Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
1987. november 16., HÉTFŐ NOGRAD A Mátraaljai Állami Gazdaság pásztói sertéstelepén tavaly márciusban kezdődtek el egy vágóhíd építéséinek munkálatai. A szűk másfél esztendő alatt elkészült vágóhidat október elsején adták át. A 14—15 millió forintba kerülő üzemben 50 sertést dolgoznak fel naponta, s jelenleg bőrös, hasított félsertésként szállítják további feldolgozásra a Gyöngyösi Húsipari Vállalathoz. Távlati cél a helyiben történő teljes feldolgozás már csak pénz kérdése. Bencze Péter képriportja Állami gazdaságok exportja Az állami gazdaságok termékei a korábbinál nagyobb mennyiségben jutnak el a külpiacra. Az ÁGKER Kft. egy év alatt megkétszerezte a saját jogon exportált áruk mennyiségét, s a konvertibilis elszámolású piacokra ötmillió dollár értékben küldött nádból készült termékeket, feldolgozott zöldséget, gyümölcsöt és más élelmiszereket. A kivitelnek több mint egy- hanmadát a nád adta, amelyből Ausztriába, NSZK- ba, Hollandiába és Francia- országba a tavalyit több mint 20 százalékkal meghaladó mennyiséget értékesítettek. Az állami gazdaságok közül ma már csaknem félszáz közvetlenül részt vesz az ÁGKER exportjában; egy részük a szeletelt, friss, előre csomagolt, konyhakész zöldségféléket kínálja értékesítésre. A külföldi vevők igényének jobb kielégítésére törekedve növekvő mennyiségben állítanak elő kis osomaagolású vegyeszöldséget. A termelőket a magasabb minőségű áruk előállításában azzal teszik érdekeltté, hogy az exportfelárat szinte teljes egészében átutalják számukra. Javult a gazdálkodók pénzügyi helyzete Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal összesítette a vállalatok és szövetkezetek első három negyed évi gazdálkodásának - tapasztalatait. Megállapította, hogy a gazdálkodók pénzügyi helyzete — az elmúlt évhez képest — javult. A vállalatok és szövetkezetek kilenc hónapi nyeresége 16,5 százalékkal több, a vesztesége viszont 22,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A nyereség és a veszteség egyenlege, az eredmény, a korábbi éveket meghaladóan nőtt. Megkétszereződött a nyereség a bányászatban és 70 százalékkal nőtt a -kohászatban. Ellenkező irányzat vált jellemzővé a gépiparban, ahol az elmúlt év hasonló időszakához mérve a nyereségcsökkenés 8,7 százalék. Az építőipar eredménye összességében 24 százalékkal nőtt, miközben több építőipari vállalat anyagi helyzete romlott. A vállalatok és szövetkezetek exportárbevétele az első három negyedévben több mint hat százalékkal emelkedett. Gyorsabban, mint összértékesítésük, amely 4,3 százalékkal magasabb a múlt esztendeinél. Különösen dinamukusan bővült a nem rubelelszámolású export árbevétele, amely 17,5 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakáét. A többletexportnak több mint fele a harmadik negyedévben realizálódott. Az exportárbevétel jelentős növekedése részben a kivitel mennyiségi bővüléséből, egyes esetekben a külpiacokon elért magasabb árakból és a forint árfolyamának!. változásából származott. A konvertibilis export az átlagot jelentősen meghaladóan bővült a köny- nyűiparban, a vegyiparban, és az építőanyag-iparban. Számottevően nőtt az export a bányászatban és a kohászatban is. A vállalatok és szövetkezetek öt százalékkal növelték állóeszközeik állományát, gyorsabban, mint tavaly. A termelési ráfordításban kedvezően változott a fajlagos anyag- és energiaköltség, míg a bérköltségek — az árbevétel-növekedéshez hasonlóan — 4,2 százalékkal emelkedtek. 3 D tudomány a minőségért A MTESZ műszaki és köz- gazdasági rendezvényeinek évek óta visszatérő programja a minőség javítása. A téma fontosságára való tekintettel a tagegyesületek, köztük a MÉTE és a MAE is megkülönböztetett figyelmet fordított a termékminőség, a termékösszetétel, a korszerűség vizsgálatára. A rendezvények a legújabb ismeretek közrebocsátásával segítik elő a tudományok gyakorlati alkalmazását, az eredményesebb munkát- A két tudományos egyesület működése élelmiszer-gazdaságunk szerkezetátalakításából fontos részt vállal. Megfelelő szinten Az élelmiszer-gazdaság már jó ideje megfelelő szinten kielégíti a lakossági igényeket és jelentős a devizatermelő képessége is- A kedvezőtlen külgazdasági hatás eredményeképpen érvényesül az a tendencia, hogy azonos keményvaluta-bevételért nagyobb mennyiségű terméket -kell kiszállítani. A számunkra kedvezőtlen nemzetközi árviszonyoknak alapvető oka, hogy élelmiszer- gazdaságunk termelésszerkezete nem tartott lépést a nemzetközi piaci igények alakulásával. Alacsony a feldolgozottsági fok és nem utolsósorban minőségi problémák is jelentkeztek. A minőség kérdésében nem szabad különbséget tenni az export- és a belföldi áru között. A minőség összetett kérdés. Általában a termékeknek azokat a tulajdonságait értjük rajta, amelyek kifejezik a felhasználásra, a fogyasztásra való alkalmasságot, a megbízhatóságot. Az élelmiszerek minőségét a fogyasztói igényekkel összhangban az egészségügyi alkalmasság, az élvezhetősé- get kifejező érzékszervi tulajdonságok, az összetételi jellemzők, a termék tömege és külső megjelenése határozzák meg. Természetesen nem közömbös tényező az ár sem, azonban az árnak és minőségnek összhangban kell lennie, vagyis a magasabb árnak mindig a jobb minőséget kell tükröznie. A minőséget folyamatosan fejleszteni kell. Az előállított élelmiszertermék minőségének ellenőrzéséért az előállító a felelős. A minőség biztosításának eszköze többek között a rendszeres ellenőrzés. Ellenőrizni viszont csak azt a terméket lehet, amelyre előírás van, melynek a minőségét meghatározták- Az élelmiszereknél is rendkívül fontosak a termékekre vonatkozó minőségi előírások, jogszabályok. Magyarországon az élelmiszerekre vonatkozó legfontosabb jogszabály az „Élelmiszertörvény”, ezen kívül a szabványok tartalmaznak minőségi követelményekre vonatkozó előírásokatAz élelmiszerek minőségének ellenőrzése kötelező mind az előállító üzem, mind pedig a forgalmazó kereskedelem részére. Az állami ellenőrzés a hatósági ellenőrzésen keresztül valósul meg. A hatósági ellenőrzés kiterjed minőségi és egészségügyi területre. Hatósági ellenőrzés Az egészségügyi ellenőrzés humán — állat- és növényegészségügy területén érvényesül. A fogyasztói érdek- és egészségvédelem szempontjából alapvető fontosságú minőségi állategészségügyi élelmiszer-ellenőrzés irányítását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állategészségügy és élelmiszer-higiéniai főosztálya látja el. Területi (megyei) szervei az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások. A megyei állomások feladata széles körű. Élelmiszer-ellenőrző tevékenységük zárt kört alkot, a termelőtől' a fogyasztóhoz jutásig ellenőrzi a termékeket. Az állomás ellenőrzi a minőségi követelmények szerinti teljesítést: az előállítás folyamatában a termékminőséget befolyásoló technológiát és az élelmiszer-forgalmazást. Részt vesz az új élelmiszerek előállításának, új technológiák bevezetésének engedélyeztetésében, a minőségi követelmények meghatározásában. Az állomás feladata a minőség alakulásának ellenőrzése, mérése. A minőség változását a kifogásolási arány és a minőségmutató alapján állapítja megA megyénkben előállított és forgalmazott élelmiszerek minősége a vizsgálatok szerint tavaly a „jó” kategóriába tartozott. Megyénk lakossága — teljesen érthetően — különösen érzékeny az alapvető élelmiszerek (sütőipari termékek, tej, hús) minőségére- A szeptember végéig elvégzett vizsgálatok eredményei alapján azonban megállapíthatjuk, hogy megnövekedett a sütőipari és tejipari termékek kifogásolási aránya, sütőipari termékeknél 18,6, tejipari termékeknél pedig 41,2 százalék. Ezek jelentősen meghaladják az átlagot. A sütőipari termékeknél állandó gondot jelent a változó minőség. Ezzel kapcsolatosan gyakoriak a fogyasztói panaszok is. A legnagyobb minőségi probléma a péksüteményeknél (zsemle, kifli) jelentkezett, a legfőbb hiba a kis térfogat volt. A péksütemények forgalmazásánál helytelen az is, hogy például Salgótarjánban a délelőtti-délutáni műszakokban gyártott termékek nagy része csak másnap kerül az üzletekbe, a lakosság nem kap friss (kisütéstől számított 8 órán belüli) péksüteményt. Gondok a tejiparban A tejipari termékek minősége is romlott a múlt évidhez képest. A kifogásolási arány jelentősen növekedett. Gyakori a túró, a tejföl, és a vaj minőségére tett észrevétel. Különösen a túró minőségével van probléma. A lakosság nem kedveli a savanyú (szabványban előírt felső határérték közelében lévő, vagy azt meghaladó savfokú) túrót. A tejipar e gondot mindeddig nem rendezte- Az alacsonyabb súlyban (10 dkg) csomagolt vajak gyakran bélyegzőfestékkel szennyezettek. A tejipari termékeknél általában az érzékszervi tulajdonságok is romlottakAz élelmiszer-kereskedelmi ellenőrzések leggyakoribb tapasztalata az, hogy lejárt minőség-ellenőrzési idejű termékeket is teljes áron forgalmaznak. Az élelmiszertörvény előírja, hogy ezeket csak csökkentett áron lehet értékesíteni a megfelelő vizsgálat eredményét követően. Bozó Árpád MÉTE megyei titkár Egyre többször kerül kapcsolatba az állampolgár a számok világával, amikor fehéren-feketén adják tudtára egy nyomtatott papíron, hogy fizetnie kell. Így volt ez eddig is, s ezután még gyakrabban lesz így. Szaporítja majd az értesítések, felszólítások, elszámolások mennyiségét az adózással kapcsolatos kötelezettségünk adminisztrációs vonzata is. Az eddigi, meglehetősen lassú ügyviteli fejlődésre gondolva bizony már előre aggódunk, hányszor kell majd a dolgok természetes rendje folytán, vagy a tévedések helyrehozatala érdekében eljárnunk. S vajon lesz-e húzó hatása ennek a nagyszabású feladatnak a többi — hivatali, pénzügyi stb. — ügyintézésre, azok korszerűsítésére is? Mert az előrelépésnek ugyan nálunk is van valami jele, de ez még messzi van a világ számos országában tapasztalható, az állampolgár kényelmét is szolgáló lehetőségektől. Gondoljunk a hírből isment fizetési, úgynevezett memóriakártya-rendszerre, amely a tulajdonosa számára szinte kiküszöböli a pénz használatát. A feltétele ennek természetesen az általánossá vált számítógépes — központhoz csatlakozó, azonnal ellenőrzést elvégző — információs szolgálat, adatbank, amely a pénzügyi műveleteket roppant leegyszerűsíti. (Nemrég a Magyar Posta adott hírt ilyesféle hazai kísérletekről, illetve azok tervéről.) Hasonlóképpen elterjedt már egyes országokban a bolti áruknál használatos vonalkódrendszer, amely révén a Számít-e a számítástechnika? pénztári gép nemcsak leolvassa, ösz- szegzi a vásárolt cikkek értékét, de a központban a készleteket is nyilvántartja, naprakész leltárt és sokféle összehasonlítási lehetőséget kínálva az áruházak vezetőinek. Vannak, akik úgy vélik, hogy új, tömeges munkanélküliség forrása lehet például a robottechnika elterjedése, az ember elveszti kapcsolatát környezetével, elgépiesedik a világ. Annyi bizonyos, hogy ez a folyamat megállíthatatlan. A kérdés csak az, hogy mennyire vagyunk felkészülve ezekre a változásokra, hiszen ezek nélkül egyre növekszik majd elmaradásunk a technikailag fejlettebb országoktól. Sőt maholnap az általunk korábban fejletlenebbnek ítélt népektől is. Például az olaj révén gazdaggá vált araboktól, ahol — átugorva közbeeső lépcsőfokokat — egybóí ez a metódus válik uralkodóvá. (Néhol még ími-olvasni sem tudnak, de a legkorszerűbb videotechnika már ott van a lakásban.) Ami a képzést, oktatást illeti, nálunk is jelentős az előrelépés. Maholnap egy egész generáció —, vagy legalább annak számottevő rétege — Válik a számítástechnika értőjévé, alkalmazására képessé. Csakhogy mintha éppen az alkalmazása lassult volna le az utóbbi időben. Látjuk még ma is a legtöbb hivatalban, intézménynél a manuális — kézzel végzett — nyilvántartást, számlavezetést, holott az adatokat kivetítő terminálok előtt ülő tisztviselők látványa az általános. Ausztriában járt honfitársam meséli, hogy az egyszemélyes boltban a tulajdonos számítógéppel intézte az adminisztrációt. Kiszámolta és ki is fizette az adó-visszatérítést, s itthoni címükre is küldött erről egy udvarias értesítést további szolgálatai felajánlva. A jelentősebb vállalatokat, gazdálkodó egységeket kivéve nálunk még a kezdeti lépések is hiányoznak a számítógép gyakorlati alkalmazását tekintve. Illetve csak félmegoldások vannak komoly nagy cégeknél, például bankoknál is, nevezetesen hiányzik a közbülső láncszem, a táv-adatfeldolgozás, s emiatt legtöbbször a számítógépes központi számlavezetés lassúbb, mint a hagyományos feldolgozásé. Nyilvánvalóan elsősorban anyagi, devizális nehézségek az okai az elmaradásnak, de olykor tapasztalható szemléletbeli elmaradás is. Az újságíró, vagy szociológus, akit főleg a téma társadalmi vonatkozásai érdekelnek, azt tapasztalja, hogy jelenleg hiányzik a teljes áttekintés lehetősége, a tényleges helyzet alaposabb felmérése. Ez lehet a mi feladatunk, a ez sem kevés. F. T. P. Uj uagohíd Päflptön
