Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
4 NOGRAD 1987. október 10., SZOMBAT Egy orvos nyolc kiváló kitüntetése Az anyák megmentője- ként tisztelt Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, a magyar egészségügyi dolgozók napján, az idén is köszöntötték a munkásőrségben dolgozó orvosokat. A hagyományokhoz hűen, ezúttal is erkölcsi, és anyagi megbecsülésben részesítették azokat a szakembereket, akik sokat tesznek munkásőrtársaik egészségének megóvásáért, a betegségek megelőzéséért. E munkában szerzett- kiemelkedő érdemeiért — a Munkásőrség országos parancsnokának javaslatára — az egészségügyi miniszter a Kiváló orvos kitüntetést adományozta dr. Szabó Lajosnak, a Munkásőrség Nóg- rád Megyei Parancsnoksága, valamint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek főorvosának. A közel hatszáz munkásőr orvos közül egyedül kapta meg ezt a rendkívül magas szakmai elismerést. Mindemellett az 58 éves főorvosnak, ez a mostani a nyolcadik kiváló kitüntetése. Hiszen birtokosa a Vöröskereszt, a Kohászat és az Egészségügy kiváló dolgozója, a Kiváló Munkáért elismeréseknek, amelyeket egy Kiváló munkásőr és két Kiváló parancsnok jelvény egészít ki. Mindez fémjelzi, hogy dr. Szabó Lajos mindig cselekvő és sokat vállaló ember volt, aki tevékeny és sikeres életutat tudhat maga mögött. :— Sohasem a kitüntetésekért, önmagukért végeztem sok társadalmi munkát. Sokkal inkább az emberek szeretete volt és maradt cselekedeteim mozgató rugója. Véleményem szerint az orvosnak kötelessége embertársaiért tenni. a társadalom javára dolgozni. Az külön öröm, ha ezt az igyekezetét az arra illetékesek méltányolják, külön is megbecsülik — mondja a közismerten szerény férfi. Az SKÜ üzemorvosi rendelőjének főorvosi szobájában beszélgetünk. A riportalany meglehetősen elfoglalt, sokirányú a szakmai kötelezettsége Csoportvezető főorvosként a salgótarjáni síküveggyárban és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban is gyakorolja véleményező jogkörét, azaz felülvizsgál. Ezen túlmenően sportorvosként is tevékenykedik, az iskolai sport térhódítását és megerősödését próbálja a maga lehetőségeivel segíteni. — Hogyan kezdődött ez a szép és gazdag életpálya? — kérdezem, mire ezeket válaszolja: — A Borsod megyei Sa- jóvelezden születtem, parasztcsaládból származom. Édesapámat egyéves koromban veszítettem el, akárcsak férfi ősei, ő is té- bécében halt meg. Édesanyám a sárospataki gimnáziumba íratott be. ahol ösztöndíjasként, jól tanultam. Utána, mint parasztgyereknek, zöldutam volt, a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Friss diplomásként az ózdi kórház szülészeti osztályára kerültem, ahol szakorvosként hat évig dolgoztam. Aztán a kiszámíthatatlan sors egy megyével és több tucat kilométerrel odébb sodorta; Salgótarjánban találta meg igazi otthonát. Abban az időben, 1960-ban, a jelenleginél legalább ezer emberrel többet foglalkoztatott az SKÜ, és szükség volt a nagyüzemi egészségügy megszervezésére... Három év múlva kinevezték üzemi főorvossá. Megépítették a korszerű gyógyítóközpontot, s volt időszak amikor három orvos is fáradozott mellette a kohászok egészségének megóvásáért. A kohászvállalat üzemegészségügyi helyzete az elmúlt csaknem három évtizedben sokat fejlődött, s ebben dr. Szabó Lajosnak meghatározó szerepe van. Jellemző az elhivatottságára, hogy legalább középvezetői szinten kötelességének tartja ismerni a gyártási technológiákat, az üzemeket. Hangoztatja: a legszimplább betegségek is összefüggenek a környezettel, s a legcélravezetőbb gyógymód megtalálásához tisztában kell lenni a kiváltó okokkal, így a termelés körülményeivel. — Izgalmasnak, sokrétűnek tartom a munkámat — említi, amikor hivatása szépségére terelődik a szó. — Szerintem az üzemorvos többet tehet a munkások egészségéért, mint a körzetben rendelő táfsa. Az egészséges életmódra való nevelés, a betegségek megelőzése, a táppénzbe vétel. a rehabilitáció egv- aránt munkaköri kötelességem... A dolgozók háziorvosának érzem magamat, akihez bármilyen problémával jöhetnek a tanácsra, pihenésre, gyógyulásra szorulók. Sajnos, szakmán bélül is rosszul ismerik a mi munkánkat, ezért nem kaphatta meg mindmáig a neki járó rangot. Jómagam elégedett vagyok a beosztásommal, mi több: boldognak érzem magam. Ehhez a kellemes közérzethez feltétlenül hozzájá- ru. hogy két és fél évtizede tartozik a munkásőrök nagy családjához. Másfél évtizeddel ezelőtt nevezték ki a fegyveres testület megyei vezető orvosává, s ez év januárjától számít a parancsnokság főorvosának. Megtiszteltetésnek tartja, hogy viselheti az acálkák egyenruhát. Magam is borsodi lévén, búcsúzáskor megérdeklődöm tőle: milyen a kapcsolata a szülőfalujával? Arcáról meghittség, derű sugárzik. amint így felel: — Minden évben hazajárok. Már kialakult: augusztus 20-án találkozunk hajdanvolt barátok, osztálytársak. egykori és mai sajó- velezdiek. Boldogító érzés megmártózni a régmúlt időkben... Kolaj László Idei munkák a Tóstrandnál Salgótarján a tóstrandi szabadidő-központ kialakításával vesz részt azon a pályázaton, amelyet a Magyar Televízió Natura szerkesztősége A szebb, emberibb környezetért címmel hirdetett meg. A megyeszékhelynek e ma még elhanyagolt. de igen szép környezetben fekvő részén sok más mellett pihenőpark, kerékpárpálya, csónakázó létrehozását tervezik. A zömében társadalmi összefogásból és tanácsi eszközökből megvalósuló elképzelésekre elkészültek a kiviteli tervek. S hogy az idén milyen munkában, milyen eszközökkel tudnak segíteni a város üzemei, erről tartottak megbeszélést pénteken a városi tanácson a meghívott vállalatok és a tanács képviselői. Kertbarátok ünnepe A balassagyarmati Palóc kertbarátkor ünnepi rendezvényt tartott pénteken, ahol a pécsi országos termékbemutató és -vásár fődíjának harmadszori elnyerését ünnepelték meg. A Hazafias Népfront és a városi tanács támogatásával immár 15 éve, mintegy 80 taggal működő kör az országban tevékenykedő 800 kertbarátközösség közül egyike a legsikeresebbeknek. 1975 óta vesznek részt az országos kiállításokon. 1977-ben, 1982-ben és 85-ben elsődíjasok lettek. A kertbarát-kiállítók fődíjá- ra. a fából faragott vándorkupára 1976-ban. majd 1980- ban is felvésték a balassagyarmatiak nevét. Idén immár harmadszor is. és ezzel véglegesen a kupa tulajdonosai lettek. Az ünnepi összejövetelen .köszöntötte a balassagyarmatiakat. — többek között — dr. Gyúró Ferenc. a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a Kertbarátok és Kistenvésztők Országos Szövetségének elnöke. A szovjet kultúra napjai Magyarországon Sok száz előadás, kiállítás, film Az idén egy teljes hónapig tartanak a szovjet kultúra napjai Magyarországon rendezvény programjai. Egyik-másik esemény még meg is nyújtja ezt az ünnepi egy hónapot. Az október 7- től november 7-ig ívelő rendkívül gazdag kulturális kínálatot most még a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kíséri. Hiszen a filmek, a színházi előadások, a kiállítások híre már jóval megelőzte magyarországi bemutatásukat. A művek bátor szókimondással, a múlt és közelmúlt irodalmi, művészeti újraértékelése révén szokatlan hangú szimfóniában szólalnak meg. Évekig dobozban rejtőző filmek, be nem mutatott képzőművészeti alkotások, kiadatlan regények, merész hangú színdarabok örvendeztetik meg a magyar közönséget. De számos klasszikus értékű szovjet alkotás is jelen lesz országunkban, A választékot jelzi, hogy huszonöt városban, több mint kétszáz előadás közül válogathatunk az idén. Muszorgszkij Borisz Godu- novjának operaházi bemutatója a Moszkvai Nagy Színház előadásában a megnyitó díszelőadáson hangzik el november 7-én. A Borisz Go- dunovot még két alkalommal játsszák az Operaházban, és két estén mutatják be Rimsz- kij-Korszakov Mozart és Salieri és Csajkovszkij Jolanta című operáját. Három produkcióját hozta el Magyar- országra az Akadémiai Kis Színház (Bondarev: Választás, A. Tolsztoj: Fjodor Joan- novics cár és Najgyonov: Va- nyusin gyermekei című művekkel Budapesten és Győrött vendégszerepeinek.) A Kis Színház 1824-es fennállásától fogva nemcsak az új, haladó művészeti irányzatok számára tört utat. Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron és a fővárosban összesen nyolc alkalommal lép fel a világhírű Mojszejev-együttes, amely az idén éppen ötvenedik évadját ünnepli. Orosz kalmük, jakut, moldáviai táncok mellett négy magyar csárdással is kedveskednek a közönségnek, és megnézhetjük Muszorgszkij zenéjére komponált egyfelvonásos táncjátékukat, az Éj a kopár hegyen címmel. Se szeri, se száma a zenei rendezvényeknek. Nagynevű karmesterek és szólisták, ismert zenekarok adnak koncertet az ország számos városában. Csak ízelítőül néhány. Székesfehérváron és Sopronban Dimitrij Baskirov ad zongoraestet. Pécsett Ju- rij Szimonov vezényli Nata- lija Sahovszkaja gordonkakoncertjét, Szekszárdon Sahovszkaja Aza Amintajev zongoraművésszel ad szonátaestet, Kecskeméten Jasvili hegedű- és Csernyisov zongoraművész estjére kerül sor. Eliszo Virszaladze és Gajane Dzsagacpanjan zongoraestjét Debrecenben hallgathatják meg, Andrej Korszakov hegedűművész Szolnokon, Pécsett lép fel. A Borogyin vonósnégyes Szegeden, a Moszkvai Trió Győrött ad koncertet. A könnyűzenét kedvelők a Leontyev együttessel találkozhatnak Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Bonyhádon, Gyöngyösön, Tatabányán, Pápán, Oroszlányban. Tatán, Százhalombattán, Cegléden, Egerben, Sárospatakon a Radar jazz-rock együttes lép fel. A szovjet hanglemezheteknek budapesti és salgótarjáni megnyitója is lesz. Számos irodalmi estet, ke- rekasztal-beszélgetést, irodalmi műsort, művész-közönség találkozót is rendeznek ezekben a napokban, egyebek közt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a Radnóti Színpadon, Veszprémben, Pécsett. Érdekesnek ígérkezik az egyetemek és művészeti főiskolák által szervezett programsor — amely tudományos előadásokkal, konferenciákkal, politikai vitákkal, kiállításokkal, balett- és színházi előadásokkal csalogatja a közönséget. Nagy jelentőségűnek ígérkezik a Művészet és forradalom című műcsarnokbeli tárlat, amely a 20-as 30-as évek szovjet avantgarde művészeti produktumait (a film, színház, iparművészet, grafika és az építészet műfajaiban) ismerteti meg a magyar nézőkkel. De a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fotódokumentációs gobelin-, plakát- és könyvkiállítása, valamint a Magyar Építőművészek Szövetségének a mai szovjet építészetet bemutató tárlata, vagy a Magyar Nem zeti Múzeum kaukázusi ötvösművészeti kiállítása is sokak érdeklődésére számíthat. (Kádár) Több mint tíz éve tevékenykedik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szécsényi baráti köre. Tagjait dicséri az emlékpark, ahol a termelésből már kiselejtezett gépeket állítják ki. A Kubinyi Ferenc Múzeum kertjében, eddig 30 darab kiállított gépet tekinthetnek meg az érdeklődők. — bp —
