Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
1987. október 24., SZOMBAT NOGRAD 3 i ^jk'0^//í/fS^ 'í/ííy /»03j''';/ H Wjk '%00§Mf?00$v ŰJDOIUSnGOK SZÉCSÉMVBEM . A tervnek megfelelően halad Szécsényben a BRG Mechatronikai Vállalat II. sz. gj^regységében az új profil kialakítása. A napokban helyezték üzembe a galvanizálóberendezést {felül). A bonyolult sztereó- magnófejet mikroszkóp alatt szerelik (középen). Az új fröccsöntő berendezéssel lehetőség nyílik a magnófejek házának és betéteinek gyártására (alul). — Képek: Bencze Péter — Akire érdemes „vadászni” : Nevetve meséli egyik hajnali kalandját. Történt, hogy szokásához híven kerékpárral indult el munkahelyére, Vizslásról, a kisterenyei vállalkozási üzembe. (így kerekezve mindössze tíz perc az út, és nem is kell oly korán felkelnie, mint amikor a busz indul.) A Teke-völgy kihaltnak tűnt, mint minden más hajnalon, (hol van már a szervezetten és gyalogosan munkába igyekvő bányászok hada?). Egykoron jó néhány bánya üzemelt itt, s mikor egyikük (talán épp a Teke) beomlott, keletkezett a helyén egy kis tó. Már ezt is elhagyta, amikor alig néhány méterre tőle egy őz futott át a szűk ösvényen, s a következő pillanatban éles lövés hasított el a füle mellett. Az árokba vetette magát, s csak azután emelte fel ismét kerékpárját, amikor már bizonyos volt benne, hogy a vadász más területen próbálkozik. — Ezt az izgalmas epizódot leszámítva szívesen járok az üzembe — meséli a fiatal gépbeállító, Sándor Tibor. — Immár tíz esztendeje. Az asszony is itt dolgozott, csak most a kicsivel foglalatoskodik otthon. Tavaly nősültem, s hála a brigádtársaimnak, fél év alatt elkészült a házunk. . . Ügy tudtam róla, hogy brigádvezető, ám hamar kijavít. Idén megválasztották KISZ-titkárnak, mivel elődje az üzemi ifjúsági mozgalom vezetője lett. Azt viszont nem tagadja, hogy újítóként is ismeri a nevét a vállalat, bár szerényen hozzáteszi, hogy nem nagy ügy, hiszen otthon is szívesen barkácsol. — Először az asszony kedvéért csináltam — mondja komoly arccal a 27 éves fiatalember. — Nehéz fizikai munkát, végzett, már ami a motorok tekercselését illeti. Egy-egy nagyobb szerkezetnél igencsak megkínlódott, ezért kitaláltam egy egyszerűbb megoldást. S, ha nem is gyorsította a tempót, de lényegesen könnyebbé tette számára és hát valamennyiük számára. Ismeri a villamosgépgyártás szinte megannyi műveletét, hiszen a „rezesben” kezdet, s mint gépállító köze lett mindenféle technológiai sorhoz. Kevesen ismerik ezt a munkakört, pedig sok múlik rajta... — Ha jól állítom be a gépet, csökken a selejtszázalék. Ha felelőtlenül csinálja valaki, (s fogalmazásából ítélve ő nem ezek közé tartozik), szidják a préselők. Nem beszélve arról, hogy a hibás felszerelés következtében könnyen összetörik a szerszám, s bizony egynek- egynek 60—70 ezer forintra rúg az ára. Persze szükség van a gyorsaságra is, hogy keressen, aki normában csinálja. Beszélgetésünk során gyorsan kikerekedik teljes élet- története. Édesanyja korán özvegy lett (még Sándor Tibor gyerekkorában), s így nem tudta vállalni további iskoláztatását. Hat testvére ekkorra már kirepült ugyan, de 1600 forintból akkor is nehezen tudtak kijönni ketten. — A szakmunkásképző után már csak egy év kellett volna az érettségihez, de, hát nem lehetett. Pedig elterveztem, hogy továbbtanulok Miskolcon, s ezt az üzem is patronálta volna. Most már család van, nincs időm az efféle „passziókra”. Hiába, hogy kész a ház; van mit tenni körülötte. Még szerencse, hogy három szakba járok, így nappal is segíthetek az asszonynak. Már találkozásunk percében feltűnt, hogy reggeli idő alatt ő csak ül a pádon és nincs elemózsia előtte, úgy, mint a többiek előtt. (Talán csak nem az asszony orrolt meg rá?) — Csak egyszer eszem napjában — neveti el magát. — Könnyen hízok, mivel régebben sportoltam: „badiztam”, aztán meg ka- ratéztam, ott Vizsláson, a KISZ-klubban. Ennek már jó pár éve. . . Akaratlanul is e harcias sportokról faggatom: — Gyerekkoromtól érdekelnek a fegyverek. Van néhány otthon belőlük, s különösen a szamurájkardra vagyok büszke, amit én készítettem. Akad néhány gépem is, amelyeket magam fabrikáltam.. . Hamar elröpül a reggeli ideje, s nem akar kilógni a sorból. Bár, péntek van, s az üzem jó néhány dolgozója készül a hét végére (szóval tollászkodik), ő és társai nem ismerik a lazsálást. S, ez meglátszik az anyagiakon is. Igaz, az erkölcsiből kevesebb jutott. Mellőzöttségüket említi fel búcsúzóul: talán most sikerül kárpótolnom. Kedves Tibor! Hívj fel, ha így van... T. Németh László Uj utakon Nógrád megye idegenforgalma Interjú Havas Ferenccel, a Nógrád Hegyet Tanács általános elnökhelyettesével Az idegenforgalom napjainkban egy-egy országrész gazdasági-társadalmi fejlődésének meghatározó tényezője lehet. Megyénk idegenforgalmi törekvéseinek alakulásáról kérdeztük Havas Ferencet, a Nógrád Megyei Tanács általános elnökhelyettesét. — Miként helyezhető el Nógrád megye az ország idegen- forgalmi térképén? — Megyénkben az idegen- forgalmi vonzerő alakítását, gazdagítását jelentős késéssel kezdtük meg. Intenzíven, lényegében a 70-es évek elejétől. A VI. ötéves tervben ez a törekvés felgyorsult: a megyei tanács mintegy 70, az intézőbizottságok 15 millió forintos pénzügyi támogatásával a feltételek lényegesen változtak. Űj szálláshelyek létesültek, jelentős területek — Hollókő, Diósje* nő, Bánk — kerültek be az idegenforgalom vérkeringésébe. Ma már az ország túlzsúfolt területeiről a látogatók, turisták egyre szívesebben jönnek Nógrádba. Ezt mutatja, hogy 1986-ban mintegy 74 ezer turista vette igénybe szálláshelyeinket — 20 százalékkal többen mint.öt évvel korábban. A szocialista országokból érkezők száma megháromszorozódott ebben az időszakban, s egyre gyakrabban találkozunk üdülőinkben nyugati vendégekkel is. — Mi vonzza az idegeneket Nógrádba? — A rendkívül változatos táj, a hegyek, erdők szépsége, várak, munkásmozgalmi emlékek, hagyományok, az élő folklór gazdagsága. Kirándulásra, aktív pihenésre, a szabad idő tartalmas eltöltésére igen kedvezőek az adottságok. Bár Nógrád felszíni vizekben szegény, az Ipoly és Zagyva folyókon kívül pihenésre, sportolásra alkalmas tavak festői környezettel várják a turistákat. —- Megyénk értékekben, látnivalókban ugyanakkor rendkívül gazdag. Történelmi emlékeink sorában 10 műemlék várrom kínál érdekes látnivalókat. Több mint 200 műemléket, műemlék jellegű és városképi szempontból védett épületcsoportot tartunk számon. A természetvédelmi területek száma meghaladja a 70-et. Ezek feltárása, szakmai gondozása nehéz, körültekintő munkát igényel. Legjobb példa erre Hollókő, a néprajzi-műemléki szempontból európai hírű községünk. Itt a jellegzetes népi építészeti alkotások, a régi palóc falu, gyönyörű táji környezetben látható. A várat is magábafoglaló teljes körű bemutatás azonban még további ráfordításokat kíván. A látogatók nem is tudják, hogyha