Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. október 8., CSÜTÖRTÖK NOCRAD 3 Kül- és belföldi megrendelésre Malomipari részegységeket gyártanak Pásztón A fordulat éve 1987. a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 5. számú gyára számára. Okulva a tavalyi hibákból, amikor a pásztói kollektíva mindent egy lapra tett fel, s egy termékben, az önjáró magtisztítóban vélte megtalálni érvényesülését, az idén már a több lábon állásra törekszik. Bár a. váltás korántsem zökkenőmentes, az eredmények igazolják a vállalkozás jogosságát. Tóth Imre főmérnök elmondta: eddig hat konténermalom acélvázszerkezetét gyártották le. Merőben új termékről van szó, amelyet Nigériába exportál a vállalat. Viszonylag köny- nyen, akár az őserdő mélyén is üzembe helyezhető lesz ez a gépi berendezés, amely a gyáregységek kooperációjában készül. A tervezettnél később, csak szeptember elején kezdték meg kellő ütemben a- több tonna súlyú acélszerkezetek előállítását, mert több gonddal kellett megküzdeni. Egyfelől nem volt teljes a dokumentáció, illetve a műszaki rajzokat módosítani kellett. Másfelől a gyártóeszközök sem álltak rendelkezésre. A hegesztés meggyorsítására úgynevezett vonalhegesztőt „újítottak" a'karbantartók, majd gyártósablonokat állítottak össze. Ma már csaknem fele annyi idő alatt készítik el a gyártmányt, mint a kezdet kezdetén, így a még szükséges húsz darabot biztosítja majd a gyáregység. Részt vesznek a hazai malomipari rekonstrukcióban. Az idén 27 válogatóasztalt kell elkészítenie, s eddig hét készült el belőle. Ezeket a berendezéseket a nagvkállói malomban alkalmazzák majd, ezáltal többfajta és jobb minőségű liszt őrölhető. Eddig tőkésimportból szerezték be ezeket a válogatóasztalokat, s a hazai gyártással deviza takarítható meg. A pásztói gyáregységben hagyományos termékeket is előállítanak. Ezek közé tartoznak a takarmánykeverő üzem részegységei, mint például a tartályelemek és a tartályrendszerek. Kalapácsos darálókra is érkezett megrendelés. A szovjet partner hat darabot kért a hűtőházi tolóajtóból. Körzeti virágcsarnok nyílt Salgótarjánban A szerződés megköttetett: a salgótarjáni városgazdálkodási üzem és a Szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet megállapodása eredményeként körzeti virágcsarnok létesült a megyeszékhelyen. A két gazdálkodó egység vezetői, kereskedők, viszonteladók szerdán egy szakmai tanácskozással egybekötve adták át rendeltetésének az új létesítményt. — Régi igényt elégítettünk ki ezzel, hiszen a cserepes dísznövények választéka, kínálata meglehetősen foghíjas volt, nemcsak1 ■ itt Salgótarjánban, hanem a megye, sőt a környező vidék területén is — mondja Bodnár Benedek, a városgazdálkodási üzem vezetője. — Ezért döntöttünk úgy a szombathelyi téesszel együtt, hogy megnyitjuk a körzeti csarnokot. Az ország legnagyobb cse- repesdísznövénv-termesztő egységének, az orchideáiról Európa-szerte híres szombat- helyi szövetkezetnek ez a tizedik nagybani virágcsarnoka. — Sokan járnak erről a vidékről hozzánk — említi Lukács Árpád, a termelő- szövetkezet kereskedelmi osztályának helyettes vezetője —. ezután időt, pénzt, energiát takaríthatnak meg a Balassagyarmat—Gyöngyös- Egér—Ózd környékbeli virágárusok. Többen elmondták a szakmai eszmecserén, hogy sokat várnak ettől a kezdeményezéstől. Ki-ki saját szemmel is meggyőződhetett a kertészeti üzemben helyet kapott részleg választékáról. Az árak is meglehetősen olcsók: Yuc- cafa 188—250 forintért, szobafenyő 200—250 forintért. . . Vajha, ilyen vagy legalábbis ehhez méretezett árakkal találkoznánk viszont a virágboltokban ! — Elsősorban nem üzleti szempont vezérelt bennünket a nagybani árusító létrehozásánál— magyarázza Bodnár Benedek —, hanem egyrészt a választékbővítés, másfelől pedig a kereskedők jobb ellátása, lehetőségeinek javítása. Igen kedvező volt a fogadtatás, ezért tervezzük hasonló csarnok nyitását később a vágott virágokból is. Ügy tűnik, felvirágzóban van Salgótarjánban a virág- árusítás ! (ts—) Adótájékoztató Kik fizetnek vállalkozói adót? A társasági adót felváltó vállalkozói adó, tartalmát tekintve a vállalati jövedelemszabályozásban alkalmazott nyereségadónak felel meg. Ez az adóforma lehetővé teszi, hogy a vállalkozó el tudja különíteni a maga személyes jövedelmét, és a vállalkozás fejlesztéséhez, fenntartásához szükséges összeget, így ez utóbbihoz nem kell külön kedvezmény- és kivételrendszert érvényesíteni. Vállalkozói adót fizetnek az egyéni vállalkozók, kisiparosok, magánkereskedők, szerződéses ipari és kereskedelmi vállalkozók (a társas vállalkozók), gazdasági munkaközösségek, szolgáltatócsoportok, polgárjogi társaságok, ügyvédi, oktatói munkaközösségek, a kisszövetkezetek és mindazok a vállalkozási formák, amelyek hatósági engedély alapján működnek. A vállalkozói adó alapja a költségekkel csökkentett bevétel, amely tartalmazza a vállalkozó személyes jövedelmét is, kisszövetkezeteknél pedig a mérleg szerinti bevétel és a tagság jövedelmével növelt, mérleg szerinti nyereség különböze- te. Tehát a vállalkozó levonhatja a vállalkozás működtetéséhez szükséges ösz- szes kiadásait, beleértve a hosszabb távú gazdálkodáshoz szükséges kiadásait is. A vállalkozói körben több — az adóalapot csökkentő — kedvezmény lép életbe. Kedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik szakmunkásokat oktatnak, megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak, kis lélekszámú területen végeznek szolgáltató, vagy kiskereskedelmi tevékenységet, valamint humán szolgáltatásokkal foglalkoznak. A kisvállalkozók ezen felül még műszaki fejlesztési tevékenységükre kaphatnak kedvezményt. A vállalkozói adó mértéke 25 százalék. A kisiparosok, kiskereskedők, gazdasági munkaközösségek 100 ezer forintos jövedelemig 0 százalékkal adóznak, és csak ezt meghaladóan lép érvénybe a fenti lineáris kulcs. A szerződéses üzletekben, illetve üzemekben dolgozó vállalkozók és a mezőgazdasági kisárutermeléssel foglalkozók esetén ennek a kedvezménynek felső határa 200 ezer forint. A vállalkozó természetesen személyi jövedelemadót is fizet, ennek alapja a vállalkozói jövedelemnek az a része, amely személyi célú felhasználást szolgál. (Nem tekinthető személyi célú jövedelemfelhasználásnak például a közérdekű adomány, az üzleti célú tartalékolás, s nyilvánvalóan a befizetett vállalkozói adó sem.) [Következik: Mi az általános forgalmi adó (áfa)?] Pártbizottsági ülés Balassagyarmaton A jövő nem játékszer Elkészítette és testületi “ vitára bocsátotta az MSZMP Központi Bizottságának kibontakozási programjára válaszoló politikai íeladattervét a balassagyarmati pártbizottság is. Áttekintve a város és vonzáskörzete gazdasági teljesítményét — nagyon is indokolt a teendők újragondolásával. rangsorolásával nagyobb lendületet adni a fejlődésnek. Az utóbbi két esztendőben ugyanis a gazdasági előrehaladás szembetűnően lelassult. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodása fokozatosan romlik, az ipari üzemek műszaki fejlesztésére fordított összegek többnyire a szintentartás- hoz sem elegendőek. Kevés a piac által igényelt és elfogadott új termékek száma. magas a gyártmányok anyaghányada, ingadozó a minőségük. A vállalatok mozgásterét beszűkíti a korlátozott szervezeti és gazdálkodási önállóság. Korszerűtlen a belső irányítási és érdekeltségi rendszer: leértékeli a ió teljesítményeket, s nem marasztalja el elég szigorúan a rosszul végzett munkát. Látva e kedvezőtlen folyamatot, az irányító pártszervek mind nagyobb figyelmet szenteltek a nem kívánatos tendenciák fékezésére. Megszaporodtak a jjolitikai döntések. Az energia nagy részét a döntés-előkészítés és a határozathozatal emésztette fel, ugyanakkor háttérbe szorult az érdemi ellenőrzés, a végrehajtás következetes számonkérése. A pártalap- szervezetek sem álltak tehát a helyzet magaslatán. Nem voltak képesek frappáns választ adni a megváltozott helyzetre, inkább szemlélték, mintsem • irányították a gazdasági folyamatokat. A pártbizottság mostani politikai feladatterve megjelölte azokat a fő irányokat, amelyekben ígéretes lehet az elmozdulás. Nem azzal az igénnyel ugyan, hogy pápább legyen a pápánál, hiszen a konkrét teendőket mégiscsak ott ismerik a legjobban, ahol azokat el kell végezni. Ugyanakkor annyira konkrét a terv, hogy valameny- nyi érintett gazdálkodó Elektronikus adatrögzítő az autóbuszon Blicc-stop elnevezésű elektronikus adatrögzítő készüléket mutattak be a közlekedési vállalatok szakembereinek szerdán Győrött. A készülék —, amelyet az autóbuszok műszerfalán helyeznek el — egyrészt utasszámlálást végez, másrészt komputerkalauzként működtethető. Ez azt jelenti, hogy a jegykezelő és -ellenőr feladatát is helyettesíteni tudja. A készülék számlapján minden megállónál megjelenik az ajtókon le- és felszálló, illetőleg a járművön levő utasok száma. Ezeket az adatokat cserélhető memória rögzíti. A memória ezenkívül „megjegyzi", hogy az autóbusz mennyi időt töltött a megállókban, milyen sebességgel és menynyi idő alatt tette meg az utat egyik megállótól a másikig. Amennyiben lesz érdeklődés az újdonság iránt, a Budapesti Műszertechnika Kisszövetkezet jövőre megkezdi sorozatgyártását. tudja, melyik az ő inge, amelyet magára kell venni. A városban és vonzás- körzetében működő ipari, mezőgazdasági üzemekben, intézményekben egyébként már megkezdődött az a munka, amely az új idők új szeleit fújja. De nem mondhatni, hogy általános már a stílusváltás, inkább a felismerés mondható annak. A vitában is többen leszögezték: a kialakult szokások szerint nem lehet a szocializmust tovább építeni. hiszen a megrögződött, rossz gyakorlat rendre csődöt mond. De. hogy mik is legyenek az új módszerek, az csak lassanként, s mindenekelőtt a gyakorlati munka során bontakozhat ki! A piaci kereslethez igazodó szerkezetváltást a feladatterv is a legfontosabb követelmények közé sorolta. „Nem óhaj kérdése ez! — hallottuk a vitában. — A belföldi piacra biciklivel is el lehet menni, no de külföldre?! Másfél ezer tsz-elnök járja majd a világot?! Abból lesz csak káosz, ha a sok piacjáró majd mind betart a másiknak!" Hát igen, e derültséggel kísért hozzászólás is csak azt igazolta: ódon' szemlélettel hiába is reméljük, hogy egyszer majd ránk is ránk köszön a korszerű stílus! Nemcsak a gazdálkodásban, a fejekben is rendet kell teremteni! Pzámos kérdésen me^ ditálnak ma az ipar- vállalatoknál is. Elfogadják, hogy megítélésük alapja a gazdálkodás nyereségessége. Ám jövőre várhatóan akkor is megcsappan a nyereség, ha egyébként .nem végez rosszabb munkát a vállalat. Igaz, nőhet a jövedelmezőség, ha kisebb anyaghányadú terméket készít az üzem. Ha azonban a gyártmányok zöme ilyen, akkor a termelési érték is csökken! Különös, de reális: a vállalat egyik legfontosabb mutatója „visszaesést" sejtet, noha ott éppen a kor parancsa szerint dolgoznak. Hogyan tudjuk majd e tényt elhelyezni bázisszemléletű gondolkodásunkban ? És ismét a régi stílus, a régi szokások ... A fémipari vállalatnál is azt tapasztalják, hogy rendre kérik ki munkaidő alatt az Az őszi mezőgazdasági munkáknak kedvez az időjárás, ám ezt a lehetőséget nem minden területen sikerül kihasználni. Amíg a betakarítást folyamatosan és megfelelő ütemben végzik, addig a vetés eléggé vontatottan halad, legalábbis az elmúlt év azonos időszakához képest némi lemaradás mutatkozik. A MÉM szakemberei szerint a tempót feltétlenül gyorsítani kell, ellenkező esetben ez a fontos munka elkerüli az október 20-ig tartó optimális vetési időszakot. A szeptember végi csapadék porhanyósabbá tette a talajt, és a föld előkészítése jó ütemben halad. Az őszi mélyszántásnak mintegy harmadával elkészültek a nagyüzemek, ami jó teljesítménynek számít. A betakarítógépeknek most nincs nehéz dolguk a földeken, hiszen a száraz időjárás megfelelően beérlelte a betakarításra kiszemelt területeken a termést, és a föld is jól elbírja a nagy testű, nehéz gépeket. A napraforgó termőterületének már 90—95 százalékán végigmentek a gépek, és a embereket, s — noha szó volt róla, a költségeket a kikérő szerv állja — még mindig a vállalat fizet. Korszerű belső szervezet kialakítása az igény? Ha így van, akkor miért teszik kötelezővé — vagy ajánlják oly nyomatékosan, hogy az az előbbivel egyenértékű —, hogy 15—35 különféle bizottság működjék egy vállalatnál, s tíznél is több munkakört kell ugyancsak kötelezően fenntartani, noha azokat ket-három ember is elláthatná. l/ardinális kérdés a fel— adatteivben a minőség javítása is. A vitában jelezték: a termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól több minőségi kategóriában és az ezeknek megfelelő áron fogják átvenni a gabonát. A szemet tehát csak magas színvonalú termesztéssel, jó minőségben szabad előállítani. A gabonaforgalmi vállalatnál készül az a racionalizálási program, amely«, a jobb minőségű takarmány érdekében, minőségi bérezést is kilátásba helyez. Eszerint a munkabér húsz százalékát nyerheti meg a kifogástalanul dolgozó, de el is veszíthet ugyanennyit. S miután a fizikai munkások és az alkalmazottak egymásra utaltak, a minőségi bérezés az alkalmazottakra is vonatkozik'. Elhangzott a vitában egy figyelmeztetés is, melyet nemcsak Balassagyarmaton érdemes megszívlelni. Ügy ne járjunk a politikai feladatterv végrehajtásával, aprópénzre váltásával, mint ahogy a 48 órás munkahét lerövidítésével jártunk! A munkaidő kurtításának az volt a feltétele, hogy az emiatt kieső órákat hatékonysággal kell bepótolni, a termelés ugyanis nem csökkenhet! Sok helyütt mégis csökkent, pedig készültek | intézkedési tervek rogyá- sig, csak éppen a végrehajtás hibádzott. Most azonban minden eddiginél többről van szó. Most efféle nagyvonalúságokat nem engedhetünk meg magunknak, hiszen jövőnkkel játszanánk. A balassagyarmati pártbizottság tagjai értik ezt. Tudják azt is, hogy a munka java most kezdődik. Sz. M. gazdaságokban, valamint a felvásárló vállalatoknál a magok jó része már védett helyen van. A burgonyát js már csaknem mindenütt felszedték, a szójának pedig kétharmadát takarították be. 25—30 százaléknál tartanak a rizs aratásával, a cukorrépának ötödét szedték fel a földekről. A legnagyóbb munkát az őszi szezonban a kukorica törése adja. A termés érésének utolsó szakasza zajlik le most; a viszonylag meleg, napsütéses időjárás nagyon jól jön, hiszen a szemek nedvesség- tartalma sokfelé még mindig 30 százalék felett van, ilyen állapotban pedig nincs mód a betakarításra. Eddig főként ott hozták le a termést a földekről, ahol az úgynevezett nedves tartósításra rendezkedtek be, ,;,és azokban az üzemekben, amelyekben már hiány mutatkozott egyes tömegtakarmá.- nyokból. A kukoricabet^ka- rítás nagyüzeme azonban most már mindenütt elkezdődik, hiszen egyre több helyen száradnak ki a szemek, és már nem lehet akadálya a folyamatos munkának. , / tr Őszi mezőgazdasági munkák
