Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13., KEDD NOGRÄD Adótájékoztató_____________________________________ Hogyan segíti az áfa a lakásépítést és a lakásgazdálkodást? Az adóreform mindkét új adófajtája külön ügyel arra, hogy az egyik legjelentősebb szociálpolitikai probléma megoldásának törekvéseit ne keresztezze. Ebből következően számos kedvezményt tartalmaznak az új jogszabályok a lakásépítésre, -felújításra, s a lakásszerzéshez. A cél az, hogy a lakásépítés lakossági terhei az áfa és az szja bevezetése miatt ne emelkedjenek, és a házilagos (magán-) kivitelezés ne kerüljön versenyhátrányba a hivatásszerű kivitelezéssel szemben. (A hivatásszerű kivitelező, mint bejegyzett adóalany ugyanis input adóit levonhatja.). Az áfa szabályai szerint az építőanyagok, szerelvények stb. normál adókulcs szerint adóznak. Ez jelentősen, mintegy 25 százalékkal drágítja az építkezéseket. Erre azért van szükség, hogy a lakásépítkezéshez nyújtott kedvezményeket ne élvezzék más építkezések. A kész lakások adókulcsa nulla, tehát a költségvetés innen nem számít bevételre. Ezt az előnyt a házilagos kivitelezésű lakásokra, valamint a lakásfelújításokra is kiterjesztik. Ennek módja az, hogy az áfa szabályai szerint az építtetők visszaigényelhetik, megfelelő bizonylatok birtokában a vásárolt anyagok és meghatározott építőipari részteljesítmények áfa-ját. Ezzel érvényesül az azonos elbánás elve a lakásépítésekben, s ezen túl, még nő a bizonylati fegyelem, ami az „egyéb” beszerzések ellen is hat. A magánépíttetők tehernövekedését — az építőanyag beszerzésekor az áfa-t „meghitelezi” az államnak — többféle módon ellensúlyozzák. Az egyenként — beszerzésenként — visszaigényelhető adó 20 ezer forint (ez adóval együtt 80 ezer forintos vásárlásnak felel meg), amit 30 napon belül kell visszatéríteni, s erre az ösz- szegre rulirozó hitel is igénybe vehető. Az egy lakás felépítésével kapcsolatban a visz- szaigényeihető áfa a lakterület függvényében eltérő. 40 m2-ig 96 ezer forint igényelhető vissza maximálisan. Negyven négyzetméter felett már lakásnagyságtól függően az egy négyzetméterre jutó visszaigényelhető maximális összeg 1900—2300 forint között alakul. A visz- szaigénylés időtartama a lakás-használatbavételi engedélyt követő három hónap. A lakások felújítása, korszerűsítése, bővítése, közművesítése érdekében igénybe vett építési szolgáltatások — és természetesen a felhasznált anyagok — után kifizetett forgalmi adót az adóhatóság — az új lakások építésénél alkalmazott eljáráshoz hasonlóan — visszatéríti. Ennek feltétele, hogy az elvégzendő munkákról egy költségvetéstervezetet nyújtsanak be az adóhatósághoz, és a munkák meghaladják a karbantartási, fenntartási jelleget. A lakásépítést és lakás- szerzést az szja-nál nyújtott kedvezményekkel is köny- nyítik. Például az adóskála szerint fizetendő szja-ból levonható a lakótelek és lakás vásárlása, építési bővítése céljából az adott évben pénzintézetnél elhelyezett, elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi 36 000 forint ösz- szegű megtakarítás 20 százaléka. (Ez azt jelenti, ha valaki 36 ezer forintot helyezett el lakásmegtakarítási formában, akkor 7200 forintot levonhat az szja adóalapjából. A kedvezmény csak az egyenesági leszármazottakra vonatkozik, tehát egy kétgyermekes családnál egy- egy gyerekre külön takarékoskodhatnak, s ezt tehetik a nagyszülők is, akkor szerencsés esetben három fő: szülő, két nagyszülő részesül az említett kedvezményben, aipi azt jelenti, hogy a gyermek ilyen célra rendelkezésre álló pénzforrása jelentősen nőhet.) Adómentességet élveznek: a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés; a lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi tanácsi támogatás, a lakástulajdon, vagy lakótelek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony folytatásáért kötött tartási, vagy életjáradéki szerződésből származó jövedelem. A hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelem. Sajátos módon adózik a — tíz évnél nem régebben szerzett — ingatlan értékesítése. Az ingatlan átruházásából, az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondásból, alapításból, vagy ilyen jog átruházásából, illetőleg gyakorlásának átengedéséből származó bevételnek a meghatározott levonásokkal csökkentett részét kell jövedelemnek tekinteni. A bevételből le kell vonni az ingatlannak, az ingó dolognak és a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értékét, a megszerzésével, és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadást. E köte- ! lezettsé^ 'alól felmentést jelent, ha a különbözeiét teljes egészében lakásvásárlásra használják fel, illetve csak ezután fennmaradó jövedelemhányad után adózna. (Következik: Mi a teendője a lakosságnak az szja- val kapcsolatban?) Növelték exportjukat Az ország egész területéről vásárol fel vadon termő és termesztett gyógy" növényeket a mohorai központú Drogunion Gyógynövénybegyűjtő és Forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalat. Nem is akárhogyan, ezt bizonyítják az esztendő eddig eltelt időszakának eredményei is. A fel- vásárlási tervüket — 34,4 millió forint — már több mint 50 százalékkal teljesítették túl az év eddig eltelt időszakában. Különösen a két fő cikküknél a kamilla és a csiga begyűjtésénél értek el kimagaslóan jó eredményt. Az előbbiből összesen 112 vagonnal, az utóbbiból pedig 50 vagonnal vettek át. Így elegendő árualap van a további feldolgozáshoz. A csaknem két évtizede tizennégy termelőszövetkezet alapította közös vállalat ma már jól illeszkedik a megye gazdasági szerkezetébe, és munkájával eredményesen segíti a tagüzemek fejlődését is. Más gazdasági egységekhez hasonlóan az elmúlt esztendők itt sem voltak gondtalanok. A vállalat történetében a legkritikusabb időszak a tavalyi év eleje volt. Ekkor a belföldi piac csökkenése, értékesítési nehézségek és személyi problémák nehezítették a gazdálkodást, amelyek hatását néha még ma is érzi a vállalat. Ám a bajok orvoslására akkor megválasztott vezetőség a kollektívára támaszkodva a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is dinamikusan továbbfejlődik. Amit nem csak a tervezett árbevétel jelentős túlteljesítése, hanem az is bizonyít, hogy ma már a termékeik közel kétharmadát exportálják a mohorai- ak. Segíti ezt a tevékenységüket a PHARMATRADE Külkereskedelmi Vállalat, mellyel az idén kötöttek értékesítési szerződést. Az eredményes gazdálkodást elsősorban a piaci viszonyokhoz való gyors alkalmazkodással, a helyes kezdeményezőkészséggel és kockázatvállalással, valamint a rend és a fegyelem megszilárdításával magyarázzák a mohoraiak. Exportszállítás előtt a gyógynövények a Drogunion raktárában. Merre tart a csehsziauök reform? „Nem szabad forró fejjel elkapkodni...” Beszélgetés 3an Bugánnal, a besztercebányai pártbizottság titkárával Nem csak itthon birkózunk a reform folyamatával, hanem más országok is rákényszerülnek arra, hogy szembenézzenek a múlt hibáival, lépést váltsanak, meggyorsítsák a fejlődést. Gondjaink-bajaink, reformbeli elképzeléseink sok tekintetben azonosak a szomszédos Csehszlovákiával, hagyományos kapcsolataink pedig ezer szállal kötnek össze. A közelmúltban járt a megyeszékhelyen a besztercebányai párt- bizottság küldöttsége, ennek vezetőjével, Jan Bugánnal, a besztercebányai járási pártbizottság titkárával váltottunk szót a csehszlovák reform gyakorlatáról. — Mielőtt erről beszélgetnénk, kérem röviden mutassa be szűkebb pátriáját! — Mintegy száznyolcvanezren élünik a besztercebányai járásban, amely korábban az elmaradottabb területek közé tartozott, mostanra viszont területét és gazdasági potenciáját tekintve az ország kiemelkedő fontosságú járásai között jegyzik. Jellemző a gépipar, az elektronika, a fa-, a textil-, az építőipar és fejlett a közlekedés. Az ipar éves termelése összesen tízmilliárd koronára tehető. Hatvanöt község van a járásban, a szék„ helytelepülésen nyolcvanezren élnek. — Milyen a párttagság aránya? — A létszám meghaladja a tizenhatezret, ennek zöme, fizikai dolgozó, az értelmiségiek aránya megközelíti a harminc százalékot. Évente ötszázan lépnek be a pártba, kétharmad részük 35 éven aluli. — Önöknél a „reform” kifejezés csak a közelmúltban honosodott meg —, de, egyáltalán meghonosodott-e? — Äfi inkább az „átépítés” szót használjuk.’'Ügy gondoljuk ez pontosabban kifejezi törekvéseinket. A fejlődés meggyorsításának programját már a múlt évi párt- kongresszuson elfogadtuk, s ennek szellemében dolgozunk a megvalósításon. Pártunk harminchat pontos „alapelvgyűjteményt” adott közre, amely az átépítés fő irányait meghatározta. Munkabizottságok sora jött létre a társadalmi, a gazdasági élet különféle területein. Az első lépéseket a gazdaságban tesszük meg. A besztercebányai járásban is egyes vállalatoknál kísérleti formában bevezettük az újfajta gazdálkodást. — Mi jellemzi ezt? És mik a tapasztalatok? — Leegyszerűsítve: a vállalatok gazdálkodási felelősségének növelése az önfinanszírozás és az anyagi érdekeltség kibővítése. Nálunk a gépiparban, az élelmiszereket, a fogyasztási cikkeket gyártó üzemekben alkalmaztuk ezt a modellt. Évről évre nő a kísérletben részt vevők száma, s majd az új ötéves tervben, 1990- től teljes körűvé válik. Már a kezdeti tapasztalatok jelzik, hogy ez a járható út. Hangsúlyozom, hogy a reformintézkedések zömét a kilencvenes esztendőktől vezetjük majd be, éppen a kísérleti tapasztalatokra alapozva. — Nem túl lassú ez a tempó? Hiszen, ha más országok reformintézkedéseit nézzük, köztük hazánkét, javarészt jövő évtől jelentős lépések mennek végbe... — Nézze, nincs olyan modell, amely minden országban egyaránt használható lenne. Nincs általános recept erre. Mindenkinek a saját struktúrájához kell igazítani a feladatokat, természetesen fölhasználva mások tapasztalatait. A „gépies lemásolás” ennek figyelmen kívül hagyását jelentené, és veszélyeket hordozna magában. Hogy nem túl lassú-e a tempó? Az a véleményünk, hogy egy ilyen óriási méretű változást, a nagy horderejű problémák megoldását nem lehet forró fejjel elvégezni, elkapkodni. — Követi a gazdasági változásokat olyan átépítés, amely a politikai és a társadalmi életben zajlik le? Vagyis, túlterjed-e a reform a gazdasági szférán? — Jelenleg, úgy fogalmaznék: egy össznépi „hangos gondolkodás” zajlik nálunk. Vitatkozunk, elemzőnk, ösz- szegezzük tapasztalatainkat, megfogalmazzuk céljainkat. Az első lépéseket a gazdaság területén kell megtennünk. Természetesen, ezzel párhuzamosan a párt azt is vizsgálja, hogy milyen szerep jut a megváltozott formában a kommunistáknak, milyen eszközökkel tudja hatékonyabbá tenni munkáját. — Sikerült-e valamiféle segítséget, ötletet, tapasztalatot szerezni a salgótarjáni út során? Mindkét ország reformokban „gondolkozik”, nos, változást jelent ez a kapcsolatokban is? — Többször jártam már önöknél, így módom van személyesen is mérni a változásokat. Van látszata a fejlődésnek. Persze, azt is tudom, hogy a gondok, a problémák gyarapodtak, s ezek megoldása nem köny- nyű. Hasznos lehet „a szomszéd véleménye”. Vendéglátóim gondoskodtak arról, hogy sok-sok közvetlen információt szerezzünk üzemekben, intézményekben, a tanácsi szerveknél. Válaszolva a kérdésre: konkrétabbá, érdemibbé vált a besztercebányai járás és a nógrádi megyeszékhely kapcsolata. Egyre inkább és erőteljesebben szorgalmazzuk a közvetlen termelési együttműködéseket, más területen pedig a kölcsönös tapasztalatok jobb hasznosítását. Az élet kikényszeríti a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kamatoztatását — mondotta befejezésül Jan Bugán. Tanka László Szakszövetkezeti bizottság a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége mellett szakszövetkezeti bizottság alakult. A bizottság áttekintette a szak- szövetkezetek gazdálkodását. Megállapította, hogy e termelési struktúra főbb arányai már korábban kialakultak, s azokban alapvető változás nem mutatkozik. Erősen növekszik viszont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szövetkezeti körben is, jeléül annak: a gazdák a kiegészítő tevékenység fölkarolásától is remélik a jövedelmezőség javulását. A szakszövetkezetekben képződő nyereség döntő része,' több mint 90 százaléka ezekből a kiegészítő munkákból származik. A szakemberek szerint ezek az üzemek azért is törekszenek termelési szerkezetük ilyen irányú módosítására, mert a növénytermesztés számos helyen veszteséges, az álattenyésztés pedig csak nagyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek állóeszköz-állománya az elmúlt években számottevően gyarapodott. Az egy hektár termőterületre jutó állóeszközök értéke a szakszövetkezetek közös gazdaságaiban megközelíti a 45 ezer forintot. Főként a gépek, berendezések és a járművek értéke növekedik. A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a „cégtábla” átfestésével, a szak- szövetkezetté alakítással a bajba jutott tsz-ek sorsát nem lehet rendezni, hiszen a szakszövetkezetekre gyakorlatilag a tsz-ekre vonatkozó szabályozás érvényes. Az ebben a szövetkezeti körben szerzett tapasztalatokat azonban mindenképpen figyelembe kell majd venni, amikor egy-egy térségben fontolóra veszik a szakszövetkezetté való „visz- szaalakulást”. Új fűszerkeverékek Űj fűszerkeverékeket állított elő az élelmiszer-ipari üzemeknek és a fogyasztóknak a Budapesti Bioaroma Fűszer- és Gyógynövényfeldolgozó Gazdasági Társaság. Az úgynevezett extru- dált kukorica ízesítésére használható keverékből már nagyobb mennyiséget át is adtak a felhasználónak, a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, amely a Cerbona elnevezésű kukoricacsemege készítésénél alkalmazza. A gazdasági társaság egyre több megbízást kap húsfeldolgozóktól, amelyek töltelékárukhoz, pástétomokhoz, és más húskészítményekhez használják fel az új keverékeket. Az üzemek hagyományos termékeik fűszerezésének felülvizsgálatával is megbízzák a Bioaroma Gt szakembereit. Gyakran kiderül, hogy változatlan étrendi és ízhatás eléréséhez sok terméknél 10—15 százalékkal kevesebb fűszer is elegendő, mint amennyit a receptek szerint fölhasználnak. Szintetikus függönyök Sodrott zsinórokból, függönyrojtokból 4 millió 300 ezer, szintetikus függönyökből pedig 72 millió forint értékben készítenek a Budapesti Paszományárugyár berkenyéi telepén. Az utóbbi termék lett a kis üzem fő profilja. A szintetikus függönyökből a hazai igények kielégítése mellett jelentős mennyiség kerül exportra is a központ közreműködésével.
