Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

SPORT V * 4 Tömegsport Tavult a fegyelem, emelkedett a színvonal Befejeződött a Salgótarján városi kispályás labdarúgó-bajnokság nyári idénye Hosszú heteken át tartó versenysorozata után befeje­ződött Salgótarján város legnépszerűbb szervezett tö- megsportverseny-sorozata, a kispályás labdarúgó-baj­nokság nyári idénye. Ez a versenysorozat a város üze­meinek, intézményeinek nyújt már évtizedek óta ki­tűnő szórakozást sportolási lehetőséget. Idén 41 csapat két osz­tályban és négy csoportban vetélkedett a helyezésekért és a kialakult végeredmény döntött arról, hogy melyik csapatok folytathatják a téli hónapokban, mind a labdarúgónak, mind a szur­kolóknak kitűnő szórakozást nyújtó teremfoci-bajnoksá­gon. Nos, egy szakaszt lezárva értékeljük a versenysoroza­tot. A jövőre 20. évében lé­pő városi kispályás bajnok­ság húsz héten keresztül, hétről hétre, 400—450 fő ré­szére biztosított rendszeres sportolási lehetőséget, amely­ben egyaránt jelentkeztek pozitívumok és negatívu­mok. Ez utóbbiak közül a játékvezetők tevékenységé­vel az utóbbi időben már sokat foglalkoztunk, így in­kább a pozitívumokat emel­jük ki. Javult a fegyelem, egyet­len visszalépés történt csu­pán (ÉMÁSZ). Az előző évekhez képest kevesebb el­maradt, elhalasztott mér­kőzés volt, amely azt bizo­nyítja, hogy a csapatok ko­molyabban vették a bajnok­ságot. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy szín­vonalban is emelkedés tör­tént. Nem egy mérkőzésen, több száz néző szurkolt a számára színpatikus csapat­nak, a pálya szélén. A sport- centrum igazi otthona lett a kispályás mérkőzéseknek, ahol a találkozó túlnyomó többsége került megrende­zésre. A második éve bevezetett kiesés-feljutás rendszerű, osztályba sorolt bajnokság jól bevált. Az egyes osztá­lyokban közel hasonló ké­pességű csapatok szerepel­nek, így kevés a nagy gól­különbségű eredmény. Hosszú éveken keresztül, a Főiskola csapata kiemel­kedett a mezőnyből. Idén azonban újabb trónkövete­lők jelentkeztek. A Magyar Ifjúság Kupában is kiemel­kedően jól szerepelt Ven­déglátó egységes, jó csa­pattá forrotta ki magát. Meghatározója a kispályás bajnokságnak, a Földivel megerősödött Szénbányák együttese, és a Dudás György vezérelte Síküveggyár gár­dája is. A negatívumok: elmaradt előző évi jó teljesítményétől a Főiskola, a NOTÉV, a BRG és az MHSZ, s a ha- hagyományaikhoz méltatla­nul gyengén szerepelt a Vegyépszer és a Megye Ta­nács Petőfi. A csoportok végeredménye 1. osztály, A csoport 1. vendégl. 22 18 2 2 115-47 56 2. K. KISZ 22 15 3 4 108-58 50 3. AíéSZ 22 15 - 7 100-54 45 4. PSZF KISZ 22 14 1 7 81-48 43 5. NOTEV 22 10 6 6 87-47 39 6. BRG 22 9 4 9 56-50 34 7. MHSZ 22 10 - 12 63-68 30 8. NSZV TS 22 5 5 12 49-75 23 9. Agrofil 22 6 2 14 57-105 22 10. Dózsa 22 7 1 14 43-92 22 11. GYIVI 22 6 2 14 39-76 21 12. MT Petőíi 22 3 2 17 42-120 11 I. osztály, B csoport 1. Szénbányák NSZV KISZ 16 12 1 3 95- 53 37 2. 16 12 ­4 86- 34 36 Sik KISZ 16 10 2 4 82- 45 34 4. Főiskola 16 11 ­5 85- 45 33 5. Sportes. 16 10 1 5 70- 47 31 6. IKV Jakiv 16 4 3 9 65- 84 16 7. naev 16 4 1 11 57- 94 14 8. SKÜ IG 16 4 .- 12 46-107 12 9. Vegyép. 16 1 - 15 26-103 3 II. osztály .A i csoport 1. IKV Távi. 18 14 3 1 62-33 47 2. Városgazd. 18 14 1 3 62-33 43 3. ITV 18 9 7 2 69-37 38 4. SALGGLAS 18 7 5 6 49-46 29 5. Kohász ö. 18 7 2 9 44-47 23 6. Kohász TS 18 6 3 9 37-37 22 7. Sütőipar 18 7 1 10 41-59 22 8. STÉSZ 18 5 4 9 31-56 22 9. PALOCK. 18 4 2 12 31-51 15 10. FOK-GY. 18 3 ­15 18-61 9 11. osztály, E 5 csoport 1. VIDEO-T. 18 17 1- 99-19 53 2. Tűzoltóság 18 12 3 3 77-49 41 3. öblösü. 18 13 1 4 92-63 40 4. Irodák 18 11 1 6 70-54 34 5. Kórház 18 7 2 9 51-62 24 6. Kistarján 18 6 2 10 54-82 20 7. Vízmű 18 5 1 12 52-69 17 8. Közmű 18 5 1 12 50-78 17 9. Salgó Szöv. 18 5 ­13 59-82 15 10. szuv 18 2 2 14 34-80 9 Megjegyzés: A vonal fe­letti csapatok egyenes ágon kerültek a téli teremfoci­torna 16-os döntőjébe. A nyári bajnokságon, 12 csapat már egyenes ágon biztosította részvételét a té­li teremfoci 16-os mező­nyében. Még négy hely ki­adó, amelyért szombaton és vasárnap további nyolc csa­pat két négyes csoportban vetélkedik. A teremfocitorna csoport- mérkőzéseit és középdöntő­jét december hónapban rendezi a kispályás bizott­ság, a döntő játéknapja pe­dig január 17-e. —iliász— Ökölvívás Ifjúsági vidékbajnokság a megyeszékhelyen A hét végén a „bunyósok" bérelték ki a salgótarjáni városi sportcsarnokot. A já­téktéren felállított ringben 26 sportegyesület 104 ifjú­sági versenyzője négy napon keresztül vetélkedik a vidék­bajnoki címekért. Olyan nagy ökölvívómúlt­tal rendelkező sportegyesü­letek küldik el közvetlen utánpótlásukat jelentő ver­senyzőiket a salgótarjáni versenyre, mint a Tatabányai Bányász, Komlói Bányász, Győri Dózsa, Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza, Bor­sodi Bányász és az új nagy ökölvívóklubok közül a Paksi SE. Természetesen részt vesznek a bajnokságon megyénk két meghatározó egyesületének, az SBTC- nek és a Balassagyarmati HVSE-nek bokszolói is. A versenyek csütörtökön kezdődnek, s vasárnap dél­előtt a döntőkkel fejeződnek be. A délelőtti órák a mér­legelés jegyében telnek, a versenyek délután 16 órakor kezdődnek, míg a vasárnapi döntők 9.30 órától kerülnek megrendezésre. Jó programot kínál tehát a vidékbajnokság az ököl­vívás szerelmesei számára Salgótarjánban, s az érdek­lődők hazai színekért is szurkolhatnak a sportcsar­nok lelátóján. —pl— KISZ és a sport Ázt kell kínálni, amit a srácok szeretnek! Beszélgetés dr. Dombóvári Ottóval, a KISZ KB sportosztályvezetőjével ■ ! Manapság egyre több szó esik arról, hogy egészség­telenül élünk. Rohanó világunkban mind kevesebb U szabad idővel vagyunk kénytelenek — jól. rosszal — gazdálkodni. Ezért a mozgás, a sportos életforma gyak­ran háttérbe kényszerül az emberek életében. Kor­mányzatunk — felismerve a nyugtalanító helyzetet — programot dolgozott ki a tömeg- és szabadidő-sport fellendítésére. Ennek lényege az. hogy vissza keli adni az emberi szervezet számára azt. ami jár: az egészséges élet lehetőségét. A megtett erőfeszítések lassan kamatozni látszanak. Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a különböző szintű akciók, egyre több vonzó program várja a mozogni vágyó időseket és fiatalokat. A kormányprogram je­lentős feladatot ró a sport- mozgalomhoz kapcsolódó szervekre. Vajon a munká­ból mennyit vállal az ifjú­ság tömegszervezete, és egyáltalán: a mai viszonyok között milyen szerepet tölt be sportéletünkben? Be­szélgetésünk elején erre ke­restük a választ dr. Dombó­vári Ottóval, a KISZ KB sportosztályvezetőjével. — Jelenleg mi is az útke­resés időszakát éljük. A mostani bonyolult gazdasá- sági és társadalmi helyzet­ben sok mindent át kell ér­tékelni ezen a területen is. A régi felfogásban nem le­het tovább eredményesen dolgozni. Ezért keressük a kibontakozás új formáit. Mire gondolok? Munkánk­ban szakítani kell a rossz értelemben vett reszort­szemlélettel. Szorosabban kapcsolódunk a többi KISZ- es programhoz, elsősorban a Jövőnk a tét! akcióhoz. Ennek szellemében minden szinten fontosabb szerepet kap az érdekképviselet. Fel­nőtt-társadalmunk sajnos, haljamos néhány, a fiata­lokat érzékenyen érintő problémát nem a súlyának megfelelően kezelni. Ezen változtatni kell. A jövőben nagyobb szerepet vállalunk a sportpolitikában, és az el­vi irányításban. — Hallhatnánk konkré­tabban a sportosztály törek­véseiről? — Legfontosabb célunk, helyesebben feladatunk, hogy visszaszoktassuk az ifjúságot az egészséges élet­módra. Ennek érde­kében számos kezdeménye­zés látott napvilágot. Ezek közül kiemel­ném a Természetesen, egész­ségesen elnevezésű akciót, amelynek eseménysorozata — zömmel szabadidős- és sportprogramok — átfogja az egész országot. Megemlí­teném még a KISZ KB, az ÁISH és a SZOT által kö­zösen életre hívott Magyar Ifjúság Kupát. Népszerű­ségére jellemző, hogy or­szágszerte több mint negy­venezer embert mozgatott meg. Most a turisztika iránt is egyre nő az érdeklődés és mi ezt is igyekszünk „ki­használni”. Rendszeresek a sportvezetőképző tábora­ink. — Mindezek ellenére lát­ni kell, hogy a hatvanas— hetvenes évek „aranykor- szakára" jellemző nagy de­monstrációk, közös együtt- létek kora lejárt. Ezek a rendezvények ugyan bővel­kedtek látványosságban, de felszínesek és túl költsége­sek voltak. És itt egy kriti­kus területre eveztünk. A pénz... Hazudnék, ha azt mondanám, hogy költségve­tésünk jobb, mint a tava­lyi. Ezért meg kell tanul­nunk még racionálisabban, takarékosabban felhasznál­ni a rendelkezésre álló anya­gi eszközöket. Nincs helye a pazarlásnak. De egyúttal felvetődik a felelősség: e! kell dönteni, mi, az, ami fontos, és mi az, amire ke­vesebbet Std«)20rtl<lOA pénzt oda kell adni, ahol a leg­jobban sáfárkodnak vele. Azokat az öntevékeny kö­zösségeket támogatjuk, amelyek képesek megte­remteni saját életfeltételei­ket. Itt többet tudnak fog­lalkozni az egyénekkel, ala­pos műhelymunkára képe­sek. Vevők vagyunk min­den hasznos kezdeménye­zésre. A jövőben egyre na­gyobb hangsúlyt kapnak a salgótarjáni lovastáborhoz hasonló pénzteremtő meg­oldások. — Végső soron minden kezdeményezés az ifjúság érdekében történik. De ök vajon partnert jelentenek-e eme törekvésekhez? — Sajnos, nem mindig. Sőt, egyre több a tenniva­lónk. A fiatalok edzettségi állapota alacsony. A mai gazdasági helyzet sokakat rákényszerít arra, hogy visszaéljenek belső erőfor­rásaikkal. Bár ebben a kor­ban a szervezet még jelen­tős tartalékokkal bír, a helytelen életmód később megbosszulja magát. Az egészséges életmód legfon­tosabb eleme pedig a fizi­kai aktivitás. Erre rá kell terelni a figyelmet. A KISZ azonban — már helyzeténél fogva is — kép­telen felvállalni az egész problémakört. Mi csak egy szelet vagyunk a sport- mozgalomban. Hiába egy, bármilyen jól fésült köz­ponti akció: ezek lehetnek példaértékűek, motiválok, — de az igazi mélységet az oktatási rendszer, a család, a helyes életmód adja meg. Vannak már biztató je­lek. Megalakult és lassan virágozni kezd a diáksport­szövetség, és egyre nagyobb tekintélyt kapnak az iskolai testnevelésórák. A sport fontos közösség­teremtő erő. Képes össze­kovácsolni különböző társa­dalmi szférákból érkező, eltérő érdeklődési körű embereket. A személyiség fejlődésében mély nyomokat hagy. Megtanít elviselni si­kert és kudarcot, felmérni saját értékeinket, teljesítő- képességünket. Rendszeres­ségre, önmagunkért érzett felelősségre nevel. Ezekre a dolgokra meg kell tanítani a fiatalokat. Ezért fontos, hogy egyre közelítsünk egy­máshoz. Számunkra ezért az egyetlen út: azt kell kí­nálni, amit a srácok szeret­nek! — Kérem, beszéljünk még arról, milyen az állami sportirányítás, és a mozga­lom kapcsolata? És végeze­tül: az eddig elhangzottak tükrében, hogyan látja a sportmozgalom jövőjét? — Az ÁISH-val egészsé­ges munkakapcsolatot sike­rült kialakítani. Tevékeny­ségeink a legtöbb területen jól kiegészítik egymást. Az alapvető funkció azért meg­marad, míg a sporthivatal feladata az elvi irányítás, addig mi a konkrét szervező- munka területén vállalunk többet. Közben erősítjük egymás tevékenységét. A KISZ kötelességének érzi, hogy politikailag támogas­sa az ÁISH programját. Mivel azonos közegben dolgozunk, törekvéseink is közösek. Ezért bizakodva nézek a jövőbe. — Köszönjük a beszélge­tést! Balás Róbert Török Péter az MLSZ új főtitkára Kedden délután ülést tar­tott a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége, s ezen részt vett Deák Gábor ál­lamtitkár, az ÁISH elnöke. Az ülés után sajtótájékoz­tatón számoltak be a szövet­ségben történt személyi vál­tozásokról. Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke elöljáróban arról szólt, hogy a közelmúltban napvilágot látott hírek csak feltételezések voltak, hiszen döntés kedden született. Az ÁISH elnöke azt hangsú­lyozta, hogy Páncsics Miklós főtitkár lemondása után az ő feladata volt az utód ki­nevezése, de az MLSZ véle­ményének a figyelembevé­telével. Üj, és a magyar lab­darúgás egésze szempontjá­ból jelentős, hogy a jövőben technikai igazgató is dolgozik a szövetségben. Ezután bejelentették, hogy Török Péter (47) az MLSZ új főtitkára, kinevezése 1988. december 31-ig érvényes. A technikai igazgató Bálint László (39) lett, az ő meg­bízatása meghatározatlan időre szól. Az új főtitkár jól ismert a magyar labdarúgásban. Ak­tív sportoló volt, a Szombat- helyi Haladás játékosa, ugyanennél a klubnál dolgo­zott mint vezető edző és mint egyesületi elnök is. Tavaly Komora Imre szövetségi ka­pitánysága alatt pályaedző­je volt a válogatottnak. Eb­ben a szezonban a Dunaúj­városi Kohász NB Il-es csa­patának vezető edzői tisztét töltötte be, innen került a fő­titkári székbe. Bálint László, az egykori 76-szoros válogatott labda­rúgó több mint tíz évig ját­szott a Ferencvárosban, majd öt esztendőn át — mint az első külföldre szerződött ma­gyar játékos — belga és francia klubokat erősített. Nemcsak itthon, hanem kül­földön is hírnevet szerzett, nagy nemzetközi tapaszta­latokkal rendelkezik. Egé­szen az elmúlt napokig a Bp. Volán NB Il-es együt­tesénél volt vezető edző. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a jövőben a szövetségben titkár is dol­gozik, Havasi Mihály, a Fe­rencváros labdarúgó-szak­osztályának eddigi technikai vezetője személyében. A szö­vetségben a szakmai vonal erősítésével párhuzamosan csökkentik az adminisztra­tív létszámot, csak egy fő­titkárhelyettese lesz az MLSZ-nek, Czékus Lajos, aki már hosszabb ideje tölti be ezt a tisztséget. Az „A" és olimpiai válogatott szak­vezetésében nem lesz vál­tozás, Garami Józsefnek il­letve Kovács Ferencnek a megbízatása december 2-ig érvényben marad. Edzés, edzés, edzés! H| ^ x ' ‘ * *?, : Nagy intenzitással készül az SIJTC labdarúgócsapata a vasárnapi javításra. képek: Táesik Nóra

Next

/
Thumbnails
Contents