Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

--------------------------------------1 NÓGRÁDI TÁJAKON... —TELEXEN ÉRKEZETT.,. M AI AJÁNLATUNK 4 tehetségre figyelni kell! KOSSUTH RADIO: 4.30; Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 8.00: A hét zeneműve — Verdi A trubadúr 8.30: A hét költője: Illyés Gyula — Nyilatko­zások. (Ism.) 8.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Weiner: Magyar szvit 11.02: A jurták földjén. (Mongóliái útiképek) 11.22: Tizenkét szék — Ili és Petrov regénye rádióra alkalmazva. XII/3. rész. BJ1..54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.00: Klasszikusok dél­időben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A XIX. század költői. Petőfi arcai 14.30: Népdalok 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Kincs-e a magyar műkincs? l5.30i: Kóruspódium 16.05: Észkerék — Tudomá­nyos ismeretterjesztő magazin fiataloknak. — A repülés. (Ism.) 17.00: Eco-mix — Gazdasági magazin 17.30.: Zenekari muzsika 18.17: Hol volt, hol nem volt. . . 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15 : Rádiónapló — a sport pénzügyeiről. 20.30: Népdalest 21.25: Februártól októberig. Dokumentumműsor a nagy októberi szocialista forradalom­ról. IX. (befejező) rész. „A felejthetetlen tíz nap”. 2£.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! — A telefonnál: Szilágyi János 23.30: Zenetörténeti értéktár 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. zenés műsor hajnalig. PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. — Zenés délelőtt. la.30: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. 12.10: Magyar táncok fúvósokra. 12.26: Kis magyar néprajz 12.31: Kozák Gábor József népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánság- műsora az OTP- dolgozóinak. 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Rivaldafényben: Cliff Richard 19.05: Ferencz Éva és a Viola együttes fel­vételeiből. 19.30: A Zsebrádiószínház bemutatója — Pokoli utazás. 19.53: Sanzonpódium több tételben 20.30: Sportvilág 21.05: Vigyázat, nem én játszom! Vendégszer­kesztő a stúdióban: Sándor Judit és Hidas Frigyes SALGÓTARJÁN: — József Attila Művelő­dési Ház: Az érték-művé- szet-közösség rendezvény- sorozat keretében dr. Bi­hari Mihály egyetemi do­cens tart előadást Politikai értékek címmel 15 órakor az intézmény belső klubjá­ban. — Antikkönyv-vásárt rendeznek 9 órától. 22.02: Nemcsak zene. A pódiumon: Lloyd Webber. (Ism.) 23.20: A könnyűzene legszebb melódiái 0.15: Ejfél után... Zenés műsor hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 6.20—8.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, 1 szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fórum... Egészségünk védelmé­ben — egészségünk érdekében. Telefonszám: 35-510. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorveze­tő: Horváth Kálmán. Közben: í 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: ) Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MOSOK: 16.20: Hírek 16.25: Iránytű 17.15: Üj-Zéland. Űtiíilm 17.45: A jelenkor történelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai 18.15: A rendőrség nyomoz 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az utód. Tv-film 21.10: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 21.40: Jótállás. Román film 23.15: Hírek 2. MOSOK: 16.25: Hírek 16.30: Iskola-tv. (FF.) (Ism.) 16.55: Ártatlan gyilkosok 17.25: A 21. emelet adása 17.50: Hazudsz, Melita. 18.20: Telesport 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Hanka Bulejova 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Irodalmi revű MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vissza a jövőbe! Színes, szink­ronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: A kém (14). Színes, szinkronizált jugoszláv film. — Video: Meg­ölni három férfit. Színes fran­cia bűnügyi film. — Kohász: Téli este. Színes, zenés szov­jet film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Kicsorbult tőr (18). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztói Mát­ra: Most és mindörökké (14). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Gyilkos robotok (14). Színes USA fantasztikus bűnügyi film. — Bátonytere- nyei Petőfi: Piedone Egyip­tomban. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kistere- nyei Petőfi: A kicsi kocsi leg­újabb kalandjai. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsény: Alomszerelem. Színes angol film. — Karancs- lapujtő: Sárga haj. Színes, szinkronizált amerikai—spa­nyol western. — Pat Garrett és Billy, a kölyök (14). Színes amerikai western. Jobbágyi: Doktor Minorka Vidor nagy napja? Színes magyar film. — Nagylóc: Iskolamozi: Kutyasé­táltatás. — Bányász Művelődési Ház: 17 órakor gólyabál kezdődik. — Nógrádi Sándor Mú­zeum : A losonci akvarell- biennálé anyagát bemutató kiállítás várja a látogató­kat. MÁGYARNÁNDOR: — Radnóti Miklós Műve­lődési Ház: Kulcsár József fotókiál­lítása látható november 2-ig. , Egykori iskolám végzős nyol­cadikosai között Laci zseniá­lis matematikai képességeivel vívta ki bámulatunkat. Ró­zsi akkor már saját szerze­ményű dallamait dúdolgatta, Zsuzsa szívszorítóan tolmá­csolta az írók gondolatait. Bütyök és két társa olykor még órák alatt is „találmá­nyaik” kivitelezésén ügyköd­tek, Béla pedig tizennégy esztendős fővel szinte min­dent tudott a méhek életé­ről. Klári meg — a lányok­nak irigykedésre adva okot — varázslatos ruhakölte­ményekben pompázott idő­ről időre, s azt talán már mondanom sem kell, hogy ő tervezte, szabta és varrta a holmikat. Harminckilencen jártunk abba az osztályba. Laci ma villanyszerelő, Rózsi üvegcsiszoló — muzi­kalitása vajon hogyan vise­li a gépek monoton zenéjét? Zsuzsa napközis tanárként már legfeljebb a gyerekek­nek olvas verseket. Bütyök és társai középszintű veze­tők, illetve szakmunkások lettek — megmaradt-e ugyan újítókedvük, alkotó fantáziájuk? Béla vasutas, Klári pedig kifutóként he­lyezkedett el a nyolcadik után. Nem volt szerencséjük. Vagy patrónusuk nem akadt? Nem figyeltek környezetük­ben a felnőttek arra, hogy ők mások, mint az átlag? Nem tudni ma már, mint ahogy azt sem, jól érzik-e magukat munkájukban, megfordul-e néha gondolata­ik sűrűjében: többre lettem volna képes. Ha így van is, a veszteség nemcsak az övéké. Mindany- nyiónk kára, hogy a kiváló képességekkel megáldottak a középszerbe vegyültek. A húsz év előtti példa nem egyedi. Tudok most is gye­rekekről, akik megszállot­tan terveznek; ismerek Mihályfi Mária festőmű­vész kiállítása várja az ér­deklődő közönséget október 22-től a Képcsarnok salgó­tarjáni bemutatótermében. Fiatal művész tárlatáról van szó, aki tanulmányait 1980-ban fejezte be a kép­zőművészeti főiskolán, de azóta már több önálló kiál­lítást tudhat maga mögött. Műveivel országos kiállítá­sokon is rendszeresen talál­kozni lehet. Legutóbbi ön­álló tárlatát pedig tavaly rendezte Kecskeméten. Sal­gótarjánban ezúttal tájké­peivel mutatkozik be. A kiállított 25 kép ha­zai tájak ihletéséből szüle­tett, elsősorban a Duna­kanyar, az Északi-Közép­hegység és a Balaton jele­nik meg a festményeken, tehát a Nógrádban élők szá­mára közeli tájak is. Ügy tetszik, napjainkban mintha erősen megnöveke­dett volna az érdeklődés a képcsarnoki tárlatok iránt Salgótarjánban. Csak pár hete volt, hogy az alföldi festészet egyik képviselője, Erdős Péter 26 festményét állították ki. Közülük 21 na­pok alatt vásárlóra talált, ilyen méretű vásárlásra mindeddig úgyszólván nem volt példa a városban. Mihályfi Mária munkás­ságában — e tárlat tanúsá­ga szerint — figyelmen kí­vül hagyja a képzőművé­szeti divatok és stílusjáté­kok gyors váltakozását. Nem azért, mintha nem ismerné azokat, vagy éppen kétség­be vonná a kísérletezés lét- jogosultságát. Inkább arról van szó, hogy nagyobb sze­repet szán a képalkotásában olyant is, akinek minden szabad percét a dísznövény- termesztés köti le; mások el­tökélten tenyésztik a ga­lambot, és hallottam énekel­ni egy apró lánykát, akit nagy kár lenne nem képezni. Vétek volna, ha ők is elkal­lódnának akkor, amikor már több évtizedes múltja van a tehetséggondozásnak. Szakosított tantervű osz- tályok, a fakultáció beveze­tése, s a speciális képzést adó oktatási intézmények mind azt szorgalmazzák: a tehetség ne menjen veszen­dőbe. A tanórák ideje azon­ban nem elegendő a diffe­renciált képességfejlesztés­re. A szakkörök jó alkal­mak erre. Nélkülük nem lenne annyi tehetséges raj­zos a salgótarjáni J. Gaga­rin, bábos a Rákóczi általá­nos iskolában. A bátonyte- renyei Kun Béla Általános Iskolában sem lenne nyilván szakkör nélkül olyan tizen­három esztendős diák, aki már most el tudna helyez­kedni operátori munkakör­ben, s ugyancsak a számító- gépes szakkörnek köszön­hető, hogy Dejtáron és Pata­kon jó pár nebuló ért a programkészítés tudomá­nyához, hogy a kisterenyei nevelőotthon kis lakói a vi­deózásban jutottak előre. S, ha nem lett volna agyagozó szakköre a kállói iskolának, talán sosem derült volna ki jó pár cigányszármazású gyerekről, hogy bár rajzórá­kon csak közepes, vagy an­nál is gyengébb eredménye­ket produkálnak, kimagas­lóan ügyes kezűek. Be kell vallanom, ne­kem azok a szakkörvezető pedagógusok szimpatiku- sabbak, akik képesek túllépni azon a szemléleten, hogy a szellemi teljesítményt, vagy a művészi ambíciókat ve­a közvetlen élmény sugal­latának, és ha tájképet fest, együttérzéssel közelít a táj­hoz, a hagyományos ábrá­zolás természetes folyama­tát követi. Képeit szemlélve az el­ső benyomásunk az, hogy a művész tisztán és olvas­hatóan betartja a műfaj szabályait. Tájai humani­záltak, így a képek tág te­ret adnak a szemlélő ér­zelmei áradásának is. Ha nem is ismerünk rá köz­vetlenül a választott tájra, föltétlenül ráismerünk a megélt hangulatra, amit az évszakok váltakozásában lé­tező táj sugall. Pontos, hogy úgy mondjam, racionális él­ményeket közvetítenek Mi­hályfi Mária festményei ember és természet viszo­nyáról, a természet ajándé­kai iránti mély tiszteletről, a harmónia áhításáról. A környezet pusztulásának nyugtalanító tényei közepet­te figyelmeztet a művész az ember felelősségére is, közvetett módon, a humá­nus líra alapállásából. A látvány és a kép ter­mészetesen nem azonos fo­galom. Két világ, amelynek törvényei különböznek egy­mástól. Ebből a minden művészetre vonatkozó ele­mi ellentmondásból jön lét­re az a vibráló feszültség, amelyet minden kor és min­den művész a maga mód­ján igyekszik feloldani. Barcsay Jenő szerint, ezt a feloldást nevezhetjük stílus­nak. Mihályfi Mária eseté­ben ez a realizmus egyik változata. Nyilvánvaló, hogy a mű­vész érzelmileg kötődik a tájhoz, amit fest. Ugyanak­gyék csupán alapul, ezért amikor egy-egy gyerek ké­pességeit értékelik, teret adnak a kézügyességnek, a mozgáskészségnek, amint az például a nagybárkányiaknál gyakorlat. Az iskolák lehetősége azonban véges; a felelőssé­gük megnőtt, ezért felelősek, hogy megfelelő helyre irá­nyítsák azokat a gyerekeket, akiben a tehetség legpará­nyibb szikráját látják felvil­lanni. Hiszen nemcsak az iskolák kötelessége a te­hetséggondozás. Ezt teszik a közművelődési intézmények is. Nyitott ajtókkal várják az érdeklődőket; a palotás­halmi művelődési ház a tán­coslábú gyerekek, a berceli az előadóművészi, a balassa­gyarmati a kézművesség, a rétsági a nyelvművészkedés —, s még lehetne sorolni —, iránt fogékonyak patrónusa. Bár az iskolai és