Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen érkezett. Fejlődik a GTE Felfedezésre váró területek Megyénk kétségtelenül legeredményesebben működő öntevékeny köre a Gépipari Tudományos Egyesület. A salgótarjáni szervezet 1975- toerv jött létre, s öt évvel később — az aktív és eredményes munka elismeréséül — az országos elnökség döntése alapján — megyei szervezeti rangot kapott. A tőként a műszaki értelmiséget tömörítő egyesület különösen az utóbbi három évben fejlődött dinamikusan. Taglétszámuk 160 és 185 fő között mozgott, s döntőrészt a salgótarjáni üzemekből került ki. Kitartó szervezőmunkájuk révén azonban sikerült kiszélesíteniük bázisvállalataik körét. Helyi csoportok működnek már a, BRG szécsényi gyáregységében, a FÜTÓBER bátonyterenyei gyárában, a Nógrádi Szénbányák kis- terenyej vállalkozási üzemében, valamint, a nagybátonyi g'épüzeimiben; Pásztó, Balassagyarmat és Romhány ipari üzemeinek a bekapcsolása eddig még nem sikerült. Némiképp visszavetette a tagtoborzás lendületét az. 1987-iben elrendelt, tagdíj- emelés, ennek el 1 lenért terveikben évente 10 százalékos létszámbővítés szerepel. Az üzemi csoportok mellett megalakult a karbantartási és a megyei ipari minőségügyi szakbizottság és további szervezése folyik felületvédelmi' szakemberek bevonásával. A GTE megyei szervezete hét országos szakbizottságban és testületben képviselteti magát. Tekintélyüket jelzi, hogy idén júniusban Salgótarjánban rendezhették meg a GTE országos titkári tanácskozását, amelyen 110 titkár vett részt. Évente átlagosan két országos rendezvényt hívnak össze, kiállításokkal, tanfolyamokkal segítik a legfrissebb műszaki ismeretek elterjedését, üzemi hasznosításait., Ugyancsak ezt a célt szolgálják az ország nagy vállalatainál tett szakmai tanulmányutak. Határon túli kapcsolataik közül kiemelkedik a CSVTS besztercebányai szervezetével kialakított rendszeres tapasztalatcsere. Napjainkban természetesen a gazdasági-társadalmi kibontakozás helyi feladataihoz történő csatlakozás jelenti számukra a feladatot. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete által elfogadott programban a GTE számára különösen a műszaki értelmiség szellemi tartalékainak hasznosítása, a szakinformációk, gyors terjesztése és a mérnöki, technikusi munka elismerésének az elősegítése jelent kötelezettséget. Emellett a megye nyugati iparvidékének a „meghódítása”, az üzemi kapcsolatok erősítése a céljuk. » Felhívás a jövő évi SZOT-díjasok jelölésére A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-jén SZOT-díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, közművelődési és közoktatási szakembereket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik a mozgalom céljaiért, szocialista kultúránkért elkötelezett alkotói tevékenység megbecsülését. o r .’rtó Felhívással fordulunk az irodalmat, a művészetet értő és szerető dolgozókhoz, a szakszervezeti tisztségviselőkhöz és aktivistákhoz, az üzemi és intézményi kollektívákhoz, a szocialista brigádokhoz, hogy tegyenek javaslatot az 1988. évi SZOT- díjasokra. SZOT-díjra javasolhatók az irodalom, a filmművészet, a fotóművészet, a sajtó, a rádió, a televízió, a színház- művészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, artistaművészet, a társadalom- és természettudomány, a közoktatás és a közművelődés, a munkahelyi nevelés területén az utóbbi években, valamint egész életműve] kiemelkedő sikereket elért szemények, illetve munkacsoportok, alkotóközösségek. SZOT-díj adományozható: — a maf témájú, szocialista kultúránkat gazdagító, a m unk á sosztál y .a dolgozó nép életét tükröző, magas színvonalú művészeti alkotások létrehozóinak; — a szocialista kultúra megszerettetésében, a dolgozók világnézetének, s érzésvilágának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában, a színvonalas szórakoztatásban kitűnt előadóművészeknek ; — tudományos munkásságával, a korszerű világképet alakító publikációs és közéleti tevékenységével, a dolgozók művelődésének segítségében kitűnt tudós személyeknek; — a munkahelyi nevelésben, a közművelődésben és a közoktatásban kiemelkedő eredményeket elért szakembereknek, a dolgozók művelődésben szerepet vállaló vállalati, intézményi vezetőknek, a sajtó, a rádió, a televízió munkatársainak. Kérjük az alapszervezeteket, hogy javaslataikat 1987. november 30-ig küldjék el az iparági-ágazati szakszervezetek kulturális, agitációs és propagandaosztályára. A szakmaközi művelődési intézmények, valamint a művelődéspolitika irányításában, végrehajtásában érintett megyei, fővárosi, állami és társadalmi szervek javaslataikat juttassák el ugyancsak 1987. november 30-ig a szakszervezetek megyei tanácsa illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa részére. Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága Szombaton társadalmi munka Műemlékvédelem Moszkvában Moszkvában, az írószövetség székházában, nemrég heves vita bontakozott ki a szovjet főváros egyik legrégibb utcája, az Arbat rekonstrukciójáról. A jelenlevők egy része elhibázottnak, felületesnek és történelmietlennek tartotta a felújítási munkákat. Véleményük szerint a képeslap-csillogású városrész elvesztette sokszínű jellegét. A vita a felújítást vezető szakemberek jelenlétében folyt. Tíz éve az ilyenfajta nyilvánosság elképzelhetetlen volt. Ma minden vezető szovjet lapban cikkek jelennek meg, amelyekben ismert írók, művészek, építészek foglalnak állást e témákban és számos olvasói levelet is idéznek. A vita ilyen, vagy olyan formában természetesen eljut az országos műemlékvédelmi társaság moszkvai irodájába is. A társaság moszkvai felügyelőségének nem kevés gondja van: Moszkvában közel 12 ezer történelmi, művészi értéket képviselő létesítményt, épületet nyilvánítottak műemlékké. A közvélemény nyomására azt is elérték, hogy nemrég egy építészeti emléket gondatlanul lebontó vezetőt bíróság elé állítottak. Az országos műemlékvédelmi társaság moszkvai intézőbizottságának elnökhelyettese, az alig 40 éves Szer- gej Koroljov. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy ne egyes épületeket nyilvánítsanak műemlékké, hanem Moszkvának a Szadojo- ve körút által körbezárt egész részét. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a moszkvai városközpont 13 kerülethez tartozik. Így a komplex műemlékvédelemnek természetesen nincs lehetősége. Az SZKP XXVII. kongresszusa után a társaság plénumot hívott össze, ahol egyetértettek abban, hogy konkrét cselekvésre van szükség a műemlékvédelem területén. Ennek érdekében társadalmi műemlékvédelmi hálózatot szerveztek, amelynek jelenleg mintegy 840 ezer önkéntes tagja van, a szovjet főváros lakosainak mintegy tíz százaléka. A hálózatot a műemlékvédelmi társaság 9 főnyi vezetősége és a szovjet főváros 32 kerületében levő képviselője, vagyis összesen 41 ember irányítja. Hivatalosan ők felelnek a közel 12 ezer műemlék megőrzéséért. Szombatonként a műemlékvédelmi társaság moszkvai felügyelősége társadalmi munkát szervez, amelyet a sajtóban és rádióban Jiirdet meg. A munkákban bárki részt vehet, diáktól a nyugdíjasig, háziasszonytól a vezető beosztású személyekig. M. L. Á realitás talaján a pásztói kórházban A Központi Bizottság 1987. júliusi állásfoglalása világossá tette, hogy a pásztói kórházban is szükséges keresni a kibontakozás lehetőségeit. A kórház pártvezetőségének feladata, hogy politikai segítséget adjon az állami vezetésnek a szükséges, nem mindig népszerű intézkedések kidolgozásához. Tudjuk és érezzük, hogy a gazdasági nehézségek komoly feladatokat jelentenek az egészségügy számára is. Számolnunk kell azzal, hogy az emelkedő árak mellett egyre kisebb pénzügyi keretekből kell megoldani azokat a feladatokat, melyeket az új szemlélet számunkra szükségessé tesz. Tudjuk, hogy új beruházásokra, nagyobb előrelépésre nincs és a közeljövőben nem is lesz lehetőség, de visszalépni sem akarunk. Szeretnénk elérni, hogy szőkébb anyagi lehetőségeink ellenére is a kórházunk vonzáskörzetében lakóknak biztosítani tudjuk a megfelelő egészségügyi ellátást. Kórházunk gazdasági és szakmai vezetőivel folytatott megbeszéléseken világosan kibontakozott annak szükségessége, hogy munkánkat céltudatosan — a szükség és lehetőség határain belül átszervezve — igyekezzünk még jobbá tenni. Kórházunknak szervesen kell illeszkednie a megye egészségügyi célkitűzéseihez. Településeink szerkezetéből adódóan csak a kórházi osztályok fenntartásával tudjuk elérni a lakosság egészségügyi ellátását a jelenlegi színvonalon. Bizonyos struktúraváltozást szükségesnek látunk, hogy ezzel enyhítsünk a megye más területén jelentkező túlterheltségen. A kórház át tudna vállalni bizonyos területeken gyógyító tevékenységet. Terveink vannak arra — s reméljük támogatást is kapunk —, hogy kórházunk területén reumatológiai fekvőrészleget és kezelőt alakítsunk ki, amelynek személyi és tárgyi feltételét biztosítani tudnánk. Ezt az elképzelést támasztaná' alá az isj hogy a pásztói hőforrás vizének összetétele lehetőséget ad annak gyógyvízzé nyilvánítására, amin ezzel javítani tudnánk. Terveink között szerepelne az is, hogy a megyei kórház terheltségét enyhítendő, bizonyos területi módosítással sebészeti és belgyógyászati kezeléseket vállalnánk át, így csökkenteni lehetne az ottani zsúfoltságot. Szeretnénk anyagi megtakarítást elérni a laboratóriumi és röntgenvizsgálatok ésszerű megszorításával, hogy ezen vizsgálatokat az orvosok ne rutinból, hanem komoly megfontolások alapján kérjék. Nagyobb odafigyeléssel és gondossággal az energiafelhasználásunkat csökkenteni igyekszünk, ami szintén komoly tételt jelent költségvetésünkben. Konyhánk ellátókapacitása messze meghaladja kórházunk szükségletét, így ezen a téren lehetőségünk van más egészségügyi intézmény, vagy egyéb helyen felmerülő igény kielégítésére. Szakmai képzettségünk színvonalának emelése érdekében továbbra is részt kívánunk venni kongresszusokon és szakmai tanfolyamokon, hogy megismerhessük az újabb lehetőségeket a gyógykezelési eljárásokban. Terveink megvalósításához sok külső és belső támogatásra, dolgozóink és munkatársaink megértésére van szükség. Jövőnk érdekében a szigorú gazdasági feltételeknek és a minőségi munkavégzés követelményének csak úgy tudunk eleget tenni, ha a jövőben helyzetünk megítélésekor a realitásokból indulunk ki. Tudnunk kell terveinket mindig az adott szükségletek és lehetőségek szerint módosítani. A kibontakozáshoz szükség van a kórház valamennyi kommunistájának egységes kiállására. Területünkön sem magától valósul meg a párt irányító, vezető szerepe. Segítséget kell adni az állami vezetésnek, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is ki tudja dolgozni a jövőbe mutató, stabilizációs terveit, amely továbbra is biztosítja területünk lakosságának, lehetőség szerinti, magas színvonalú egészségügyi ellátását. Dr. Molnár Ilona, a pártvezetőség titkára Huszárok, szivek, babák sorakoznak a polcokon Takács Béla mézeskalács-készítő mester balassagyarmati üzletében. A fiatal cukrász feleségével két éve gyakorolja a kihalófélben levő mesterséget. A vásárokban értékesítésre kerülő ajándékok mellett hatféle lakodalmas édességet is készít. Rigó Tibor képriportja
