Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett... TESZÖV-elnökségi ülés Kezdetben segítették, később pedig gátolták... Új cipőben a szovjet cipőipar Csütörtökön megtartott ülésén a TESZÖV elnöksége a többi között megvitatta és meghatározta az anyagi érdekeltség továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz Elekes József, a TESZÖV közgazdasági osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A testület megállapította, hogy a termelőszövetkezetek érdekeltségi rendszere tovább fejlődött, szolgálta az előrehaladást, de a hármas érdekeltség — bruttójövedelem-szín vonaltól függő, a hozzáadott értéktől függő és nagyüzemi keresetszabályozás, — eltérősége miatt nem tudott kellően kibontakozni, megfelelő színvonalat elérni. Ezenkívül azért is, mert a három évre szóló elkötelezettség feltételeit többször módosították, melyek tervszerűtlenné tették a létszám- és bérgazdálkodást. Ugyanakkor az eltérő értelmezésből is több üzemben feszültség keletkezett. Nehezítette a szövetkezet érdekeltségazonosülását a népgazdaságéval, hogy a növekvő termelést, progresszív elvonás követett, aminek eredményeként fokozatosan csökkent a nyereség, jelentősen emelkedett az alacsony jövedelmezőségű nagyüzemek száma. Az emelkedő elvonást nem tudta ellensúlyozni az irányítás-vezetés színvonalának javulása, a közgazdasági szemlélet erősödése, a tudatosabb, tervszerűbb munka. Az új keresetszabályozási formák 1985-ben történt bevezetése kezdetben segítette az érdekeltség érvényesülését, tágabb lehetőséget biztosított a szövetkezeti és egyéni érdekeké összhangjának az erősítéséhez, később, a bekövetkezett változások gátolták a hatékonyabb gazdálkodást, visz- szahozták a „vattaemberek” foglalkoztatásának a kényszerét. A testület egyetértett azzal a megállapítással, hogy a vezetői érdekeltségbe jobban be kell építeni az éves eredményekben való érdekeltséget, a vagyonnövekedést, a távlati fejlesztési koncepciók megvalósítását. A fizikai dolgozóknál a progresszív bérezést kell szorgalmazni. Szóba került, hogy a többleteredmények tegyék lehetővé a nagyobb keresetek kifizetését. Az objektív okok mellett a testület egyetértett azzal is, hogy több szövetkezetben, az önálló ágazati egységek kialakítása, a vállalkozói készség elmaradása, a kedvező érdekeltségi tapasztalatok átvételének a közös kockázatvállalásnak a hiánya nehezítette az anyagi érdekeltség fokozását. Az 1988-ban életbe lépő új keresetszabályozási rendszer új tennivalókat támaszt és feltételeket teremt a termelőszövetkezetek számára. Megszűnik a jelenleg alkalmazott mindhárom keresetszabályozási forma, a személyi jövedelmek nagysága a teljesítményhez kapcsolódik. A szóbeli előterjesztést követő eszmecserében > elhangzott, hogy alacsony a vezetők bére, az új bér- szabályozással kapcsolatos részletelőírások hiánya akadályozza az ezzel kapcsolatos munkát. Felvetődött, hogy az anyagi ösztönzés feltételei nem a meghirdetetteknek megfelelően valósultak meg, s ez ellen az érdekvédelem sem tudott mit tenni. Az elnökség elfogadta az előterjesztést az elhangzott javaslatokkal, majd úgy döntött, hogy a rövidesen sorra kerülő küldöttgyűlés ■elé kerülő szóbeli kiegészítésben Deák Pál, a TESZÖV titkára az új keresetszabályozásból adódó lehetőségeket és a követendő utat ismerteti majd. A Szovjetunióban korábban ritkán álltak sorba hazai cipőkért. Manapság a moszkvai Lhxus áruház cipőosztályán olyan hosszú sor kígyózik a hazai gyártmányú női cipőkért, mint korábban az olasz, osztrák, vagy nyugatnémet modellekért. A magyarázat egyszerű — mondja Igor Szavcsenko, az ungvári Kárpátontúli Cipőipari Egyesülés igazgatója, aki három hónapja áll a vállalat élén. A cipők, köztük a Moszkvában is kapható ungvári modellek, nemcsak divatosak és kényelmesek, de kis sorozatban készülnek. Az ungvári üzem egyike a Szovjetunióban működő t8 cipőgyárnak, ahol kísérleti jelleggel áttértek az ön- elszámolásra. Január 1-től itt is felállították a „gosz- prijomkát”, az állami átvételi bizottságot, amely akadályt állít a selejt útjába. A gyár csak akkor képes létezni, ha olyan terméket gyárt, amely jól eladható a piacon. — Jövedelmünk az eladásoktól függ, ezért jól kell ismernünk a vevő igényeit. Ezért mintaboltot nyitottunk Ungváron. A moszkvai áruházon kívül hét másik városba is jut termékeinkből. Az alapanyaggyártók termékeinek minősége viszont erősen változó. A megoldás az lenne, ha az ágazat ösz- szes vállalatára azonos gazdasági szabályozók vonatkoznának és a minőséget másutt is szavatolná a „gosz- prijomka'’. Az alapanyaggondokon az ungváriak magyar partnereikkel, a nyíregyházi Szabolcs, az endrö- di ENCI és a rakamazi Ra- cita cipőipari szövetkezetekkel folytatott egvüttműko désükkel próbálnak segíteni. A választék bővítése érdekében a közeljövőben Nyíregyházán az ungvári gyár, az Ung partján pe dig a szabolcs-szatmáriak nyitnak mintaboltot. Tavaszi napok Kecskeméten, Sopronban és Szentendrén A budapesti tavaszi fesztivál hagyományos rendezvénysorozatai közé tartoznak a kecskeméti, a soproni és a szentendrei tavaszi napok. Ezeknek az eseménysorozatoknak is elkészült már az előzetes programja. A kecskeméti tavaszi napokat március 17. és 27. között rendezik meg. Ebben az időszakban hét hangversenyt tartanak az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az esteken Maczák János klarinétművész, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a Concentus Hun- garicus, Drahos Béla fuvolaművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Jandó Jenő zongoraművész, Fu Csöng kínai zongoraművész, a Ca- marata Instrumentale Bremen, a norvég rádió vegyes kara és Kocsis Zoltán zongoraművész tolmácsolja klasszikus és kortárs szerzők műveit. Ugyancsak az Erdei Fe- íenc Művelődési Központ ad otthont — a színházi események sorában — Hau- mann Péter előadóestjének. A város kiállítótermeiben Kő Pál szobrait, japán művészek kerámiáit, Káta.y Mihály tűzzománcait, a Bács-Kiskun megyében ásatások során napvilágra került aranyleleteket, Giczi János festményeit tárják többek között a közönség elé. A Tudomány és Technika Házában március 26—27-én mikroszámítógépes találkozót rendeznek. A kecskeméti tavaszi napok idején Kalocsa és környéke életét, kultúráját, művészetét bemutató rendezvényekkel is várják az érdeklődőket. A tavaszi napok utolsó két napján, a piaccsarnokban népművészek, népi iparművészek kínálják majd portékáikat. Március 16. és 27. között zajlanak majd a soproni tavaszi napok eseményei. A Liszt Ferenc Művelődési Központban és az evangélikus templomban hangversenyeket rendeznek a soproni Liszt Ferenc Kórus és Szimfonikus Zenekar, a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara, a Concentus Hunga- ricus, Drahos Béla, Szabadi Vilmos, Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, a Magyar Állami Operaház szólistái és a Wiener Sängerknaben közreműködésével. A soproni Petőfi Színházban is fellép Haumann Péter. A Bányászati Múzeum, a Szent- györgv utcai kiállítóterem, a Lábasház, a Festőterem, a Káptalanterem, a Lővér Szálló galériája és a pedagóguskönyvtár ad otthont kanadai fotóművészek, Szász Endre, Mihátz Pál, Lese- nyei Márta, Bogárdi György és a kecskeméti Zománc stúdió tárlatának, valamint kollektív gobelinkiállításnak. A Szabadság Filmszínházban, március 22. és 24. kozott, a III. animációs rajzfilmtalálkozót rendezik meg. Elsősorban az édesszájú- akat várják a Lővér Szállóba és a Stefánia cukrászdába. Az előbbi puchbergi cukrászati és svájci gasztronómiai napok, az utóbbi pedig a Budapest Grand Hotel cukrászati bemutatójának színhelye lesz. A sportesemények sorában Sopronban rendezik meg az IPV—Hungar Hotels gyermekteniszversenyt, lesz bridzsverseny, utánpótlás- vívóverseny, nemzetközi ko- sárlabdatorna és osztrák vi- zibalett is. A szentendrei tavaszi napok időpontja március 17— 27. Ebben az időszakban, a Blagovesztenszka-templom- ban, a városi tanács dísztermében, a Reneszánsz harsonaegyüttes, Doboza- Borbála csembalóművész. Drahos Béla és a Festetics vonósnégyes, a Vuji- csics együttes és a Kecskésegyüttes koncertezik majd. A Szentendrei Képtár retrospektív kiállításnak ad otthont „60 éves a szentendrei művésztelep” címmel. A Duna-kanyarbán fekvő város helyszíne lesz nemzetiségi néptánctalál- kozónak, virágkötészeti kiállításnak és vásárnak, valamint fúvószenekari találkozónak is. Nógrád megye környezetvédelméről Meg kell szüntetni az illegális hulladéktárolókat! Szemet bántó, orrunkat facsaró szemétlerakó-helyekkel találkozhatunk szerte a megyében. Ennél is bosszantóbb következmény az élővilágra gyakorolt hatásuk, gondoljunk csak az olajszennyezésre, a műtrágyák ivókutakat mérgező hatására, zajártalmakra. Az elmúlt évben több mint 30 millió forint bírsággal sújtották a vétkezőket, a folyamat azonban nem állt meg. Valamelyest szépíti a tényeket, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a környezet- védelemért végzett társadalmi munka összértéke meghaladja a félmilliárd forintot. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal — együttműködve a tanácsi szervekkel — apró, de jelentős eredményeket ért el az említett tervciklusban. Tervszerűvé vált a melioráció, s ennek köszönhetően megállt megyénkben a szántóterület csökkenése. 1980-tól 85-ig 13 ezer hektár rekultivált földterületet adtak vissza a mezőgazdaságnak. Javult a mű- és hígtrágyatárolás feltétele, ám a talajvíz nitrátosodása még mindig kísért szűkebb pátriánkban. A VII. ötéves tervben eddig kettő és további 5 községet kapcsolnak be a vezetékes ívóvízhálózatba. A vízvédelemnél maradva, jó példával' szolgált a BRG és a Nógrád Volán, jelentős szennyező maradt viszont a Magyarnándori Állami Gazdaság. A KA- RANCSHÜS íorgatóberen- dezés vásárlását tervezi, s ez tanácsolható minden ipari üzem számára, mert a szippantott, derítői folyadék tárolása erősen korlátozott. A levegőtisztaságon sokat segített az ötvözetgyári szűrőberendezés felépítése, valamint az SKÜ öntödéjének leállítása. Keverőüzemeinek korszerűsítését fejezte be a síküveggyár és oldja meg napjainkban az öblösüveggyár. Jelentős javulás várható a Romhányi Építési Ke- rámiagyárban, miután megindult a 132 millió forintértékű komplex környezetvédelmi beruházás. Nem megoldott az SKÜ savregenerálójának gőzelszívása, a pásztói perlitüzem és a nógrádkövesdi kőbánya porszennyezése. A meglevő szeméttelepek hanyag kezelése folytán napjainkban is ég a salgótarjáni hulladéktömeg. Az elmúlt tervidőszakban a kommunális szemét intézményes elszállítása volt a legfőbb feladat, ebben a ciklusban pedig a 23 körzeti lerakóhely, két folyadékelhelvezö telep és egy megyei átmeneti veszélyes hulladéktározó megvalósítása. Utóbbit az indokolja, hogy a felmérések szerint megközelítőleg 30 ezer tonna, nehezen kezelhető anyag termelődik, elsősorban az ipari üzemekben. Helvét Szalmatercs térségében határozták meg, mivel a legtöbb ilyen természetű hulladék Salgótarjánban és Bátonyterenyén képződik. Gondoltak a lakosság vezetékes ivóvízellátására is, melyet magában foglal az említett telepek, tározók kiépítésére szánt 40 millió forint. A környezetvédelmi elképzelésekben szerepel két újabb tájvédelmi körzet kialakítása, a Karancs-Med- ves. valamint Hollókő környékén. Falumúzeumunk hegyoldalain szeretnék visszaállítani az évszázados hagyománnyal rendelkező keskeny parcellás szőlőtermelést. Kötelezték a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalatot, a Karancs hegységben felhagyott művelés rekultivációs munkálatainak elvégzésére. Az utóbbi időkben egyre sürgetőbb feladatot jelent a környezetvédőknek nagyobb városaink zaj- és közlekedési légszennyezésének csökkentése. Bátonyterenye — Pásztó — Salgótarján Barátsági rendezvények A magyar—szovjet barátsági hét utolsó napi rendez- \ ényeit csütörtökön Bátony- 1 erényén és Pásztón tartották. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza képviselői délelőtt érkeztek Bátonyte- renyére, ahol Molnár Béláné, a Hazafias Népfront Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának titkára, valamint Mar- t zinek István, a megyei népfrontbizottság alelnöke is jelen volt fogadásukon. Molnár Béláné Bátonyterenye társadalmi, politikai fejlődéséről, béke-barátsági tevékenységéről tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően ellátogattak Mát- ruterenyére, a jánosaknai Páva Fehérneműgyárba. Ott, a Szovjetunió társadalmi, politikai reformtörekvéseiről, valamint aktuális belpolitikai kérdésekről rendeztek fórumot, melyhez bevezetőt Nyikolaj Jakovlevies Popov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kulturális osztályának munkatársa mondott, s válaszolt a felvetett kérdésekre. Pásztón, a Tittel Pál kollégiumban ebből az alkalomból nyitotta meg Nyikolaj Jakovlepics Popov A szovjet fiatalok című kiállítást. Délután Salgótarjánban a Hazafias Népfront városi bizottságán Marczinek István, a megyei népfront alelnöke értékelte az őszi béke-barátsági és szolidaritási akciósorozat keretében lezajlott béke-barátsági hetet. Kaszkadőr show a mozgássérült gyermekekért Szombaton, 15 órától mintegy másfél órás autósmotoros show-t .rendez a Budapest kaszkadőrcsoport a Bp. Volán , Czabán Samu téri sporttelepén. A látványosnak ígérkező műsor bevételének egy részét a mozgássérült gyermekek javára ajánlotta fel a csoport. A kaszkadőrök kísérletet tesznek az autós átugratás hazai csúcsának megjavítására. A jelenlegi 9, egymás mellett felsorakoztatott gépkocsinál kettővel vagy hárommal több felett kíván a csoport egyik autós tagja átrepülni. Három éve kezdte meg működését Salgótarjánban az llniver Kisszövetkezet nyomdája. A hét szakembert foglalkoztató részleg elsősorban lakossági igényeket elégít ki. Tavaly 140 százalékos teljesítményt értek el. Havonkénti árbevételük átlagosan 300 ezer forint. Képeink a kis üzem munkájába enged bepillantani. A kéziszedőtől kerül a gépmesterhez a kész forma- betűegység. Elsősorban plakátokat készítenek a korszerűbb gyártmányú szovjet géppel. Az A 2-es nagyságú nyomással dolgozó masinát működés közben ellenőrzi Kosár József. fotó—Tácsik Nóra—
