Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. OKTÓBER 29, CSÜTÖRTÖK (. —— .................................. Á csapat együtt marad (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) Edzőváltás négy tételben (7. oldal)Grósz Károly hazaérkezett Lengyelországból Grósz Károlyt, a magyar Minisztertanács elnökét lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának második napján Varsóban fogadta Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke. A találkozón jelen volt Zbigniew Messner lengyel kormányfő. A tervezettnél fél órával tovább, közel két óráig tartó megbeszélésen Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly áttekintette a két ország belső helyzetét, a társadalmi- gadasági kibontakozás alakulását. Ha nem is a két ország helyzetében, de abban a gondolkodásmódban, ahogyan Varsóban és Budapesten egyaránt a kibontakozást keresik, sok hasonlóságot láttak. Ez a hasonlóNógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Szabolcs- Szatmár megye régészei tartanak kétnapos munkakonferenciát Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban október 28-án és 29-én. A résztvevők a közelmúltban történt ásatásaik eredményeiről, a munka során felmerülő problémáikról beszélgetnek a szakmai tanácskozásokon, amely szerdán a délelőtti órákban kezdődött. Az évente lézajló eszmecsere egyik jelentősége, hogy a régészek ismertetik egymással a kutatási eredményeiket, bizonyos fokig összehangolhatják tevékenységüket, s nemcsak szakemberként, de magánemberként is módjukban áll megismerni egymást, amire a szaklapok hasábjain keresztül nincs lehetőségük. Egyébként a kommunikációnak is ez a leggyorsabb módja számukra, hiszen a szakfolyóiratok elég nagy késéssel ság mutatkozik meg abban is — szögezték le —, hogy Magyarországon és Lengyel- országban is a gazdasági kérdések állnak előtérben. Ezzel összefüggésben egyetértettek abban, hogy a politikai intézményrendszer megváltoztatása nélkül nem érhető el haladás. ☆ Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke —, aki Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban — szerdán hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökheközlik a kutatási eredményeket. A konferencia ideje alatt a résztvevők arra is időt szakítanak, hogy a szécsényi múzeummal, a város régi és új látnivalóival megismerkedjenek. A tapasztalatcserén megjelent régészek mindegyike érdekes eredményekről számolt be. Borsod megyében Tiszaladány és Nagyhomokos környékén császárkori település házainak maradványait tárták fel, mely az időszámítás utáni második-harmadik évszázadból való. Szintén borsodi lelet a Kesznyéten környéki szkíta temető (64 sír), ahol időszámítás előtti V—VI. századból való kerámiaedényeket találtak, mely a keltákkal való kapcsolatra utal. Természetesen további kutatások szükségesek még ezen a téren. A Bodrogközben, Karoson, honfoglalás kori telyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos i együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtitkár, Ambrus Jáncm- külkereskedelmi miniszterhelyettes, Patkó András, pénzügyminiszter-helyettes, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, valamint Biczó György, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Grósz Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, valamint Jerzy Piat- koivski követtanácsos, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) metőt tártak fel. A törzsfők, nemzetségfők családtagjait temették el itt, s a leleteket Miskolcon, a Hermann Ottó Múzeumban már kiállították. A szabolcsi feltárások közül érdekes az a körülbelül hatezer éves, majd hatvan négyzetméteres új kőkori lakóházmaradvány, amelyet Tiszalök környékén találtak. Heves megyében, Mátrafüreden egy XIII—XIV. századból való várat állítanak helyre a Gyöngyösi Városi Tanács finanszírozásával. A Nógrád megyei régészeknek is módjukban állt érdekes eredményekről beszámolni. Kató Sára Csesztvén tárt fel a közelmúltban nagy kiterjedésű neolitikus telepet, Bognár Katalin és Majcher Tamás pedig Garáb községben premontrei prépostság maradványaira bukkant. Az itteni munkálatokat az Al- sótoldi Községi Közös Tanács támogatja. A szakszervezet és az építőipar Alkalmazkodni a ma igényeihez Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége szerdán ülést tartott. Gyöngyösi István főtitkár beszámolója alapjárv a testület állást foglalt amellett, hogy a szakszervezeti munka sajátos eszközeivel cselekvőén támogatja a párt gazdasági, társadalmi kibontakozási programját és a kormány munkaprogramját, mert ezek tartalmazzák saját törekvéseiket is. Az ülésen megtárgyalták az építésügyi ágazat szerkezetátalakítási programját is. Az előzetesen kiadott Írásos tájékoztatóhoz Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy az ágazatban a beruházások mérséklődésével már jó néhány évvel ezelőtt megkezdődött a szerkezetátalakítás, a vállalkozók szervezetének és termelésének hozzáigazítása a megváltozott igényekhez. A főtevékenységben építést folytató kivitelező szervezetek száma 1978 óta megkétszereződött, a 3 ezer dolgozónál többet foglalkoztató vállalatok száma pedig felére csökkent. Ebben az időszakban 70 ezerrel apadt az állami és szövetkezeti építőiparban dolgozók száma, ugyanakkor a kisszervezeteké és a kisiparosoké 49 ezerrel növekedett. A következő években is számolni kell e tendencia folytatódásával. A szerkezetátalakítási program alapvető célja, hogy az ágazatot méginkább alkalmassá tegye a népgazdaság változó építési igényeinek differenciált és hatékony kielégítésére, továbbá előmozdítsa a település- hálózat kiegyensúlyozottabb fejlesztését * és az építészi kultúra kiterjesztését. Azzal számolnak, hogy a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban jobban előtérbe kerül a városrész-re(Foly tatás a 2. oldalon) Érdekes eredményekről számoltok be Régészek szakmai tanácskozása Szécsényben Befejezéséhez ‘közeledik Cereden a Ceredvölgye Termelőszövetkezetben az őszi búza vetése. Ha az időjárás engedi, a hét végére földbe kerülnek a magvak a 600 hektár nagyságú területen. — bp — A Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregységében gyártják a dunakiliti vízlépcső építéséhez szükséges vízelzáró berendezések vasszerkezetét. A megrendelt 600 tonnából eddig 180 tonna készült el. A gyártó év végéig eleget tesz a számára 66 millió forint árbevételt jelentő üzletnek. Fotó: Bencze Péter Ujcabb vevőknek szállít a lAfídenta A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat Widenta romhányi gyárának ez évi termelési terve 100 millió forint értékű. A tavalyinál nagyobb feladat teljesítése nehezebb feltételek között indult, ezt mutatja az esztendő első tíz hónapjáról készített értékelés is. Míg korábban az év elején biztosították a piacokat, addig az idén csak az első negyedévre tudták eladni termékeiket megrendelőiknek. Egyebek között az is nehezítette helyzetüket, hogy a rendelésállomány nem bizonyult kedvezőnek, s emiatt gyakran volt szükség kisebb munkaerő átcsoportosításra. Az esztendő első tíz hónapjában 78 millió forint értékű csiszolóidomot és polírpapírt állítottak elő. Tőkésexportját is jelentősen túlteljesítette a kollektíva, míg a rubelelszámolású kivitel elmaradt a tervezettől. Évközben a piaci igényekhez igazodva a termék- összetétel is a kívánatos irányba tolódott el: a kerámiakötésű gépipari és po- lírkorong tette ki a gyártmányok több mint felét. Emellett jelentős mennyiséget készítettek különböző dörzsszerszámokból és fogászati korongokból is. A kanadai bérmunka helyett az idén Ausztriában és az NSZK-ban találtak újabb megrendelőket termékeikre. Az előbbi partnernek kaszakövet, az utóbbinak pedig bakelitkötésű működő és márványcsiszoló korongokat gyártanak. Egyenetlen volt az alapanyag-ellátás. Miután az anyagok jelentős része tőkésimportból származik, az ésszerű takarékosság meghatározó szerephez jutott az eltelt időszak gazdálkodásában. Az importanyagok közül a csiszolóvászon hiánya akadályozta esetenként a folyamatos termelést. Ülésezett a TOT elnöksége Napirenden a szabályozórendszer Szerdán Budapesten Szabó István elnökletével ülésezett a TOT elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg az új szabályozó- rendszer hatásáról és az alkalmazkodás tennivalóiról. A szabályozórendszer csaknem minden eleme változik majd, és hatása kiterjed a teljes gazdálkodó és intézményi rendszerre. A TOT elnöksége a vitában értékelte a tájékoztató jelentést és megállapította: az új feltételek teljesítése minden szövetkezettől magasabb színvonalú vezetői munkát és a gazdálkodás fokozottabb alkalmazkodókészséget kíván. Az elnökség tájékoztató jelentést vitatott meg a termelőszövetkezetek székhelyén kívül működő különböző ipari szolgáltató- tevékenységet folytató részlegek irányítási, ellenőrzési helyzetéről. A különböző részlegek főként Budapesten és környékén működnek, legtöbb esetben távoli termelőszövetkezetekhez tartozva. Gond, hogy a szakcsoportok, az átalányelszámolású, bedolgozókat foglalkoztató részlegek, valamint az anyaszövetkezetek között sokszor nincs tényleges szervezeti és gazdálkodási kapcsolat. A szövetkezet úgynevezett gesztori tevékenysége sok esetben formális, kimerül a névadásban. Ezt kihasználva, egyes részlegek a rendszeres és szoros ellenőrzés alól is igyekeznek kibújni. A negatív jelenségek ellenére is az elnökség összességében kedvezőnek ítélte e vállalkozások tevékenységét; munkájukra szüksége van a lakosságnak és a szövetkezeteknek egyaránt, viszont fokozni kell ellenőrzésüket, elérni, hogy a kedvezőtlen jelenségeket mielőbb fölszámolják. (MTI)
