Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-19 / 246. szám
1 1987. október 19., HÉTFŐ NÖGRÁD 3 Jelentes a földekről Javában tart a betakarítás--------*-----------I—n—■ w'ygsgsp-------------A kibontakozás útján Részvénnyel és anélkül Feji osztó team a Mátraaljai Állami Gazdaságban. Számukra sok előnyt kínál az Észak-magyarországi Í Innovációs Centrum (Park) Készvénytársaság. Kép: Bértcze Péter Kihasználják a kedvező időjárást megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben, s két jelentősebb munkára összpontosítják az erőket. Egyfelől betakarítják az őszi érésű gyümölcsöket, haszonnövényeket, másfelől előkészítik a talajt az ősziek, illetve a tavasziak alá és vetnek. A megyei tanács mező- gazdaasági osztályáról kapott tájékoztatás szerint a gyümölcsféleségeknek mintegy 70 százalékát szüretelték le a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A szőlő közel egvharmadát, a téli alma nem egészen felét szedték le. A silókukorica betakarítása már befejeződött. A terület meghaladta a 7500 hektárt, s az előzetesen becsült hektáronkénti 23 tonnás termésátlag 15 százalékkal több a tavalyinál. A második legfontosabb árunövényünk, a napraforgó 95 százaléka van már a magtárakban. Az idei 11 ezer 300 hektáros földterület ugyan 7 százalékkal kisebb a múlt évinél, ennek ellenére nagyobb lesz az összes termés. Várhatóan ugyanis 2 mázsával több napraforgó termett hektáronként, mint egy esztendővel ezelőtt. A burgonya betakarítása késik a tavalyi hasonló időszakhoz képest, s ez a későbbi vetésnek és a vegetáció elhúzódásának tudható be. Egyelőre a termés 90 százalékát hordták be a földekről. Sajnálatos módon az utóbbi két esztendőben egyaránt 30 százalékkal csökkent a vetésterület, s ennek következméAz igazi reformlépés az lenne — vallják a közgazdászok —, ha a bérszabályozókat a piaci értékítélet váltaná fel. Ha a gazdálkodó jól felfogott érdekből csak annyit fizetne az alkalmazottainak, amennyit a munkájuk a számára megér. Ehhez azonban — állítják a szakemberek — a gazdasági környezet még nem érett meg. Tehát jövőre igenis lesz bérszabályozás, s nem is akármilyen: központi, ezen belül pedig a bérek tömegét szabályozza a kormány a gazdálkodók döntő többségénél, és a béren felüli kereseteknél enged bizonyos szabadságot a vállalatoknak. A központi bérszabályozás meglehetősén szigorú, hiszen a vállalatok teljesítményétől függetlenül egységesen 3—4 százalékos emelésre nyújt lehetőséget. A 3—4 százalék egyelőre csak egy tervezett mérték, de az már biztos, hogy ennél magasabb nem lesz. A központi bérszabályozást csak átmenetként vezetik be. De hogy meddig tart ez az átmenet? Egy évig vagy esetleg tovább? A vállalati szakemberek azt vallják, hogy egy esztendő is sok, mert ennyi idő éppen elég ahhoz, hogy kellő ösztönzők híján csökkenjen a hatékonyság. A szabályt alkotók azonban nem is fogalmazhatnak másként, minthogy a szigorú központi beavatkozásra a béreknél mindaddig szükség lesz, amíg a gazdasági környezet nem hangolja össze más módon a jövedelemtermelést a fogyasztással. A tervezett béremelés valójában nagyon kevés. Bár nyeként tetemes importra szorulunk krumpliból. A cukorrépa betakarítása hasonlóképpen csúszik a múlt évhez viszonyítva. Jelenleg az 1400 hektáros terület 20 százalékáról hordták be a répát, míg egy évvel ezelőtt 30 százalék körül volt ez az arány. A legszembetűnőbb a késés a szemes kukorica törésénél és behordásánál. Ezt a munkát még alighogy elkezdték megyénkben, míg tavaly már a felénél tartottak ez idő tájt a kukorica betakarításában. Az október 12—14-e között lehullott 25—30 milliméter csapadék kedvezően befolyásolja a talaj-előkészítést, s végeredményben a vetést. Kevésbé kemény a talaj, ütemesebben haladhatnak a gépek. Az őszi vetésű növények földterüígy is akadnak, — akik szerbit minden minimális emelést .végre lehet hajtani differenciáltan. Azaz a vállalatnak fontos szakemberek kapjanak többet, míg a kevésbé fontosak... ha úgy tetszik semmit. Csakhogy a vállalat- vezetők többsége ezt kizárólag elméleti, semmint gyakorlati lehetőségnek tartják. Éppen ezért döntöttek úgy a szabályt alkotók, hogy mégiscsak hagynak egy bizonyos sávot a gazdálkodóknak. amelyen belül a teljesítményektől függően emelhetik a kereseteket. S ez a sáv a béreken felüli kifizetések, mint például a nyereségrészesedés, a jutalmak. A képlet tehát a következő: tegyük fel. minden száz forintból 95 forint az alapbér, es 5 forint a mozgóbér. A jövő évi bérszabályozók a 95 megemelését szabályozzak központilag, s aki az előirt százalékot túllépi, azt olyan súlyos büntetőadókkal sújtja, hogy a túllépésre gyakorlatilag nincs is lehetőség. Am a fennmaradó 5 forintot a vállalatok a teljesítményeiktől függően emelhetik, tehát a jövedelmezően gazdálkodók jobban, míg a kullogok kevésbé. A félreértések elkerülése végett: a kereseteknek a béreken felüli részét ugyan nem szabály'ózzák egységesen, központilag, de szabályozzák. Például úgy, hogy előírják: egységnyi termelési növekedés, egységnyi - nyereségnövekedés esetén ennyivel nőhet a mozgóbér. A valóságban a számítási módozatok persze sokkal összetettebbek. Az elv szempontjából azonban az a fonletének a 85 százalékát már felszántották. Ez megegyezik a tavalyi helyzettel. A tavasziak vetésterületének a 15 százalékát szántották fel, s itt sincs késés. Az ősziek vetését több mint 30 ezer hektáron kell majd elvégezni. Jelenleg a munkálatok egyharmada mondható késznek. Ezen belül az őszi árpa 95, a rozs 85, az őszi búza nem egészen 40 százaléka került a földbe. Repcét a tervezettnél nagyobb területen vetettek. A lucerna telepítése 80 százalékos készültségi fokot mutat. Remélhetően tovább tart a jó idő. Amennyiben marad a napfény, nem zavarja a munkálatokat eső, úgy nem lesz baj a jövő évi kedvező termés megalapozásával. tos, hogy teljesítményektől fúggően nőhetnek a béreken felüli keresetek. S jogos a kérdés' miért az 5 forint, és miért nem inkább a 95 forintnyi jövedelmi rész emelését kötik a teljesítményekhez? Mert ha el is fogadjuk azt, hogy a feltételek még nem értek meg a szabályozók megszüntetéséhez, akkor is igaz az. hogy már a közelmúltban is, 1985 januárja óta léteznek a reformtörekvésekhez a központi előírásnál közelebb eső bérszabályozási formák. Mint például a jelenleg még érvényben lévő egyéni bérszínvonal-szabályozás. Ezek a formák azért nem tarthatók fenn, mert az ár- és adóreform — amelyet január elsején vezetnek be —, olyan mértékben változtatja meg a vállalatok teljesítményeit mélő mutatókat, többek között a nyereségtartalmát, hogy azok nem hasonlíthatók össze a korábbi évek mérőszámaival. S ha pedig így van, semmiképpen sem tehetők függővé egy ilyen torz összehasonlítástól a bérfejlesztési lehetőségek. Világos, hogy az 1988-ban bevezetendő központi bértömeg-szabályozás nem reformlépés. Viszont egy korlátozott ideig segítséget nyújthat abban, hogy összhangba kerül- • jön az egymástól elszakadt termelés és fogyasztás. Hogy ezt nem a vállalatoknál, hanem például utólag, az adóval kellene szabályozni? Hogy mennyire nem könnyű a kérdésre választ adni, bizonyítja az adóreform országgyűlési megerősítését megelőző nagy társadalmi vita. E. E. Népgazdaságunk további sorsa többek között azon is múlik, miként tudjuk bevonni a szabad pénzforrásokat a fejlesztési, kutatási, gyártási, piackutatási feladatokba; úgy is fogalmazhatnánk, milyen mértékben vagyunk képesek gyorsítani az innovatív folyamatokat az említett anyagi erőkkel. Természetesen nemcsak a lakossági forintok célszerű felhasználására gondolunk, hanem a vállalatoknál képződő érdekeltségi alapra is, amit ki-ki a saját józan belátása szerint fektet be különböző vállalkozásokba. önállósága révén egyetlen gazdálkodó egység sem kényszeríthető a számára bizonytalanságot hordozó pénzbefektetésre. Ezért is érdemes megvizsgálnunk, vajon mi vezérelte azokat a nógrádi gazdálkodókat, akik részvénytulajdonosok lettek az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt- nél, és mi tartotta vissza a többieket. iipi|p|!lípsp .msmsiWMBx-Mrnwím H egsokszorozzák az adottságokat A Mátraaljai Állami Gazdaság 1 millió forinttal lett a részvénytársaság tulajdonosa. Nagy Miklós közgazda- sági igazgatóhelyettest arról faggattuk, mit remélnek a kapcsolattól? — Manapság a tőkeszegénység jellemzi a vállalatokat, üzemeket. Ezért nyugodtan . állíthatom, létkérdés az anyagi erők bevonása és az ezzel összefüggő társas kapcsolatrendszer. Egv mezőgazdasági üzem számára különösen fontos a több lábon állás, mivel a földterületek kiaknázása a mai közgazdasági környezetben igencsak véges. A MÁG eddig 3 gt-be fektette pénzét, összesen 35 millió forintot. A jövő szempontjából ez sokkal kedvezőbb vállalkozás, mint a visszafizetésterhes bankhitel. Emellett külső vállalatokba is fektetünk kisebb összegeket, hiszen eredményéből részesedünk és egyfajta csatorna szerepe is lehet ipari és mezőgazdasági termékeink értékesítésében. — Az 1C/P Rt. mennyiben segíti a több lábon állást? — Az egyik leglényegesebb vonása együttműködésünknek, hogy szellemi tőke kerül a gazdaságba. Létrehoztunk egy műszaki fejlesztő teamet, amelynek már eddig is számos ötlete valósult meg. Az IC/P Rt segíthet a marketingtevékenységben, másrészt ajánlhat számunkra olyan know- how-okat, amelyek új profilként jelennének meg az alaptevékenységen kívüli ágazatokban. A lényeg az, hogy ezek a vállalkozások megsokszorozzák a gazdaság természeti adottságait, erősítik stabilitásunkat. Nógrád megyéből még egy részvényes, a megyei taSvédországban évente, mintegy 70 millió köbméter faárut termelnek ki az erdőgazdaságokban, és ennek során körülbelül 50 millió köbméter hulladék marad hasznosítatlanul a fakitermelés színhelyén. Újfajta gépekkel e hulladék jelentős része is átalakítnács jegyeztetett 1 millió forintot. Krisch Árpádot, a tervosztály csoportvezetőjét kértük meg, magyarázza el lépésük okait. — Megyénkben három területen láttunk fantáziát az IC P/ Rt-vel való együttműködésre. Egyrészt bevételeink szempontjából sem közömbös, hogy a hagyományos iparágak túlsúlya megszűnjön és minél több húzóágazat honosodjék meg szűkebb pátriánkban. Ebben a folyamatban igen nagy veszélyt jelent a Budapestről idekerülő, már-már elavultnak számító technológia esetleges újabb hulláma. Másrészt szeretnénk megszüntetni az ipartelepítésből adódó fejlődésbeli egyenetlenségeket. Dél-Nógrád 39 településéről összesen 8500-an ingáznak nap mint nap a főváros üzemeibe. A jövőt illetően ez sem az ottani vállalatoknak, sem nekünk nem hasznos. Végezetül nagyon fontosnak tartjuk a meglevő ipari szféra arányosabb területi elrendeződését. — Borsod és Szabolcs megye hasonló gondokkal küszködik. .. — Sajnos, fennáll az a veszély, hogy először a borsodiak élvezik majd az IC P/ Rt előnyeit. Az viszont számunkra sem közömbös, hogyan oldják meg az ottani problémákat, s esetleg tanulhatunk is belőle. Gondolok itt az elmaradott térségek felzárkóztatására, a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Nem futja rá Vajon a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szellemi bázisára épült IC P/ Rt, miért nem kínált perspektívát a Nógrádi Szénbányáknak? A kérdést Gergely István gazdasági igazgatóhelyettesnek tettük fel. — Fantáziát látnánk benne, ám az érdekeltségi alapunk hiánya nem tette lehetővé a részvényjegyzést. Az már a bemutatkozó látogatásukon sem volt teljesen világos számomra, hogy milyen garanciát tudnak nyújtani a felvállalt témaható jó fűtőértékű tüzelőanyaggá, fabriketté és értékes papírgyári anyaggá. Az idén helyezik üzembe az első üzemet, amely évente 70 ezer köbméter hulladékot dolgoz fel, s ezzel annyi fabrikettet állít elő, amennyivel nyolcezer köbméter importált fűtőolaj körök kimunkálására. Tehát még ha lett volna is pénzünk, alaposan fontolóra vettük volna, vajon megéri-e a befektetés. Nehéz gazdasági helyzetben van a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is. Hogy mégsem jegyeztek részvényt, ennek okaira világít rá Mészáros Ottó gazdasági igazgatóhelyettes: — A szénbányákhoz hasonlóan mi sem tudtunk anyagi erőket áldozni erre a célra. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy minden valószínűség szerint az első eredmények Borsod megyében gyümölcsöznek majd, s ennek nemcsak a távolság az oka, hanem az ottani részvényesek nagy száma. Felesleges lenne pénzt fektetnünk egy másik megye gazdasági fellendítésébe akkor, amikor nekünk is számos problémát kellene megoldanunk. Több van a kooperációban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dinamikusan fejlődő vállalat. Pénzt ez a gazdálkodó egység sem invesztált az IC/P' Rt-be. — Bármilyen hihetetlen, nekünk sem volt felesleges tőkénk — magyarázza Gres- sai Sándor igazgató. —• Szerintem, az IC egy hosszabb távon megtérülő befektetés lenne számunkra, s ilyen feltételek mellett most nem vághattunk bele. Különben is: egy sor, az IC-hez hasonló vállalkozás létezik Magyarországon, s velük kapcsolatban sincsenek kedvező tapasztalataim. Szerintem több eredmény búvik meg a vállalatok egymás közötti kooperációjában, semmint egy közbülső közvetítővel kiegészített rendszerben. Nem látom az együttműködés konkrét lehetőségeit sem, annak pedig nem sok értelme van, hogy az IC P/ Rt felvállaljon milliónyi célfeladatot és szétaprózódjon a megoldásukban. .. pótolható. A törzseket, a gallyakat előbb különleges forgódobban gondosan megtisztítják, majd fakö- szörületet készítenek belőle. Ebből készül azután a fabrikett. A tuskókat és a nagyobb gallyakat papíripari nyersanyaggá dolgozzák fel. A Palotáshalmi Május 1. Termelőszövetkezet földjein a hét végén is vetették az őszi búzát. A negyvenkét hektáros táblán Matajsz István és társai dolgoztak. — kép: RT— T. Németh László Svédországban Fahulladékból brikett Ä túlfogyasztás miatt Szigorú bérszabályozás
