Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

2 NOGRAD 1987. Oktober 1., CSÜTÖRTÖK Gorbacsov Murmanszkba Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Politikai földrengés Dél-Koreában ÉP'“*«# * Szerdán a Parlamentben — Szűrös Mátyás elnökleté­vel — ülést tartott az Or­szággyűlés külügyi bizott­sága: hazánk nemzetközi kapcsolatainak tükrében a képviselők — meghívott szakemberek bevonásával — elemezték a Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzet­közi tevékenységét, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak nemzetközi ifjúságpo­litikai munkáját és a ma­gyar Országgyűlés külkapcso- latainak alakulását. Az első témáról Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, a másodikról Vas Éva, az MNOT nemzet­közi osztályának vezetője, a harmadikról Demeter Sán­dor, az Országgyűlés irodája külügyi főosztályának veze­tője adott tájékoztatást, il­letve választ a képviselők által felvetett kérdésekre. Ami az Országgyűlés kül- kapcsolatainak, nemzetközi munkájának alakulását illeti Kádár János (Folytatás az 1. oldalról) riával kialakított jószom­szédi viszony további el­mélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását illetően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttmű­ködés a politikai, a kulturá­lis és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emel­kedjen. Ehhez —, mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövet­ségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fej­Az illetékes miniszterel­nök-helyettes és a villa­mosenergiaügyi miniszter felmentéséről döntött ked­di ülésén az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizott­sága. A Nicolae Ceausescu főtitkár elnökletével meg­tartott tanácskozáson úgy döntöttek, hogy október 5- re összehívják a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülé­sét. Szerdai bukaresti lap­jelentések szerint, a Politi­kai Végrehajtó Bizottság elégedetlen volt Gheorghe Petrescu miniszterelnök­Amióta bejelentették, hogy Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter washingtoni tárgyalása sikerrel végződött, joggal lehet arról beszélni, hogy új szakasz kezdődik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban. Ez pedig értelemszerűen a nemzetközi viszonyok egé­szének új szakaszát is je­lentheti. A küszöbönálló események közül néhány előre látható. Shultz amerikai külügymi­niszter október második fe­lében Moszkvába látogat (és miként Sevardnadze is ta­lálkozott Reagan elnökkel) alkalma -lesz Gorbacsovval is sok mindent megbeszélni. A Shultz-látogatásnak hár­mas feladata van. Az egyik: bizonyos rész­letkérdések tisztázása a kö­zepes hatótávolságú rakéták két kategóriájának globális — tehát nemcsak Európára kiterjedő — megsemmisítésé­vel kapcsolatban. Az első ilyen tisztázatlan kérdés az, hogy miképpen hajtsák vég­re maguknak a robbanófe­jeknek és az azokban levő hasadóanyagoknak megsem­misítését. A második az el­lenőrzés pontos módozatai­nak részletes kimunkálása. — miként az ülésen elhang­zott — az új ciklus kezde­tétől eltelt mintegy két és fél évben a korábbinál is na­gyobb érdeklődés nyilvánult meg általában is Magyaror­szág, ugyanakkor a magyar Országgyűlés működése iránt Is. Ennek magyarázatát min­denekelőtt abban találhatjuk, hogy a legutóbbi választá­sok olyan, a szocialista or­szágok gyakorlatában eddig nem ismert lényeges válto­zást hoztak, mint a kettős, vagy többes jelölés rendsze­re, a parlamenti demokra­tizmus erőteljesebb megnyil­vánulása, a parlamenti bi­zottságokban egyre felélén­külő viták. A szocialista országok és Magyarország parlamenti kapcsolatai tekin­tetében meghatározó, hogy a szocialista közösség tagál­lamai nagyjából hasonló po­litikai és gazdasági problé­mákkal birkóznak. Többsé­gük elsőrendű feladatának tekinti a gazdasági és poli­tikai reformok bevezetését helyettes és loan Avram villamosenergiaügyi mi­niszter tevékenységével, s ezért úgy döntött, hogy fel­menti őket tisztségükből. A testület álláspontja az, hogy a leváltott vezetők a jövőben nem lehetnek tag­jai az RKP Központi Bi­zottságának, s ezért java­solja a KB-nek, hogy ok­tóber 5-i ülésén zárja ki őket tagjai sorából. Az RKP KB PVB ülé­sén a személyi döntéseket megelőzően jelentést hall­gattak meg a rovinari és a turcenj hőerőművek, va­lamint más energetikai lé­A harmadik a különböző ka­tegóriájú rakéták leszere­lésének ütemterve. Shultz moszkvai utazásáig erőlte­tett ütemben dolgoznak a két világhatalom genfi küldött­ségei, hogy a moszkvai tár­gyalásokig a részletek is tisztázódjanak. Egyébként ebben a vonat­kozásban a szovjet diplomá­cia hajlékonysága olyán helyzetet teremtett, hogy a megállapodást ellenző ame­rikai ultrakonzervatív erők (amelyek jelenleg Reagan elnököt is támadják) nincse­nek könnyű helyzetben. Például: A Szovjetunió je­lenleg nyitottabb ellenőrzési rendszer elfogadására haj­landó, mint az amerikaiak, tehát az elmúlt évtizedek általános álláspontjához ké­pest a két hatalom magatar­tása éppen megfordult. Ha­sonlóképpen: létrejöttek a kompromisszum lehetőségei a rakéták leszerelésének és fokozatos elterjesztését, a reformok során az alap­vető társadalmi értékek megőrzését, továbbfejlesz­tését, új értékekkel való gyarapítását. A mostani idő­szak, amelyben a szocialis­ta országokban a gazdasági átszervezésnek, a korszerű irányítás megvalósításának feladataival foglalkoznak, különösen alkalmas arra, hogy a parlamenti munka Is megújuljon. A tőkésországokkal fenn­álló parlamenti kapcsolata­ink szintén dinamikusan fejlődnek. A törvényhozó testületek tagjainak, delegá­cióinak gyakori találkozóin gyakran szóba kerül, hogy ha a partnerparlamentek esetleg világnézetileg el is határolódnak tőlünk, azzal tisztában vannak, hogy a vi­lág realitásaival számolniuk kell, s ezért készek a szocia­lista országokkal folytatott törvényhozói szintű együtt­működésre. tesítmények felújításáról és üzembe helyezéséről. Az ország energetikai helyze­tét, villamosenergia-ellá- tását, az erőművek fel­újításának ütemét „egy­általán nem kielégítőnek” értékelte a Politikai Vég­rehajtó Bizottság. Nicolae Ceausescu főtitkár hatá­rozott intézkedéseket kö­vetelt a mulasztások és fo­gyatékosságok felszámolá­sára, szigorú rend és fe­gyelem bevezetését sür­gette e rendkívül fontos népgazdasági szektorban. (MTI) ütemtervét illetően. Az ere­deti amerikai álláspont az volt, hogy a leszerelést a Szovjetuniónak kellene meg­kezdenie, és az Egyesült Ál­lamok csak ezt követően fog­na hozzá. Amerikai oldal­ról most hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét fél egyszerre kezdje meg a leszerelést. Szovjet oldalról viszont nem ragaszkodnak többé az ere­deti egy-három éves lesze­relési időszakhoz, hanem el­fogadhatónak ítélik a kettő­öt éves periódust is. Viszony­lag még a legnyitottabb kér­dés a nukleáris hasadó­anyagokat tartalmazó rob­banófejek megsemmisítési ügye. Az említett, immár részlet- kérdéseknek ítélhető prob­lémák megtárgyalása mel­lett Shultz októberi moszk­vai missziójának második feladata a csúcsértekezlet időpontjának meghatározá­sa. Elvben itt is megtörtént utazott Szerdán Murmanszkba utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára — jelentette a TASZSZ hír- ügynökség. Murmanszk az Oroszor­szági Föderáció északi ré­szén, a Kóla-félszigeten fekvő jelentős tengeri ki­kötőváros. (MTI) Cselük Judit látogatása Tolna megyében Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdion Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első tit­kára és Császár József me­gyei tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a pártszervek munkájáról, a terület gaz­dasági helyzetéről, valamint a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodást javító törekvé­seiről. A Minisztertanács elnökhe­lyettese szerdán a Paksi Atomerőművet kereste fel. Kétnapos Tolna megyei lá­togatásának befejezéseként a Minisztertanács elnökhelyet­tese részt vett a város köz- művelődési és egészségügyi intézményeinek kerékasztal' beszélgetésén. (MTI) Bush Párizsban George Bush amerikai al- elnök európai körútja során szerdán Párizsba érkezett. Találkozik Francois Mitter­rand francia elnökkel, Jacques Chirac kormányfő­vel és kormányának több tagjával. Bush párizsi megbeszélé­seinek fő témája az érlelődő szovjet—amerikai leszerelé­si megállapodás, a közepes hatótávolságú rakéták Eu­rópából való kivonása lesz. Az alelnök a mostani kör­úton igyekszik megnyugtat­ni az Egyesült Államok szö­vetségeseit, hogy biztonsá­guk mit sem csökken a ra­kétakivonás után. Bush, a maga részéről várhatóan érdeklődni fog, mi a célja a készülő fran­cia—NSZK védelmi tanács­nak, amit Washingtonban NATO-ellenes francia terv­nek gyanítanak. a megállapodás: ebben az évben az Egyesült Államok­ban megtartják (Genf és Reykjavik után) a harmadik szovjet—amerikai csúcstalál­kozót. Az időpontról egye­lőre a washingtoni megbe­szélések óta csak kombiná­ciók lehetnek. Ami a Szovjetuniót illeti: röviddel az október máso­dik felére eső Shultz-láto- gatás után, november 7-én ünnepük az októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulóját. Az előjelekből fél­reérthetetlenül következtet­ni lehet arra, hogy ez egy­úttal szervesen beépül a szovjet gazdasági és társa­dalmi életet gyökeresen át­formáló radikális reformfo­lyamatba. Mindenekelőtt ar­ra lehet számítani, hogy —, mint erre számos utalás tör­tént —, a szovjet történelem úgynevezett „fehér foltjait”, kényes problémáit is racio­nális hangnemben tárgyal­Dél-Koreában gyors ütem­ben növekszik az az orszá­gos tömegmozgalom, amely­nek célja a katonai dikta­túra felszámolása, az or­szág demokratizálása és az Egyesült Államoktól való politikai, katonai és gaz­dasági függőség megszünte­tése — mondotta az MTI Phenjanba kiküldött tudó*- sítójának Li Szang Csői, a Dél-koreai Nemzeti Demok­ratikus Front Központi Bi­zottságának tagja, annak a dél-koreai küldöttségnek a vezetője, amely részt vett az Afro-ázsiai Népek Szolida­ritási Szervezetének Phen- janban tartott konferenciá­ján. A front jelenleg illegali­tásban tevékenykedik, szorosan együttműködve a diákszervezetekkel, a szak- szervezetekkel és az ellen­zéki pártokkal. Aktivistái szervezték és irányították a júliusban lezajlott tömeges diákmegmozdulásokat, ame­lyek1 megrendítették Csőn Tu Hvan rendszerét és arra kényszerítették, hogy komp­romisszumokat keressen a po­litikai ellenzékkel folytatott párbeszédben. A munkáso­kat, parasztokat, diákokat és értelmiségieket tömörítő egységfront arra törekszik, hogy irányt szabjon a de­mokrácia helyreállításáért folyó harcnak Dél-Koreában. Az ellenzéki vezető a nemzeti demokratikus front alapvető célkitűzéseit össze­foglalva közölte: el kell ér­ni, hogy kivonják Dél-Ko­Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára út­ban Kubába, Mexikóváros­ban megbeszélést folytatott J. Jósé Bremerrel, az In­tézményes Forradalmi Párt (PRI) ideológiai kérdése­kért felelős titkárával, a Az antwerpeni bíróság hét évre ítélt egy magyar bűnözőt — közli a belga hírügynökség. A tudósítás szerint a múlt év szeptemberében a 22 éves Dobnik János és három másik magyar ál­lampolgár — akik jogel­lenesen tartózkodtak kül­földön — Brüsszelben ki­raboltak egy bankfiókot és hárommillió belga fran­kot zsákmányoltak. Néhány nappal később ják meg. A múlttal való nyílt szembenézés, akárcsak az egész radikális reformfolya­mat, természetesen politi­kai vitákat vált ki. A re­form iránt elkötelezett leg­felső szovjet politikai veze­tés mozgásszabadságát két­ségtelenül növelné, ha no­vember 7-ig egyértelműen meghatároznák a harmadik szovjet—amerikai csúcsérte­kezlet időpontját. Az amerikai politikai ve­zetés szempontjából sem közömbös az időpont. De­cember végén és új év tá­ján az ünnepek miatt nincs politikai mozgás az Egye­sült Államokban. Februártól kezdve, pedig már megkez­dődik az elnökválasztási harc. Reagan elnök első számú po­litikai küldetése ma már az, hogy ebben a küzdelem­ben megfelelő kiinduló po­zíciókat biztosítson pántja, a republikánusok számá­ra. Ez azt jelenti, hogy az reából a megszálló amerikai fegyveres erőket és eltávo­lítsák az országból az ott felhalmozott amerikai nuk­leáris fegyvereket. Ezáltal lehetővé válik Dél-Korea nemzeti szuverenitásának helyreállítása és az, hogy a Koreai-félsziget nukleá­ris fegyverektől mentes bé­keövezetté váljék. Meg kell dönteni a katonai diktatú­rát, demokratikus alkot­mányt kell életbe léptetni és demokratizálni kell a po­litikai rendszert és a tár­sadalmat. Az első két cél megvalósítása nyomán na­pirendre kell tűzni és mi­előbb valóra kell váltani a két Korea békés és demok­ratikus úton való újraegye­sítését. Amint azt a Dél-Koreában zajló események tanúsítják, az antifasiszta- és Amerika- ellenes harc országos jelle­get öltött, s ebben a harc­ban fontos tényező a mind szorosabbá váló együttmű­ködés az egyetemi diákság és az ipari munkásság kö­zött. A demokratikus front szerint a szükséges és el­kerülhetetlen politikai és társadalmi változásokat le­hetőleg békés tömegmozga­lom útján kell elérni, de ha ez nem megy, akkor készek vagyunk minden eszköz igénybevételére, s az erő­szakra erőszakkal fogunk válaszolni — mondotta az MTI * ’dósítójának a dél­koreai llenzéki vezető. (MTI) képviselőház külügyi bi­zottságának elnökével. A Központi Bizottság tit­kára találkozott a balolda­li pártok egyesülése nyo­mán létrejött Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetőiül. (MTI) Dobnik és a 25 éves Divikl Dániel Antwerpenben egy kávéházban — mivel nem akarták őket beengedni — lövöldözni kezdett és egy vendéget súlyosan megse­besített. Utána fegyverrel kényszerítettek egy taxi­sofőrt, hogy vidékre vigye őket, majd az igazoltató csendőrökkel keveredtek tűzharcba. Ennek során Divikit le­lőtték, Dobnikot elfogták, s most hét évre ítélték. amerikai napi politika ér­dekei is viszonylag gyors csúcsértekezletet diktálnak. Így valószínűnek tartják, hogy a november derekát követő három héten belül kerül sor a harmadik Gor­bacsov—Reagan csúcsra. Reagan emlékezetes mó­don felmondta az inter­kontinentális, stratégiai ra­kéták egyensúlyát szabá­lyozó SALT—2 egyez­ményt. Pontosabban: az egyezmény olyan „széles kö­rű értelmezését” igényli, ami lehetővé teszi a Pentagon számára az egyezményben meghatározott korlátok átlé­pését. A demokratá ellenzék ezzel szemben azt követeli, hogy térjenek vissza a ko­rábbi úgynevezett „szigorúbb, vagy szűk értelmezéshez”. Erről ugyanis bebizonyoso­dott, hogy az eddigi hatá­rok között biztosítani tudta a stratégiai rakéták egyen­súlyát. Nem lehetetlen, hogy a most küszöbönálló meg­állapodást a közepes ható- távolságú rakétákról a kong­resszusi többséggel rendelke­ző demokraták csak akkor lesznek hajlandók ratifi­kálni, ha a kormány visz- szatér a SALT—2 bevált, szűkebb értelmezéséhez. fogadta Franz Vranitzkyt lődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két or­szág, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fon­tos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az oszt­rák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az összeurópai kapcsolatokon belül különösen jó lehető­ségek kínálkoznak a közép- európai regionális együttmű­ködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest - nevezetességeivel ismerke­dett. A várbeli program első állomása a Mátyás­templom volt. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adó­zott a magyar hősök emlé­kének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő emlékművön. A tegnap esti órákban a Keleti pályaudvarról el­utazott az Osztrák Köztár­saság kancellárja. A pálya­udvaron vendéglátója Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke, s mások búcsúztatták. Felmentések Romániában Szovjetunió—Egyesült Államok Előkészületek a csúcstalálkozóra Berecz János mexikói megbeszélései Magyar bűnöző antwerpeni bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents