Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
SPORT X SPORT ük cpoRT wi \y 11 i OrV/n 1-9•_ Mérkőzések előtt „A munkanélküli" szakedző tippel Bárhová megy az ember 1 agyarországon, s a focira srelődik a szó, amikor legtudják, hogy Salgótar- ánbói érkeztem, rögtön szó- a kerül az SBTC legen- ás középpályás hármasa, Szalai—Répás—Básti állottá „palóc trojka”. Valóban! Hajdanán sok romét szereztek a Ka- ancs-völg.v szurkolóinak. Ibben a sorban játszott egy langyaszorgalmú, techni- ailag kitűnően képzett abdarúgó, akinek ma ott apui a szakedzői diploma zsebében, aki már szak- nai irányítóként is bizo- lyított, mégsem dolgozik gyetlen csapatnál sem. Ezen a hét végén Répás léla volt a vendégünk, akit alán fölösleges az olvasók- lak bemutatnom, hiszen a abdarúgás iránt érdeklődő imbereknek közismert sze- nélyisége. Klubhűsége példamutató i felnövekvő generációnak, iz SBTC-ben kezdett futballozni 1961-ben, s innen s ment „nyugdíjba” 78- >an. Pedig hány helyre hívók? De ő hű maradt a fe- ;ete-fehér színekhez. Több nint háromszáz bajnoki nérkőzésen szerepelt az jBTC csapatában. ebből !69 alkalommal első osztá- yú mérkőzésen. S bár inkább védekező típusú kö- :éppályást játszott, azért íegyedszázszor megkeserí- ette az ellenfél kapusainak ■letét. Kimagasló játéktu- iása elismeréseként több ilkalommal felölthette a cí- neres mezt az utánpótlás- >s a ,,B ' válogatottban. Makacs térdsérülése fia- alon hagyatta vele abba az iktív labdarúgást, de a portágtól nem tudott el- zakadni. Előbb az SBTC itánpótlás-nevelésével fog- alkozptt, s • közben szaked- :ői diplomát szerzett a TF- ■n, majd a Nagybátonyi Bá- íyásznál a felnőttek között s bizonyította edzői ráter- nettségét. Két és fél éves területi isztál.v után a Salgótarjáni Bányász pályaedzője lett. A 'íógrádi Szénbányáknál beoltott felelősségteljes munkakörével azonban nem tud- a összeegyeztetni a min- lennapos edzői munkát, így i nyár közepétől edzői álás nélkül szakított a szak- nai munkával. Saját bevallása szerint jppen ezért, mert nem kö- ődik egyetlen klubhoz sem, létről hétre több mérkőzés szemtanúja lehet. Állandó /endége a „Stécé” hazai összecsapásainak, de ha ideje engedi sűrűn látogatja íz NB III-as és megyei találkozókat is. Ezen a hét végén Répás Béla adta le tippjeit lapunknak. Gánz-MÁVAG—SBTC: nemcsak a szívem mondja ezt, de a Bányász utóbbi négy mérkőzésének eredményei, és a két hazai találkozón nyújtott játék alapján „Stécé”-győzelmet várok a fővárosban is. Síküveggyár—Edelény: jól ismerem az NB III-as mezőnyt. Tudom azt is, hogy az edelényiek mindig megtréfálták az üvegeseket a Sugár úton. Ha azonban Mohácsiék valóban „akarják” a felkerülést, akkor nyerniük kell a csoport ötödik helyezettje ellen. Romhány—Sajóbábony: Ügy tűnik a Kerámia ismét ügyes kis csapatot hozott össze. Hazai pályán simán nyernek a sereghajtó ellen. Heves—Nagybátony: nemcsak hivatalból bízom volt csapatomban, de több van bennük, mint amit eddig nyújtottak. Minimum egy pontot elhoznak idegenből. H. Papp J. SE—Bgy. HVSE: az eredmények azt mutatják, hogy az Ipoly- partiaknak megint csak sikerült olyan csapatot összehozniuk, amire hosszú távon alapozni lehet. Eddig az edzőváltás sem hozott sikert. A miskolci katonacsapat otthontartja a két pontot. Megyei bajnokság: SKSE— Nógrád Volán 1, Palotás— Karancslapujtő x, Örha- lom—ÖMTE 2, Szécsény— Érsekvadkert x, Balassi SE—Nézsa x, Bércéi—Szö- nyi SE 1, Pásztó—Kistere- nye 1, Mátranovák—Salgó Öblös 1. ☆ Az SBTC NB Il-es csapata jó széria után várja a vasárnapi erőpróbát. Most a fővárosban a sereghajtó Ganz-JMÁVAG otthonában kell helytállniuk Vereséknek. Gondot Lipták és Kiss Gyula térdsérülése jelent. Mindketten a Kecskemét elleni mérkőzésen szedték össze sérülésüket, s mindketten egész héten kihagyták az edzéseket. Még a csütörtöki ellenőrzés során sem tudták megmondani, hogy vállalják-e vasárnap a játékot vagy sem. Pedig a legutóbbi mérkőzésen mindketten húzóemberei voltak a csapatnak. Szerdán nélkülük is simán nyert 4—1- re a Bányász a Síküveggyár elleni edzőmérkőzésen. Ügy látszik tehát, hogy tartós a formajavulás az együttesnél, amely bizakodással tölt el minden vezetőt és szurkolót, ' (pilinyi) Üszni tanulunk... (bábéi) Bálint Lászlónak (39 éves), a Magyar Labdarúgó Szövetség új — első — technikai igazgatójának kinevezésén lassan egy hónapja száradt meg a tinta. Az azóta eltelt közel harminc nap a feszített munka, az indulás nehézségeivel való birkózás jegyében telt el. Beszélgetésünk idején is éppen egy soros tárgyalás közepén érvel, hallva azonban, hogy lapunk számára kérünk interjút, kijön az értekezletről és készséggel válaszol a kérdéseinkre. — Az Ön franciaországi profi pályafutása pontosan azokra az évekre esett, amikor ott létrejött egy, a mostani magyar modellhez hasonló munkamegosztás Michel Hidalgo és Gérard Ba- nide között■ Mennyire alapszik ezen a sémán az MLSZ koncepciója, illetve van-e ez ügyben — hogy a világhírű film címét idézzük — „Francia kapcsolat"? — Természetesen a modell kialakításában az én tapasztalataim nem játszottak szerepet, hiszen már egy kirajzolódott munkakör ellátására kértek fel. Kétségtelen azonban, hogy tevékenységem során segítséget jelentenek majd a kint megfigyelt részletek, sőt kinevezésem óta már többször konzultáltam mind Michel Hidalgóval, mind a mostani első emberrel, Henri Michellel■ — Mielőtt ön elsőként engedélyt kapott külföldi szerződéskötésre, Szepesi György, a szövetség akkor frissen kinevezett elnöke többször kijelentette: a cél az, hogy a kisZerződő játékosok hazatérésük után tapasztalataikat majd itthon hasznosítsák. A mostani kinevezés tehát egyfajta célbaérés? — Inkább úgy fogalmaznék, egy rendkívül helyes törekvés megvalósulása, folyA mikor 1984-ben Csong- rád megye két általános iskolájában kísérleti jelleggel bevezették a mindennapos testnevelést, sokan mintegy új találmányról beszéltek. Pedig távol állt ez a nagy felfedezéstől. Csupán egy pedagóguscsoport tenniakarásának — ha úgy tetszik hivatástudatának — köszönhető az újítás. Ivanics Géza testnevelőtanár és társai az alsó tagozatos napközis csoportok számára dclgozták ki a mindennapi mozgás rendszerének, módszereinek lehetőségét. Felismerésük alapja egyszerű volt: a gyerekek életkori sajátosságaira, testedzési igényeire építették programjukat. Ennek kiindulópontja: a testnevelés- óráik nélküli tanítási napokon a délutáni napközis foglalkozásokra 45 perces mozgással, játékokkal színesített programot állítottak össze. A csongrádiak az Z—2. és a 3—4. osztályosok részére külön kazettás programokat dolgoztak ki, s melléjük módszertani kiadványokat szerkesztettek és jelentettek meg. Ezekkei a segédanyagokkal — e jó példa nyomán — indult hódító útjára az mindennapos testnevelés az 1985—86. tanévben. Megyénkben két évvel ezelőtt 25 általános iskolában kezdték meg a mindennapos testnevelést. Arányaiban megfelelő ez a szám, de kezdetben gondok jelentkeztek. A nagy lelkesedés, a megvalósítás időszakára alábbhagyott, s a gyakorlatban nem mindéJó eredmény nélkül nincs jutalom... Beszélgetés Bálint Lászlóval, az MLSZ technikai igazgatójával tatása. Persze nem én vagyok az egyetlen, aki hazatérése után a magyar labdarúgásban, itthon hasznosítja mindazt, amit kint megtanult. Gondoljunk csak Martos Győzőre, Kozma Mihály- ra vagy Tóth Andrásra! — A sürgős feladatok közül a nyilvánosság számára az egyik legismertebb, hogy keresik a szövetségi edzői kar betöltésére alkalmas szakembereket. Elkészült-e már az ő munkaköri leírásuk, illetve a feladatuk kizárólag edzésvezetésre korlátozódik majd? — Nem olyan régen készítettük el a munkakörök, hatáskörök leírását, így természetesen pontosítottuk az öt szövetségi edző, — így az A válogatott mellett dolgozó szakember — feladatait is. Változás a megszokotthoz képest, hogy nem az eddigi gyakorlatnak számító egyszemélyi döntések lesznek jellemzőek munkájukra, hanem a csapatok, a keretek kijelölése «után a névsorok a velem való konzultációt követően válnak véglegessé. — Többször szóba került Fazekas László neve is szövetségi edzőként. Nem hát- rányos-e, hogy a hetedik éve Belgiumban élő egykori játékos gyakorlatilag teljesen kiesett a hazai futballélet- ből, igy nem ismeri — nem is ismerheti — a mai közvetlen élvonalat? — Fazekas Lászlót az öt szövetségi edzői poszt egyikének betöltésére kértem fel, a csapat megjelölése nélkül. Miután őt jövő nyárig szerződés köti egyesületéhez, egyáltalán nem biztos, hogy számíthatunk munkájára. Mindenesetre a hivatalos felkérésben megírtuk neki, amennyiben érdekli a feladat és ideje (.. • szerződése. •.) alakítható úgy, hogy vállalja az edzői megbízatást, akkor várjuk. Választ viszont mind ez idáig még nem kaptunk, így egyelőre kérdéses az is, hogy Laci akar-e jönni. .. Hosszú távollétét nem érzem kizáró oknak. — Nyilvánosságra került, hogy az ön megbízatása határozatlan időre, míg Török Péternek az új főtitkárnak a megbízatása 1988. december 31-ig szól. Meddig kötik majd a szövetségi edzők szerződését, illetve mi biztosítja majd az ő nyugodt munkavégzésüket ? — A szövetségi edzők szerződésének lejáratát bizonyos nagyobb feladatok elvégzéséhez kötjük. Szeretnénk mindenkinek megadni a nyugodt, megfontolt munkavégzés lehetőségét- Fontosnak tartjuk, hogy senkinek ne kelljen remegve attól tartania, hogy egy esetleges vereség esetén megkapja a munkakönyvét. A kitűzött cél megvalósulása vagy meg nem valósulása illetőleg annak mikéntje minősíti majd az edzők munkáját- Nyilván ez dönti majd el elsősorban, hogy meghosszabbítjuk- e szerződésüket, vagy sem. — Bármilyen is a magyar futball, akár győznek az éppen ügyeletes kedvencek, akár bukdácsolnak, a szurkolókat mindig érdekli, mi kerül a játékosok pénztárcájába. Hogyan alakul majd az A válogatott jutalmazási rendszere? — Kétségtelenül a jutalom kifizetése az eredményesség függvénye lesz. Továbbra is jár majd prémium az egyes mérkőzések után, de jelentősebb összeget valamely nagyobb cél elérése esetén fizetünk. Gondolok itt elsősorban az Európa-baj- nokságra, világbajnokságra való kijutás, netán továbbjutás esetére. — Az őszi válogatottmérkőzések egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a nemzeti tizenegy nem képzelhető el a külföldön szereplő játékosok nélkül. Sőt számuk várhatóan egyre nőni is fog. Létkérdés tehát, hogy szerződésük támadhatatlan legyen, s a lehetőségekhez képest, az európai gyakorlatnak megfelelően, a válogatott rendelkezésére álljanak. Mit tervez ezen a téren az MLSZ, szerepel-e az elképzelésekben egy központi menedzseriroda létrehozása? — Nem tervezünk ilyet létrehozni, a külföldi szerződések intézése továbbra is a klubok feladata, lehetősége lesz. A mi részünkről viszont igyekszünk mindig érvényesíteni az UEFA által többször hangsúlyozott jogot, vagyis hogy a díjmérkőzések előtt legalább három nappal „visszakapjuk” futballistáinkat. — Nógrád megye labdarúgása a Salgótarjáni BTC révén másodosztályú klubiba! rendelkezik, tehát nem képviselteti magát a honi futball felsőházában■ Mégis az eddigiekben is mindent megtett, s a jövőben is megtesz azért, hogy segítse az MLSZ, s így az egész magyar labdarúgás ügyét. Mit vár az MLSZ a megyei szövetségektől? — Nem győzzük eleget hangsúlyozni a vidéki labdarúgás és a megyékben folyó szakmai munka fontosságát- Nógrád megye ráadásul mindig híres volt kitűnő nevelőmunkájáról, tehetségeinek felszínre hozásáról. Ami a konkrét kapcsolatokat illeti: már megkezdődött, s folytatódik egy értekezletsorozat az MLSZ és a megyei szövetségek vezetői között, amitől úgyszintén sokat remélünk. Hiszen céljaink közösek: legyen minél jobb a magyar futball! D. T. nütt valósult meg a rendszer. A kazettás program testnevelőtanárok nélkül is megoldható. A lendületes zene mellett érthető és egyszerű megfogalmazásban Hallhatók a vezényszavak, a módszertani kiadványokban ábrázolt pálcika- rajzok és magyarázó szövegek pedig a pedagógus részére érthetővé teszik a gyakorlatokat. A megvalósítás két alapvető feltétele: a foglalkozásvezető és a helyszín. Az elsőről az imént kitűnt, hogy nem testnevelőtanári képesítéshez kötött. S a hely? A program gyakorlatai tanteremre készültek, tehát végrehajtásukhoz' nem kell tornaterem. A képlet tehát egyszerű. Ezzel a módszerrel bárhol, bárki irányításával — még a legkisebb falusi iskolában is, ahol feltehetően rosszak a feltételek — megvalósítható a rendszer. Az 1986/87. tanévre ismét, meghirdették a mindennapi testedzést. Megyénkből újabb nyolc intézmény kapcsolódott a programba. Köztük volt két nevelőotthon: a kisterenyei és a horpácsi is. Az említett tanév nagy változást jelentett a mindennapi testedzés értelmezésében, rendszerében. Bár a csongrádiak programjának jelentőségét senki sem vitatta és vitatja, ez önmagában kevésnek tűnt a célok hosszú távú megvalósításához. így vált a mai értelemben vett mindennapi testedzés egy olyan komplex programmá, mely túlnőtt a kezdeti kereteken. Elnevezésében félreérthetetlenül utal a mindennapos mozgásra, melyre oktatási intézményeink bőséges alkalmat kínálnak. A mindennapi testedzés komplex programjához a testnevelés- tanórák, a tömegsport-foglalkozások, a diáksportköri, és diáksport-egyesületi tevékenység a hét végi akciók és nem utolsósorban a kazettás program tartozik. A fentiek szellemében hirdetett közös pályázatot a mostani tanév megkezdése előtt az ÁISH, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Üttörők Szövetsége, és a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapi testedzés, sportolás megszervezésére. Ennek döntő kritériuma az volt, hogy a komplex program a testnevelésórán és a tanórán kívül szervezett foglalkozások összhangjának megteremtésével lehetővé tegye az adott intézmény tanulóinak mindennapi testedzését. Egyszerűbben: lehetőleg mindenki, lehetőleg mindennap. Megyénkből tizenkét általános iskola jelentkezett, s mindannyi pályázatát elfogadták. Az elfogadott pályázatok mellé a tárgyi feltételek javítására és személyi jutalmazásokra fordítható pénzt kaptak az intézmények. Megyénkből a pásztói Dózsa és a salgótarjáni Petőfi Általános Iskola részesedett a legnagyobb arányban. Nógrád megyében ma 40 oktatási intézményben valósult meg a mindennapi testedzés rendszere. Csak alsó tagozatosaknak 19 helyen, alsósoknak és felsősöknek 14-ben, míg hét iskolában komplex programként folyik a mindennapi testedzés. Az arányok kedvezőek, az értelmezéssel azonban az irányítás szintjén még vannak problémák. A továbblépés egyik legsürgetőbb feladata, hogy mind az iskolavezetés, mind a nevelőtestületek fordítsanak nagyobb hangsúlyt a mindennapi testedzés helyi megvalósítására. Ennek feltétele, hogy a tanulóifjúság is tudatában legyen az egészséges életmód fontosságával, a rendszeres mozgás élettani jelentőségével. Ugyanakkor nem mellékes a tárgyi és személyi ; adottságok további javítása sem. Ebben sok segítséget nyújtanak az illetékes megyei szervek, a különböző pályázati alkalmak, módszertani segítségek. Az általános iskoláknak csupán egy fontos feladatuk marad: a felnövekvő nemzedék egészségének megőrzése, a rendszeres testmozgás megszerettetése érdekében — kihasználni a lehetőségeket. V. I. Mindennapi testedzés