Ipolytarnó- con a földtörténeti és őslénytani leletek között — szakszerű idegenvezetést hallgatva — sétálnak, ezt mintegy 10 éves előkészítés eredményeként tehetik, s ugyanez vonatkozik a bán- ki üdülőkörzetre, a pásztói műemlékegyüttesre is. — Köztudott, hogy a tanácsok pénzügyi lehetőségei a következő években jelentősen csökkennek. Hogyan érinti ez az idegenforgalmat? — A közkiadások mérséklése számunkra várhatóan azt jelenti, hogy fejlesztésekre, az elkövetkezendő két- három évben, állami támogatásból és szabályozott bevételekből a tervezettnek megközelítőleg a felét fordíthatjuk. Feladatainkat tehát újra kell rangsorolni. Ügy gondolom, a VII. ötéves terv prioritásait így is meg kell tartani. Feladatunk a lakossági infrastruktúra feszültségeinek feloldása, Ez összefügg idegenforgalmi céljainkkal is. Nem tartanám jónak, ha ez irányú tervezett célkitűzéseinket nagymértékben megváltoztatnánk. Megyénk gazdasági fejlődése, a foglalkoztatottság biztosítása, a lakosság életkörülményei fejlesztése szempontjából fontos feltétel megteremtéséről mondanánk le. Hiszen az idegenforgalomra fordított eszközök gyorsan hasznosulnak és újabb lehetőséget teremtünk a továbblépéshez. Ezért mindent meg kell tenni, hogy új források feltárásával, az együttműködés szélesítésével, a tanácsi támogatások legcélszerűbb felhasználásával ne távolodjunk el jelentősen korábbi elhatározásainktól. Hosszabb távú érdekeinkkel összhangban vállalnunk kell vitákat, ellentmondásokat is. Miért építünk teniszpályát, miért bővítünk, fejlesztünk strandfürdőt, sportpályákat, amikor egy-egy településen nincs megfelelő színvonalú úthálózat, vagy egyes térségekben egészséges, iható víz, vagy a tervezettől kevesebb bérlakás épül? Ezeknek az idegen- forgalmi hasznosítású létesítményeknek nagy többsége gazdálkodó szervek vállalkozása révén, vagy magánerő bevonásával valósul meg, s a területi idegenforgalmi bizottságok is támogatják. Ha nem építenénk meg a létesítményeket, e forrásokat más megyékben használnák fel. A .legfontosabb azonban, hogy korszerűsítés nélkül az idegenforgalmi szállásférőhelyek és vendéglátóhelyek megfelelő kihasználtsága elmarad. Azaz a beruházott eszközök nem térülnének meg. — Kérem, szóljon néhány szót a szálláslehetőségek alakulásáról! — Az idegenforgalom feltételei — köztük a szállás- lehetőségek — is jelentősen gazdagodtak a közelmúltban. Napjainkban állandó és ideiglenes üzemelés mellett 6 szálloda, 4 turista- ház, 6 nyaralóház-együttes, 7 panzió, 5 kemping, 221 fizetővendéglátó-hely, 2 magánpanzió vehető igénybe. Egyszerre több mint 3300 embernek tudunk szálláshelyet biztosítani, a sátorral érkezőket nem is számolva. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. De az bizonyos, hogy az idegenforgalmi főszezonban szállodai férőhelyekből lényegesen többre lenne szükség. A hiányt a kollégiumok, kisegítő szálláshelyek, például az oktatási-továbbképzési központok hasznosításával igyekeznek pótolni az idegenforgalmi szervezetek. A megyénkbe látogatók átlagos lehetőségeinek, igényeinek megfelelő olcsó, egyszerű, kulturált létesítmények kialakítását ösztönözzük. — A téma érzékenyebb oldala : milyen programok várják a turistákat Nógrádban? — A kínálat jóval gazdagabb, mint amelyekkel ma élünk. A kirándulási, túrá- zási lehetőségek közismertek. A sportolás feltételei is egyre gazdagodnak, de egyelőre szerény a propagandájuk. A természetes vizek, víztározók horgászásra nyújtanak alkalmat. A szálláshelyek, üdülőhelyek mellett is egyre-másra épülnek a sportpályák. Ma már a szálláshely egymagában, kiegészítő szolgáltatások nélkül nem jelent igazán idegenforgalmi vonzerőt. Látványosan fejlődnek a téli sportolási lehetőségek, amelyekhez a megyében kedvezőek az adottságok. Salgótarján környékén hét sífelvonó várja a téli sport kedvelőit, de hasonlóak a tervek a Mátra és Börzsöny területén is. A hozzánk érkezők olyan új vonzású helységnevekkel, ismerkedtek meg a közelmúltban, mint Szi- rák, Szorospatak, Sal- góbánya, Eresztvény, Palotáshalom. Tartalmas programot kínál a megye kilenc múzeuma, kiállítóhelyei. Közöttük nincs két egyforma. A programok közül nem hagyható ki a hollókői Palóc szőttes folklórtalálkozó, a bánki víziszínpad nyári kulturális rendezvénysorozata, a salgótarjáni tavaszi tárlat, a nemzetközi dixi- land találkozó. — Megfelelően fejlődik-e megyénk idegenforgalmi propagandája? — Sajnos, nem mondhatjuk, hogy megyénk látnivalói, idegenforgalmi értékei országszerte ismertek lennének, nem is beszélve a külföldi turisták informálásáról. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy az idegenforgalmi szervek a sajátos érdekeikből és eszközeikből adódóan külön- külön próbálják a feladatot megoldani. Közös ismeret- terjesztő kiadványra, propagandára feltétlenül szükség van, és természetesen egy átgondolt, célirányos terjesztésre. El kell érnünk, hogy az idegenforgalmi szervezetek mellett viseljék a költségeket azok a szervek is, amelyek közvetve érdekeltek a turizmus növekedésében, mint például a kereskedelmi, vendéglátószervek, kulturális intézmények. A megyei tanács továbbra is finanszírozza, támogatja az ismertetőpropagandát: kezdeményezi megyénket bemutató filmek, kiadványok készítését. — Hogyan alakulnak megyénkben az idegenforgalmi szolgáltatások? — Ezen a téren dinamikus fejlődésről számolhatok be. Az idegenforgalmi szolgáltatások javulását az ide érkező, s az itt élő állampolgárok egyaránt érzékelhetik. Alapvető, hogy az utazási irodák ma már kulturált kiszolgálást biztosítanak. Megszervezték a szezonban a hét végi nyitva tartást, javultak a valuta- váltás feltételei. — Milyen irányban halad tovább Nógrád idegenforgalma? — Megyénk idegenforgalmi fejlesztésére a megyei tanács megbízása alapján, a Belkereskedelmi Kutató Intézet hosszú távú koncepciót dolgozott ki. Novemberben a megyei tanács testületé a javaslatot megvitatja. A dokumentumokat természetesen véleményezésre elküldtük a helyi tanácsok, szakigazgatási szervek, társadalmi szervezetek, intézmények országos szervek részére, hogy megismerjük véleményüket. A mai gazdasági, társadalmi változásokkal összhangban az idegenforgalom feltételeinek javítása érdekében egyrészt az állami irányításnak kell elemeznie a jelenlegi helyzet ellentmondásait, megszervezni a szerkezetalakítás szükséges változásait, másrészt az idegenforgalom szervezeteinek együttműködésében, hatékonyabb működtetésében kell új lehetőségeket, tartalékokat nyernünk. Mutatós jelszavak hangoztatása helyett közös érdekek alapján kell kezdeményezni, szervezni, fejleszteni! Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje. Idegen- forgalmunktól mégis nagyobb teljesítményt várunk, remélünk. Bizonyos, hogy sajátos idegenforgalmi vonzerőnk kihasználásában szervezett, jó munkával nehezebb, bonyolultabb feltételek között is biztosítható a fejlődés — fejezte be a beszélgetést Havas Ferenc. M. Sz. Gy.