közmű­velődési intézmények tehet­séggondozói munkája sok he­lyen már összehangolt, vala­mit még mindig hiányolok ahhoz, hogy értékeinket ne pazaroljuk hiábavalóan. Olyasmire gondolok, mint, amiről a Népszabadság adott hírt a minap; „Tehetségku­tató és -gondozó közműve­lődési egyesület alakult Győr- Sopron megyében. A közös­ség —, amelynek tagjai a régióban alkotó írók, képző­művészek, muzsikusok, nép­művelők, pedagógusok, orvo­sok... felkarolják azokat..., akik... kimagasló képességű­ek. Az egyesület anyagi alapjait a tervek szerint sa­ját erőből megszervezett mű­sorokkal, kulturális ren­dezvényekkel gyarapítják”. Ügy hiszem, noha Győr- Sopron az ország túlfelén van, nincs is olyan távol szűkebb hazánktól. kor a képein minősíti is azt. Ezt a minősítést pedig mindenekelőtt a szeretet hatja át. Szín- és formake­zelése nyugodt, hagyomá­nyosan célszerű. A képi rit­mus és a kolorit változa­tos. A hazai táj természeti szélsőségektől mentes sze­líd szépsége jelenti számá­ra a meghatározó élményt.. Ez több táj együttese. A nagy vizek, a Duna, a Balaton, és ezek környéke, a Dunakönyök, a tágabb Dunántúl, Észak-Magyar- ország, a Börzsöny, az Ipoly színei tűnnek föl a festmé­nyeken. És az évszakok, leg- megkapóbban az ősz. Hogy néhány képcímet is említ­sek, az Őszi Balaton, az Őszi táj, az Őszi este, A Börzsöny ősszel, a Ködös Dunapart. Az Ipoly kanya­rulatát kitöltő Börzsöny ter­mészetesen minden évszak­ban különös szépséget kí­nál, masabb csúcsaival, völgy rendszerével, bükkö­seivel és tölgyeseivel. De ta­lán sohasem olyan színpom­pás, mint ősszel, amikor ökörnyál úszik a tarka, mind sárgábbá váló tájon. A Börzsöny ősszel című kép ezt a hangulatot fejezi ki. Az Ipoly-part pedig a har­sogó zöld tavaszi, nyári szimfóniája. Mihályfi Mária tájképei mentesek minden spekulá­ciótól és görcsösségtől. A látvány élteti ezeket a ké­peket, amelyek szenzázió- mentesek ugyan, mégis va­lamiféle csöndes felfedezés örömét árasztják. A hazai tájra való rácsodólkozás örömét. T. K. Ékszer­es ötvös­művészet A Pesti Vigadóban „ATJRI- FEX ’87” címmel nemzet­közi ötvösékszer-kiállítás nyílt a KIOSZ rendezésé­ben. Képünk az egyik re­mekművet ábrázolja. Ünnepi megemlékezés Illyés Gyuláról Most lenne 85 éves Illyés Gyula közelgő 85. születésnapja alkalmából ün­nepi megemlékezést rende­zett szombaton Dombóvá­ron a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Művelő­déspolitikai Bizottsága és a Dombóvári Városi Művelődé­si Központ. A Tolna megyei város főterén emléktáblát lepleztek le annak az iskola- épületnek a falán, ahol Ily- lyés Gyula az 1913—14-es tanévben megkezdte gim­náziumi tanulmányait. Az avatóünnepségen Varjas Já­nos, a Tolna megyei nép­frontbizottság titkára mél­tatta a költő ragaszkodá­sát a szülőföldhöz kiemel­ve, hogy Illyés Gyula szá­mára meghatározó élmény volt, amikor alig több mint 10 évesen kikerült a pusz­tai környezetből és Dombó­váron beíratták középisko­lába. Az emléktábla is őt idézi: „Az én életemben Dombóvár volt az első vá­ros”. Illyés Gyula és kortársai címmel Molnár Edit fotó­művész képeiből rendeztek kiállítást a dombóvári galé­riában; a megnyitó beszé­det Veres Miklós, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkára mondta. Ezt követő­en bemutatták a Dombóvári kalendárium legújabb köte­tét, amely ezúttal nagy te­ret szentel Illyés emléké­nek és dombóvári kapcso­latainak. A városi művelődési köz­pontban irodalmi tanácsko­zás kezdődött Illyés Gyula és a mai magyar irodalom címmel; vitaindító elő­adást Czine Mihály egye­temi tanár tartotta. A ta­nácskozás vasárnap folyta­tódik, majd a résztvevők megkoszorúzzák a Dombó­vár főterén álló Illyés-em- lékoszlopot. MIT? HOL? MIKOR? Tuza Katalin A Börzsöny Mihályfi Mária tájképei Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents