Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

NOGRÁDf TÁJAKON... telexen Érkezett. ^ŰTTÖROWROK »/ \ » Barátunk az újság « Hőseinkre emlékeztünk... BALASSAGYARMAT, If- júság úti iskolából (Baranyi Nóra): „A pákozdi győze­lem 139. évfordulóján aka­dályversenyt, és egyben túrát szerveztünk Magyarkút gyö­nyörű vidékére, ahol az al­só és felső tagozatosok kü­lön útvonalon barangolták az erdőt. A kisebbek verse­nye meseszerűbb volt, a na­gyobbak viszont komoly erőpróbákat hajtottak végre.” CSECSÉRŐL (Lánczi Ka­talin, Tolmácsi Márta): „Is­kolánk felső tagozatosai egész napos gyalogtúrára in­dultak a palotási tóhoz, míg az alsósok az iskolában tar­tották vetélkedőjüket. Kilenc őrs között folyt a verseny. A feladatok a pákozdi csatá­val, a 30 éves CIMEA-val, a NOSZF-al és az 1848—49- es szabadságharccal voltak kapcsolatosak.” DIÓSJENÖRÖL (Rafa Mária): „Akadályversenyün­kön az úttörőknek 6, a kis­dobosoknak 4 állomáson kel­lett helytállniuk. A felada­tok játékosak voltak: sport­totó, morze-távirójáték, da­lok az ünnep alkalmából stb. Végeredmény: 1. az ötödik, 2. a hetedik, 3. a nyolcadik osztályos őrs lett.” ENDREFALVÁRÓL (Sze- rémi Péter): „A fegyveres erők napja tiszteletére' ren­dezett túra mindannyiunk számára emlékezetes ma­rad. Ugyanis az őrsöknek partizánegységekké kellett alakulniuk és így teljesíte­niük a nagyon érdekes, kor­hű feladatokat. Ebben a ve­télkedésben a mi csapatunk, a Vörös Zászló egység — végzett az első helyen.” ECSEGRŐL (Holecz Má­ria) : „Szeptember 29-e tisz­teletére. az ifivezetők szer­vezték gz akadályversenyt, melyen az őrsöket egymás után indították. A nyolc állomáson változatos fel­adatokkal kellett megbirkóz­nunk, mint például csapat­névadónk, Komarov* életé­vel kapcsolatos totó kitölté­se, míg máshol a CIMEA történetéből kaptunk kérdé­seket. Délután az iskola ud­varán fogadta csapatunk a béke lángját.” HOMOKTERENYÉRÖL (László Krisztina): „Iskolánk és a szomszéd falu úttörői együtt versenyeztek. A cél a Cserkészkút volt. A hat ál­lomás különböző feladatokat tartogatott számunkra: bukó alakokra kellett lőni, de a kúszás, kötélmászás és grá­nátdobás sem maradt el, Célba érve, megnézték a menetlevelet, összesítették a pontokat és közölték a végeredményt. A jól sikerült napot a munkásőrök bemu­tatója zárta.” JOBBÁGYIBÓL (Tari And­rás) : „A csapatzászló ünnepe és a fegyveres erők napja alkalmából iskolánk egy ke­rékpártúrával próbálta a kettős ünnepet emlékezetes­sé tenni. Mintegy 12 km-t kerekeztünk. Visszaérkezve Jobbágyiba a sportpálya ügyességi vetélkedőnek adott helyet, ahol a lövészet arat­ta a legnagyobb sikert.” KARANCSLAPUJTÖRÖL (8. a osztály): „Az 5—6. osz­tályosok a »SZÜLŐFÖL­DÉRT«, a 7—8-os tanulók a »HONVÉD« próbán vettek részt. Felelevenítettük az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. A végállomáson sport- és leg-leg versenyeken mértük össze tudásunkat.” NÓGRÁDSÁPRÓL (Für­kész szakkör tagjai): „Ünne­pélyes csapatgyűléssel kez­dődött a nap, ahová meg­érkezett a béke lángja. Aka­dályversenyt mi is rendez­tünk. Megfejtettük a jel­szót: »Föl hazám, föl nem­zetem !« Számháborúval és a díjak kiosztásával fejező­dött be kirándulásunk.” ÓRHALOMBÓL (Mészáros Adrienn): „Ebben az évben csapatunk tagjai, mint in­diánok szerepeltek az aka­dályversenyen. Minden ál­lomáson dicséretet kaptunk a szép jelmezekért, az emb­lémáért és a díszes menet­levélért. A nagy versengés után a főzés, majd az ered­ményhirdetés következett.” PÁSZTÓ, Kun B. isk.-ból (Kis Melinda, Kaszás, Zsu­zsanna) : „Az akadályverseny előtt tornatermünkben ünne­pi csapatgyűlést tartottunk. Örökmécsest gyújtottunk a hazánkért - elesett katoná­kért, köszönetét mondtunk a fegyveres erőknek a haza védelméért és fogadtuk a Salgótarjánból hozzánk ér­kező lángot. Ezt követte az állomásokon elhelyezett fel­adatok végrehajtása.” RÉTSÁG—BÁNKRÓL (Pau- lovics Henrietta, Mocsári Szabolcs): „Rétság és Bánk között került megrendezés­re az akadályverseny, me­lyet a munkásőrség, katona­ság és a rendőrség szerve­zett. A 12 csapatot 15 percen­ként indították. A hat állo­máson végrehajtott felada­tok után Bánkon, a tábor­ban a katonák ebéddel vár­tak.” SALGÓTARJÁN, Lovász J. isk. (Skrabák Péter): „Szep­tember 29-én csapatgyűlést tartottunk a sportcsarnok­ban. Műsorral emlékeztünk a pákozdi hősökre. 30-án Kercseglaposon rendeztük meg az akadályversenyt. Kü­lönféle erőpróbákra egyé­nileg is nevezhettünk.” PE- TÖFALVI isk. (Godó Anett): „Üttörőcsapatunk akadály- versenye a kazári völgyben zajlott. A sok érdekes fel­adat közül néhány: lajhár- mászás kötélen, térkép- és sípjelek felismerése.” II. RÁKÓCZI F. isk. (Lantos Enikő): „Csapatunk a Tatár­árokban rendezte versenyét. Nyolc állomás várt olyan feladatokkal, mint pl. had­vezéreket, győztes csaták színhelyeit kellett felsorol­nunk, míg az utolsó állomá­son forradalmi dalokat kel­lett énekelnünk.” GAGARIN isk. (Bánhegyi Zsófia): „A kedvezőtlen időjárás miatt iskolánkban emlékeztünk meg — a fegyveres erők né­hány képviselője jelenlété­ben — a pákozdi csatáról. A felső tagozatosak mozi­előadásra mentek, az alsó­sok pedig néhány próbaté­telt teljesítettek. Délután sportvetélkedő színesítette programunkat.” BEM isk. (Janosek Bea, Nagy Róbert): „Csapatgyűléssel kezdtük a napot, ahol az új úttörőgár­da és úttörőtanács fogadal­mat tett. Majd elindultak az őrsök a hat akadály leküz­désére. Az utolsó állomás már a Kiskercsegen volt, ahol egyperces műsorun­kon kívül egy 13 + 1 totó­val zárult a verseny.” Rejtvén y Egyforma — nem egyforma _ A tizenhat figura közül csak kettő teljesen egyfor­ma. Keressétek meg, me­lyik az a kettő! Beküldési határidő: október 22. A bo­rítékra írjátok rá: „Űttörő- sarok”, rejtvény! A „Sakktábla” c. rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok.” Könyvjutal­mat nyertek: Gyurcsó Re­náta Szurdokpüspöki, Boty- tyáni Zsuzsanna Nógrádsáp, Tanyi Andrea Salgótarján, Franka Anita Szátok, Dinkó János Rétság. A könyveket postán küld­jük! ----------1------------­Ö sszeállította: Kovács Margit Mm Kertbarátoknak Á borkészítésről A must az alkoholos er­jedés folyamán alakul át borrá. Ekkor válik el, hogy a cukor elbomlásából ke­letkező etilalkoholon és szén­dioxidon kívül milyen mi­nőségű és mennyiségű ter­mékek képződnek. A kellően előkészített és anyaélesztővel beoltott must egy-két napon belül erjed­ni kezd. Az erjedés hőterme­lő folyamat. Ezáltal a must hőmérséklete 10—15 fokkal is emelkedhet. Minél na­gyobb a hordó, annál jobban fölmelegszik a must. A bor minősége szempontjából a fehérborok legkedvezőbb erjedési hőmérséklete 22— 25 fok, a vörösboroké hé­jon erjesztéskor 28 Celsius- fok. A melegebb erjedéskor jelentős az illatveszteség. Az élesztők 28 fok fölött lassabban szaporodnak, 33 Celsius-fokon pedig már be­áll az úgynevezett kritikus hőfok, amikor is a borélesz­tők tömegesen pusztulnak. Az alkoholos erjedés meg­akad, elszaporodnak a na­gyobb hőtűrő képességű tej- savbaktériumok, és tejsav- mannitos erjedés alakul ki. Végső esetben a bor megbe­tegedhet, ihatatlanná vál­hat. Az ilyen borok rend­szerint nem javíthatók, leg­följebb szeszfőzésre haszno­síthatók. Az is hátrányos, ha a must nagyon hideg. Az élesztők lassan szaporodnak, az erjedés lassú, vontatott. Ilyenkor a hőtermelés és a hőleadás csaknem egyen­súlyba kerül, a must erje­dési hőfoka nem éri el a megkívánt szintet. A must erjedés előtti hő­foka 14—16 fok között a legkedvezőbb. Az erjedő must hőmérsékletét napon­ta ellenőrizzük. E célra legjobb az erjesztőhőmérő, Mérés után a higanyszálat ugyanúgy kell visszarázni, mint a hőmérőt, (lázmérőt.) Ha ilyen mérőnk nincs, úgy a mustfokoló hőmérőjét vagy más hőmérőt használ­junk. Túlmelegedéskor a mus­Szél suhog a tó fölött A csendet kedvelők paradicsoma a diősjenői tő, ahol a hor­gászok az év szinte minden szakában szerencséjükre várva ülnek a parton. Az ősz közeledtével a Börzsöny felől érkező szél borzolja a nádassal övezett vizet, a halfogás szenvedé­lye mégsem csillapodik. — képek: kulcsár — Másokért — láthatatlanul Szoftver­pályázat A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal által működtetett Ifjú­sági Műszaki Központ (IMK) az elektronikai ifjúsági prog­ram keretében részt vesz a Szoftver ’88 kiállításon, ame­lyet november 10—13. között a Hotel Duna Intercontinentál- ban rendeznek. A kiállításra az IMK pályá­zatot hirdet, amely szerint standján bemutat szoft­vertermékeket, a számítógép felhasználásán alapuló eljárá­sokat, minőség-ellenőrzési mód­szereket. A jeligés pályázatnak tartal­maznia kell a termék rövid leírását, a pályázónak rendel­keznie kell a bemutatáshoz szükséges gépi feltételekkel. A pályázathoz mellékelni kell egy, a jeligével jelölt zárt borítékot az alkotó vagy alkotók nevé­vel, címével, munkahelyével és telefonszámával. A beküldési határidő október 21. Cím: KISZ Központi Bizottság ifjúmunkás­tanácsa, Budapest, Pf. 72. 1388. tot hűteni kell. A hűtés le­hetséges módjai: — Átfejtés üres hordóba hűvös éjszakán, vagy haj­nalon (a fejtést nyíltan, le­vegőztetve végezzük, hogy a must jól lehűljön.) — hűvösebb éjszakai órákban erős szellőztetés­sel engedjünk hideg leve­gőt az erjesztőhelyiségbe, s a padozatra locsoljunk hi­deg vizet, — az erjesztő musthoz fejt­sünk hideg mustot. Késő őszi szüretkor túl hideg lehet a must. Az er­jedést ilyenkor is egy-két napon belül indítani kell, máskülönben a must felüle­tén penészek szaporodnak el. Azt elkerülendő a must egy részét tiszta, zománco­zott üstben, keverés köz­ben 50—60 fokra felmelegít­jük és a hideg musthoz öntjük. Alkalmazzunk még nagy adagú 50—10 százalé­kos anyaélesztős beoltást. ft Hivatalsegéd Jóleső, kellemes meleg fogadja a látogatót ezen a kora őszi délelőttön a szu- hai községházán, ahol ma fogadónapot tart a mátra- mindszenti tanácselnök. Odakint a bágyadt napsü­tésben rozsdás leveleket sö­pör, s port kavar a szél. De másvalaki is dolgozik itt. Gyászruhás, vékony test­alkatú idős asszony tiszto­gatja a lépcsőt, a feljárót. Olyan gonddal, mintha legalábbis nemzeti ünnep­re készülődne a falu. Időn­ként megáll kezében a sep­rű, s odaköszön az érkező­távozó ismerősöknek. Nincs terefere, mert hiszen itt a munka! A sok apró-cseprő intézni- és hoznivaló, ami a hivatalsegéd — Csikány Józsefné — gondja. Most éppen a tüzet vi­gyázza, nehogy az elnök vagy az ügyfelek fázzanak. A hivatali szoba patyolat­tiszta, az asztalon terítő, ö, miután meggyőződött, hogy idebent minden rendben van, csendben kisiet. Mond­ván: a szemétkupacot még el kell takarítania! — Nem tudok én olyan szépen beszélni — szabó- dik szégyenlős-nevetősen, amikor egy kis beszélge­tésre hívom, aztán beleme­legedik: — Végeztem én ennél keményebb munkát is a helyi termelőszövetkezet­ben, növénytermesztőként. Aztán, hogy itt adódott ez a lehetőség, biztatott a pá­rom, vállaljam el. Nem va­gyok erős fizikumú, s a be­teg édesapámat is könnyeb­ben el tudtam így látni. Tíz éve már ennek. Az édesanyám summásként dolgozott, apám ugyanitt volt hivatalsegéd — kisbíró — 25 esztendeig. De én már nem doboltam! — te­szi gyorsan hozzá, s várat­lanul elmosolyodik. — Sze­rencsére működik a han­gosbemondó, a segítségével adjuk tudtára mindenkinek, ha ünnepély, tüdőszűrés, vagy bármi egyéb lesz a faluban. Leveleket, idézé­seket hozok-viszek — szí­vesen járom ezeket a hosz- szú utcákat. Ismét kopognak az aj­tón. A hetven év kö/üli nénike szatyrában kotorász, majd sorban az asztalra rakja a gondosan összehaj­togatott papírosokat. Az el­nök meghallgat, magyaráz, s felírja a nevet az idézen- dők listájára. Ezután már nincs más dolga, mint fi­gyelni az ügyfél végenincs mondanivalójára, elbeszé­lésére az öreg körtefáról, az udvar sarkában üresen álló „szennyes” kukáról. Ezalatt Csikány Józsefné is előkerül ismét, porcelán­tálkában friss gyümölcsöt tesz elénk, s jó háziasz- szony módjára kínálgat. Már nem kell biztatni, hogy megszólaljon. — Megteszek én mindent, amirek kérnek. Eddig még nem mondta senki, hogy valamit elmulasztottam vol­na, pedig mindig mondom az elnöknek, csak szóljatok, magyarázzatok, én odahall­gatok. Jólelkű teremtés — mond­hatná bárki. így igaz. S a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ő is, mint a kétkeziek sok-sok isme­retlenje, a számtalan kí­vánságot lesve, mások bol­dogulásáért fáradozik — láthatatlanul. (Mihalik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents