fordulói zaj­lottak, az üvegajtó túlolda­lán újabb és újabb arcok bukkantak fel, néhány této­va percre. — Jó félszáz érdeklődőt elküldtünk, mert sajnos — nincs több helyünk — me­séli a jegyszedő. — Száz- ötven-egynéhányan, ha tán­colnak is, bőven kitöltik a helyiséget. — Hisz ön a babonákban? — Nem — válaszolta a moziüzemi vállalat sofőrje. — Bár... nem szeretem, ha tizenharmadika péntekre esik, mert kellemetlen él­ményeim fűződnek ehhez a naphoz, még katonakorom­ból. A volán mellett ülve is elrontja egész napomat, ha átmegy előttem egy fekete macska. A babonákban azon­ban nem hiszek. Imádok bálba járni, erről nem le­het lebeszélni. — Lassan hagyománnyá válnak az ilyen jellegű ren­dezvényeink — mondja Ra­dies Nóra, népművelő. — A Zsókata-bálnak. is mekkora sikere volt. Persze, nyár óta készültünk, a babona­estre, magától nem megy. Minden részletet kidolgoz­tunk. A kenyérgyár példá­ul négylevelű lóhere alakú péksüteményeket csinált. Elővételben kevés jegyünk fogyott el, a helyszínen azonban nagy volt a kelet­je. .. Hogy mi lesz a kö­vetkező bál? Konkrétan még nem tudjuk, de egy­két hónap múlva megint csinálunk egyet. (romhányi)

Next

/
Thumbnails
Contents