Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés Kb. 8.15: Mai programok 8.2d : Fűtől fáig 8.50: Tolcsvay Béla—Tolcs- va.v László: Magyar mise 9.13: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 9.39: Haj. a sályi piacon . . . 10.05: A féltékenység kórtör­ténetéből 10.10: A zene is összeköt... 11.10: Gondolat 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Egy hazában 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Csángó ballada 15.10: Népdalkörök énekelnek 15.40: Egy magyar hangem­lék 17.00: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkó­rusa angol szerzők műveiből énekel 17.25: Műsorajánlat 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Bauxitbányászokkal a Bakonyban. 3. (befe­jező) rész 20.01: Filmzene 20.18: Haneportrék. Rádiós emlékek fényében 21.00: Hogyan adózzunk? 22.15: Sport 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Keller András hegedül kb. 23.35: Szimfonikus táncok 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Operettparádé 8.50: tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt Közben: 9.50: Reklám 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Komár László új nagylemezéről 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig Közben: 15.05: Könyvről könyvért 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Sport 19.15: A Fiataloknak! című műsor folytatása 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rendezte: Varga Géza 21.53: A Spyro Gyra együttes játszik 22.00: Bagoly 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjá­rás. — 17.35: Péntek este Észak-Magyarországon. Ze­nés magazin. Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.26—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-torna nyugdíja­soknak 9.05: Döme Piroska: Nyúlke- nyér. Tv-film. (Ism.) 10.40: Mozgató 10.50: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: Péntek délután: Évgyűrűk 1^.45: Téka / 17.55: Reklám MIT? HOL? SALGÓTARJÁN — A Nógrádi Sándor Mú­zeumban a losonci akvarell- triennálé anyagát bemutató kiállítás nyílik 15 órakor. — József Attila Művelődési Központ: Fotókiállítás látha­tó az intézmény belső klub­jában. BALASSAGYARMAT — Szórakoztató kert: 15 órától videofilmét vetítenek, címe: Nagy leszámolás, 17 órátó: amatőr zenekarok — K.O.D., And Band és a Latrok — adnak koncertet, 1.9.30 órakor diszkó kezdődik. 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám IS.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Derrick 21.05: Reklám 21.10: Gondolkodó 21.55: A hét műtárgya 22.00: Az ismeretlen Kibédy 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.00: Mátyás király juhásza 18.50: Képújság 18.55: Tv-torna 19.00: Ablak 19.30: A Szahara forró kat­lanában 20.05: George Gershwin. NSZK-film 21.35: Híradó 2. 21.50: Reklám 21.55: Súlyemelő-világbaj­nokság. 90 kg 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: iskolatévé (Ism.) 9.20: Zenés, szórakoztató gyermekműsor 9.55: Béta-övezet. Tévéjáték. (Ism.) 11.05: URH-kocsival. Maga­zin. (Ism.) 11.45: Szórakoztató vetélkedő. (Ism.) 12.25: Hírek 14.55: Hírek 15.00: Rövidfilmek a kép­ernyőn 15.50: Az energiaforrások kihasználásának lehe­tőségeiről 16.30: Bulgária legmoder­nebb gyógyfürdője 16.40: A testmozgás egészség 16.45: Bratislavai magazin 17.10: Hihetetlen tények 17.50: Találkozás a gyermek- könyvek íróival és ol­vasóival 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági ma­gazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Harkál.vidomúak 20.30: Az Atlantisz-terv 21.35: Házastársak öttusája 22.35: Megbilincseltek 0.05: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból 0.25: Hírek 2. műsor: 14.25: Hírek 14.30: Videoszerviz 16.00: Vigyázz, tűz van! Riportfilm 16.25: Steiner Gábor. Doku- mentum-portréfilm 16.50: Rövidfilmek 17.40: Családi törvény. Tévéjáték 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.00: Súlyemelő-vb 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az újságíró-gyakornok Filmelbeszélés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ellencsapás. Szí­nes szovjet háborús film­dráma. Háromnegyed 6 és 8-tól: Élni és meghalni Los Angelesben (14). Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. — Kamara: Első feleségem (14). Színes auszt­rál filmdráma. — Video: A katonaorvos. Színes fran­cia háborús kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Szamárköhögés (14). Színes magyar tragikomédia. — Pásztói Mátra: Egy nő. vaev kettő. Színes, szinkronizált francia filmvígiáték. — Vi­deo: Tomboló ököl. Színes hongkongi—amerikai karate- kalandfilm. — Szécsényi Rá­kóczi: Krokodil Dundee. Szí­nes. szinkronizált ausztrál filmvígjáték. — Karancsla- Duitö: Gyilkos bo’vgó (161. Színes. szinkronizált ameri­kai fantasztikus film. — Ér- sekvadkert: Téma. Színes szovjet film. — Nagylóc: Biztos halál (14). Színes ja­pán kalandfilm. MIKOR? BATONYTERENYE — Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház: Orosz Lász­ló festőművész kiállítása szeptember 27-ig látható. SZIRAK — Kastély Szálló: Szabó Vladimir festőművész alkotá­sait tekinthetik és vásárol­hatják meg az érdeklődők. PÁSZTÓ — Lovász József Műve­lődési Központ: a kaszinó­ban Páfrány—Moha videó- diszkó kezdődik 22 órakor. telexen érkezett Filmjegyzet Küldetés Jó-c, Ka verseng Nemrégiben tapsolhattunk egy nagyon hosszú, de ki­váló dokuinentumfilmnek, a Béres-cseppekről szóló Az utolsó szó jogán című Kása Ferenc rendezte produkció­nak, s most újra a filmren­dezőt és szereplőjét, ezúttal Balczó András öttusázót él­jenezhetjük. A Küldetés című másfél órás felvétel ugyan­abban az esztendőben ké­szült, mint amikor a rákelle­nes cseppekről szóló elkez­dődött: 1976-ban. S ugyan­azokkal az erényekkel is bír. Problémaérzékenysége és -felvetése, a témához való közelítési módja, megjelení­tése, ábrázoló szemlélete, egész gondolkodásrendszere nem egyszerűen rokonítható, hanem ugyanolyan módon ír­ható le. Tömören és sarkít­va fogalmazva: mindkét pro­dukciót a valóság és az igaz­ság. ennek szoros következ­ményeképpen az igazságte­vés keresése jellemzi. A Küldetés sorsa azonban egészen más — ezt nem ítél­tette semmiféle kapcsolat, semmiféle hatalom némaság­ra. Annak rendje és módja szerint bemutatták keletke­zése idején. Talán mert a sportot — nevezetesen az öt­tusasportot -— uralok ki­sebb hatalmasságok voltak, mint az egészségünk fölött őrködök; talán, mert az öt­tusa csak keveseket érint, érdekel, míg az egészségügy­gyei — tetszik, nem tetszik — így vagy úgy, előbb vagy utóbb mindannyian kapcso­latba kerülünk. A széles kö­rű forgalmazás azonban en­nek a filmnek sem járt ki. mint ahogyan — sajnálatosan — egyetlen más, hasonló jel­legű alkotásnak sem. Mond­ván, a közönségnek nem kel­lenek az efféle ..mélyinter­júk'’, gondolkodtatásra ser­kentő való'ságfeltárások. Ami­ben van is némi (vagy in­kább sok?) igazság, csak hát a filmforgalmazás meg a többi illetékes szerv édeskeveset tett a helyzet megváltoztatá­sáért. Ami viszont mégis tör­tént. az. napjainkra — táma­dásban a kommersz — igen­csak semmissé lett. Okos ötlet volt újfa mű­sorra tűzni ezt a tizenegy esztendős alkotást. A jobb befogadás számára helyet csinált Az utolsó szó jogán sikere, egyúttal segítették mindazok a változások, ame­lyek időközben a magyar társadalom szövetében végbe­mentek. Ily módon, ami a hetvenes évek közepén egye­dien merésznek tűnt, az má­ra terfnészetes lett. utcai és vendéglői beszélgetések el­maradhatatlan, unos-untalan felemlegetett témája. Kit ne foglalkoztatna ma napjainkban a teljesítmény és eredményesség, az egyén és a közösség viszonya, az érvényesülés, az elkötelezett­ség, a hit (és tévhit) szerte­ágazó kérdésköre? Ki ne gondolná úgy, mint az ötszö­rös világbajnok és egyszeres olimpiai bajnok öttusázó, hogy közösség nélkül nincs eredmény, hogy az eredmé­nyességnél fontosabb az igaz­ságosság? Ki nem fordul (vagy akar fordulni) erőért, eligazításért egy-egy írásmű­höz? Nyilván az igazság- és hit­keresés útjai különbözőek, az sem biztos — sőt! —. hogy azok az ösvények az igazán célravezetőek, amelyeket a hajdani nyírségi jár, élete, teijesílménye, tiszta erkölcse és szellemisége mégis példa­erejű és -értékű lehet a számunkra. Balczó, ez a nagyszerű sportember, aki annyiszor és annyi magyar ember szívét dobogtatta meg a nagy világ­versenyeken, s bebizonyítot­ta — Ady ellenében —, hogy a magyar nem csak vert, de verő is lehet, úgy jelenik meg előttünk, mint Don Quijote. Korának gyermeke — a sárból jött —. és korá­nak idegenje. Mert közössé­gibben, humánusabban gon­dolkodik. Van nem tetsző jelenete is a filmnek. A visegrádi ke­szegevés például kifejezet­ten megrendezettnek tűnik, bárhogyan igyekeznek ezt a nézővel feledtetni. Mégsem von le az egész hiteléből, értékéből. Ez a film Balczó- ról szól. és mindazokról, aki­ket „megtréfált” a hitük, a tehetségük, az elkötelezett­ségük. S ha nézők ezreit nem is lehet szervezni rá, osztály- főnöki órák sorozata a Kül­detéshez jó szívvel odaköt­hető. Sulyok László x Folytatása lesz Privig\fci folkloristák Bálon y térén yen Vidáman ropják a táncot a privigyei fiatalok. Az idei bányásznap kul­turális programját szlová­kiai vendégek nyitották meg: a prievidzai bányász művelődési ház néptánc- csoportja. Az öntevékeny művészeti együttesnek fő­ként dolgozó fiatalok — köz­tük bányászok — és diákok a tagjai. Művészeti vezető­jük Milán Chvasztek érde­mes művész, aki nem csu­pán a koreográfiák megter­vezésével és a táncok beta­nításával foglalkozik, ha­nem kiváló tangóharmo- nikás is. A bátonyterenyei szabad­téri színpadon a szlovák együttes ízelítőt adott a gazdag népi hagyományok­ból, táncokból és énekek­ből. A betyártánc a legen­dás hírű népi hős, Jánosik alakját idézte fel. Egy má­sik a tánc a Demeter-napi népszokásoknak állított em­léket. Ezen a napon — ok­tóber 26-án — a pásztorok behajtják nyájaikat a téli karámokba és vezetőjükkel, a bacsával nagy ünneplés­be kezdenek. A színpadon szépen zeng­tek a szlovák dalok, egy ré­szük a Tátra alatti Lipton- nak nevezett vidékről szár­mazott, másik részük az Árva (Orava) környékéről. Tyerhováról. Előadójuk, a bajmóci zeneiskolában ta­nító, fiatal Vanda Moravo- na mondotta: — Hat évig éltem Zsol­nán, és amíg tanultam, vol­tak tyerhovai iskolatársa­im, barátaim. Többször megfordultam ebben a nép­zenéjéről, dalairól híres fa­luban. Nagyon megszerettem mind a dalokat, mind az it­teni embereket. 'Egyébként már egészen kicsi lányko­romban szerettem énekel­ni, szerepeltem is egy gyer- mekfolklórcsoportban. A most előadott dalokat Mi­lán Chvasztek tanította be. A prievidzai öntevékeny művészet; együttes vezetője, Vanda Moravona da­laival aratott sikert. Tangóharmonikán a folklóregyüttes vezető­je, Milán Chvasztek kí­sért. (Baranvi László felvételei) régi, jól ismert és megbe­csült szakember: 38 éve vezet folklórcsoportokat. Ez a negyedik közösség, amely­nek az élén áll, s eddig mintegy 1800 fiatalt tanított meg a néptánc, a népzene és a népdal szeretetére. Ár­vából került 19 esztendővel ezelőtt Privigyére. Két fia közül az egyik a csoportban táncol, együtt a feleségével. Az együttes tagjai szere­tik azt, amit csinálnak. Ügy érzik, emberileg is többek, gazdagabbak lesznek általa. — Nagyon jó tanítónk van — dicséri vezetőjüket Jurij Nedas bányász. —Sze­retek • a csoportba járni. Büszke vagyok a hagyomá­nyainkra. A csoportot a bátonyte­renyei bányásznapi szerep­lésre elkísérte Viera Bo- ronkay, a prievidzai műve­lődési ház munkatársa is, aki az amatőr művészeti együttesekkel foglalkozik. Májusban járt először a salgótarjáni és bátonytere­nyei Bányász Művelődési Házban, s akkor állapodtak meg a vendégszereplésben. — Nagyon barátságosan fogadtak bennünket—mond­ja Viera Boronkay. — Ügy érzem, jó barátaink van­nak itt. Biztos vagyok ben­ne, hogy kapcsolatunknak folytatása lesz. Á közeli napokban nógrá­di bányászfúvósok indul­nak útnak Privigyére. (ok) a diák ? Régen az iskola — még a mostani ötven-hatvan éve­sek gyerekkorában is —■ meglehetősen elzárkózott a kívülállók kíváncsi pillan­tásai elől, csak a legközvet­lenebbül érdekeltek tekint­hettek be igazán a nevelő- munka. a tanítás belső fo­lyamataiba. (Legfeljebb az év végi vizsga volt nyilvá­nos az elemi iskolákban.) E sorok írójának is van­nak idevágó emlékei. Min­dig tudtuk, hogy közülünk ki az osztályelső, kik szo­ronganak a nyomában, no és kik a sereghajtók. Felnőtt és tanuló egyaránt tudomá­sul vette hajdanán, hogy az iskolában szellemi küz­delem folyik, és ha valaki nem igyekezik a tanulás­ban. akkor bizony lemarad, aminek majd az életben, az érvényesülésben látja ká­rát. Napjainkban kevés szó esik becsvágyról, diákok közötti szellemi versengésről. Tudatunkban rossz csengé­se van ennek a kifejezés­nek, akár tanulásról, akár munkáról legyen szó. A lé­lektan tudós képviselői a gyerekek közti versengést együtt szokták emlegetni az együttműködéssel, ám két ellentétes magatartásfor­maként, és amíg az együtt­működés helyes, kívánatos viselkedésnek minősül, addig a rivalizálás negatív elője­let kap. Ennek nyomán so­kan úgy gondolják, hogy a verseny szétzilálja az emberi kapcsolatokat, vagyis rom­boló jelenség a tanulók kö­zösségében is. Évtizedek óta hat nálunk ez az — enyhén szólva —. vulgáris szemlélet, és nem­csak a lélektan, illetve a pe­dagógia berkeiben, hanem társadalmi méretekben is. A versengő. nagyobbra törő diák például sok helyütt ezért lesz „kárrierista”, en­nek okáért aztán nem is próbál élre állni, és maga után húzni a többieket. Igaz —, bár pedagógiai, vagy közéleti fórumokon nyíltan nem beszélünk róla —, hogy egyes iskolákban, főként a középiskolák ki­emelkedő osztályaiban azért egymás nyomába erednek a tanulók. A kiugró teljesít­mény az osztálytársak köré­ben úgy vált ki elismerést, hogy közben követésre ösz­tönöz. Ez magyarázza, hogy vannak olyan gimnáziumok, amelyekből seregestül jut­nak be a diákok felsőfokú oktatási intézményekbe. Az ilyen iskolákban lobog a versenyszellem, de anélkül, hogy nyilvánosan valaki is táplálná a tüzét. A versengés a társadalom kisebb-nagyobb ' közösségei­ben meglévő pozíciók, szere­pek, normák alakulásában előkelő szerepet tölt be, de nélkülözhetetlen a csopor­tokon belüli viszonyok gaz­dagítása, sőt humanizálása szempontjából is. „Az egyén életében kettős a funkciója — olvasom egy tanulmány­ban —, egyrészt lehetővé teszi, hogy a társakkal való összehasonlítás során az egyén saját értékeit felbe­csülje, másrészt elősegíti a felismert értékeknek meg­felelő, csoporton belüli stá­tus és szerep elnyerését.” Ha valaki baráti társaság­ban netán szóba hozza ezt a témát, bizonyára parázs vita robban majd ki körü­lötte. Mert korántsem mind­egy, és ezúttal erről még nem szóltunk, hogy ki, mi módon akar a közösségben élre kerülni. Az eszközök, a célok sohasem lehetnek közömbösek. Mások legázo- lására, megalázására a szo­cialista erkölcs semmilyen körülmények között sem ad­ná az áldását. De versenyez­ni kell. mert az élen halad­ni. olyan lendítőerő, amely­ről a társadalom és az is­kola sem mondhat le. P. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents