Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Akiről beszélnek 1 Világjáró villanyszerelő Ki ne álmodozna arról, hogy felkeresi az ókori Hel­lász leghíresebb városálla­mának építészeti és művé­szeti emlékeit — a mai Athénben? Ki ne vágyakoz­na feljutni az Akropolisz tetejére, s elvándorolni olyan helyekre, amelyeket csupán a történelemkönyvek lapjai­ról ismerhetünk? Handó Péter, a salgótar­jáni József Attila Művelő­dési Központ villanyszerelő­je látta mindezt —, s még annyi mindent görög föl­dön. Mi ebben az érdekes? Hiszen ma bárhová eljuthat az érdeklődő, ha futja pénzé­ből az utazásra. Csakhogy ez az ifjú ember egyedül, ke­rékpárja társaságában vágott neki a világnak, és pedálo- zott kilométerek ezrein vé­gig, egy hónap alatt. — Nem félt társak nélkül elindulni? — Azok közé az emberek közé tartozom, akik időn­ként szívesen vállalják a magányt is. Ilyenkor rendez­heti legjobban az ember a gondolatait — mondja a halk szavú fiatalember, majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: — Erőpróbának is jó volt ez az út... Olykor természetesen meglepetés­ben is volt részem, s meg is ijedtem néha. "*'=■- Mi volt a riadalom oka? Töri a fejét, merje, ne merje mondani, aztán moso­lyogva meséli a bivalyka­landot. öt-tíz éves gyerekeik őrizték a csordát, s a pöt­töm vadócok ostorral akar­tak a nézelődő idegen nya­ka közé csapni. A gyors pe­dálozás segített a bölények­től, ostorsuhogtató gyerkő­cöktől távol kerülni. — Ami meglepett az eset­ben, hogy ezek a kis fic­kók szeptemberben, amely náluk is már a tanítás ideje, nem az iskolapadban, hanem a mezőn töltötték napjaikat. — Milyen utakat válasz­tott? — A nagyvárosokat igye­keztem elkerülni, de Athén­ben, Szalonikiben, Marathon- ban jártam. Inkább a fal­vak és az ott élő emberek érdekeltek, az, miként élnek a híres elődök mai utódai. — Sok-sok benyomás, él­mény. .. Mire emlékszik leg­szívesebben? — Az emberekre. Bár más világban élnek, érdeklődők, segítőkészek. Ha vizet mer­tem valahol, vagy leültem jegyzetelni útinaplómba, nem volt olyan kis település, ahol ne vettek volna körül pá­ran, ahol ne kérdezgették volna honnan jöttem, mit csinálok náluk. Máig őrzöm annak a munkásnak az em­lékét, aki mellém telepedvén az egyik falucska terén —, mert vannak ám mindenütt — megfelezte velem szerény ebédjét. S megemlíti azt is, hogy Jugoszlávia déli részétől kezdve, az úton részeget nem látott, viszont annál több idős koldussal találko­zott. Majd vég nélkül so­rolja a kolostorok neveit, helyeit, ahol megfordult. Nem győzi ecsetelni a tere­ken folyó nyüzsgő életet, ami nekünk ma még (vagy már?) szokatlan. A gyerekek ját­szanak, felnőttek tereferél­nek. Nyugodtabb ritmusban élnek, mint mi. Diaképek százai őrzik a világlátás nagy kalandjának emlékeit. Szavaiból érződik, számára még nem ért vé­get az utazás. — Annál is inkább, mert visszakészülök — mondja —, de majd olyan időpontban, amikor kevesebb turista to­long arrafelé. S addig?... Jövőre Svédország szerepel a ter­veiben. Tuza Katalin Balassagyarmat főutcá­ján a nap minden órájá­ban tetten érhető az embe­ri könnyelműség. Építkezés miatt zárja le palánk a jár­dát, s mint ilyenkor szo­kás: „Gyalogosforgalom a túloldalon”. Elvben. A gya­korlat ugyanis az, hogy a veszélykeresők sajnálják azt a pár métert, öreg és fia­tal, kisgyermekes anya, für­gén mozgó és nehezen bot­ladozó ott közlekedik a sze­mélygépkocsik és a teher­autók között az úttesten. önmagát és másokat is ve­szélyeztetve. Mellesleg ok­tóber a fokozott közúti el­lenőrzés hónapja, a tömeg­kommunikációs eszközök a megszokottnál is többet szólnak a veszélyről és an­nak elkerüléséről. A jelek szerint hiába. Az intő szó annyit ér, mint a falra (az­az palánkra) hányt borsó. Pedig jó volna átmenni a túloldalra. Amíg nem késő, amíg nem hitelesíti a kér­lelő szót tragédia. Konyhai hulladékból — metángáz Hoppon maradnak a ja­pán sertések, ha a Rijukyu egyetemen kidolgozott új el­járás elterjed. Eddig a japán szállodák, éttermek konyhai hulladékát a sertésekkel etették meg, most metángázt fejlesztve belőlük, csökkent- hetik az egyre borsosabbá váló gázszámlát. A kis szállodákat, éttermeket me­tángazzal ellátó berendezés térfogata mindössze egy köbméter. Az egyetem mun­katársai véletlenül bukkan­tak rá a metángázfejlesztő baktériumtörzsre. Á világ leghosszabb házassága Japán házaspár döntötte meg a leghosszabb ideig tar­tó házasság rekordját. A Guinnes-féle „leg”-ek köny­ve szerint Uenisi Hirokicsi és Szute nyolcvan éve foga­dott egymásnak örök hűséget, ami idáig a legtartósabb kö­teléknek bizonyult a földön. A házastársak egyaránt 98 évesek. Ilyen is van... ...jegyezhetnénk meg nem kevés öniróniával a szécsé- nyi gyógyszertár kollektívá­járól. A patika minden ne­gyedik dolgozója ugyanis rendszeresen látogatja a vér­adásokat, egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy vérükkel segítsék a rászoru­lókat. Nyilvánvalóan nem egyedül ők vesznek részt a véradómozgalomban, de két­Magyar a gyerek? Híres, szép helyen jártam, külföldi vendégekkel; Szentendrén, a Kovács Margit Múzeumban. Előttem egy férfi váltott belépőjegyet, mellette kis fiúcska állt. Az egyébként igen kedves pénztárosnő megkér­dezte: — Magyar a gyerek? A férfi meglepetten válaszolt: — Magyar hát! Mi lenne a fiam, ha nem magyar. De miért kérdi? — Csak azért, mert, ha magyar a gyerek, akkor nem kell neki belépőjegyet váltani. — És, ha nem magyar? — Az más, akkor kell. Eddig zajlott a párbeszéd, amelyből külföldi ven­dégeim szerencsére semmit sem értettek. Én pedig azóta is azon gondolkodom, mi lenne, ha mondjuk a párizsi Louvre-ban, a világhírű múzeumban velem a dupláját fizettetnék, mert én külföldi vagyok, vagy, ha az én gyerekemnek kellene belépőjegy, míg a francia gyereknek nem kell. S, ha már a párizsi pél­dánál vagyunk, ők bizony, híresen büszkék francia voltukra, nem sokba nézik az idegent, de azt hi­szem, ilyen ötlet még nem jutott az eszükbe. Nem itt kellene kezdeni a hazafiasságot, és főleg nem a saját gyerekeink hazafias nevelését. Mi azt tanítjuk nekik az iskolában —, s remélhetőleg ott­hon, a családban is —, hogy minden ember, minden gyerek egyforma, még akkor is, ha más a bőrének a színe, ha kicsi, vagy nagy, ha szép, vagy csúnya. Én úgy éreztem, hogy az az apuka inkább megvet­te volna a pár forintos belépőt a saját kisfiának, minthogy válaszoljon a kérdésre: miért más a ma­gyar gyerek, mint a nem magyar? Hogy a gyerek ezt megkérdezte-e, azt már nem tu­dom. (sm) iiry várható 3ntl eseményei Hétfőn a Nagy Iván honismereti pályázat díjait ad­ják át a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Kedden Kassák Lajos képarchitektúráiból nyílik kiállítás a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pontban. Szerdán tudományos emlékülést tartanak a NOSZF 70. évfordulója alkalmából az MSZMP salgótarjáni oktatási igazgatóságán: összeül a kertbarátok és kis- tenyésztők megyei szövetsége; a TIT országos köz­pontja a megyék szaktitkárainak, gazdaságvezetőinek háromnapos továbbképzést rendez Salgótarjánban. Csütörtökön Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikus- művész tárlatát nyitják meg a Bátonyterenyei Bá­nyász Művelődési Központban; közép-szlovákiai szak- szervezeti delegáció érkezik Salgótarjánba. Pénteken megalakul az urbanisztikai társaság Nóg- rád megyei csoportja; a bátonyterenyei nevelőotthon 10 éves fennállását ünnepli. Szombaton kommunista műszakot tartanak a Nóg­rádi Szénbányáknál, a BRG salgótarjáni gyárában, va­lamint avasöntöde és tűzhelygyárban; Ádám Zsig- mond pedagógus nevét veszi fel a bátonyterenyei ne­velőotthon; volt öttusázók nemzetközi lovastúráját rendezik meg Szirákon. Nem érdekelt a tervező Népi ellenőrök a pásztói beruházásokról Egészségügyi ifjúsági napok Egészségügyi ifjúsági na­pok rendezvénysorozata zaj­lott a hét végen a megye- székhelyen. A Madzsar Jó­zsef kórház KlSZ-alapszer- vezete és sebészeti osztálya által szervezett programok­ra százharminc fiatal se­bész érkezett az országból. Az előadások legfőbb té­mája a vastag- és végbél- rák sebészeti kezelése volt, melyet dr. Baradnay Gyu­la egyetemi tanár, dr. Rit­ter László docens és dr. Csiky Miklós kandidátus ismertetett. A kétnapos rendezvényt diétás készít­mények bemutatója zárta vasárnap. Piros jelzés — kikapcsolt motorral Bécsben olyan közlekedé­si lámpát próbáltak ki, amely vörös állásban hívja fel a vezető figyelmét, hogy kapcsolja ki a motort. E tanács megszívlelésével nem­csak benzin takarítható meg, hanem csökken a lámpák előtt felsorakozó gépkocsik okozta környezetszennyezés is. Az új lámpa két válto­zatban készült. Az egyiknek — ezt egy vasúti kereszte­ződés előtt állították fel — piros fénnyel együtt vörös színben megjelenő indító­kulcs képe emlékezteti a gépkocsivezetőt arra, hogy érdemes a motort leállíta­nia. A másik változatban — ezt olyan helyen állították fel, ahol útépítés miatt fel­váltva csak egy irányban le­het közlekedni — a vörös fényt a „Motort leállítani” felirat kíséri. A bécsieknek a berni pél­da adta az ötletet arra, hogy ilyen lámpákat szereljenek fel. A tapasztalatok szerint a „pilóták” hallgatnak a lámpák tanácsára. Nyugat- Németországban olyan lám­pával kísérleteznek, amely 5 másodperccel a zöld lám­pa kigyulladásá előtt jelzi a gépkocsivezetőnek, hogy a motort megindíthatja. A Pásztói Városi Tanács beruházásainak minőségét vizsgálták nemrégiben a né­pi ellenőrök. Megállapítá­saik szerint a különféle közműveket mintegy tucat­nyi vállalat tervezte, me­lyeket a tanács városfej­lesztési és -gazdálkodási osz­tálya fogott össze. Itt ké­szülnek ugyanis az éves be­ruházási elképzelések, az itt dolgozók felelősek a ter­vek elfogadtatásáért és a pénzügyi fedezet biztosítá­sáért. A munkák többségét a Nógrád Megyei Beruházási Vállalat bonyolította le, s gyakran a NOMBER a mű­szaki ellenőr is. Az elmúlt két és fél évben hat ver­senytárgyalás volt, ami je­lentősen csökkentette a költ­ségeket, hiszen a tervezők nem érdekeltek az olcsóbb megoldások alkalmazásá­ban, de a beruházók már alacsonyabb árakra törek­szenek. A munkát minden alka­lommal vállalkozási szerző­désben rögzítették. A népi ellepőrök szerint ezek cél­szerűek és jók, bár nem minden esetben tartalmaz­nak szavatossági és jótál­lási kötelezettséget. Több­ször is előfordult, hogy még a szerződéskötés időpontjá­ban sem álltak rendelke­zésre a különböző enge­délyek. .. Talán ez is oka annak, hogy a megvizsgált huszonhat esetből csak min­den második alkalommal fejeződött be határidőre a munka. A pásztói ravata­lozó műszaki átadása pél­dául augusztus 30-a óta húzódik — október valahá- nyadikáig. (- rt -) ségtelen, hogy törzsvendégek már a fehér ágyakon. Hja, kérem, akinek hivatása az egészségügy. Gyapot az űrből Másodszor hoz kozmikus termést Taskentben a Szojuz T—13 szovjet űrhajó fedél­zetén elültetett gyapot. A világűrben nevelt húsz pa­lánta két éve került az üzbég tudományos akadé­mia intézetébe. A kísérlet során a súlytalanság hatását vizsgálták a gyapotcserjék sejtjeiben, azt, hogy az űr­repülés körülményei milyen változásokat okoznak a nö­vényi sejtek újratermelődésé­ben. Százezer Dácia Az elmúlt hónapban érke­zett hazánkba a százezredik Dácia típusú személygépko­csi. A pitesti autógyárból —, ahonnan évente negyvenöt országba exportálnak mint­egy százezer Dáciát —, még ez évben további ötezer da­rab érkezik hazánkba. Gyógyír betegségre Évente csupán néhány gramm pontit jön össze az Altáj-hegység szovhozaiban, melynek ara sok százezer rubel. Ezek a gazdaságok szállítják ugyanis a szovjet gyógyszertáraknak a maral- és a pettyes szarvasok meg nem csontosodott agancsát. A gyógyító hatású alapanya­got az idegrendszer, a szív­ós érrendszer, a bélrendszer különféle megbetegedései és általános kimerültség el­leni rendkívüli hatóanyagú szernek tartja a mai orvos- tudomány. Az üzlet az üzlet... ...tartja a közmondás. Ma­napság mindent — újabban még a szándékot is meg kell fizetni. Példaként hozhatnám a Nógrád Volán székházával szemközti salgótarjáni ben­zinkutat, ahol a 98-as oktán­számú benzinre még gondolni sem lehet — ingyen. Tudni­illik, amikor a töltőpisztolyt kézbe veszi az ügyfél, auto­matikusan nullázódik a ki­jelző. Azaz, így kellene ten­nie, valójában azonban egy forint húsz fillért mutat, bár még egyetlen cseppet tankolt az ember... Kutyafejű sárkányok Körülbelül tucatnyi szé- csényi lakos kérdezett rá: vajon mit ábrázolnak az új művelődési ház tetején azok a fénylő micsodák. Nos, a válasz: kutyafejű sárkányok ékesítik az épületet. Remél­hetőleg nem azért, hogy ma­gukkal ragadják az elége­detlen látogatókat... (romhányi) A napokban nyílt meg Pásztó városközpontjában a városi tanács vb városgazdálkodási és kereskedelmi üzemének gyógynövény- és gyógykozmetikai szak­boltja. — bp — Szélrózsa

Next

/
Thumbnails
Contents