Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

OLVASÓK FÓRUMA MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 8.20: Köznapi ügyeink 8.30: „Üj kor nyitánya volt. . .” 9.12: Műsorajánlat 9.15: Szökőkútnál 9.30: Háttérbeszélgetés 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Népdalok, néptáncok 11.28: Tizenkét szék 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A sznob tyúk 14.23: A Zenei Tükör bayreuthi külön­kiadása 15.03: A szovjet kultúra hónapja 15.47: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa romantikus szerzők műveiből énekel 16.05: Révkalauz 17.00: Mi közünk hozzá? 17.30: Végvári Rezső nép­zenei feldolgozásaiból 18.00: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Lottósorsolás! 19.20: Reklám 19.23: A kertész élete és halála 20.22: Sarasate: Navarra 20.30: A szovjet kultúra hónapja 21.30: Számítástechnika — csecsemő vagy tserdülő? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Erkölcs—politika— irodalom. 23.00: Grace-Bumbry operaáriákat énekel 23.35: Bemutatjuk új felvételeinket 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.04: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család. . . (Ism.) 8.50: Tíz perc kül­politika. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.20: A 04. 05. 07 jelenti. . . 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: ..Énekeltem én: Bereczki Antal” 12.25: Útikalauz üdülőknek ; 12.30: Népdalkörök énekelnek j 12.58: Műsorismertetés 13.05: Nosztalgiahullám — Ben Hewitt 14.00: Iránytű 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Rockfesztivál Miskolcon, a DVTK- stadionban 36.40: Citeramuzsika 36.58: Műsorismertetés I 37.05: Ipargazdák 17.10: Sarah Vaugham énekel 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház: Becsületének oka ismeretlen 21.50: A Chaese együttes felvételeiből 22.00: Böngészde zenei antikváriumokban 23.20: Prince nagylemezei 0.15: Éjfél Jtán. . . MISKOLCI STÜDlO 6.20—6.30 és 7.201—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod- Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjá­rás. — 17.35: A Tiszától a Du­náig. Zenés magazin. Köz­ben: 18.00—H8.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — 18.25— 38.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-torna, nyugdíjasoknak 9.05: Teledoktor 9.15: Abigél. Szabó Magda ifjúsági regényének tv-filmváltozata, IV,/4. rész. (Ism.) 10.35: Váltó. Gazdasági világverseny 13.20: Képújság 17.40: Hírek 37.45: Videovilág. Kép­magnósok, figyelem! 18.15: Tv-börze 18.25: Képújság 18.30: Reklám 18.40: Miki és Donald. Amerikai rajzfilm­sorozat 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás! 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Miskolczi Miklós— Polgár András—Szabó György: Szomszédok. Teleregény. 13. rész 20.45: Van öt perce? Liszt: Ha álmom mély 20.50: Hírháttér 21.35: Telesport. Labdarúgó kupanap 22.25: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: A nemzetközi sport­filmfesztivál műsorából 18.00: Pannon krónika 19.00: Miskolczi Miklós— Polgár András—Szabó György: Szomszédok. Teleregény. 12. rész. (Ism.) 19.30: A Spyro Gyra együt­tes a ..Pori jazz 1984” fesztiválon. (Ism.) 20.05: Tv-torna 20.10: A NATURA szer­kesztőség filmjei 20.30: Nem reménytelen. Mérgező hulladékok 20.55: Kecsegék a borpincében. (Ism.) 2,i.l5: Betűreklám 21.20: Híradó, 2. 21.35: Elutasítás. Angol tv- film. II 2. rész 23.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé, ism. 9.20: Ház a sivatagban 10.20: Azimut 11.00: Orvosi tanácsok 11.10: A társadalom törté­nelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai 11.40: A televízió diszpé­cserszolgálata 12.10: Hírek 16.15: Hírek 16.20: A csehszlovák torna­sport fejlődése 36.50: Szakmunkás­tanulók műsora, ism. 17.20: Nők a Julius Ficuk Bányavállalatnál,' ff. 17.40: Tömegsport a hadseregben 18.00: Tudósítóink jelentik 18.20: Esti mese 18.30: URH-kocsival — magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 39.30: Tévéhíradó 20.00: Ház a sivatagban — tévéjáték, 2. rész 21.05: Csehszlovák­szovjet kulturális kapcsolatok 21.35: Kérem, szóljanak hozzá. . . 22.05: Éjszakai hangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 15.35: Hírek 15.40: Iskolatévé 16.00: Banditák Milánóban, olasz film 17.40: Kupaszerda — össze­foglaló a 2. forduló mérkőzéseiről 39.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Ein Kassel Buntes — NDK-revűműsor 21.05: A szlovák nemzeti tanács tevékenysége, dokumentumfilm 21.30: Időszerű események 21.56: időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Vásza — szovjet tévéfilm, 2. rész MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7.: Vissza a jövőbe! Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Ka­mara: Képvadászok (14). Szí­nes magyar bűnügyi filmvíg­játék. — Video: Megölni három férfit. Színes francia bűnügyi film. — Balassagyar­mati Madách: Kicsorbuít tőr (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kortárs: A kém (14). Színes, szinkronizált jugoszláv film. — Pásztói Mátra: Ginger és Fred (14). Színes olasz—fran­cia—NSZK-beli film. — Kis- terenyei Petőfi: Téli este. Színes zenés szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Búcsú­zás. Színes szovjet film. — Jobbágyi: Most és mindörök­ké (14). Színes. szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Nagylóc: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm-vígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: i5 és 19 órától az Üj Zrinyiász című drámát mutatja be a békéscsabai Jó­kai Színház. — Nógrádi Sándor Múzeum: a losonci akvarellbiennálé anyaga várja az érdeklődőket. BÁTONYTERENYE — Bányász Művelődési Ház: Hókusz-pókusz gyermekmű­sor lesz H órakor. CSERHATSURANY — Művelődési ház: Játék­ország udvarában címmel ze­nés mesejáték kezdődik ]3 órakor. MAGYARNANDOR — Radnóti Miklós Műve­lődési Ház: Kulcsár József fotókiállítása látható az in­tézményben november 2-ig. Hajdanvolt színi előadások Balassagyarmaton A balassagyarmati amatőr színjátszók már 1840-ben megörvendeztették a lakó­kat előadásaikkal, s az ezek­ből származó bevételt olyan nemes célokra fordították, mint óvodaépítés, a tűzol­tók, illetve a szegények meg­segítése. Balassagyarmatnak a múlt század közepén volt színházterme is, ahol fel­léptek a kassai, a budai és a pesti színház művészei, köztük olyan jeles személyi­ségek, mint Déryné, Prielle Kornélia és Szentpéteri. Volt a városnak ezen kívül nyári színköre is — fából felépít­ve —, a század végén, ahol színtársulatok és amatőr színjátszók léptek fel rend­szeresen, valamint a megye­háza báltermében. Aztán jött az első világ­háború, és azt követően nem tudott kibontakozni igazából a színjátszás. A harmincas években volt némi élénkü­lés; az iparoskor, a legény- egylet tagjai, a leventék ren­deztek előadásokat. Jelentős változást azonban csak a felszabadulás utáni esztendők hoztak a város színházkedvelő polgárainak életébe. Megalakult a váro­si színjátszó csoport, amely a megyeháza nagytermében tartotta bemutatóit. A hat­vanas évekre igazán pezsgő színházi élet színtere volt Balassagyarmat. Járt a Dé­ryné Színház és más fővá­rosi és vidéki társulatok tar­tottak előadásokat évente több alkalommal is. Fellé­pett a városi színjátszó cso­port is, évi két bemutató­val, s havonta új műsorral jelentkezett a Madách Imre Irodalmi Színpad. A színházi évad legjelesebb eseménye pedig mindenkor a Madách Imre irodalmi színpadi na­pok voltak, amikor az or­szág legkiválóbb együttesei mutatkoztak be. A színház iránti érdeklő­dés ma sem hunyt ki a ba­lassagyarmatiak körében; a középiskolások rendszeres színházlátogatók. Segít a kö­zönségigény kielégítésében a Komjáthy Irodalmi Társa­ság is, idén például szerzői estet tartottak. A bemuta­tásra kerülő művek tolmá­csolására az egykori Madách Irodalmi Színpad ma már családos tagjait kérték fel, akik kivétel nélkül eleget tettek a felkérésnek. Csoda történt volna a vá­rosban? Vagy talán van re­mény a hajdani hagyomá­nyokat újjáéleszteni? Nyil­vánvaló, hiszen ezt bizo­nyítja a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ka­maratermi rendezvénysoro­zata is; itt fővárosi művé­szek tartják önálló estjü­ket. Az azonban már ko­rántsem bizonyos, hogy eny- nyi program kielégítené a színház szerelmeseit, főként ha tudjuk azt is, hogy a kamarateremben mindössze százan férnek el. Talán a Honvéd-kollégium színház- termének megnyitásával és a készülő oktatási-művelő­dési központ elkészültével több lehetőséghez juthatnak a városlakók. Hemerka Gyula Zenei világnap a Szántóban Példát mutatnak ••• Köztudott, a salgótarjáni Gorkij-telepen nem a leg­jobb a kereskedelmi ellá­tottság. Sokszor olvasok ilyen elmarasztaló írást. Je­len esetben arról az élelmi­szerboltról, illetve az ott- dolgozók munkájáról sze­retnék szólni, amely a sal­gótarjáni áfész kezelésében van. Ugyanis az eladók ud­variasak és a bolt áruellá­tása jó, a bolt tisztasága ki­fogástalan, a kosarakat rendszeresen kimossák. Ha munka után, este 6 óra után térek be, akkor is kapok friss kenyeret, de ha a gyermekemet küldöm a boltba, pontosan vissza­kapja a visszajáró pénzt. Kis személyzettel szép forgal­mat bonyolítanak le és tisztaságot tartanak. Példát mutatnak sok kereskedel­mi dolgozónak. Egy a sok vevő közül: Kövér Ferenc S.-tarján, Zöldfa u. 9. „Behajtani tilos’ A NÓGRAD 1987. október 15-i számában az Oltások fóruma rovatban jelent meg Csorna Bé­la Bátonyterenye, Tarjáni út 22. sz. alatti lakos észrevétele az ún. fúrókúthoz vezető út­tal kapcsolatban. Ezúton is megköszönjük a levélíró aggodalmát, amellyel mi is egyetértünk. A tanács vezetése figyelem­mel kíséri a népszerű fúró- kút sorsát, ezért ez évben el­végeztettük a kúthoz vezető út felújítását. Az út védelme ér­dekében már a levél közlését megelőzően kihelyeztettük a fúrókút előtti útszakaszhoz a „tehergépjárművel behajtani tilos” táblát. A személygépko­csik behajtását nem kíván­juk megtiltani, ezért az utat le­záró oszlopok elhelyezését nem tervezzük. Morvái József oszt.-vez. Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanács Jogi tanácsadó A múlt év őszén az Or­szággyűlés módosította a har­mincöt évet megélt család­jogi törvényt. Több mint tíz évvel ezelőtt volt már egy korrekciója. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a gazdasági-társadalmi vi­szonyok gyors ütemű vál­tozása csupán csak ennyire érintette volna családjogunk fejlődését. Kétségtelen, hogy a jogszabályok válto­zása a társadalmi fejlődés folyamatosságával szembep, sokszor lépéshátrányban van, ezért a tapasztalt el­lentmondások feloldása, a jogértelmezés a jogalkalmazó szervekre hárul. Annál jelentősebb ez a feladat, minél hamarabb mozdul el az élet attól az állapottól, amelyet a jogsza­bály rögzített. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt harmincöt év alatt számos határozatá­ban és elvi döntésben adott — a jogalkotásra is kihatás­sal — elvi iránymutatást. Elég csak említeni, hogy az 1952. évi családjogi kóde­xünk a gyermek elhelyezésé­nél döntő jelentőséget tulaj­donított a gyermek nemének és életkorának. A gyakorlat azután azt bizonyította, hogy ennek a tételnek sokszor merev alkalmazása hibákat okozott. A Legfelsőbb Bíró­ság ezért az alsó fokú bíró­ságokat is irányító feladata körében még a kezdet kez­detén elvi döntésében ki­emelte, hogy a gyermek el­helyezésénél döntő a gyer­mek érdeke. Az Országgyű­lés a családjogi törvény 1974. évi módosításakor az elvi döntésnek több más családjo­gi tárgyú tételével ezt is jogszabályi szintre emelte. Azóta annak az elvnek meg­Iskolánkban évente meg­emlékezünk a zene napjáról október első napján. Az ének-zenei tagozat számá­ra ebben az évben különle­ges és maradandó élményt adó emlékezés lehetősége adódott: zeneiskolai taná­raink élőzenei hangverse­nyét hallottuk, láttuk. A balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Állami Ze­neiskola kamaraegyüttese, (Kanyó András, fuvola; Lados Miklós klarinét; Per. neczkyné Baranyi Klára, he­gedű; Kanyoné Réti Emő­ke gordonka; Perneczky Zsolt zongora) műsorán Händel C-moll kamaraszo­nátája, Stamitz G-dúr tri­felelően folyt a jogalkalma­zás, hogy a gyermeket an­nál a szülőnél kell elhelyez­ni, akinél a kedvezőbb testi, szellemi és erkölcsi fejlődé­se biztosítva van. Persze, ép­pen úgy, mint az élet más területén, a kellő iránymuta­tás ellenére is előfordultak téves döntések, ezért nem ritkán kellett törvényességi óvást emelni azért, mert például megalapozatlanul az apánál, vagy éppenséggel tévesen az anyánál helyezték el a kiskorút. A Legfelsőbb Bíróság a 17. számú irány­elvében úgy látszott, jól tud­ja hasznosítani a gyakorlati élet tapasztalatait és valóban jói töltötte be feladatát, az évek hosszú során, helyesen orientálta az ítélkezési gya­korlatot. Családjogi törvényünk július elsejével életbe lé­pett módosítása azonban többek között érintette a gyermek elhelyezésével kap­csolatos rendelkezéseket is, ezért a 17. számú irányelvet is módosítani kellett. Válto­zatlanul alapvető szempont maradt a gyermek érdeké­nek védelme. Az életét érin­tő minden körülményt az eljárás során fel kell tárni, mert az egyes kiragadott körülményeket túlértékelni, más szempontokat pedig figyelmen kívül hagyni hiba lenne. Az irányelv hangsú­lyozza a szülők nagyobb fe­lelősségét a gyermekért, és a szülők egyéniségét, maga­tartását, erkölcsi tulajdonsá­gát, életmódját és sok más egyebet, például a gyer­mekhez való ragaszkodás őszinteségét, az iskoláztatási lehetőségeket is vizsgálni kell. Nagy jelentőséget tulaj­donít a környezettanulmány­ója, valamint, Borne Car­man fantáziája csendült fel a dísztermünket megtöltött diákság előtt. Kanyó And­rás tanár úr, az együttes ve­zetője, nagy felkészültség­gel, a mi nyelvünkön fű­zött szóbeli kiegészítést a felcsendülő művek jobb megértéséhez. Ezúton szeretném kife­jezni köszönetünket tanuló­társaim és a magam nevé­ben a kamaraegyüttes tag­jainak a csodálatos aján­dékért. ■ ÍWi.rt I >;tó- 1 Szabó Ildikó, Sz. K. J. Gimnázium , és Szakközépiskola Balassagyarmat nak, az oktatók, nevelők vé­leményének, megfelelő ese­tekben a pszichológus tapasz­talatának. A gyermek meg­hallgatása akkor célszerű, ha valóban hozzájárulhat a gyermek valóságos érdeké­nek megállapításához. Az irányelv nagy jelentőséget tulajdonít a szülők megálla­podásának is, de ez is csak a gyermek érdekében tör­ténhet. A gyermek elhelye­zése nem lehet alku tárgya. A szempontok a gyermek elhelyezésének megváltozta­tásához is iránymutatást ad­nak. Kifejezésre juttatja tár­sadalmi átalakulásunknak azt az eredményét, hogy a nők túlnyomó többsége ma már kereső foglalkozást foly­tat. A házastársi teendők el­látása éppen úgy, mint a gyermeknevelés, a szülők közös feladata. Egyik házas­társra való áthárításuk sér­ti a házastársi egyenjogú­ságot. Ezt fejezi ki az a té­tel, hogy az a házastárs, akár a férfi, akár a nő, aki kö­telezettségei teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek élet­korától és nemétől függetle­nül, egyenlő feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését. Az irányelv foglalkozik azokkal a kérdésekkel is, hogy a gyermek egészséges személyiségfejlődését milyen körülmények segíthetik elő, mikor indokolt megváltoz­tatni a gyermek környezetét, és mikor kerülhet sor elhe­lyezésére harmadik sze­mélynél. Fontos, hogy a szü­lő és a gyermek kapcsolata elhelyezése után is harmo­nikus legven. Dr. Molnár József Nógrádiján eBH Új! A Salgótarjáni Váro­si Tanács VB egész­ségügyi osztály segítsé­gével, fáradságot nem ismerő munkával — e nehéz gazdasági körül­mények között is — rendkívül gyorsan lét­rehozott egy szociális napközi otthont. Ezzel lehetővé tette, hogy szeptember 1-től Salgó­tarjánban a Bem úton, a volt bölcsőde helyén, a ‘Salgótarján Béke­telepi Kisegítő Iskolát végzett diákok, akik­nek a továbbtanulás, vagy a munkába törté­nő elhelyezkedés lehe­tősége nem adatott meg, itt elhelyezést nyerjenek. Nevelőik gyermekein­ket nagy gonddal neve­lik a társadalom hasz­nos tagjaivá. Mi szü­lők tudjuk, hogy gyer­mekeink biztonságban vannak, így munkánkat nyugodtabb körülmé­nyek között végezhet­jük. Gyermekeink egy­máshoz és nevelőikhez ragaszkodnak. Boldog­nak érzik magukat, mert így ők is egy kö­zösség tagjai lehetnek, egymáson segíthetnek. Sajnos, azonban még sok olyan gyermek van, akinek az elhelyezése itt nem lehetséges, helyszűke miatt. Ezek a gyerekek szüleik távol­létében felügyelet nél­kül vannak, vagy a la­kásban egyedül tartóz­kodnak, akiknek idő­szakos felügyeletéről a szülőknek kell gondos­kodni. Jó lenne ezt az in­tézményt tovább bőví­teni, és több gyerme­ket elhelyezni és lehe­tőség nyílna a munká­ra nevelés feltételeinek a megteremtésére is. Szeretnénk, ha a nap­közi otthon dolgozói munkájukat továbbra is ilyen lelkiismeretesen végeznék. Gyermekeink és ma­gunk nevében köszön­jük a napközi otthon létrehozásában részt­vevők munkáját. A szociális napközi otthon szülői munkaközössége Összeállította: Tóth Jolán 4 gyermekelhelyezésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents