Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
A NÖGRÁDR omhány ban Az emberi tényezők szerepe Az építési kerámiagyár üzemi konyháján nemcsak a vállalat dolgozói űzethetik elő ai ebédet Városi jellegű az I-es számú lakótelep törődjünk az emberekkel. Ez egyébként igen látványosan kamatozik a gyár életében. A számtalan pozitívum közül csak azt emelném ki, hogy ma már több család, família dolgozik megelégedéssel az üzemeinkben, és mi nem ismerjük a fluktuáció fogalmát. A tanáccsal való együttműködési megállapodás is csak amolyan formaságnak számít, mert az utóbbi esztendőkben egyetlen olyan beruházásból sem maradtunk ki, mellyel a település gyarapodott. Lehetőségeinkhez mérten, vagy a kasz- szába nyúltunk, vagy társadalmi munkaakciókkal segítettük a kivitelezést. Bővüllek a lakossági lehetőségek a gáz bevezetésével. Jó minőségű ivóvize lett a falunak. Utak épültek és sorolhatnám azokat a megvalósult feladatokat, amelyek segítségünkkel épültek. A község egyik büszkeségének; az óvodának az építésénél egyebek között azt is tapasztalhattam, hogy milyen közösségformáló ereje van a kollektív munkának. Ha egy idegen ránéz arra a kis „gyermekparadicsomra", megállapíthatja, hogy „szíve” volt a tervezőnek, a kivitelezőnek, a beruházónak. A, gyár teljesen nyitott lett a községben élők felé. Az üzemi orvosi rendelő egyben körzeti feladatokat is ellát. Az üzemi konyhát pedig nemcsak a saját dolgozók vehetik igénybe. A jövőt illető tervek között pedig éppen olyan fontos helyen szerepel a községi filmszínház és az iskola kérdésének megoldása, mint a tanácsi tervezetben. — Az orvosi rendelő nyolc éve szolgálja mindenki gyógyulását — fogad bennünket Győri Istvánné körzeti ápolónővér. — Naponta 80—100- an keresik fel a rendeléseket. Jelentős társadalmi ösz- szefogással sikerült korszerű műszerekkel felszerelni a rendelőt. A legújabb szerzemények közül való az ultrahangos készülék, az automata vércukorszint-mérő, az evolite lámpa. A műszerek tásával és az üzemek segítségével az előirányzott terveket túlteljesítettük. Egyebek között az I. számú lakótelep építését 150 lakás átadásával befejeztük. Tovább bővült az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatorna, a lakossági gázvezeték, új utak, óvoda épült. Jelentős mértékben javultak a kereskedelmi, szolgáltatói fia^ lózat, az egészségügyi ellátás feltételei. — Amikor az eredményeinkről beszélek, még a kollégák is csak ennyivel intézik el az egészet: „Könnyű A gazdasági egységek összefogásával épülhetett sportcentrum a nagyközségben Bábel László felvételei többségének segítségével olyan pár percig tartó kezelést végezhetünk, amiért korábban- Balassagyarmatra utaztak a betegek. Az üzemi konyhán is gye- rekzsivaly fogad bennünket. Naponta átlagosan ezer adag ételt készítünk — mondja meglepetésünket látva Kiss Sándorné vezető. — Ennek csak 60 százalékát veszik igénybe a gyár dolgozói. Teljes térítési díj ellenében bárki befizethet. Rendszeresen itt étkeznek az általános iskola napközisei, és az idős emberek. A nagyközségi közös tanács elnöki szobájában előkerül a VI. ötéves tervidőszak községfejlesztési feladatainak végrehajtását értékelő dokumentum és a VII. ötéves tervi fejlesztések koncepciója. Varga Rá- fael tanácselnöknek azonban nincs szüksége az írásos anyagra, minden felhajtást nélkülöző beszélgetésbe kezdünk; » — Az utóbbi esztendők tanácsi fejlesztési feladataira elsősorban az volt a jellemző, hogy a lakosság támogaRomhánynak, mert ott van pénz!” Pedig többről van szó. Mi sem vagyunk másoknál előnyösebb helyzetben. Ám a település állami, társadalmi vezetése felvállalja azokat a nem éppen népszerű feladatokat is, amivel forintokat spórolhatunk meg. Itt van például az új óvoda. A kivitelezésére többen is pályáztak 20—30 millió forint költséggel. Mi a legolcsóbbat választottuk, de ott voltunk és megköveteltük a minőséget. Nekünk is könnyebb lett volna, ha van 20 millió forintunk, hogy a végén kifizetjük és kipipáljuk a feladatot, ám ehelyett gondosan odafigyelünk. Minden célra csak annyi pénzt használunk fel, ami éppen szükséges. Naponta tárgyalunk az emberekkel, hogy minél pontosabban megismerjük a gondjaikat, problémáikat. Az emberi tényezőkre alapozva alakítottuk ki együttműködésünket a gazdasági egységekkel is. Ügy vélem, ha érdekeink találkoznak, nincs olyan feladat, amelyet meg ne tudnánk valósítani. böztetik a megye más községeitől? — Elsődleges meghatározó, hogy a felszabadulást követő évtizedekben, de különösen a 70-es évektől száVarga Rafael tanácselnök munkra jelentős gazdasági potenciál jött létre, mely egyúttal minden változás forrása lett. Például hosszú évek óta Romhány méltóan híres építésikerámia-gyár- tásáról. Valamikor az itt készített kályhacsempék vívták ki nemzetközi szinten is az elismerést. E termék gyártásának megszüntetése után a különféle, tetszetős burkolólapokat szinte a szalag mellől adják el a vevőknek. Az építési kerámiagyár jelenlegi jó pozícióját a hazai és a nemzetközi piacokon minőségi munkájával érdemelte ki. A kollektíva termelési értéke az idén 1,2 milliárd forint. Exportja is jelentősen növekszik. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az előrejelzések szerint 1987-ben meghaladja majd a 40 százalékot. Jól prosperáló cég még a Wi- denta és a HAGY. Számottevő a mezőgazdasági nagyüzem és más kisebb gazdasági egységek termelése is. Nem mellékes az sem, hogy a községbe telepített üzemek magas állóeszköz- és beruházásigényesek. — A földrajzi adottságok és a történelmi hagyományok révén egyre több kiránduló is megfordul a településen. A helyiek, az itt dolgozók, vagy az itt pihenni vágyó idegenek ellátása, kiszolgálása hatalmas terheket ró a településre. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ezek megoldására egy emberként fog össze a lakosság. Ezt tükrözi az is, hogy Romhány a megyei társadalmi munkaversenyben saját kategóriájában három egymást követő esztendőben lett első. A községfejlesztési célok megvalósításában a tanácsnak kivétel nélkül jó partnerei a gazdasági egységek. Bárkivel is beszéltem az utcán, vagy az üzemben a fentiekről, rögtön tényekkel igazolták, hogy itt semmi helye a kételkedésnek. A hallott adatok, még ha dicsekvésként hatottak is, olyan valóságos tények, amelyek főhajtásra késztetik a látogatókat. Az üzemek lehetőségeikhez mérten sokat tesznek a település gyarapodásáért, hiszen a dolgozóik zöme itt él. — A munkabéren kívül a vállalat vezetése fontosnak tartja — mondja Kollár József, az építési kerámiagyár igazgatója — azokat a szociális juttatásokat, amelyekkel egy-egy dolgozó, — A Romhányban előállított áruk értéke évente ösz- szesen 1.5 milliárd forintot meghaladó, nyereségük pedig eléri a 250 millió forintot. — Meghatározó és nem utolsósorban egyéni arculatot ad a településnek, hogy minden itt élő munkaképes lakos helyben dolgozhat. A foglalkoztatottak száma 3 ezer. Így Romhány a térség nélkülözhetetlen munkaerőbázisának is számítható. Hiszen több mint húsz községből, hosszabb-rövidebb úton naponta csaknem ezer ember ingázik Romhányba. Társadalmi összefogással kapott korszerű műszereket az orvosi rendelő vagy az egész közösség élet- feltételeit javíthatja. A cégnél foglalkoztatottak 60 százaléka romhányi, s ha adunk, nekik adjunk. A tanács vezetésével együtt kölcsönös az érdekünk, hogy A nagyközség utcáit járva nézelődöm. Már messziről szembetűnik az építési kerámiagyár hatalmas üzemcsarnokaival, pipáló gyárkéményeivel. A sportpálya mellett gondozott kis területen a Widenta épületei fehérlenek. A volt Prónay- kastély most a híradástechnikai anyagok gyáregységének ad helyet. Aligha szükséges bizonyítani, hogy Romhány az elmúlt évtizedekben 'a megye iparának egyik fontos bázisává nőtte ki magát. A tágas porták új házait, a sportcsarnokot, az orvosi rendelőt, a közelmúltban épült óvodát, az új ABC- és vendéglátóegység építkezésén szorgoskodókat látva amellett sem kell érvelni, hogy a település életét szinte minden oldalról meghatározza a gazdasági egységek jelenléte. Ennek talán legékesebb bizonyítéka, hogy a félszabadulást követő években más megyei községekhez hasonlóan Romhány is zárt Szlezák István, a nagyközségi pártbizottság titkára kistelepülésnek számított. Ám a folyamatos fejlesztések eredményeként négy évvel ezelőtt nagyközségi rangra emelkedett. — Valóban történelmi léptékű az a gazdasági fejlődés, amely a nagyközség életében végbement — sumázza az iparosodás tényeit Szlezák István, a helyi pártbizottság titkára. — Ez a község társadalompolitikájának valamennyi területén megmutatkozik. Ezek közül én a legjobban annak örülök, hogy az ipari üzemek jelenlétének hatására tömegesek. gyors üteműek és koncentráltak az itt élők életmódjában, életformájában történt változások is. — Melyek a nagyközség jelenét és jövőjét meghatározó jellegzetességek? Mik azok az adottságok, sajátosságok, amelyek megkülönSurányi János
