Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen Érkezett. A z ;) hír járta megye- szerte. még augusztus utolsó hetében is, hogy Diósjenőn hosszabb ideig vakációzhatnak a gyerekek, mint egyebütt. Nem mintha ők nem pihentek volna ele­get a nyáron, nem is a tan­testület önkényes elhatáro­zása végett, hanem amiatt terjedt el a hír. mert úgy vélték sokan, a korszerűsí­tési, felújítási munkák nem fejeződnek be szeptember el­sejére. Ám Diósjenőn nem csupán az ötvenes években épített iskola szokásos nyá­ri felújításáról volt szó. Mindezzel párhuzamosan in­tézményi beruházás is folyt és folyik, azaz új szárnyat ■építenek az épülethez. — Mi is hallottuk a rém­híreket. hogy egy-két hetet csúszik a tanévkezdés, olyat is. hogy a nógrádi iskolába visszük a gyerekeket — so­rolja Czmorek Lászlóné igaz­gatóhelyettes. De a vészharangot konga­tok táborának nem lett iga­za. Másutt a pedagógusok már régen az 1987—88-as ok­tatási év tanmenetét állítot­ták össze, az itteni tantes­tület pedig tetőcserepet ra­kott. takarított, rendezkedett, hogy elkezdődhessék a taní­tás. szokás szerint, s ügy, mint máshol. — Augusztus eleje óta tár­sadalmi munkaórák százait végeztük: falubeliek, peda­gógusok. gyerekek fogtak össze, segített a helyi szö­vetkezet. a VILLTESZ szoci­alista brigádja is rendszere­sen bennünket — mondja Mocsári Gergely, az iskola igazgatója, s hozzáteszi még: — Nem féltünk mi. tanárok és a szülők sem attól, hogy csúszni fog a tanévkezdés, hiszen ha más megoldást nem találtunk volna, egy ideig mindannyian vállaltuk volna akár a váltott tanítást is. Az iskolafelújítás több éve tart. Idén a központi fűtést szerelték be, új bur­kolatot kapott a folyosó, konyharészt alakítottak ki. Átadásig a régi szárnyban a termelőszövetkezet segíti az étkeztetést. — Azt kellett volna látni­uk. amikor a cserepezés folyt, aki csak tehette, min­denki ott volt közülünk — említi az intézményvezető, miközben végigvezetett az építési területen. Az. csak természetes, hogy a huszonöt főt számláló tan­testület tagjai közül ebben a munkafolyamatban jobbá­ra a férfiak serénykedtek. De jutott végeznívaló a gyengébb nemnek is bőven. S a szülők közül csupán au­gusztusban nyolcvanén tevé­kenykedtek az iskola körül. Mutatott . az igazgató jogos- büszkeséggel, egy olyan fü­zetet is. amelyben a társa­dalmi munkát végzők névso­ra olvasható, meg a munka­órák számhalmaza. Külön említi azoknak az emberek­nek a nevét, akik kimagas­lóan sokat tettek azért, hogy a háromszázhatvan tanuló mielőbb jobb, korszerűbb körülmények között tanul­hasson. A dokumentumban Lénárt Janos, a tanácselnök, Radics József, Fodor Illés, Faulinyi János és Békési Gyula neve látható, de sze­repel benne Varga Ferencé és Keresztes Jánosé is, akik a termek festésében vállal­tak oroszlánrészt. Az öreg iskolát kinőtte a szaporodó gyermeksereg, amelynek tagjai ma négy helyen gyarapítják ismeretei­ket. Igénybe kell venniük évek óta a hajdani orvosi rendelőt, és a művelődési házban is tartanak órákat. Ezért vált időszerűvé az is­kolabővítés. amelynek elké­szültével jócskán megnö­vekszik az alapterület. Ek­kor tizenhat tanulócsoportot helyezhetnek el az épület­ben. Diósjenőn esztendők óta csak szakós tanárok okítják a nebulókat. A diákok rend­szeresen jó eredményeket ér­nek el a tanulmányi verse­nyeken. élenjárnak a sport- tevékenységben, és szépen haladnak a számítógépes fa­kultációs oktatásban is, így egyáltalán nem meglepő, ha az egész község várja az is­kolai beruházás befejezését. Ez előreláthatóan a jövő tanévre következik el. A tar­talmi és a tárgyi feltételek javultával az intézmények — művelődési ház, könyvtár — közötti együttműködés meg eredményesebb lehet, s a kölcsönös segítség tovább növelheti a tanulók aktivi­tását. amely az intézmény eddigi jó hírnevét csak öreg­bítheti. Tuza Katalin Lépteiket vigyázó szemek kísérik, övéké lesz az intézmény, érdekli hát őket az építkezés minden fázisa. Fotó: Kulcsár Termékkiállítás után F „Álom Nemrégiben ért véget a kertbarátok és kistenyésztők kilencedik országos találko­zója. amely a hagyományos, ötévenkénti termékkiállítás­hoz kapcsolódott. Részt vet­tek a találkozón Csehszlová­kia. Jugoszlávia és a Német Demokratikus Köztársaság kertészeti egyesületeinek küldöttségei is. Megyénkből a szécsényi, a balassagyarmati Palóc, és a salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátközösségek mutat­ták be legsikeresebb termé­keiket. Havasi Károlynak, a megyei kertbarátszövetség vezetőjének, a Bereczki Máté kertbarátkor elnökének ka­lauzolásával látogatást tet­tünk néhány ízig-vérig nö­vény- és földszerető idős embernél. A salgótarjáni Patakfalvi Béla épp végzett a reggeli locsolással, amikor benyi­tottunk a portára. Kertjében a búzával érő körtéből már csak néhány maradt a fán, a madarak és a darazsak jó­kat lakmározhatnak az édes csemegéből. A dúsan termő almafák és őszibarackfák is hullatják már terméseiket. A fóliasátor alatt papri­katöveket, lugasparadicso­mot gondoz a szorgalmas ember. A kert másik végébe is elvezet, hogy megmutassa volt ez a a roskadozó japán paradi­csombokrot. Josta is talál­ható a gyűjteményében. — Műtrágyát nem haszná­lok, csak komposztot — mondja Patakfalvi Béla, aki kertjének legszebb körtéit, almáit, valamint cukkinit, spárgatököt vitt az országos bemutatóra. Zagyvarónán, az Iskola út 19. szám alatt Nyitrai Ist­ván főként gyümölcs- és zöldségfélét termeszt. Rok­kant nyugdíjas, a vég nél­küli gyomláláshoz egy spe­ciális, székféle, guruló kis szerkezetet eszkábált magá­nak. Tizennyolc éve telepí­tette a háza elé az első sző­lőtőkéket, s ma már huszon­két fajtával büszkélkedhet. A különféle fürtökből össze­állított, ' állványra felerősí­tett szőlőkollekcióját sokan megcsodálták a pécsi ren­dezvényen. Ügyszintén a ko- csolai és a fehérözön papri­kákat. — Tavaly álom volt ez a kert. most meg jóformán ki sem merek menni. Az eső, a meleg nem jött időben — szól méltatlankodva a házi­gazda, s ezalatt eljutunk a jonatán-, a sóvárialma- és a Vilmos-körte-fához, ahol madárházakat himbál a szél az ágakon. — A kis szárnyas kertlakók is kertészkednek: kert..." a növényvédő szerek helyett elvégzik a kártevők pusztítá­sát. Galbács Pál telke, kertje Zagyvarónán szinte akkora, ameddig a szem ellát. Érlelt itt árpát, búzát is a nyári meleg, de erre már csak az illendően rövid tarló emlé­keztet. A fehér, vastag húsú paprikát már szedik. Fekete- és pirosribizli-bokrok szabá­lyos sorai húzódnak a kert közepén, ezek is jól fizet­tek az idén. Szabályos, ke­rek lombú diófák növeked­nek mellettük, valamennyi kitányérozva — az enyhén lejtős területen