Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

1987. október 5., HÉTFŐ NOGRAD 3 Erőteljesen bővül az export Űj termékcsalöd a kerámiagyárban A Romhány í Építési Keranliagyar K—-:s üzemében 11 ér óta dolgozik Krivanszfei Jo/sefné, »fei — íVJvéle- litnkün — <i isiéi túrna trirafeai helye/ a kész csempére. liif~ t. n. — ban konyhák, fürdőszobák Ml mit tehetünk? Most kell gondolnunk a jövőre Az építőanyag-iparban je­lentős szerepe van a Rom- hányi Építési Kerámia­gyárnak. A mázas fal- és padlóburkoló csempékből a hazai kereslet csaknem 50 százalékát elégíti ki a kollektíva, a termelés több mint 10 százaléka pedig exportra kerül. A jól prosperáló gyár gazdálkodása az év eddig eltelt időszakában kedvező volt. Falburkoló csempék­ből 2 millió, padlóburkolók­ból pedig 622 ezer négyzet- méter készült. A termelési árbevétel is megfelelt a tervezettnek. A gyár konvertibilis ex­portja az idei év 8 hónap­jában 98 százalékkal halad­ta meg az előző év azonos időszakáét. Az export ilyen kiugró növelését a vállalat rugalmas alkalmazkodó­képessége, a piacorientált gazdálkodás és a gyárt- mánvszerkezet korszerűsí­tése tette lehetővé. A tech­nológiai folyamat miatt igen fontos egyenletes ter­melést az importból szár­mazó korszerű gépek hiá­nyos alkatrészellátása ne­hezítette. A vállalkozókedvéről, megújulási készségéről is­mert kollektíva a fejleszté­sek során elsősorban az ex­portárualap bővítésére tö­rekszik. A jövő termékét, az univerzális mázas mo­zaiklap gyártását exportfej­lesztő pályázat segítségéve] kívánják beindítani. Olyan egyszer égetett csempékről van szó, melyeket elsősor­burkolására használnak. Természetesen az új termék alkalmas nagyobb terek burkolására is. A tervek szerint várhatóan másfél év múlva kezdődhet a soro­zatgyártás. A további fejlesztések eredményeként két új for- ’mával jelentkeznek a jövő­ben. A 20x25 centiméteres csempe egyaránt alkalmas lesz falak és padlók burko­lására, a kisméretű, 10x10- es mozaiklapot pedig úgy­nevezett hálóra szerelve hozzák forgalomba. Az új termékcsalód iránt már ér­deklődnek nyugatnémet, holland és osztrák partne­rek. A felsőpetényi ásványbá­nyából már a háború előtt is szállították az első osztá­lyú agyagot, amelyből a zsolnai porcelánok készültek. A bányaipari szakágazat kis vállalatai közé sorolható üzemben ma 149-en dolgoz­nak. Termelésük értéke va­lamivel több az 55 millió fo­rintnál. A környező kis községek­ben a termelőszövetkezet kínál csak munkalehetősé­get az itt élőknek, sokan azonban eljárni kényszerül­nek. Évtizedekkel ezelőtt is rangnak számított, ha va­lakit az ásványbányában foglalkoztattak, ezért számo­sán több évtizede dolgoznak itt, közülük többen a család­tagjaikat is idehozták. Üde gyepszőnyeg, gondo­zott fák díszlenek az iroda­ház körül. Kuris Mihály üzemvezető az eredmények­ről beszél. — Nem ítéli hajráznunk az esztendő hátralévő részé­ben, hiszen augusztus végé­ig több mint 40 millió fo­rint volt az árbevételünk. Nyereségtervünket — csak­nem 7,5 millió forint — pedig már most túlteljesítet­tük 6 millióval. Kisüzem lévén, itt koráb­ban sem jutott annyi forint fejlesztésre, mint azt szeret­ték volna. Ezért arra kény­szerültek, hogy a belső tar­talékaikat használják ki. — összedugtuk a fejünket és megvitattuk, hol csök- kenthetnénk a termelési költ­ségeket — mondja Kuris Mihály. — Több ilyen terü­let is akadt. Például a Rom- hányi Építési Kerámiagyár­nak évente 36 ezer tonna agyagot bányászunk, me­lyet a Nógrád Volán szállí­tott el jelentős költséggel. Ügy gondoltuk, hogy a fuva­rozást saját gépjárműveink­kel is megoldhatnánk. A külszíni fejtések előkészíté­sénél használt gépkocsik munkáját úgy szerveztük meg. hogy ma már a fuva­rozást is megoldják. Ezzel legalább 3 millió forinttal több maradt a kasszánkban. Átszervezték a föld alatti és a külszíni munkát is. Amikor kedvez az időjárás, a második és harmadik ne­gyedévben dolgoznak a kül­fejtéseken. — A gazdasági irányítás kedvező változásai, a refor­mok itt már korábban mó­dosították a termelést, ön szerint mit kell tenni a ki­bontakozáshoz itt a gazda­sági vezetőnek? — Ott, ahol eddig is elfo­gadhatóan ment a termelés, talán könnyebb dolguk lesz a vezetőknek. Ám. ahol gon­dok voltak, népszerűtlen fel­adatokra is vállalkozniuk kell. Eredményt a gazdasági egységekben csak akkor re­mélhetünk, ha a maga poszt­ján mindenki a tudása leg­javát adja! — Az eredményes gazdál­kodás feltételezi a vállalko­zó szellemet — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy József üzemvezető-helyettes, gépé­szeti vezető. — A sokat hangoztatott műszaki fej­lesztésre pedig annyiban van szükség, amennyit az adott termelés megkíván. Később a föld alól első osztályú agyaggal már nem tudtuk kielégíteni a megren­delőket, ezért ki kellett ala­kítani a külszíni fejtést. Ez a kényszerlépés azt is ma­gával hozta, hogy korsze­rűsítettük szállítási rendsze­rünket és koncentráltuk a termelést. — A termelés megújulása nem mindig követeli meg a nagy értékű beruházásokat — erősíti meg Nagy József véleményét Vincze Mihály gépészeti vezetőhelyettes. — Mi a jelenlegi gépekkel tudjuk teljesíteni az üzemi tervet. Itt nem a legkor­szerűbb berendezésekre, szá­mítógépekre van szükség, a célnak megfelelnek a felújí­tott berendezések is. Nem rohanunk vásárolni, ha meg­hibásodik valamilyen masi­na, hanem előbb megnézzük, kijavítható-e házilag. Szerényen gazdálkodunk, s így próbáljuk nevelni a fia­talokat is. Pedig hányszor megkapom én is ifjú mun­katársamtól. hogy mi a fe­nének bütykölgetünk. cserél­jük ki inkább újjal a szer­kezetet. Ügysem lesz több a pénzünk, ha a vállalatnak spórolunk! De nekünk már most kell a jövőre gondol­ni annak érdekében, hogy öt, tíz. vagy húsz év múlva is eredményes legyen az üzem. Surányi János Javult a munkavédelem Fegyelmezettebbek az ötvözetgyáriak megszilárdulásában kőzre­Az idén jelentősen javult a munkavédelmi helyzet a Salgótarjáni Ötvözetgyár­ban . A három negyedévben ugyanis 16 baleset történt, (kilenccel kevesebb, mint a múlt esztendő hasonló idő­szakában. Különösen szem­betűnő a változás a gyár leg­nagyobb. 1. számú üzemé­ben. ahol csak 3 sérülés kö­vetkezett be, szemben a ta­valyi tizenkettővel. A táp­pénzesnapok száma 829 volt az elmúlt kilenc hónapban, nyolcvanhattal csökkent a bázisidőszakhoz viszonyít­va. A balesetvédelmi helyzet játszik, hogy gyakoribbak az ellenőrzéseik a munkahelye­ken. Ezek során a munka- védelmi előírások betartá­sát és a védőeszközök alkal­mazását egyaránt vizsgálják a szakemberek. Szükséges esetben természetesen a fe­lelősségre vonás sem marad el. A nevelőhatás is kezdi el­érni a célját. Ugyanakkor a munkaerő-átcsoportosítá­sok negatívumait még min­dig nem sikerült ellensú­lyozni. a balesetet szenvedők kétharmada olyan, aki új munkait er iüteiten dolgozik. Tizenötmillió forint értékű TPA 11 48 típusú számító­gépek segítik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munká­ját. Számítógépre vezetik fel az anyaggazdálkodást, álló­eszköz-nyilvántartást, ren­delésállományt. Felvételün­kön Szutor Zoltán operátor, a gépek működését ellenőrzi, kép—Tácsik Nóra Adótálékextató Adóznak-e a nyugdíjasok? Az SZJA-ról folyó vi­tákban igen nagy hang­súlyt kapott a kérdés, hi­szen ma hazánkban több mint kétmillió ember nyug­díjas, közel 200 ezer közü­lük munkát vállal. A nyug­díjasok körülbelül 70 szá­zalékának a havi nyugdíja 4000 forint alatt van, s szá­mukra a mellékjövedelem megszerzése létfontosságú, továbbá a népgazdaság sem mondhat le foglalkoztatá­sukról. A törvénytervezet egyér­telműen leszögezi, hogy a nyugdijak — függetlenül azok nagyságától — adó­mentesek. Ez felel meg a társadalmi igazságosság követelményének, hiszen ezek az emberek már meg­dolgoztak a nyugdíjért, és egy azon teljesítményért kétszer nem szabad adóz­tatni. Másrészt az SZJA- rendszerben — kompro­misszumként — a nyugdíj­járulékot „adóztatjuk" (a nyugdífjárulék és az SZJA alapja azonos, a bruttó a jövedelem) s ezért a nyug­díjak adómentesek („0" kul­csosak). Az is egyértelművé vált, hogy a nyugdíjon felül szerzett jövedelmek az adó­skála szerint adóznak. Ez a jövedelem átlagosan a dolgozó nyugdíjasoknál ha­vi 4500 forint körül van. A pénzügyi kormányzat kompromisszumos javasla­tokat dolgozott ki, amelyek igyekeznek egyensúlyt te­remteni a különböző érde­kek között. Az elfogadott változat szerint: a nyugdíjak adó­mentesek s azon felül a nyugdíj és a kiegészítő jö­vedelem együttes összege 96 ezer forintig szintén adó­mentes. Így a 4000 forintos nyugdíjasok is havi 400® forint adómentes mellékjö­vedelemre tehetnek szert. Efeletti jövedelemösszegek (nyugdíj + kiegészítő jö­vedelem) az adott adósáv szerint adóznának. (Termé­szetesen ha maga a nyug­díj kiteszi a 96 ezer forin­tot az is teljes egészében adómentes!) A nyugdíjasok jövőbeni helyzetét enyhíti, hogy megszűnik a 60 ezer forin­tos évi keretösszeg. Ez le­hetővé teszi, hogy a bérek növekedésével az ő jöve­delmük is nőjön, tehát bi­zonyos mértékben védettek legyenek az inflációs hatá­sokkal szemben. A munka­adó is nagyobb szabadságot kap a nyugdíjas munkájá­nak értékelésében. (Következik: Hogyan adóz­nak a 1eltalálok, az újítók és a művészek?) Sikerek a bányásznapi újítási versenyben Hasznosítható 108 ötlet — Pénzjutalom a legjobbaknak A Nógrádi Szénbányáik gazdasági vezetése, szakszer­vezeti és KISZ-bizottsága ez év augusztusára is kiír­ta a hagyományos bányász­napi újítási versenyt. Az eredmények értékelése meg­történt, s a szervezők négy kategóriában ítélték oda a díjakat. A bányásznap előtti hó­napban összesen 129 ötletet vetettek papírra a dolgozók, s 48 újításnak harmincöt év alatti fiatal volt a gazdája. A nagybátonyi gépüzemben 40. a kányási bányaüzem­ben 32. a kisterenyei vállal­kozási üzemben 25, a szo­rospataki aknánál 23 újítást dolgoztak ki az új iránt ér­deklődők. Az ötletek közül 108-at találtak bevezetésre alkalmasnak az egyszemélyi elbírálók. A gépüzemiek 32, a kányásiak 27, a kistere- nveiek 22, a szorospatakiak 18 olyan újítást vallhatnak magukénak, amelyek a gya­korlatban is hasznosíthatók majd. A szocialista brigádok kö­zül a kisterenyei vállalkozá­si üzem Kék acél kollektívá­ja a legsikeresebb 17 elfo­gadott újítással. Második helyen végzett a nagybá­tonyi gépüzem Nyikolajev brigádja 11 elfogadott ötlet­tel. Harmadikként zárta a versenyt a kányási bánya­üzem Bánki Donét Szocia­lista Brigádja szintén 11 el­fogadott újítással. Hét. újítását találták be­vezetésre alkalmasnak és ez­zel1 első az ifjúsági brigádok között a szorospataki akna Fürst Sándor munkásgárdá­ja. Második helyre került 6 elfogadott újítással a kányá­si aknánál dolgozó Elekt­ron 80 nevet viselő brigád. A harmadik legeredménye­sebb ifjúsági kollektíva 4 hasznosítható ötletet mun­kált ki, s ez a cím a kiste­renyei Prometheus brigádot illeti meg. Az egyéni újítók verse­nyét a kisterenyei Bakonyi István nyerte meg 8 beveze­tésre alkalmas újítással. Ugyanennyi ötlet birtokosa a második helyezett kányá­si Tótok József. Négy jó ötlet gazdája a harmadik helyre rangsorolt szorospataki Ha­vas Tibor. A harmincöt év alatti újí­tókat külön kategóriában bírálták el. A gépüzemből kikerülő első helyezett. No­vak János és a kányási üze­met képviselő második Kaff­ka Károly nevéhez egy­aránt 8 hasznosítható újítás fűződik. Hét újítás tulajdo­nosa a ..bronzérmes" szo- rospataki Nagy Sándor. A brigádok a helyezés sor­rendjében 4000. 3000. 2000 forint újítási díjban része­sültek. Az egyéni verseny első három legjobbja 2500, 2000. 1500 forintot vehetett át. Ezen túlmenően még hu- szonketten kaptak pénzju­talmat az új'ítómozgalom és az újítási hónap sikerének elősegítéséért végzett átla­gon felüli tevékenységükért. A vállalat egyébként össze­sen 66 ezer forintot fordí­tott jutalmazásra. Síküveg exportra Szeptemberben 260 ezer négyzetméter, két millimé- 1eres ablak- és képüveget exportáltak a salgótarjáni síküveggyárból. A legna­gyobb vevő Olaszország és Kanada volt, egyaránt 60 ezer négyzetméterrel, míg az NSZK-ba 58 ezer négy­zetméter üveget adott el a gyártó. Ennél kisebb mennyisé­get indítottak útba a sík­üveggyárak Ausztriába, Ju­goszláviába és a távoli Ja­pánba. A távolságoktól és a lehetőségektől függően, kamionban, illetve hajón szállították el az árut a rendeltetési helyükre. Már « IÍN kémilHl s $»!|é Cipéipari Smtttmt* »»f. Bélelt m«í «őrire (nizaliMI közel 5# ester párét készítenek ötféle fájták»)». — bp —

Next

/
Thumbnails
Contents