Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
NÖGRÄD 1987. október 29., CSÜTÖRTÖK Segítenek a tanácsok Új szakma — szerkezetváltás H nemzetközi verseny győztesei A csapat együtt marad... ELHATÁROZÁS Kazinczi Gyula, a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatója, a nemzetközi verseny győzteseinek átnyújtja az oklevelet és a tárgyjutalmat. Köztudott, hogy a foglalkoztatáspolitikában fordulat következett be. Néhány éve még egyértelműen meghaladta a munkaerőigény a kínálatot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket segítették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszám- hiányuk. Ezt szolgálta például a kötelező munkaerőközvetítés. A gyökeres helyzetváltozás következtében a tanácsok munkaügyi szak- igazgatási szerveinek egyre nagyobb a szerepük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállalatok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálkodásra, azóta a hatósági tevékenység egyre inkább szolgáltató jellegűvé vált. A tanácsok munkaerőszolgálati irodáinak legfontosabb célja, hogy a vállalati igényeknek és az állampolgárok érdekeinek egyaránt megfeleljenek. Tömeges átképzés A gazdasági szerkezet kívánatos átalakítása munkaerőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vidékeken — ahogyan a szakemberek mondják: mikro- körzetekben — már jelenleg is tapasztalható foglalkoztatási feszültség jelzi, menynyire fontos erősíteni a foglalkoztatáspolitika eszközeit. A tanácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzési támogatás rendszerének hatékony működéséért. Nemcsak elvi felelősség- vállalást, hanem tekintélyes operatív munkát is kívánt a megyei tanácsi szervektől 1986-ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasználása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és fél ezer ember átképzését szolgálta. Főként Borsod, Fejér és Szabolcs megyében, valamint a fővárosban vették igénybe a munkáltatók ezt a lehetőséget. A Diósgyőri Gépgyár például a külföldi munkaerő helyettesítése érdekében nyújtott lehetőséget betanított munkásainak szakképzettség megszerzésére. Á Magyar Gyapjúfonó Vállalat 400 dolgozóját képezte ki addigi hiányszakmának számító mesterségre. A Lenin Kohászati Művekben a termékszerkezetváltozással összefüggő munkaerőigény kielégítésére félezer embert képezte át. De említést érdemel a Szabolcs Cipőgyár is, ahol csaknem kétszáz betanított munkás szerzett szakképzettséget. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek hatásköre azzal is, hogy döntenek a felmondási idő meghosszabbítása és az elhelyezkedési , támogatás ügyében. Csak abban az esetben jogosultak erre az elbocsátott dolgozók, ha a tanácsi munkaerő-szolgálati iroda nem tud számukra megfelelő helyet biztosítani Nem könnyű a dolga a munkaerő-szolgálati irodának, hiszen a több mint 60 ezer betöltetlen állás jelentős része a fővárosban és környékén, Pest megyében van. Az ország más vidékein nagy körültekintést, szervezést kívánt például 1987. második negyedévében a munkaerő-közvetítő szervekhez segítségért forduló 9 ezer ember sorsának intézése. Többségük egy hónapon belül kapott megfelelő munkahelyet. Ahogyan változik a foglalkoztatás helyzete, aszerint kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységüket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelentősége, bővül a tanácsi munkaügyi szervek lehetősége a helyi gazdasági érdekek egyeztetésére. A jól felkészült, tájékozott tanácsi apparátus komoly/ segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bérpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pályakezdők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszültségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szervezése, amely szintén a tanácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai keresik a lehetőséget olyan kommunális és területfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasznú munkák szerepét. 1987- ben — fél évre — 30 millió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény nagyobb volt, és jövőre a lehetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állampolgár jutott kenyérkeresethez a tanácsok által szervezett közhasznú munkák révén. Ebből Borsod megye háromszáz ember számára biztosított munkahelyet, Szabolcs kettőszáznak, Szolnok és Somogy megyében pedig száz-száz állást keresőnek jélentett megoldást ez a lehetőség. Csak néhány szóval utalunk még arra, hogy a tanácsi munkaügyi szerveknek még milyen gondjaik vannak. A mezőgazdaságban is mutatkozhatnak munkaerő-feleslegek, például az állami gazdaságokban, vagy egyes tsz-ek munka nélkül maradt melléküzemágában. Htt is adható átképzési támogatás.) Távolabbi téma: a a külföldi munkavállalás rendszerét egységesíteni kellene, hogy a tanácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb szerepet kapjon a szervezésben, segíteni tudjon az egyéni munkavállalás’ lehetőségeinek bővítésében, és az engedélyezés joga a megyei tanácsot illesse meg. Távolabbi tervek A közeljövőben várhatóan az eddiginél is nagyobb arányú lesz a ^unkaerő-át- csoportosítás, ézért már most dolgoznak a szakemberek a helyzetnek megfelelő eszközök kimunkálásán. Vizsgálják, hogy a helyi feszültségek oldására hol lehet új munkahelyeket létesíteni több műszak beállításával, vagy szükség esetén központi alapból segítve a kiválasztott vállalat fejlesztését. Nem szorul magyarázatra, milyen fontos a tanácsok tájékozottsága a foglalkoztatási alap felhasználásánál, és milyen lényeges, hogy előre felkészülnek a várható eseményekre. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakembereinek véleménye az, hogy a tanácsok jól betöltik egyre fontosabb szerepüket a foglalkoztatáspolitikában. Igénybe veszik a modern technikát is, ma már számítógép segíti a munkaerőközvetítéshez a gyors és pontos információáramlást. A VIII. ötéves terv idejére pedig egységesítik a hálózatot, országos számítógép- rendszer köti össze a munkaerő-közvetítő irodákat. Eddig három megyében — köztük Borsodban és Baranyában — történtek lépések a tervezett rendszer kialakítására. A külpiaci viszonyok alakulása és a népgazdaság szerkezetváltásának üteme nem a munkaügyi szervektől függ, de ezeknek a folyamatoknak az emberi tényezőre gyakorolt, olykor nem kedvező hatásának kivédésében, a feszültségek oldásában nagy szerepük van és lesz a foglalkoztatáspolitika bázisainak, tanácsi munkaügyi szerveknek. I. E. A kányásiak kapják Új bányabiztositó berendezések Két év óta üzemelnek a Glinik frontbiztosító berendezések a Nógrádi Szénbányák kányási aknájában. Mivel a 66 önjáró egység jól vizsgázik, ezért a vállalat további 60 berendezést szándékozik vásárolni a lengyel gyártótól. A tárgyalások ez év májusában kezdődtek meg az összesen 2,5 millió, rubel értékű üzletről. A cég szakemberei a kányási bányászok igényének megfelelően módosították az előző alkalommal szállított egységek terveit, igazodva a speciális geológiai viszonyokhoz. A változtatások az önjárók mozgékonyságára, irányíthatóságára, néhány elem megerősítésére, továbbá a hidraulikus vezérlés és a tömlők elhelyezésére vonatkoznak. A gyártók vállalták, hogy még az idén leszállítják a bányabiztosító berendezéseket, amelyeket szintén Hányáson helyeznek majd üzembe. Az év elején helyezték üzembe a Nagybárkányi Kis-Zagy vavölgye Termelőszövetkezet sám- sunházai Ipari telepének faipari részlegében azt a hidraulikus előtolás fűrészgépet, amely a nehéz fizikai munkát helyettesíti. Lászlók István és Virág Ferenc — képünkön — a raklapok gyártásához szükséges faanyagot dolgozza föl az új berendezés segítségével. (kép: Bábel L.) A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára azon üzemek közé tartozik, ahol hagyományosan nagy figyelmet fordítanak a dolgozók képzésére, illetve továbbképzésére. Sok dolgozójuk rendelkezik többféle képesítéssel, szakvizsgával, s ez a mai helyzetben óriási előnynek számít, hiszen a vállalaton belüli átcsoportosítások. a munka racionalizálása könnyebben megoldhatók. A gyár vezetősége egyébként a jövőben is biztosítani tudja majd a munkát a dolgozóknak. A felsőfokú végzettségű mérnökök, üzemmérnökök mindegyike megszerezte már a kábelmérnöki diplomát is, vagy éppen most végzi az egyéves ká- belmérnöki tanfolyamot a Budapesti Műszaki Egyetem — Tavaly nyáron meghívtak bennünket az NDK-beli Lausitzerglas nevű kombinátba, a nemzetközi üvegfúvók versenyére. Előfelmé- rés céljából Géczi Attilával, az egyes gyáregység vezetőjével eleget tettünk a kérésnek, melynek során felmertük, hol a helyünk, mire számíthatunk a szocialista országok — szovjet, cseh, lengyel. NDK stb. — legjobb üvegfúvóinak versenyében. Egyébként négy évre visz- szamenőleg megnéztük a versenytermékeket is. Mindkettőnkben olyan vélemény alakult ki, hogy van esélyünk a jó szereplésre — pergeti vissza az elhatározást kiváltó okot Batta Géza főművezető, a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója, aki 29 évvel ezelőtt kezdte a szakmát és 18 évig üvegfúvóként dolgozott. CSAPATKI VÁLASZTÁS — Géczi Attila, aki a csapat felkészítője, menedzsere volt, Batta Gézát bízta meg a nemzetközi verseny résztvevőjének kiválasztásával. Elsőnek Molnár Sándor kereste fel, akit a gyárban a szakma szerelmesének, megszállottjának ismernek és tartanak számon. — Igent mondtam — válaszolja a szókimondó, ősz hajszálakkal bőségesen rendelkező Molnár Sándor, aki 33 éve üvegfúvó. — Bár nem tudtam, mivel és miben kell versenyezni, de úgy gondoltam, hogy érdemes lesz elmenni. i — Mivel rám esett a választás, én is igent mondtam — kapcsolódik a beszélgetésbe Danics János, aki 27 éves üvegfúvómúltat vallhat magáénak. — Azt tudtam, hogy mi mire vagyunk képesek, de a követelményekről nem volt ismeretünk. Annyit hallottam, hogy erős mezőnyre kell számítani. FELKÉSZÜLÉS — Géczi Attilával összedugtuk a fejünket, s átnéztünk egy olasz prospektust, amelyben remek termékek voltak. Hamza Erzsébet iparművészt is megkértük, hogy segítsen egy ránk jellemző, sajátos formájú, legjobb hatást kiváltó termék kialakításában, mert csak így érvényesülhetünk. Pár heti tervezőmunka után ösz- szeállt a kivitelezésre váró termék: a golyós váza és égy korsó — idézi a közelmúltat Batta Géza. mérnöktovábbképző intézetében. A gyárban évek óta folyik a kábelszakmunkások képzése, idén tizenhatan vesznek részt az egyéves kurzuson. Ezt a fajta szakmunkásképzést gyáron belül kell megoldaniuk a vezetőknek, hiszen ilyen speciális tanfolyamot az országban sehol sem indítanak. A szakmunkások oktatását a gyári szakemberek irányítják. A tanfolyamra a nyolc általánost végzett és kétéves gyári gyakorlattal rendelkező munkásokat iskolázzák be, s, ha végeznek, eredménytől függően kapnak béremelést. A középfokú végzettséggel rendelkezők közül többen különböző szaktanfolyamokon —, mint például az KIVITELEZÉS — Tíz nap áll a verseny- termékek elkészítésére — mondja Molnár Sándor. — Voltak kudarcaik? — Igen. A nagy igyekezetben a részletkérdésekről elfeledkeztünk — egészíti ki az előbbit Batta Géza. — Mindenki hozzátette a maga jónak vélt ötletét. .Egyébként minden szombaton reggel hattól délután 2-ig csak a kiküldendő versenytermékeken dolgoztunk — folytatja Danics János. — A munka dandárját Molnár Sándor végezte — kér ismét szót Batta Géza. — Az utolsó napokban már magam sem tudtam eldönteni, mi a jó, mert any- nyira ideges voltam — utal az akkori légkörre Danics János. — Az indulás előtt két nappal Géczi Attila azt mondja nekem: — Ezzel a termékkel még Kazárig sem jutunk el. Amit mondott, nagyon elkeserített, de a távozáskor hozzáfűzte: — Tudtok ti jobbat is. Induláskor pedig így vélekedett. — Tudtok ti jól dolgozni. A VERSENY HELYSZÍNÉN — Idegesek voltunk, mert a szakemberek sokasága vett körül bennünket, árgus szemekkel figyelték, sőt fényképezték minden mozdulatunkat. Az első termék a golyós váza legyártása után feloldódott a bennünk levő feszültség és a verseny másfél órája alatt nyolc darabot készítettünk belőle — érzékelteti a versenyidőszakban átélt nehéz perceket, majd az azt követő, nyugodt magabiztosságot Molnár Sándor. — A nagy érdeklődésből érezni lehetett, hogy nem akármilyen terméket csinálunk. Az ottani idős, elismert szakemberek sem mozdultak el mellőlünk — mondja jogos büszkeséggel a hangjában. szinten anyag-áruforgalmi, folyamatszervezői, üzemgazdasági előadói képzés — vesznek részt. De a gyár dolgozóinak nagy hányada a számítástechnikával is megismerkedett már. Tavaly a művezetőket kábelgyártó művezetővé képezték át, s a tankönyvet is vállalati szakember állította össze. A dolgozók egy része munka mellett végzi a középiskolát a dolgozók gimnáziumában. A vállalat jó kapcsolatot alakított ki a helyi szakmunkásképző intézettel is, s a géplakatos-, autószerelő- és villanyszerelőtanulóknak a gyárban biztosítanak tanműMelyszerű képzést, ily módon is a kiegyensúlyozott munkaerő-utánpótlásról kívánnak gondoskodni. EREDMÉNYE IHIRDETÉS — Váratlanul és kellemesen ért bennünket, amikor az elsőnek, a győztesnek hirdettek ki bennünket — szól ismét Danics János. — Ott kinn éreztem igazán, mit jelent üvegfúvónak lenni. Büszke vagyok arra, hogy ezt a szakmát művelem — hangsúlyozza Molnár Sándor. — Csillogott a könny a szemünkben, még el sem ült bennünk az első hellyel járó hallatlan nagy öröm, amikor a nemzetközi osztály vezetője így szólt: — Menjetek, mert tiétek a második díj is. így lettünk abszolút elsők — mondja jóleső érzéssel a hangjában Batta Géza. ÚJRA ITTHON Kétnapos, ezer kilométeres utazás után érkeztek meg otthonukba a versenyzők, ahol mindenütt nagy örömmel és büszkeséggel fogadta őket a család. Hasonlóképpen köszöntötték őket munkahelyükön a kollégák. A nemzetközi versenyben elért első és második helyezésért Czina Sándor vezér- igazgatóval egyetértésben pénz- és tárgyjutalomban részesültek, a gyár és a Magyar Üvegipar szakembereinek hírnevét öregbítő nemzetközi verseny győztesei. — Ez az elismerés bizonyára újabb lendületet és tiszteletet ad az üvegfúvószakmának — hangsúlyozta rövid köszöntőjében Kazinczy Gyula, a gyár igazgatója. HOGYAN TOVÁBB? — A csapat együttmarad. Már megvannak azok a termékek, amelyekkel indulni kívánunk. Szeretnénk ismét jól szerepelni — foglalja tö- riiören össze jövőbeni elképzeléseiket Batta Géza. (venesz) Meggyőző megoldásokat várnak Az egészségmegőrzésre, a helyes életmód kialakításának fontosságára, a betegségek és a káros szenvedélyek megelőzésének módozataira, valamint környezetünk védelmének, ésszerű alakításának nem odázható jelensége érdekében hirdetett pályázatot a Nógrád Megyei Állami Alkohol Elleni Bizottság és a József Attila Művelődési Központ. Az amatőr képzőművészektől és fotósoktól olyan figyelemfelkeltő, meggyőző megoldásokat várnak, amelyek a vizualitás erejével, illetve a fotóművészet eszközeivel propagálhatják mindezt. A pályázatra december 17-ig várják a pályaműveket. Evek óta Felnőttoktatás gyári
