Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. október 7., SZERDA

NOGRAD

3

Adótájékoztató

Hogyan adóznak a mezőgazdasági kistermelők?

A mezőgazdasági kistermelők adószabályai 1976 óta vannak érvényben. Eredetileg a rendelkezés 150 ezer forint árbevételig nem adóztatta a jövedelmeket, s ezt a határt 1987-ben 300 ezer forintra emelték fel. A kistermelők ezenkívül fizetnek földhasználati, traktor-, ló- és boradót stb.

Az adóreform alapelve az, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságait vegye figyelembe: a magas kockázatvállalást, a jelentős befektetési igényt, a nagy munkaráfordítást és az idényszerűséget. Ezeknek a sajátosságoknak a mérlegelése mellett az adórendszernek is méltányolnia kell az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket. A mezőgazdasági kistermelésből származó családi bevétel évi 500 ezer forintig adómentes, ha az mezőgazdasági alaptevékenység és nem vállalkozás. Az utóbbi esetben a vállalkozási adó szabályai érvényesülnek.

Az 500 ezer forintos családi árbevétel indokoltságát sokan megkérdőjelezték, mondván, hogy ez a mező- gazdasági kistermelők adózási kedvezményezettségét jelenti más, szintén társadalmilag szükséges tevékenységet folytatókkal szemben.

A mezőgazdasági szakértők szerint a kistermelők árbevételarányos nyeresége kb. 15 százalék, tehát az 500 ezer forintos árbevétel 72 ezer forint éves jövedelmet jelent, s ez egy házaspárra

számítva több mint 37 ezer forint, tehát 33 százalékkal alacsonyabb, mint a 48 ezer forintos adómentes jövedelemhatár. A kistermelők nem részesülnek alkalmazotti kedvezményben sem, és a jövőben is fizetnek földhasználati adót. A mezőgazda- sági kistermelőket a mezőgazdasági tevékenységükből származó éves bruttó árbevételük alapján három csoportba sorolták.

1. Az első csoportba a kis jövedelmű termelők tartoznak, azok, akiknek éves árbevétele családonként 500 ezer forint alatt van. A felmérések szerint idetartozik az országosan másfél millió kistermeléssel foglalkozó családnak több mint 90 százaléka. Nekik a mezőgazda- sági tevékenységből származó jövedelme 1988. január 1- jétől mentes lesz a személyi jövedelemadó alól.

2. Közepes jövedelműeknek

tekinti a jogszabály azokat a családokat, amelyeknél a mezőgazdasági termékértékesítésből származó éves árbevétel 500 ezer forint fölött van, ám nem haladja meg a kétmillió forintot. Ebbe a kategóriába a kistermelők 4—5

százaléka tartozik. Náluk a jövedelmet — az árbevétel 500 ezer forintot meghaladó részénél — a központilag meghatározott ráták alapján számítják ki. Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezőségű, így itt általában az árbevétel 10 százalékát tekintik jövedelemnek. A nyereségesebb növénytermesztési, kertészeti termelésnél a bevétel 30 százaléka a számított jövedelem.

Az imént említett jövedelemhányad alapján kiszámított jövedelmet — azaz a személyi jövedelemadó alapját — egyenlő arányban megosztják a felnőtt (16 éven felüli) családtagok között, függetlenül a termelésben történő részvétel nagyságától.

Az 500 ezer forint évi forgalom alatti kistermelők nem fizetnek személyi jövedelemadót, ezért jövedelmük terhére viselik a vásárlásaikat terhelő forgalmi adót. Az 500 ezer és a kétmillió forint közötti árbevételű kistermelőknek lehetőségük van arra, hogy a számláikat qgszegyűjtve visszaigényelhessék az adóhatóságtól az általuk kifizetett forgalmi adót. Az élelmiszer-önfogyasztás miatt azonban csak az ÁFA 3000 forintot meghaladó részét igényelhetik vissza ténylegesen.

3. Nagyjövedelműnek tekinti az adótörvény azokat a mezőgazdasági „kistermelőket”, akiknek éves árbevétele a kétmillió forintot meghaladja. Ök az egyéni, családi és társas vállalkozókra az egyéb tevékenységeknél is alkalmazott vállalkozói adót s az általános feltételek szerinti személyi jövedelemadót fizetik.

(Következik: Kik fizetnek vállalkozói adót?)

Nézőpont

Egyhangúan, uíta nélkül

Egyetlen hozzászólás, kérdés nem hangzott el a szécsényi tanácsülésen egy olyan közérdekű téma tárgyalásakor, mint a szociálpolitika. Persze, írhatnám, hogy X. helyen tizenegy fölszólaló volt, ám senki nem mondott semmi újat az előterjesztéshez képest. Így még elismerést is érdemelne a szécsényi „némaság”, hiszen a testületi tagok nem rabolták el egymás idejét, nem untatták a hallgatóságot,, gyorsan megszavazták a dokumentumot, s máris jöhetett a következő napirend.

Csakhogy szociálpolitika napjaink legégetőbb kérdése.

A hatósági osztályvezető, dr. Véreczki József húsz oldalra sűrítette a tapasztalatokat, s a további lehetőségeket. Hogy közérthetőbb legyen a téma, még hét táblázat is szemléltette a helyzetet. Megkérdeztem, véleménye szerint mi az oka a néma fogadtatásnak. Azt válaszolta, talán túl alapos volt az előterjesztés, nem hagyott nyitva kérdéseket, nem tartalmazott alternatívákat, választási lehetőségeket. A városi KISZ-bizottság korábban testületi ülésen vitatta meg a témát, s több módosító javaslatot tett. Ezek egy része teret kapott, más része nem. Mondom a jelenlévő KISZ-esnek, ezt miért nem tette szóvá, miért nem tájékoztatta a tanácstagságot a KISZ-bizottság állásfoglalásáról. Vállvonás a válasz. Aztán megkeresem a benczúr- falvai tanácstagot, ő aztán gyakran hozzászól ezeken a tanácsüléseken, nem rejti véka alá a véleményét. . . Benczúr- falván pedig igen magas az időskorúak aránya, sok a segélykérő, a rászorult. „A beleszólásom nélkül is megkapják, ami jár nekik”, így a tanácstag véleménye. Nem tetszik a dolog a városi tanácselnöknek sem, „összefoglalójában” el is mondja több aktivitást remélt.

Félreértés ne essék: sem jogom, sem lehetőségem nincs arra, hogy minősítsem Szécsény Város Tanácsát.'Hiszen ezt elvégzik ők maguk. De legfőképpen a helyi választó- polgárok. Ugyanakkor, a teljes képhez tartozik, hogy számos olyan fórumon voltam, ahol, mondhatni késhegyig menő viták zajlottak. Mégsem mehetünk el a dolog mellett szó nélkül.

Annál is inkább, mert néhány nappal később Balassagyarmaton egy másik testületi ülésen ért hasonló meglepetés: negyedórát kellett várni arra, hogy megérkezzen a huszonharmadik tanácstag, s meglegyen a határozatképesség! Holott szintén olyan témáról volt szó, amely jövőnk meghatározó tényezője lesz: az adóigazgatásról, az új szabályokról, a tanácsi teendőkről. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a tanácstagi munka az állandó ülésezésből áll, hadd jegyezzem meg, évente négy-öt ilyen tanácskozás van.

Közéleti tevékenységet vállalni — nem kötelező. De, ha valaki kimondja az igent, onnantól kötelessége azt tisztességgel végezni. S, amíg ezt ellátja — képviseli lakóterülete közösségét —, addig „nem engedheti meg magának", hogy közömbös legyen. Hogy távol maradjon a testületi fórumokról. Hogy véleményét a folyosói beszélgetésekre korlátozza.

Ez már nem magánügy. A koz érdekével, dolgaival, pedig senki nem tehet kénye-kedve szerint. Bár, ha megkopott is felelősségszavunk, a súlya megsokszorozódott. Egyelőre azonban, nem tartunk attól, hogy a terhe alatt sokan összeroskadnak... Tanka László

Höolajkutatás — műholdakkal

A földfelszínt letapogató és a pontos műholdtérképek készítéséhez felvételeket szolgáltató mesterséges holdak újabban kőolajforrások után is kutatnak. Az angliai Lancester egyetemen kidolgozott új eljárással a „hamis színtechnikával” felfedezhetik a kőolaj kiáramlásáról árulkodó, a környezetnél kissé nagyobb hőmérsékletű, melegebb tengerszakaszokat. A tenger- mélyi kőolaj források kiáramlásának térségében kb. 1 fokkal melegebb a tengervíz.

Ötletgazdák a szövetkezetekben

A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek országos újítási versenyén — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint — Győr-Sopron, Nógrád és Hajdú-Bihar megyéket megelőzve, Szolnok megye bizonyult a legjobbnak.

A közös gazdaságai egy év alatt 405 dokumentációt nyújtottak be, és ezekből 353-at már a gyakorlatban is hasznosítanak. Az alkalmazott szabadalmak, ötletek népgazdasági haszna meghaladta a negyvenmillió forintot.

Valamennyi hozzájárul a takarékosabb, jövedelmezőbb termeléshez, így országosan is érdeklődésre tarthatnak számot. A legjobb ötleteket eddig több mint 600 mező- gazdasági üzem, termelési egység, intézmény vette át. Az újítók alkotásai között vannak kombájndiagnosztikai műszerek, fedélzeti komputerek, ultrahangos rágcsálóriasztók is. Üj ötlet született az erőgépek üzemanyag-fogyasztásának mérésére, ellenőrzésére, a folyékony műtrágya kiszórásának gazdaságos megoldására, a növényvédelmi technológiák tökéletesítésére is.

Hás a mérce...

II szakmai önállósodás útján a pásztói nyomda

Reinonn István betanított gépmester és Magyar Györgyné számítógépes leporellógyártó- gépen dolgozik.

— Két év híján két évtizedes a múltunk. A jelenlegi gazdánkhoz ugyan csak 1984. január elsejétől tartozunk, ám azóta több kedvező változás történt, mint az azt megelőző jóval hosszabb időszakban. Igaz, más mércével is mérnek bennünket — mondja Tótfalvi Sándor, az Állami Nyomda pásztói gyáregységének nyomdamérnöke, a gyártás-előkészítés és -programozás vezetője.

Végigsétálva a gyáregységen, lépten-nyomon tetten érhetjük a fejlődést. Több területen az eddiginél korszerűbb gépek üzemelnek, s a dolgozók is szívesen beszélnek róla, milyen pozitívumok következtek be az életükben. A növekvő követelményekről pedig csak any- nyit: az idei anyagmentes termelési értékterv 59 millió, a nyereségterv 39,8 millió forint elérését irányozza elő a százötven főnyi munkásgárda számára.

Szűts Károly évtizedeken át tanárként kereste a kenyerét, aztán úgy alakult a sorsa, hogy 1983-ban a nyomdánál kötött ki. A formakészítésben dolgozik, a tizenhat tagú pártalapszer- vezet szervező titkára.

— Egy alkalommal már megfogalmaztam, szerintem mi minden szükséges eredményeink javításához. Elmondtam: meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést. Előbbre kell lépni a vezetők és a szakmunkások képzésében, az utánpótlás biztosításában. A korábbinál jobb ösztönzési rendszert kell kialakítani. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen mindannyiunk rendszeres tájékoztatása a gyáregység tén- nivalóiról.

— Végezetül, de nem utolsósorban: törekednünk kell

a takarékosságra, a költségek csökkentésére, fel kell tárnunk és hasznosítanunk tartalékainkat. Nos, valameny- nyi részterületen történtek lépések, kezdeményezések, s az intézkedések együttes hatásának köszönhető, hogy gyáregységünk az eddiginél önállóbban és sikeresebben képes végrehajtani a feladatait.

Dancsi Gáborné formakészítő csoportvezető gyermekfejjel került a pásztói

nyomdába, itt szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Most is tanul, munkatársnőivel egyetemben, csak most már nem ülnek be az iskolapadba.

— Az ofszet-formakészítéssel ismerkedünk — említi a fiatalasszony. — Teljesen más ez a munka.* Tetszik nekünk, csináljuk. Augusztus 20-ra már ezzel az eljárással készítettük a plakátokat.

Kísérőnk, Tótfalvi Sándor így foglalja össze az eddigi fejlesztéseket:

— Létrehoztuk az ofszet- , formakészitési bázist. Űj fo- topolimer nyomóformákat állítottunk rendszerbe. Kaptunk egy reprodukciós fényképezőgépet. Íves ofszetnyomógépeket és számítógépes leporellógyártó rotációs gépet helyeztünk üzembe. Elvégeztük a korábbi gazdánktól, a Rákóczi Nyomdától örökölt rotációs, magas- nyomású gépek főjavítását. A könyvkötészet számjegyvezérlésű egyenes és háromkéses vágógéppel, automatikus perforálógéppel, fűző- és hajtogatógéppel gazdagodott.

Reinonn István végzettsége szerint ugyan gépmester, a számítógépes leporellógyártó gépen viszont csak betanított gépmesterként dolgozhat. Hiába, a kellő gyakorlatot meg kell szereznil

— Kitűnő ez a gép — dicséri a masináját. — Nincs vele semmi gond. Igaz, kizárólag külföldi papírt használunk, mert a magyar gyártmányú papírnak enyhén szólva is rossz a minősége. Teljesítmény után kapom a fizetést, úgy, hogy megéri hajtani. Kedvező hónapban megkeresem a tízezer forintot.

A szintén a gépre osztott Magyar Györgyné Csepelről jött Pásztora. Megtalálta a számítását, hazaviszi havonta az ötezer forintot. A lánya, a menye szintén a nyomdát választotta munkahelyéül.

A könyvkötészetben sok a fiatal és a nő. Egyikük, Zeke Lászlóné elújságolja:

— A gyáregységből tizenheten jártunk könyvkötőtanfolyamra és szereztünk

szakmunkásoklevelet. A tanultakat most hasznosíthatjuk, mert sok az új munka.

Dudásné Juhász Erzsébet veszi át a szót:

— Nézze — mutatja —, most éppen matematika- zsebkönyvet kötünk. Előtte osztálynaplót, énekfüzetet, énekkönyvet, a MALÉV menetrendjét kötöttük. Nagyon szép naptárakat is készítettünk. Egyszóval, bőven van megrendelésünk, csak győzzük teljesíteni.

Szántó Józsefné kapcsolódik a beszélgetésbe:

— Sokat kell túlóráznunk, de vállaljuk. Inkább legyen sok munkánk, minthogy ácsorogjunk. Kitűnő nálunk a közösségi szellem, odafigyelünk egymásra. Éppen ma vagyok 34 éves, a munkatársnőim már felköszöntöttek. Persze, csak szárazon — nevet —, mert az ünneplésre majd a műszak után kerítünk sort.

A pásztói nyomda alapprofilja az ügyviteli és kereskedelmi nyomtatványok készítése. Űjabban azonban a vonzáskörzetben levő vállalatok, intézmények, egyedi igényű nyomtatványait is itt gyártják. Esküvői meghívók, névjegykártyák nyomásának sincs akadálya, hiszen az effajta szolgáltatás is pénzt hoz. A vállalkozás ma már alapkövetelmény, tartják a gyáregység vezetői, s ekképpen cselekednek.

Az udvaron állunk, előttünk egy új épület betonalapzata látható.

— Itt építjük fel az új raktárbázist. Klubhelyiséget is létesítünk, mert szükség van rá. A beruházás 10 millió forintba kerül. A régi raktárba a könyvkötészetet akarjuk áttelepíteni — magyarázza Tótfalvi Sándor.

Az önállósodás útját járja tehát a pásztói nyomda. Ez egyet jelent a nagyobb felelősséggel, a növekvő követelményekkel. Nem könnyű az új igényeknek megfelelni. Ezért is következett be személyi változás a gyáregység-vezetői poszton. Lángos Gyula kinevezése garancia a további fellendülésre.

A kötészet asszonyaira, köztük Dudásné Juhász Erzsébetre, ------------------------------------------Szőke Istvánnéra, Szántó Józsefnéra, nagy feladatok bárul- Fotók: Bencze Péter

nak ezekben a hetekben. -------------------------------------------