így fogja fel a vizet, számukra a gon­dos kertész. Az idén a dísz­kukoricán, tökféleségeken kívül különféle készítménye­it is bemutatta a nagyközön­ségnek, köztük savanyúságo­kat, szörpöket, befőtteket. — Megterem itt minden, csak az egészségem nem szolgál már úgy, mint régen — mondja búcsúzáskor Gal­bács Pál. Az országos seregszemlén kiemelkedő sikert ért el a három nógrádi kertbarátkor. A fődíjat a balassagyarma­ti Palóc kertbarátkor kapta, minthogy immár harmadszor nyerték el, véglegesen övék lett a díszes fakupa. A szé- csényiek különdíjat, a Be­reczki Máté kertbarátkor el­ső helyezést ért el. — Dekoratőrünk már itt­hon eltervezte, hogy a hat négyzetméteren, ami rendel­kezésünkre állott, miként tu­dunk minél szebb és na­gyobb mennyiségű terméket bemutatni — egészíti ki a látottakat-hallottakat Havasi Károly. — A kiállítási anya­gunk egyik különlegessége a hatvannégyféle gyógy- és fű­szernövényből álló gyűjte­mény volt, amit a salgótar­jáni Csiszár Lajos állított össze. Kvacsék Istvánná ké­szítményeit, Holles Istvánná palántanevelőjét, több szá­zan megtekintették. Az országos bemutató is bizonyította: a sikeres ker­tészkedés titka a szorgalom és lelkesedés mellett: a hoz­záértés. (mihalik) (Fotó: Bábel László) Takarékszolgálat memóriakártyával A pénzforgalom gyorsítá­sa. a takarékszolgálat kor­szerűsítése végett hazánkban teljesen újszerű szolgálta­tás. az aktív memóriakár­tya bevezetését tervezi a pos­ta. Az új szolgáltatás ala­pos előkészítő munkálatokat igényel, s hosszabb kísérle­tet. hogy a lakosság megis­merhesse. kipróbálhassa a pénzügyietek e merőben szo­katlan lebonyolítását. Az új szolgáltatás alapja az aktív memóriakártya: egy kis lap. amelybe egészen apró mikroszámítógép van beépítve, ami több ezer adat — köztük a takarékbetét­könyvben lekötött összeg — tárolására képes. Az 1989- ben kezdődő kísérlet szín­helyéül egy közepes nagysá­gú várost. Egert választot­ták, ahol körülbelül tízezer takarékbetétkönyv-tulajdo­nos van. A város postahi­vatalait számítógéppel szere­lik fel. s valamennyit egy központi komputerrel kötik össze Mindenhol elhelyez­nek kártyaolvasó, -azonosító berendezéseket, igy lehető­vé válik, hogy a takarék­könyvből bárhol lehessen pénzt kivenni. A város kü­lönböző pontjain hat bank- jegykiadó készüléket szerel­nek fel — ötöt külső utcai falra —. ezekből a memória- kártya segítségével éjjel- nappal kivehetnek pénzt az ügyfelek. Á számítógépes hálózatba a tervek szerint több tele­fonkészüléket is bekapcsol­nak, ahol a memóriakártyá­val — pénz nélkül is — le­het telefonálni a betétkönyv terhére. Akinek nincs taka­rékkönyve. meghatározott értékű telefonkártyát vá­sárolhat. illetve használhat. Több kereskedelmi céget is be kívánnak vonni a kísér­letbe. így a vásárlások egy részét is kártyával lehet majd lebonyolítani. Az elektronizált pénzfor­galom számos előnnyel jár. Jelentősen csökken a kész­pénzforgalom. gyorsabbá, ■könnyebbé válik a postai ügyvitel, hiszen a számító­gép a kamat kiszámításától, jóváírásától az átutalásokig számos tennivalót elvégez 'Előnye az is, hogy az ügy­felek — a postai nyitva tar­tási időtől függetlenül — bár­mikor hozzájuthatnak pén­zükhöz. A kísérlet előreláthatólag egy esztendőn át tart. Ha kedvezőek a tapasztalatok, rövid időn belül az egész or­szágban általánossá teszik e pénzkímélő módszert. ©Í^^EKEDÉSB/ZrONSÁG© Vigyázat! Vadveszély! Meglepő adat, de tény: a gépjármű és a vad ütközésé­ből eredő kár hazánkban a gépjárműveknél évi 5—6, a vadállománynál pedig 2—3 millió forintnyi összegre rúg! Tetézi a bajt. hogy az ütkö­zések súlyos, sőt olykor ha­lálos személyi sérüléssel is járnak. A várhatóan vadveszé­lyes útszakaszokra országúti jelzőtáblák hívják fel a fi­gyelmet. A táblákat általá­ban a vadgazdasági szakem­berek tanácsai és megfigye­lései szerint helyezik ki az út mentére; ők valóban is­merik az állatok mozgását, csapásait, ivóhelyeit, búvó­helyeit. De a szakemberek e figyelemfelhíváson kívül, még mást is tesznek: igye­keznek a vadat etetőkkel a forgalmas úttól távolabbra szoktatni. Tiszteletben kell tartani a vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető jelzőtáblákat. Az ilyen útszakaszokon a gépjármű vezetőjének las­sabban kell haladnia, és job­ban kell figyelnie a nap bár­mely szakában. A vad szokásait ugyanis a vezető aligha ismerheti: váratlan időpontokban napjában többször is megjelenhetnek egyes állatok, vagy állatcso­portok ezeken a helyeken. Az erdei vadak lassanként megszokják a közutak for­galmát. a gépjárművek za­ját, a reflektorok fényét, s mindezek nem mindig ri­asztják el őket (különösen, ha élelemszerzésről van szó). A kisebb állatok — példá­ul a nyúl, a róka, a fácán is okozhatnak balesetet, ami­kor féktávolságon belül hir­telen átfutnak a jármű előtt (különösen csúszós útviszo­nyok esetén). Még apróva­dat sem lehet veszély nél­kül elütni, hiszen a megle­petés. a kikerülésre irányu­ló hirtelen és ösztönös kor­mánymozdulat — különösen tetemes sebességnél — ve­szélyes az autó számára. A nagy testű állatokkal való ütközést még ennél is nehe­zebben lehet megúszni, mert, ha sikerül is félrerántani a kormányt, a kocsi rendsze­rint lefut az úttestről, mi­előtt még egyenesbe tudná! hozni a vezető. De előfordul­hat az is, hogy az állat tel­jes súlyával felcsúszik a szélvédőre. vagy súlyosan megrongállja a karosszériát. Az utasok is megsérülhetnek: az ilyen ütközések nyomón. Jó tudni, ha mégis bekö­vetkezik az ütközés, igye­keznünk kell minél inkább elkerülni a derékszögű ta­lálkozást az állattal, ugyan­akkor minden erőnkkel az úton kell tartani a jármű­vet. S. ha megtörtént az üt­közés. a kárral kapcsolatos kártérítési igény szempont­jából is fontos, hogy a bal­esetet a helyileg illetékes vadgazdaságnál, vagy a leg­közelebbi községi tanács igazgatási szervénél vala­milyen formában jelentsük. B. I. Igény- és érdek-összehangolás Kelendő lakások Megnőtt az érdeklődés az állami ingatlanok vásárlása iránt Salgótarjániban, ahol például három esztendővel ezelőtt még csupán tizenegy adásvételre került sor. Az idén — október elsejéig — összesen 261 ügyletet bonyo­lított le az ingatlankezelő vállalat házkezelési, vala­mint ingatlanközvetítési és lakásgazdálkodási osztálya. Az utóbbi időkben hozott jog­szabályi könnyítéseken túl, az ésszerű vállalati gazdál­kodás szempontjai is nagy szerepet játszottak abban, hogy az állami lakások el­idegenítésénél sikerült meg­teremteni a kölcsönös érde­keltséget az ingatlankezelő vállalat, illetve a korábbi bérlők között. Rémhírek a Börzsöny alján Diósjenői összefogás a tanulókért

Next

/
Thumbnails
Contents